Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-08 / 155. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Szerbia bojkottál Belgrád. Szerbia újabb regionális összejövetelt bojkottéi Koszovó miatt: ezúttal a hét végén Dubrovnikban (Horvátország) rendezendő nyugatbalkáni csúcstalálkozóról marad távol. A szervezők Mirko Cvetkovics szerb kormányfőt hívták meg a kétnapos rendezvényre, de a belgrádi miniszterelnöki hivatal közölte: a kormányfő egyéb, kötelezettségei miatt nem tud elmenni a tengerparti városba. A rendezvényen ott lesz Silvio Berlusconi olasz kormányfő, továbbá a francia, a lengyel és a bolgár miniszterelnök is. Koszovói Hashim Thaci kormányfő fogja képviselni. Borisz Tadics szerb államfő szerint Szerbia sosem fogja elismerni Koszovói. (MTI) Újabb téves NATO-csapás Kabul. Öt afgán katona meghalt, kettő pedig megsebesült tegnap hajnalban a NATO egyik, tévedésből végrehajtott légicsapásában. Az afgán védelmi minisztérium, elítélte az újabb súlyos melléfogást. A harci gép személyzete tálib lázadókkal tévesztette össze az afgán hadsereg katonáit. A tálib kormányzat 2001-es megdöntése óta zajló háborúban komoly súrlódást okoz Hamid Karzai afgán elnök és a NATO vezette erők között, hogy a szövetséges csapásoknak gyakran esnek áldozatul afgán civilek, és afgán katonák is sokszor vesztik életüket baráti tűzben. (MTI) Békefenntartók feljelentése Hága. Népirtás és háborús bűnök vádjával feljelentést tett a srebrenicai mészárlás áldozatainak több hozzátartozója három egykori holland béke- fenntartó ellen. Az 1995 nyarán a kelet-boszniai Srebrenica védelmére kirendelt egykori Dutchbat III. zászlóalj parancsnokát és parancsnok-helyettesét vádolja négy hozzátartozó azzal, hogy rokonaikat a boszniai szerb erők kezére juttatták. A feljelentésben megjelöltharmadik katonaegy személyzeti tiszt. (MTI) Leleplező felvétel Bagdad. Az amerikai hadsereg azzal vádolja egyik katonáját, hogy köze van annak az iraki támadásról szóló videónak a kiszivárogtatásához, amely bizonyos visszaélések felfedésén túl nemzetbiztonsági kockázatot jelentő bizalmas információkat is közöl. Bradley Manning állítólag olyan felvételt tett közkinccsé, amely bemutatja, amint Apache helikopterekről lőnek rá fegyver nélküli férfiakra Irakban. Ennek a 2007. július 12-i támadásnak esett áldozatául többek között a Reuters hírügynökség egyik fotósa és az őt kísérő sofőr. (MTI) Az amerikai republikánusoknak nem tetszik a START-szerződés, ezért az orosz parlament is várakozó álláspontra helyezkedett Moszkva és Washington kémcserére készül Újabb heves orosz reagálás Moszkva. Oroszország élesen bírálta az amerikai külügyminisztériumnak a demokrácia és a szabadság 2009. évi helyzetéről szóló jelentését, mondván, hogy az nem áll összhangban a kétoldalú együttműködés újraindításának politikájával. A Washingtont kettős mérce alkalmazásával vádoló orosz külügy szerint a jelentés tartalma csak ismét megerősíti azt az amerikai elvet, hogy „aki nincs az USA-val, az nem demokrata”. Az emberi jogok kapcsán Moszkva ismét leszögezte: kész a párbeszédre, de nem kér az erkölcsi prédikációkból és a kioktatásból azt illetően, hogy miként kellene a valós demokráciát kiépíteni, (mti) Moszkva/Washington. Az orosz állami duma nem sieti el a START-szerződés ratifikálását. Kitoloncolhatnak Nagy-Britanniába egy kémkedésért elítélt orosz tudóst, cserébe az USA-ban nemrég őrizetbe vett feltételezett orosz ügynökök egyikéért. ÖSSZEFOGLALÓ Igor Szutyagint 2004-ben Ítélték 15 évi börtönre, mert a moszkvai bíróság bűnösnek mondta ki abban, hogy orosz atom-tengeralatt- járókról és rakétavédelmi előrejelző rendszerekről gyűjtött és adott át titkos információkat az amerikai CIA egyik brit fedővállalatának. Ügyvédje, Anna Sztavickaja tegnap a BBC orosz adásának azt mondta, védencét már ma kitoloncolhatják Nagy-Britanniába. Lehetségesnek nevezte, hogy Szutyagint kicserélik egy Amerikában fogva tartott orosz ügynökre. Ügyfelének szüleit tudják ezt a hírt, mivel őket értesítették a hatóságok a kitoloncolásról. Szutyagin a moszkvai Amerika és Kanada Kutatóintézet fegyver- szakértőjeként dolgozott. Annak idején azzal védekezett, hogy kizárólag nyilvános információkat adott át az Alternative Futures nevű brit cégnek, amelyről nem tudta, hogy a CIA-vel áll kapcsolatban. Emberjogi szervezetek és a tudós védői koncepciós pert emlegettek, mondván, hogy nem bűn nyilvános adatokból elemzést összeállítani. Az amerikai külügy is kételyeinek adott hangot a zárt ajtók mögött lefolytatott per igazságosságát illetően. A 45 éves orosz tudóst nemrégiben helyezték át egy moszkvai börtönbe az arhangelszki büntetőtelepről. Az USA-ban június 30-án vettek őrizetbe tíz embert azzal a gyanúval, hogy Oroszország javára kémkedtek. Közülük kilencet a kémkedés mellett pénzmosással és irathamisítással is gyanúsítanak az amerikai hatóságok. Az orosz parlament nem sieti el az új START-szerződés ratifikálását - figyelmeztetett az alsóház, az állami duma külügyi bizottságának elnöke. Konsztantyin Koszacsov elmondta: amíg nem válik világosabbá, hogy az amerikai szenátus miként viszonyul a megállapodáshoz, nem siet a duma sem. Az amerikai szenátusban szerinte „meglehetősen kusza a helyzet”, de hangsúlyozta: nem lát komoly okot a megállapodás elvetésére. Az amerikai republikánusok jeles képviselője, Mitt Romney arra szólította fel párttársait, ne támogassák az új START-megállapodást. A The Washington Postban kedden közzétett írásában Massachusetts állam volt kormányzója Barack Obama elnök legnagyobb külpolitikai hibájának nevezte a megállapodás aláírását. Úgy véli, a megállapodás nemzet- biztonsági fenyegetést jelent, mert akadályokat hárít a rakétavédelmi rendszerek fejlesztése elé. A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló, április 8-án aláírt új orosz-amerikai megállapodás ratifikálási folyamata kedden kezdődött meg Moszkvában az alsóházi bizottságok ülésén. (mti,ú) Benjamin Netanjahu nem szeretné, ha a kiürített területek iráni erődítményekké válnának Izrael közvetlenül tárgyalna a palesztinokkal Egészen más volt a hangulat, mint márciusban (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Izrael hajlandó további lépéseket tenni, hogy megkönnyítse a palesztinok mozgását Ciszjordániában, és szeretné felújítani a közvetlen béketárgyalásokat - mondta tegnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ABC televíziónak. Netanjahu kitért az elől a kérdés elől, hajlandó-e a szeptemberi határidő lejárta után meghosszabbítani a ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó tízhónapos moratóriumot. A palesztin fél ezt támasztotta a közvetlen tárgyalások megkezdésének feltételéül. A vezetők közötti személyes egyeztetések 2008 óta szünetelnek. Netanjahu azt mondta, komoly előzetes biztonsági megegyezésekre van szükség, hogy a kiürített területek ne váljanak iráni erődítményekké. Mahmúd Abbász palesztin elnök - aki hivatalos látogatáson Etiópiában tartózkodik - szerdán azt válaszolta Netanjahunak, hogy nyitott a közvetlen tárgyalások irányában, ha az izraeliek véleményt nyilvánítanak a határok és a biztonság kérdésében. Előzőleg, kedden az amerikai elnök a Fehér Házban fogadta az izraeli kormányfőt. Barack Obama a találkozó utáni közös sajtó- tájékoztatón kijelentette: arra számít, hogy Izrael és a palesztinok között közvetlen egyeztetések kezdődnek. Kifejezte reményét, ezek a tárgyalások még azelőtt megkezdődnek, hogy a korlátozott izraeli telepépítési moratórium szeptemberben lejár. „A közel-keleti béke nem lehet sikeres az arab államok támogatása nélkül” - fogalmazott az elnök. Obama leszögezte: az USA elismeri Izrael biztonsági érdekeit, és soha nem kérné Izraelt olyan lépés megtételére, amely biztonságát veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy Gázának Izrael fenyegetése nélkül kell „virágoznia”, egyben jelezte, azt javasolta Netanjahunak, hogy Izrael minél több árur engedjen be a Gázai övezetbe. Obama tévesnek nevezte az amerikai-izraeli feszültségekről szóló híreszteléseket. Kijelentette, hogy soha nem ingott meg Izrael iránti támogatása. Netanjahunak egész más fogadtatásban volt része a legutóbbi, márciusi látogatásakor, amikor a két vezető szokatlan módon nem lépett a sajtó elé egyeztetéseik után. A két ország viszonya elemzők szerint mélypontra hűlt, miután Izrael azzal egy időben jelentette be több mint ezer ház felépítésének tervét Kelet-Jeruzsá- lemben, hogy Joe Biden amerikai alelnök a térségben járt a közel- keleti béke előmozdítása érdekében. A bejelentés felbőszítette Washingtont, és a palesztinok is lemondták a közvetett tárgyalásokat Izraellel. A Gázai övezetet irányító Ha- mász tegnap hajnalban olyan embereket vett őrizetbe, akik feltehetően együttműködnek Izraellel. A gázai övezeti Hamász-kormány áprüisban kivégzett két embert, akiket Izraellel való együttműködésért ítéltek halálra. (mti, ú) Francia ítélet Noriega hét évet kapott Párizs. Bűnösnek mondta ki tegnap a párizsi bíróság Manuel Noriega volt panamai elnököt kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásának vádjában, és 7 év szabadságvesztésre ítélte. A volt diktátort áprilisban adta ki Párizsnak az USA, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte. A francia ügyész állítása szerint azok a dollármilliók, amelyek az 1980-as évek végén Noriega francia bankszámláin folytak át, a Medellin kokainkartell bevételeiből kapott jutalékok voltak. A börtön- büntetés mellett elrendelték a számlákra helyezett közel 3 millió dollár lefoglalását is. A védőügyvédek kérték védencük szabadon engedését részben arra hivatkozva, hogy Noriega az USA-ból irányított koncepciós per áldozata, hiszen a vádakat az USA védelmét élvező egykori kábítószer-kereskedők hamis tanúvallomásai alapján állították össze. A másik érv pedig az volt, hogy a magát 76 évesnek mondó Noriega számára a börtön egyet jelentene egy halálos ítélettel. Noriega vérnyomásproblémákkal küzd, és egy agyvérzés következtében a bal oldalára lebénult. (MTI) Flátráltathatják a szankciók az atomprogramot - tárgyalási hajlandóság Az első kényszerű iráni beismerés Még nem végleges a koalíciós szerződés Kedden lesz új cseh kormány KOKES JÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Az Iránt sújtó legújabb szankciók hátráltathatják az ország atomprogramját. Ezt első ízben tegnap ismerte el Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője. „Azt nem állíthatjuk, hogy az intézkedéseknek semmi hatásuk nem lesz - mondta a közép-iráni Busehrben tett látogatásán. „Talán lassítják majd a munkát, de bizonyosan nem állítják le teljesen” - tette hozzá, majd leszögezte: a szankciók az urándúsítási programot érinthetik, de nem lesznek hatással például a busehri atomerőmű működésére. Az USA kész újra tárgyalni Teheránnal az atomprogramjáról, ha komoly az iszlám köztársaság ajánlata, amely szerint szeptemberben hajlandó ismét tárgyalóasztalhoz ülni a hatokkal. Ezt Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte helyi idő szerint kedden. Előzőleg Irán jelentette be, hogy kész újra felvenni a tárgyalásokat a BT öt állandó tagjával (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németországgal atomprogramjáról, ha a tárgyalás feltételeit előre világosan tisztázzák. Barack Obama, aki kedden a Fehér Házban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hangsúlyozta, hogy az USA a jövőben is nyomást gyakorol Teheránra. „Fenn akarjuk tartani az Iránra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy betartsa nemzetközi kötelezettségvállalásait és vessen véget a szomszédait és a nemzetközi közösséget fenyegető provokatív magatartásnak” - szögezte le az amerikai elnök, míg az izraeli kormányfő sokkal keményebb szankciókat sürgetett Irán ellen. Az Európai Unió jó hírnek nevezte az iráni tárgyalási szándékot, hangsúlyozva, hogy párbeszédnek az iráni atomprogramról kell folynia, nem pedig másról. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig levélben hívta meg mielőbbi tárgyalásra Szaid Dzsalili nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyalót. Ashton levelére mégnem érkezett válasz. Dzsalili azt nyilatkozta, az „EU- nak fel kell hagynia kétarcú politikájával, és jóvá kell tennie' hibáját”. További követelése, hogy az EU foglaljon állást Izrael atomfegyverei ügyében is. Izraelt atomhatalomnak tartják, de a zsidó állam szándékosan nyitva hagyja, hogy van-e tulajdonában atomfegyver, (mti, ú) Prága. Václav Klaus államfő a jövő kedden, július 13-án kinevezi az új cseh kormányt. A Petr Nečas vezette koalíciós kabinetnek ezt követően harminc napja lesz arra, hogy programját a képviselőház elé terjessze, s bizalmat kérjen maga iránt. Tekintettel arra, hogy a hárompárti koalíciónak együttesen 118 képviselője van a 200 tagú alsóházban, a bizalmi szavazás már csak formalitás lesz. Bár a koalíciós szerződés végleges változatáról még folynak a tárgyalások, a kormány személyi összetétele már ismeretes. A Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) hat, a TOP 09-nek öt, míg a Közügyeknek (W) négy minisztere lesz a kormányfővel együtt összesen 15 tagú kabinetben. Hosszabb idő után a cseh kormányban nem lesz egyetlen nő sem. A megállapodás szerint Miroslav Kalousek (TOP 09) lesz a pénzügyminiszter, Radek John (Közügyek) a belügyminiszter, míg a cseh diplomáciát újra Karéi Schwarzenberg (TOP 09) fogja irányítani. Az igazságügyi tárca élére visszakerül Jiŕí Pospíšil (ODS). A védelmi miniszter Ale- xandr Vondra (ODS) lesz. Kalousek, Schwarzenberg és Pospíšil korábban, a Topolánek-kormány- ban is vezették mostani tárcájukat. Rajtuk kívül Vondrának és Nečas- nakvan miniszteri tapasztalata. A jövő keddig még a Jan Fischer vezette kabinet irányítja ügyvezetőként az országot. Bár a Fischer- kormány 2009 tavaszán átmeneti kabinetként csak néhány hónapra alakult meg, végül is több mint egy évig volt hatalmon, s munkáját a szakértők mellett a közvélemény is kedvezően értékeli.
