Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-21 / 166. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Afgán katona merénylete Kabul. Az afgán biztonsági erők egyik tagja tegnap merényletben megölt két amerikai polgári személyt és egy afgán katonát, továbbá megsebesítette a NATO vezette külföldi csapatok egyik tagját az észak-afgán Mazar- i-Sarif helyőrségben. A NA- TO-erők még vizsgálják a körülményeket, annyit tudni, hogy a merényletet egy afgán kiképző követte el, akit a biztonságiak lelőttek. (MTI) Orosz ajándék a palesztinoknak Moszkva. Oroszország ötven BTR-70-es páncélozott csapatszállító járművet adott át a palesztinoknak, segítendő a Palesztin Hatóság munkáját - jelentette be tegnap az orosz külügy. „A járművek hivatalos átadása július 19-én volt Jordániában, ahová tengeri úton szállították őket. Az orosz szakemberek kiképezték a palesztin gépkocsivezetőket a járművek kezelésére” - áll a közleményben. A csapatszállítók mindaddig Jordániában maradnak, amíg Izrael és a palesztinok meg nem megállapodnak Ciszjordániába történő átszállításuk mikéntjéről. Izrael a múltban ellenezte, hogy páncélozott járműveket szállítsanak a Palesztin Hatóságnak. (MTI) Kínozzák az üzbégeket Genf. Navy Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa tegnap közölte: olyan értesülései vannak, hogy a dél-kirgizisz- táni biztonsági erők kínzást alkalmaztak, és önkényesen tartottak fogva embereket a legutóbbi összetűzések során. „A helyi hatóságok szemet hunynak az illegális őrizetbe vételek, kínzások, rossz bánásmód és az őrizetesektől •erőszakkal kicsikart vallomások felett” - áll Pillay közleményében. A főbiztos szerint az őrizetesek többségükben fiatalok, és mind üzbégek, továbbá az áldozatok ügyvédeit, hozzátartozóit és a jogvédőket megfenyegették, s aggasztó mértékben megfélemlítették őket. (MTI) Kivégzések Észak-Koreában Szöul. Észak-Koreában kivégeztek egy volt kormánytanácsost, aki a Dél-Koreával tárgyaló küldöttség vezetője volt 2004 és 2007 között - jelentette egy dél-koreai napilap egy meg nem nevezett pekingi forrásra hivatkozva. Kvon Ho Ungot kivégzőosztag elé állították, de a forrás nem tudta megmondani, hogy hol és mikor. Politikai hibák vádjával az utóbbi időben több magas rangú vezetőt végeztek ki Észak-Koreában, márciusban például két gazdasági tisztségviselőt a balul sikerült valutareform miatt. (MTI) Nemzetközi donorkonferencia Kabulban - Afganisztán 2002 óta több mint 40 milliárd dollárnyi segélyben részesült Karzai maga osztogatná a mások pénzét Kabul. Afganisztán fegyveres erői legkésőbb 2014-ben saját kezükbe akarják venni az ország biztonságának a szavatolását-jelentette be az afgán államfő. A NATO a biztonsági és kormányzati felelősség átadása után is Afganisztánban marad - közölte a szövetség főtitkára. ÖSSZEFOGLALÓ Mindez a tegnapi, Kabulban megrendezett nemzetközi donorkonferencián hangzott el, amelyen több tucat ország és szervezet képviselői vettek részt. Hamid Karzai elnök az értekezletet megnyitó beszédében hangoztatta: „Eltökélt szándékom, hogy saját nemzetbiztonsági erőink 2014-re legyenek felelősek az összes katonai és rendészeti műveletért az ország egész területén.” A fórum egyik témája éppen az volt, hogy mekkora felelősséget kapjon Afganisztán saját ügyeinekirányításában. Karzai ezúttal nem kért több pénzt, ehelyett azt szorgalmazta, hogy kormánya kapjon nagyobb beleszólást a segélyek elosztásába. Szerinte a már jóváhagyott segélyek összege három évre elegendő. Sok adományozó ország a Karzai- kormányban elburjánzott korrupció miatt ellenzi, hogy az a segélyek nagyobb hányadával rendelkezzen. Karzai viszont állítja: az afgánok nagyobb mértékben hajlandók támogatni a fejlesztési projektek megvalósítását, ha azt látják, hogy a finanszírozást saját kormányuk, nem pedig külföldiek biztosítják. Az Oxfam brit szervezet szerint Afganisztán 2002 óta több mint 40 müliárd dollárnyi segélyben részesült. A fenti összegnek a felét a helyi hadsereg és rendőrség kiképzése és felfegyverzése emésztette föl. Rájuk vár az a feladat, hogy átvegyék a biztonság szavatolását, miután több külföldi állam katonáinak hazahívását tervezi a 150 ezer fős NATO-kontingensből (ISAF). Kinek a térfelén pattog a labda? Karzai elnök (balra) és Hillary Clinton (középen) a kabuli bazárban. (SITA/AP-felvétel) Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra biztatta Afganisztánt és a külföldi államokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a közép-ázsiai ország talpra állítása és a tálib lázadók ellen vívott háború sikere érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Barack Obama elnök bejelentése értelmében 2011 júliusában megkezdődik az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok kivonása. Hozzá kell tenni: ez csak akkor válik valósággá, ha az Afganisztánban uralkodó biztonsági feltételek is lehetővé teszik, amit Clinton asszony is megerősített. Bár a konferencia szigorú biztonsági intézkedések közepette kezdődött, éjszaka mégis rakéták csapódtak be a kabuli repülőtér közelében. Emiatt nem tudott a fővárosban leszállni az ENSZ főtitkárát és a svéd külügyminisztert szállító repülőgép. Ban Ki Mun és Carl Bildt gépe végül a bagrami katonai támaszponton ért földet, onnan pedig amerikai helikopterek vitték a kétvendéget Kabulba. (mti,ú) Washingtonnak és Jeruzsálemnek is főfájást okoz Hoszni Mubarak egyiptomi elnök betegsége Elkészült a rakétatámadások elleni Vaskupola ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Miközben Izraelben hivatalosan is telepítésre késznek minősítették az új rakétavédelmi rendszert, Amerika és a zsidó állam vezetői is a 82 éves egyiptomi elnök egészségi állapota miatt aggódnak. Egyiptom, a legnépesebb arab állam az USA szövetségesének számít, meghatározó szerepe van a Közel-Keleten, Amerika ezért elnézi, hogy a harminc éve hivatalban lévő Hoszni Mubarak rendre megsérti az emberi és politikai jogokat. Bár Mubarak vasárnap fontos tárgyalásokat bonyolított le, a The Washington Times azt írta, amerikai és nyugat-európai hírszerző ügynökségek nem zárják ki, hogy az egyiptomi elnök halálosan beteg, ezért Barack Obama kormánya nagy figyelemmel követi az Egyiptomban várható erőátrendeződést. Mubarak - aki a fő közvetítő a közel-keleti béketárgyalásokon - vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, George Mitchell-lel, az USA közel-keleti különmegbí- zottjával és Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével is találkozott. A hírszerzők többsége mégis azt felételezi, hogy a has- és MTI-ÖSSZEFOGIALÓ London. A vezető londoni gazdasági napilap, a Financial Times szerint Orbán Viktor még akár mesterhármast is elérhet öngólokból. A futballrajongó magyar miniszter- elnök, akit nyolc év után áprilisban választottak újra, már két súlyos baklövésért felelős. A múlt hónapban a kormány azzal idegesítette fel a befektetőket, hogy Magyarország gondjait Görögországéihoz hasonlította. Most pedig azzal keltett újabb rémületet befektetői körökben, hogy elvesztette a hozzáférést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által nyújtott likviditási kerethez. A brit lap tegnap hasnyálmirigyrák végső stádiumában szenvedő Mubarak haldoklik. Kairóban mindezt cáfolják, bár július elején egyes arab és izraeli újságok is beszámoltak arról, hogy Mubarak több ízben gyógykezelésen esett át, márciusban Németországban megműtötték, az állapota mégis folyamatosan romlik. A The Washington Times szerint az USA nemzeti hírszerzési tanácsa és Középső Parancsnoksága már elkezdte feltérképezni a lehetséges forgatókönyveket, azt, hogy Mubarak halála miként hat majd az Magyar baklövések címmel, szerkesztőségi cikkben foglalkozott a témával. A Financial Times szerint a magyar költségvetési helyzet menet- rendszerű felülvizsgálata - a 2008-ban kezdődött hitelprogram egyik feltétele - „éles hangulatban” ért véget. A hitelezők aggályai szerint az Orbán-kormány le akarta lassítani a költségvetési konszolidációt. A Fidesz ugyanakkor az októberi helyhatósági választások előtt „lakossági támogatásért udvarol” azzal, hogy a „ki ijed meg először” játékot űzi az IMF-fel - ám ebből a játszmából Magyarország biztosan vesztesként kerül ki - áll a cikkben. egyiptomi vezetésen belüli erőviszonyokra. Megfigyelők szerint Mubarak azt szeretné, ha a fia, Gamal Mubarak lenne az utóda. Az izraeli védelmi tárca közölte: kiállta az utolsó próbákat is a Vaskupola (Iron Dome) rakétavédelmi rendszer, így már novemberben telepíthetik az eszközöket a zsidó állam határa mentén. A Vaskupola - kifejlesztéséhez Barack Obama amerikai elnök májusban 205 millió dollárt kért a kongresszustól - a libanoni síita Hezbollah és a Gázai övezetet uraló palesztin Hamász A szerkesztőségi kommentár szerint Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy ha elég keményen megveti a lábát, az IMF és az EU mutat majd valamennyi engedékenységet, hiszen ezt már korábban is megtették. A két szervezet 2009-re és 2010-re is enyhítette a magyar államháztartási hiánycélokat, miután a magyar gazdaság recessziója mélyebbnek bizonyult a vártnál. A hitelezők a hitelfeltételeket ezekben az esetekben azért módosították, mert a gazdasági válság ésszerűtlenné tette azokat, azonban a jelenlegi IMF/EU-cso- mag esetében ez nem áll fenn. A kommentár szerint Orbán Viktornak most azon kellene igyekezesetleges rakétatámadásaitól védené Izraelt. Ehud Barak védelmi miniszter szerint a békefolyamatban nagy szerepet játszanak a rakétavédelmi eszközök, és szükség van rájuk biztosítékként, ha Izrael kivonul Ciszjordániából. AFehérHáz politikai apparátusának vezetője, Andrew J. Shapiro Barak véleményét erősítve hozzátette: a Vaskupola magabiztosabbá teszi Izraelt, és segítségével az ország képessé válik arra, hogy nehezebb döntéseket is meghozzon a béke érdekében. Izrael szükség esetén kész fellépni a libanoni síita Hezbollah ellen, akár lakott területeken is - jelentette ki tegnap Gabi Askenázi vezérkari főnök a közszolgálati rádiónak. Hozzáfűzte: a Hezbollah a dél-libanoni falvakban erőt gyűjt, és az ENSZ libanoni békefenntartó kontingensének (UNIFIL) katonái nem tudnak ezekben az övezetekben fegyverekre bukkanni. Az izraeli katonai hírszerzés nemrég azzal vádolta meg a Hezbollahot, hogy 40 ezer rakétát halmozott fel dél-libanoni településeken a 2006-os háború óta, ezt bizonyítják a titkos- szolgálat által készített filmek és légi felvételek. (mti,ú) nie, hogy visszanyerje a hitelnyújtók bizalmát. Magyarország nem Görögország: hosszú futamú kötvényeit értékesíteni tudja a befektetőknek. Adóssághelyzete is sokkal egészségesebb. Magyarország azonban most biztonsági háló nélkül működik - áll a szerkesztőségi állásfoglalásában. AFinancial Times úgy látja, avá- lasztásokon szerzett jelentős többségének birtokában Orbán nem akarja, hogy kormányára az előd által elfogadott program nehezedjék. E program azonban megfelelő és méltányos, Orbánnak most neki kell látnia a végrehajtáshoz, és az IMF-nek is ki kell tartania saját álláspontja mellett. Kubai bejelentés Újabb foglyok szabadulhatnak Genf. Havanna készen áll további politikai foglyok szabadon bocsátására a már korábban bejelentetett 52 személyen kívül - közölte tegnap a kubai parlament elnöke. Ricardo Álarcon elmondta, a foglyok, ha kívánják, Kubában maradhatnak. Raul Castro kubai elnök a foglyok sorsáról tárgyalt Jaime Ortega kubai érsekkel, és „teljesen nyilvánvalóvá vált, a kormány hajlandó mindenkit elengedni”, feltéve, hogy nem követtek el gyilkosságot - fogalmazott Álarcon az Interparlamentáris Unió genfi értekezletén. Kubai ellenzéki források szerint az 52 foglyon kívül további 115 máskéntgondolkodót tartanak fogva a szigetországban. (MTI) Horvát katona pere Tíz év börtön Srebrenicáért Szarajevó. A boszniai háborús bűnöket vizsgáló szarajevói bíróság elmarasztalt egy, az USA-ba bevándorolt boszniai horvát katonát a srebrenicai népirtásban való részvételért. Marko Boskicot (46) a bíróság tíz év börtönre ítélte emberiség elleni bűntettekért. A boszniai horvát férfi 1995-ben részt vett a srebrenicai népirtásban, amelynek során a szerb hadsereg 8000 musz- limot végzett ki politikai, etnikai, kulturális és vallási hovatartozásuk miatt. Boskic kiadatásáról áprilisban döntöttek az Egyesült Államokban, ahol a férfi építőipari munkásként dolgozott. Boskicot új hazájában bevándorlással kapcsolatos csalásért ítélték el, mivel azt hazudta, hogy nem vett részt a boszniai háborúban, sót, éppen az etnikai konfliktusokkal indokolta kivándorlását. Boskic 1995. július 16-án hét másik katonával együtt automata fegyverekkel tüzet nyitott több száz bekötött szemű muszlint fogolyra, akiket busszal szállítottak az ország keleti részén található Pilica nevű faluba. A kivégzést csak ketten élték túl. (MTI) Hoszni Mubarak és a fia, Gamal (TASR/AP-felvételek) Szerkesztőségi cikket közölt a Financial Times a magyar helyzetről, az IMF/EU-tárgyalásokról Mesterhármast is rúghat Orbán az öngólokból
