Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-13 / 159. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 13. www.ujszo.com A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen, a rendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan Munkából a temetőbe? RÖVIDEN Nem volt „magyar” vb-döntő az UPC-n Pozsony. Sok kábeltévé-előfizető nem nézhette magyar nyelven a hétvégén játszott vébé-meccseket. Az UPC digitális műsorszolgáltató ugyanis a mérkőzések idejére kikapcsolta az ml műsorát. Nem ez az első ilyen eset az idei futballvilágbajnokság alatt. „Tudomásom szerint a hétvégi meccsek alatt technikai okok miatt vált nézhetedenné az ml-es csatorna” - nyilatkozta lapunk kérdésére Jaroslav Kollár, az UPC szóvivője. Az ml magyar vébé- közvetítéseiről a hétvégén a hazai kábeltévé-szolgáltatók közül csak az UPC ügyfelei maradtak le, a Digi és a Magio zavartalanul közvetítette a döntőt és az elődöntőt is. (vps) Bér nélkül a környezetvédelmisek Pozsony. Nem fizette ki a megszűnt környezetvédelmi minisz­térium a hatáskörébe tartozó hivatalok alkalmazottainak júniusi bérét. Erről Simon Zsolt földművelésügyi-, környezetvédelmi és régiófejlesztési miniszter tájékoztatott tegnap. Simon szerint a megszűnt környezetvédelmi minisztérium a tárca közveden mun­katársainak a júniusi bérét kifizette még júniusban, ám a hozzá tartozó kerületi és körzeti környezetvédelmi hivatalok, illetve a Környezetvédelmi Felügyelet dolgozóinak bérét már nem. Simon szerint ez a megszűnt tárca és a leköszönt Fico-kormány felelőt­lensége az alkalmazottakkal szemben. A miniszter arról biztosítja az érintetteket, hogy a hét folyamán, de legkésőbb a jövő hét hétfő­ig mindenki számlájára megérkezik az elmaradt bér. (sán) Martonyi gratulált Dzurindának Budapest. Martonyi János magyar külügyminiszter táviratban gratulált Mikulás Dzurindának a külügyminiszteri kinevezése al­kalmából. A magyar diplomácia vezetője kiemelte, Magyaror­szágnak érdekében áll a két ország együttműködésének átfogó fej­lesztése, „beleértve azon kérdések megoldását is, amelyekben ed­dig nem sikerült megtalálni a közös hangot” - írta közleményében a külügyi szóvivői iroda. Martonyi hangsúlyozta, Magyarország kész és nyitott az intenzív, őszinte, párbeszéd folytatására, amely a közös ügyek megoldását helyezi középpontba, és az újabb együttműködési lehetőségeket keresi. (MTI) Simon: nem kell közvetítő Pozsony. Simon Zsolt (Híd) földművelésügyi miniszter ellen­őrizteti a megmaradt légszennyezési kvóták eladását lebonyolító tanácsadó cég kiválasztására kiírt tendert. A pályázatot a parla­menti választások után írta ki Jozef Medveď (Smer), a Fico-kor- mány környezetvédelmi minisztere. „Nem kell közvetítő, én át­látható megoldást akarok” - jelentette ki Simon. Úgy véli azon­ban, hogy a korábban, áron alul eladott kvóták ügyében már ne­héz lesz módosítást elérni, de nem zárta ki, hogy ezt az ügyet is vizsgálják. (TASR) Nem csak az egykori ógyallai polgármestert fenyegették meg korábban Véhetően főellenőri tevékenységéért ölhették meg Basternákot Szakmai síkon szeretnének tevékenykedni MKP-s fiatal arcok VERES ISTVÁN Pozsony. Az MKP tizenöt tagú új elnökségében öt olyan arcot ta­lálunk, amelyek eddig nem képez­ték részét a felsőbb pártvezetés­nek. Ők azok, akiktől az új elnök, Berényi József a párt megújulását vátja. Az önkormányzati és közigaz­gatási tanács élére megválasztott Ory Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere az Együttélés ifjú­sági szervezetében kezdte politi­kai pályafutását, a kilencvenes évek végétől a Magyar Ifjúsági Közösség (MIK) elnöke volt (ezekben a szervezetekben tevé­kenykedett a szociális ügyekért fe­lelős új alelnök, Neszméri Tünde is). „Elsősorban szakmai tudá­sommal kívánom gazdagítani az MKP-t. Az önkormányzati válasz­tások előtt ki kell küszöbölni né­hány régi hiányosságot, a pol­gármesterekhez sok hasznos in­formáció nem jut el, ezért szerin­tem egyeztető fórumokat lehetne szervezni számukra, ahol közösen negbeszélhetik a problémákat” - nyilatkozta lapunknak Őry Péter. Az MKP Via Nova nevű ifjúsági csoportjában tevékenykedik a fent említett Neszméri Tündén kí­vül egy másik új elnökségi tag, Hodossy Szabolcs is. Az elnökségben a Nagyszombat megyét képviselő Hodossy a tava­lyi európai parlamenti választá­sokat megelőző kampányban vált ismertté. A Pozsony megyét képviselő új elnökségi tag, Zsidek Veronika je­lenleg a Csemadok ligetfalui alap­szervezetét vezeti. ,A pozsonyi szórványban élő magyarság nem ismeri egymást, őket keE össze­fogni, ebbe szeretném bekapcsol­ni a Csemadokot is. Az egyszerű emberektől jövő impulzusokat fo­gom tolmácsolni az elnökségnek”- magyarázta terveit Zsidek Vero­nika. Az MKP pozsonyi jelenlété­vel kapcsolatban elismerte, á kö­vetkező választásokon szükség lesz a koalíciókra. „Meg kell fon­tolni, kivel szövetkezünk, az SNS- szel például nem tudnék elkép­zelni együttműködést. Egyébként az a személyes véleményem, hogy senki elől nem szabad elzárkózni”- mondta Zsidek Veronika. Öllös László politológus szerint az, hogy a fiatal szakemberek se- gítenek-e az MKP-n, csakis az álta­luk kifejtett tevékenységen múlik majd. „Ennek a vezetésnek egy éve van a kövezkező kongresszu­sig, amelyen nem biztos, hogy is­mét bizalmat kapnak. Vagyis jövő­jük attól függ, mit produkálnak a közeljövőben. Arra, hogy mélyeb­ben számot vessenek a párt hely­zetével, véleményem szerűit ke­vés volt ez a három hét. Úgy dön­töttek, hogy villámgyorsan válta­nak, viszont más lehetőségük nemigen volt”-véli apolitológus. Pozsony. Elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése. Egyetértenek eb­ben a gazdasági elemzők, s maguk a politikusok is, no­ha ez utóbbiak érthetően nem szívesen feszegetik a témát, lévén, hogy a nyug­díjkorhatár emelése az egyik legnépszerűtlenebb kormányintézkedések kö­zé tartozik. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Robert Fico kormánya már a parlamenti választások előtt azt hangoztatta, ha ismét ők kerülnek hatalomra, nem emelik a nyugdíj- korhatárt. Most már ugyan nem tudjuk meg, vajon betartotta vol- na-e ígéretét, tény azonban, hogy a demográfiai mutatók miatt ezt a népszerűden lépést, kormány­összetételtől függetlenül, előbb- utóbb meg kell tenni. A kérdés csak az, hogy már ebben a válasz­tási időszakban, vagy eseüeg még lehet „húzni” néhány évet. A jelenlegi kormánykoalíció pártjai már a választások előtt rámutattak: bármennyire is em­berbaráti intézkedés lenne, ha nem növekedne a nyugdíjkorha­tár, az emelés kivédheteden lesz. A mai negyvenesek, de akár az öt­venes éveik elején, közepén járók is szinte biztosak lehetnek abban, hogy legkorábban 65 éves koruk­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Ógyalla. Nem csak Basternák László ellen követtek el Ógyallán megfélemlítő akciókat, tavaly augusztusban máig isme- retíen tettesek felgyújtották Kecs­kés Miklós, a városi képviselő-tes­tület MKP-s frakcióvezetőjének autóját. „„Én akkor feljelentést tettem, a rendőrségtől azonban csak azt a választ kaptam, hogy vizsgálják, nem öngyulladás tör- tént-e. Én is elvégeztettem egy szakértői vizsgálatot, amely kizár­ta az öngyulladás lehetőségét. A rendőrség viszont azóta sem hall­gatott ki az ügyben, és arról sem értesítettek, hogy lezárták volna a nyomozást” - tájékoztatta lapun­kat Kecskés Miklós. Mint mondta, a mostani fejleményeket követő­en felmerült benne, hogy védel­Kecskés korábban kiégett kocsija ban mehetnek majd nyugdíjba. A negyveneseknek és a fiatalabb korosztálynak pedig igen nagy esélye van arra, hogy 67 vagy akár 70 éves korukban vonuljanak nyugállományba. 70 évesen nyugdíjba? A múlt héten az Európai Bizott­ság részéről felröppentek olyan hírek, hogy az egész unióban egy­ségesíteni kellene a nyugdíjkorha­tárt, s mindenütt felemelni 70 év­re. Noha ezt aztán Andor László az EB foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetar­tozásért felelős biztosa cáfolta - vagyis Andor szerint az unió nem törekszik egységes nyugdíjkorha­tár bevezetésére -, az azonban tény, hogy a folyamatos népes­ségcsökkenés következtében elő­álló helyzetet valamiképpen orvo­solni kell. Ennek legkézenfekvőbb és legegyszerűbb módja a nyugdíj- korhatár emelése. Noha sok szak­értő szerint ez ugyan feltehetően csökkenti az állam nyugdíjkiadá­sait, ám növelheti a munkanélkü­liséget és az elszegényedést - leg­inkább azzal, hogy ha például egy 60 éves személy munkanélkülivé válik a jövőben, senki nem akarja majd őt újraalkalmazni, noha a nyugdíjig még 7, vagy akár 10 éve lenne. Már ma is „trendnek” számít, hogy a munkáltatók nem szívesen vesznek fel 50 év körüli személyt. met kér, hiszen nemcsak munka­társa, hanem egyik legjobb barát­ja és bizalmasa is volt az elhunyt­nak'. A rendőrségi védelmet Baster­nák László is fontolgatta március­ban. De miután megtudta, hogy ez müyen korlátozásokkal járna, visszautasította azt. Kecskés ki­zártnak tartja, hogy politikai okok, vagy Basternák gazdasági ügyei állnának a gyilkosság hátte­rében. Elismeri Basternák politi­kusi érdemeit, de szerinte nem volt olyan befolyása, ami megma­gyarázna egy gyilkosságot. „Szlo­vákiában nem szoktak politikuso­kat ölni, a barátom nem volt olyan jelentős politikus, hogy ezért öl­ték volna meg” - mondta a Sme napilapnak Kecskés. A Nyitra me­gyei képviselői munkája vagy az MKP járási elnöki tevékenysége (Képarchívum) Nyugdíjkorhatár az EU-ban ország férfi nő Ausztria _ 65’ 60 Csehország 62 60 Franciaország 60 60 Görögország 65 65 Lengyelország 65 60 Magyarország* 62 62 Németország 65 ..... 65 .... Olaszország 65 .. 60 Svédország 67 61 Szlovákia 62 62 * 2022-től egységesen 65 Forrás: MPSVR A kérdésnek emellett orvosi­egészségügyi vetülete is van: no­ha egyre magasabb a születéskor várható átlagéletkor, orvosok sze­rint fiziológiai okok miatt egy 67-70 éves ember nem tud olyan teljesítményt nyújtani, mint fiata­labb kollégái. Különösképpen ne­héz ez fizikai munka esetében. Je­lenleg nálunk a férfiak születés­kor várható átlagéletkora 71 év, a nőké néhány évvel magasabb. Nem lesz kinek dolgozni Jelenleg még több a munkapi­acra belépő személy, mint a nyug­díjba vonuló. Három év múlva azonban többen mennek nyugdíj­ba, mint ahányan belépnek a munkapiacra. 2013-ban 76 000 sem szolgáltathatott elég indokot, hiszen az MKP a megyei önkor­mányzatban ellenzékben van, a járási elnöki posztot pedig csak az MKP szétválása után töltötte be. Basternáknak ugyan volt egy kis építőipari cége, de az ismerősei szerint ez sem szolgálhatott indí­tékul a gyilkossághoz. Kecskés szerint a gyilkosság okait Baster­nák főellenőri tevékenységével összefüggésben kellene keresni. Margita Zemková, Ógyalla pol­gármestere vasárnap a városi te­levízión keresztül rövid beszédet intézett a polgárokhoz, amelyben elítélte a történteket és arra kért mindenkit, hagyja a rendőrségre a nyomozást, ne keressen senki bűnöst a másikban. „Bízom ben­ne, hogy meg tudjuk őrizni nyu­galmunkat, mert a harag, a bosszú rossz tanácsadó” - tette hozzá. Nagyon következetes, és az igazságért a legmesszebbmenőkig harcoló emberként jellemezte Basternák Lászlót Keszeg Gabriel­la MKP-s városi képviselő. „Na­gyon sok rágalmazás érte őt az elmúlt években, de soha semmi nem bizonyosodott be ezekből a rágalmakból. Már polgármester­ként is, majd később főellenőr­ként hangot adott nemtetszésé­nek olyan ügyekben, amelyekben törvénytelenséget tapasztalt és ez bizony nem mindenkinek tetszett” - fogalmazott a képvise­lő. Basternák Lászlót július 16-án, pénteken 17 órakor helyezik örök nyugalomra a helyi katolikus te­metőben. Előtte 16 órától szent­mise lesz az elhunytért a Szent László templomban, (vkm, lpj) személy éri el a 62. életévét, vagy­is a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, vi­szont ennél tízezerrel kevesebb lesz a 19 évesek, vagyis a középis­kolát befejezett, a munkapiacra belépő fiatalok száma. Némileg ugyan árnyalhatja a képet, hogy sokan a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgoznak, és szintén so­kan vannak, akik nem 19 évesen, hanem csak az egyetem befejezése után, leghamarabb 23 éves koruk­ban állnak munkába, ez azonban nem változtat lényegesen a mun­kapiaci mutatókon. Nálunk jelenleg 62 év a nyug­díjkorhatár, az uniós államok többségében már most 65 év. Min­denjel arra mutat, hogy ezt az alsó korhatárt előbb-utóbb nálunk is bevezetik. Ez tűnik a valószínűbb útnak, noha az SaS - amely a szoci­ális ügyi minisztert adja - célja az, hogy a nyugdíjkorhatár, mint olyan, teljesen megszűnjön, s min­denki akkor vonulhasson nyugdíj­ba, amikor úgy érzi, anyagi lehető­ségei ezt megengedik. Nyugdíjkorhatár-emelésre ké­szül Franciaország és Szlovénia, Csehország már elfogadta. Nyu­gati szomszédunknál 2012-től a férfiak 63 évesen vonulnak nyug­díjba; Magyarországon a Bajnai- kormány 65 évre emelte a nyug­díjkorhatárt, de csak hosszú át­menet után, 2022-től lép életbe a rendelkezés. A görögöknél az 53-ról 65 évre emelt nyugdíjkor­határ pedig óriási tiltakozást vált ki. (sán, čtk) A németek dacolnak Radičová bekeményített Brüsszel. Iveta Radičová nem adja beleegyezését az Európai Unió stabilizációs csomagjához, előbb meg akarja vitatni azt a szlovák kormányban, majd a szlovák par­lamentben. A szlovák miniszterel­nök ezt Herman Van Rompuy-val, az Európai Tanács elnökével folyta­tott tegnapi megbeszélése után kö­zölte. Az Európai Unió azt várta, hogy a szlovák igen legkésőbb júli­us közepéig „megérkezik”, Radičová bejelentése után azonban ez már nem reális. A szlovák kor­mány már holnap foglalkozik ezzel a témával. Radičová nem változtat- ta meg véleményét a „görög kölcsön” ügyében sem, továbbra sem ért vele egyet. Radičová tegnap érkezett hivatalos látogatásra Brüsszelbe. Kétnapos útján Radičová előnyösebb feltételeket szeretne kiharcolni Szlovákia szá­mára az euróövezet megmentését célzó 750 milliárd eurós stabilizá­ciós csomaggal kapcsolatban, amelyhez Szlovákiának 4,3 milli- árddal kellene hozzájárulnia. „Meggyőződésem, hogy létezik más megoldás is, amellyel meg­menthetjük az euróövezetet” - mondta az újdonsült szlovák kor­mányfő. Ivan Miklós pénzügymi­niszter szerint ha Brüsszel nem haj­landó előnyösebb feltételeket biz­tosítani Szlovákiának, nem írja alá a stabilizációs csomagról szóló megállapodást. A dokumentumra az euróövezet országai közül már csak Szlovákia nem bólintott rá. Wolfgang Schäuble német pénz­ügyminiszter szerint Szlovákia nem változtathatja meg a stabilizá­ciós csomag feltételeit, mivel sze­rinte azt a szolidaritás elve alapján hozták létre. (TASR, vps)

Next

/
Thumbnails
Contents