Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-05 / 128. szám, szombat

4 Interjú ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 5. www.ujszo.com Az MKP elnöke nem tagadja, hogy a kettős állampolgárság kapcsán kialakult feszült szlovák-magyar viszony pontokat hozhat a választásokon Csáky Pál szerint az MKP kormánypárt lesz 1998 óta most van először valódi ellenfele a parlamenti választásokon a Magyar Ko­alíció Pártjának, olyan, amely eséllyel pályázik a szlovákiai magyar választók voksaira. A helyzetét az is nehezíti, hogy a párt korábbi legnépszerűbb politikusa, Bugár Béla által vezetett párttal kell felvennie a har­cot. Csáky Pál azonban ma­gabiztos, nem tart a Hídtól, amely szerinte nem jut be a parlamentbe. Az MKP elnö­két kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS MOLNÁR NORBERT Nem zavarja, hogy Bugár Béla még mindig sokkal népszerűbb politikus önnél? Ez majd elválikjúnius 12-én. Hogyan látja az MKP esélyeit? Milyen eredményre számít? 9 százalék feletti eredményre. És ha ez nem lesz meg? A köz­vélemény-kutatások már régen nem mutatnak 6 százalék feletti eredményt az MKP-nak. Meglesz. Én a szlovákiai magya­rokban hiszek, nem a közvéle­mény-kutatókban. Ha esetleg mégsem, akkor kész lemondani az elnöki poszt­ról? Meglesz a 9 százalék. Az alapszabályuk tartalmaz­za, hogy ha 25 százalékkal rosszabb eredményt érnek el, mint négy évvel korábban, akkor tisztújító közgyűlést kell össze­hívni. 12-én választások lesznek, nem alapszabály-módosítás. Hogyan látja a párlja kor­mányképességét? Melyik pár­tokkal hajlandó az MKP koalíci­óra lépni? Vasárnap jól szórakoztam a Radičová-Fico vitán, mert az egyórás vitából fél órát tett ki a magyar téma, ebből 15 percig egymást vádolták, hogy az MKP kegyeit keresi a Smer és az SDKÚ is. Nem baj, hogy keresik a kegye­inket. Az MKP jó helyen van kö­zépen. Pedig nem úgy tűnik, hogy ke­resik az MKP kegyeit, éppen el­lenkezőleg. A Smer az MKP-val ijesztgeti a választókat, Iveta Radičová pedig már most felté­teleket szab. Valóban lehetsé­gesnek tartja a koalíciót Robert Ficóval? Nem hinném, hogy a választá­sok előtti véleménynyilvánítások­kal komolyabban kellene foglal­kozni. Előfordulhat, hogy a szlo­vákiai magyar választók fogják el­dönteni, milyen kormánykoalíció lesz, és könnyen lehet, hogy a szlovákiai magyar választók az­zal, hogy a Most-Híd nevű mes­terséges képződményt fogják vá­lasztani, Robert Ficóra fognak szavazni. Ha ugyanis a Most-Híd nem jut be a parlamentbe, akkor a fennmaradt mandátumok újra­osztásakor a Mostra leadott sza­vazatok elsősorban Robert Ficó­­nál landolnak, és lehet, hogy ezzel fogják megmenteni a Smer-SNS­­HZDS koalíciót. Miért olyan biztos abban, hogy a Híd nem jut be a parla­mentbe? A közvélemény-kutatá­sok nem ezt mutatják, mindig 5 százalék feletti támogatottságot mérnek a Hídnak, gyakran töb­bet, mint az MKP-nak. Egy dolog a közvélemény-kuta­tások eredménye, másik dolog a reális választási eredmény. A ma­tematika nem enged, ebben az or­szágban van 10 százaléknyi ma­gyar választó, ehhez ők, ha megfe­szülnek, akkor sem tudnak egy százalékpontnyi szlovák szavazó­nál többet hozni. 11 százaléknyi választópolgárt nem lehet a titkos választások alkalmával úgy elosz­tani, hogy abból kétszer több mint 5 százaléknyi eredmény szüles­sen. Minden eredmény azt mond­ja, hogy az MKP potenciálja mi­nimum 7-7,5 százalék, mi a 9 szá­zalék feletti eredményért küz­dünk. Én úgy gondolom, hogy a Híd egy dolog miatt lett kitalálva: az előttem levő papírlapon van­nak azok a számok, amiket Robert Fico múlt héten kapott meg. A valószínűsíthető választási ered­mény: SDKÚ 18 százalék, ez 20-ra nőhet a második elosztásnál, KDH 10, ez 11-re nőhet, SaS 7, ebből 8 lehet. Ez 39 százalék. Egy egysé­ges MKP 11 százalékos választási, tehát 13 százalékos parlamenti eredménnyel 50 százalék feletti jobboldali részvételt produkál­hatna, de ha a Híd elvisz 3 száza­lékot, ez a négy párti koalíció nem jöhet létre. Ez milyen felmérés? Ez Robert Fico belső elemzése múlt hét csütörtökről. Ki készítette? Ezt Robert Ficótól kell megkér­dezni. De ha önök sem tudják, hogy ki készítette, akkor miért olyan biztosak az adatokban? Én tudom, hogy ki készítette. Nem akarom felfedni a forrást. Mi is le tudnánk írni egy papír­lapra olyan számokat, amelyek azt bizonyítanák, hogy az MKP szavazatai vesznének el. írják. Az a lényeg, hogy a fenti számok és a fenti gondolatmenet reális lehet. Szerintem az. Ha a mérleg nyelvét játszhat­­ná, az MKP inkább a jobboldal­hoz csatlakozna? A jelek szerint Robert Fico és Iveta Radičová is küzd értünk. El­képzelhető, hogy tényleg a mérleg nyelve leszünk. Erről a választó­­polgárok döntenek. Ha a mérleg nyelve leszünk, akkor nem kérdé­ses, mit választunk. Abban a pilla­natban elvi koalíciót lehet kötni, ez pedig négy párti jobboldali koalí­ciót jelent. És ha nem lesznek a mérleg nyelve? Ha arra mutatkozik le­hetőség, hogy a Smerrel koalíci­óra lépve kiszoríthatják az SNS-t a kormányból? Nem tudom, hogy létrejön-e ilyen helyzet. Sokesélyes a dolog, különböző arányok születhetnek, lehet akár meglepetés is, mint Csehországban. Én egy dolgot tu­dok: az MKP jó eredménye a szlo­vákiai demokrácia érdeke. Azt lá­tom, hogy van egy szervezett erő, amely ezt a potenciált csökkenteni akarja, ezek a volt kollégáink. Állí­tom, hogy hibát követnek el, és Robert Fico fog ebből a játékból legtöbbet profitálni, amit nagyon sajnálok. Radičová már támasztott bi­zonyos feltételeket, például azt, hogy a kettős állampolgárság kérdésében módosítsa az MKP az álláspontját. Ebbe belemenne egy jobboldali koalíció érdeké­ben? Ha olyan amatőr lennék, mint Radičová, én is mondanék öt felté­telt, hogy Radičová hogyan jöjjön ide könyörögni, ha miniszterelnök akar lenni. Ennek semmi értelme. Ezzel nem csökken a koalíciós potenciálja? Az MKP koalíciós potenciálja a választópolgárok kezében van. Ha az MKP 10 százalékos eredményt ér el, akkor megkerülhetetlen lesz. És akkor mesélhet jobbról-balról bárki bármit. Az egyáltalán nem biztos, hogy megkerülhetetlen lesz az MKP. A 10 százalék inkább az álmok kategóriáj ába tartozik. Ismétlem, a választópolgárok kezében van a döntés. Mi az az alapvető minimum, amit mindenképpen a kormány­­programban szeretnének látni? Minden elem megtalálható a vá­lasztási programunkban. De mindent úgysem tudnak elfogadtatni. A tárgyalásokat úgy kell kezde­ni, hogy mindent el akarunk fo­gadtatni. Az is a választási ered­ménytől függ, hogy mekkora po­tenciállal tudunk leülni a tárgya­lóasztalhoz. Természetszerűen 7,2 százalékos eredménnyel nem kérhetünk olyat, mint 9,8 százalé­kos eredménnyel. Fontossági sorrendet sem tud felállítani? Mi sohasem abból indulunk ki, hogy mi fontos a pártnak, a szlo­vákiai magyar közösség érdekei­ből indulunk ki, azt fogjuk nagyon egyértelműen az asztalra tenni jú­nius 13-án. Más téma. Önök is kérték a Fi­deszt, hogy ne a szlovákiai vá­lasztási kampány idején fogad­ják el a törvényt a kettős állam­­polgárságról. A Fidesz, illetve a magyar parlament mégis elfo­gadta. Ez azt jelenti, hogy ilyen kicsi a befolyásuk a Fideszre? Vagy esetleg nem is gyakoroltak rá nyomást? Máshogy néz ki a világ Buda­pestről, mint Pozsonyból. Mi haj­lamosak vagyunk arra, főleg a vá­lasztások előtt, hogy Pozsony sze­repét, és a szlovák reakciókat túl­értékeljük. Az a lépés, amit a ma­gyar parlament mégis megtett, történelmi lépés volt. Éreztem egy nagyon nagy erőt, akarást a Fi­­deszben, hogy ezt meg akaiják tenni, és ugyanakkor nem vettem magamra azt a terhet, hogy meg­vétózzam ezt a lépést, mert láttam, hogy a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a délvidékiek, a horvátországiak, a szlovéniaiak is nagyon akaiják ezt. Ez valóban patikamérlegen mér­legelt álláspont volt. Én ugyan pu­ha formában kértem Orbán Viktort a magyar parlament megalakulá­sakor, hogy ezt mérlegeljék. Ami­kor azt kérdezte, ezt úgy vegye, hogy ez kategorikus kérés, én azt mondtam, hogy azért annyira nem, mert nem akartam abba a helyzetbe kerülni, hogy egy felvi­déki magyar politikus akadályozza meg a törvény megszületését. De a törvény gyors elfogadása csak a Fidesz reklámkampányá­nak része volt, hiszen csak au­gusztusban lesz hatályos és ja­nuártól végrehajtható. A Fidesz azt magyarázta, hogy ők egy csomagot tettek le a par­lament asztalára, amelynek első eleme a parlamenti képviselők számának csökkentése, de mind­járt mellé tették a 13 lehetséges kisebbségi mandátumot is. Azt mondták, ha ők adnak valamit a magyarországi szlovákoknak, akkor kell adni a külföldi magya­roknak is. Voltak olyan spekulációk, hogy a Fidesznek, de az MKP- nak is érdeke volt, hogy ez a té­ma a választások előtt bekerül­jön a köztudatba, mert ezáltal a nemzeti érzelmek hőfoka nő, és ez pontokat hoz a választásokon az MKP-nak. Igen, de felhevülnek a nemzeti érzelmek szlovák oldalon is. Most arról van szó, hogy tudunk-e stílus­­váltást, kormányváltást végrehaj­tani. Az MKP fő szlogenje az, hogy elég volt, kormányváltást akarunk. De látom, hogy bennünket is meg akarnak gyöngíteni, vagyis az a já­ték, ami velünk szemben folyik a Most részéről, az nem a pluraliz­musról és a lehetőségekről szól. Mi meg akartunk velük egyezni, ezt elmondtuk tavaly. Ők úgy tárgyal­tak velünk, hogy már döntöttek az új párt létrehozásáról. Állítom, ez szlovák politikai érdek, e mögött ottvanFico érdeke. Van bizonyítékuk is arra, hogy a Smer hozta létre a Hidat? Ezt csak ön állítja. A parlament folyosóján hóna­pok óta mondják, Ján Slota, olyan állapotban, amikor az ember el­mondja a legrejtettebb titkokat is, belemondta a kamerába. A har­madik pedig a nagy latin mondás, cui prodest, kinek áll érdekében. Van bizonyítékuk Slota részeg kijelentésein és az állítólagos érdekeken kívül? A smeres politikusok hónapok óta mondják ezt a parlamentben, ez nyílt titok. Hogyha választaniuk kellene, hogy a Híd vagy a HZDS legyen a része a koalíciónak, akkor tót vá­lasztanának? A Most nevű mesterséges for­máció nem lesz tagja a következő kormánynak. Tárgytalan a kérdés. Mi lesz, ha igen? A Most nem lesz tagja a kor­mánynak. Fantazmagóriákkal úri­emberek nem foglalkoznak. A párt programjából mi az a három legfontosabb momen­tum, amit kiemelne? Az első helyen identitásunk kérdése áll, mi magyarként aka­runk boldogulni a szülőföldünkön. Erős regionális politikát szeret­nénk, a szlovák elemzők is azt mondták, a mi regionális progra­munk a legjobb. A harmadik a közügyek civilizált intézése, ki kell söpörni ezt a nemzeti-szocialista vagy nemzeti-populista primiti­vizmust. Az identitás erősítése alatt mit ért? El kell fogadni egy kisebbségi törvényt, részének kell lennie a ki­sebbségi önkormányzati rendszer­nek, főleg a kultúra és az oktatás­ügy területén, meg kell változtatni a szlovák nyelvtörvényt, és erőtel­jesebb változatban el kell fogadni a kisebbségi nyelvek védelméről szó­ló törvényt. Főleg a közéletben való nyelvhasználatot kell megerősíte­ni, de a közfeliratok terén is. Ha összehasonlítjuk a Híd és az MKP nemzetiségi programját, akkor nem sok különbséget talá­lunk. Itt van a nagy tévedés, hiszen papírra le lehet írni bármit. De mi­kor fog kiállni egy szlovák-magyar vegyes párt a magyar érdekekért? Soha. Nézzék meg, hogy lavíroz­nak, ha a szlovák-magyar téma vagy-vagyként merül fel. Miért nevezi ezt lavírozásnak? A magyarok érdekeit önök sem tudják keresztülverni a szlovák pártokon, kénytelenek lesznek velük tárgyalni. Az MKP esetében teljesen vilá­gos, hogy mit akar. Az MKP ténye­ző, az MKP partner. Ez derül ki Fi­co és Radičová szavaiból is. Akkora ereje van és lesz, amekkorát a vá­lasztók adnak neki. Amikor nemzeti egységről be­szél, nem fél attól... Nem nemzeti egységről beszé­lek, nemzeti minimumról kellene beszélni, és arról, hogy meg aka­runk maradni, nem akarunk asszimilálódni, és a belső közössé­günket építeni kell. Úgy érzem, hogy a másik párt rombolja a belső támfalainkat is. Amikor a belső közösség épí­téséről beszél, és amikor az MKP egyben nemzetárulókról beszél, nem érzi úgy, hogy kizáija a nemzeti közösségből azt az em­bert, azt az egyszerű Csemadok­­tagot, aki esetleg a Hidat választ­ja?. Úgy érzem, ők rombolnak. A lelki támfalakat építik le, ezzel ká­rokat okoznak a közösségnek. Amikor ők ezt saját döntésük alap­ján megtették, szembekerültek a közösség többségével. Ez az élet nagy törvénye. Ha az én szerveze­tembe vírus kerül, a szervezetem védekezik. Ha nem ezt tenné, ak­kor az emberiség már kihalt volna. Az immunrendszer bekapcsol a magyar társadalomban is. Ha ma­radtak volna az MKP-ban, aho­gyan ezt mi felkínáltuk nekik, ak­kor lehetne beszélni arról, hogy az egyensúlyokat hogyan próbáljuk elosztani. De amikor szembe jön­nek, akkor nem egyensúlyokról van szó, hanem kemény egymás­nak feszülésről. Nem beszélt szépen Bugárék­­ról. Ez érvényes a választóikra is? Azok az emberek, akik általuk megtévesztve rájuk adják le szava­zatukat, Robert Ficóra adják vok­­sukat. Ezért találták ki ezt a pártot. Játsszunk egyet! Mondunk néhány politikusnevet, és mond­ja az első jelzőt, ami eszébe jut róluk. A választások előtt nem megyek ebbe bele. Miért nem lehet egy jelzőt mondani arra, hogy Iveta Radi­čová? Nem akarok, mert előfordulhat, hogy például Radičovával tárgyal­nom kell a kormányalakításról, és üzentem én már neki az elmúlt tíz napban elég sokat. Kinek fog szurkolni a futball vb-én? Miután nincs ott olyan csapat, akinek szurkolni tudnék, az MKP reklámfilmjét ajánlom a figyel­mükbe, ahol a fellépő művészek azt mondták, hogy miután nincs magyar csapat a vb-én, egy magyar csapat maradt versenyben tizen­kettedikére, az pedig az MKP. Az MKP-nak - és ezzel a szlovákiai magyarságnak - fogok szurkolni tizenkettedikén. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents