Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-05 / 128. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 5. Interjú 5 Arra kérnek minden választót, hogy ha nem is a Hidat választja, akkor is menjen el szavazni. Nem azt mondják, kit ne válasszanak, hanem hogy őket miért Bugár Béla szerint most lehet változtatni Nem egész egy éve lépett ki a Magyar Koalíció Pártjából, és megalapította Most-Híd nevű formációját, amely magyar-szlovák pártként de­finiálja magát. Gyakorlatilag ugyanazokért a választókért küzd, mint az MKP. A felmé­rések szerint a legnépsze­rűbb magyar politikust, Bu­gár Bélát kérdeztük. MÓZES SZABOLCS MOLNÁR NORBERT Milyen eredményre számít a választásokon? Jó eredményre. Ez azt jelenti, hogy a Híd bent van a parlament­ben. Annak is örülnék, ha az MKP is bejutna. Öt százalék körül megfelel? Szép lenne az is, ha mi nyernénk. 11 hónaposak leszünk június 12-én. Egy olyan közegben, amely árulózik és más egyebeket dobál a fejünkhöz, nem könnyű pártot épí­teni. Minden, ami 5 százalék felett van, jó eredmény. Ha a struktúrá­kat az utolsó pillanatig fel tudjuk pörgetni, sokkal jobb eredmény ér­hető el, mint amennyit most mu­tatnak a felmérések. Elképzelhetőnek tartja, hogy nemjutnakbe a parlamentbe? A kapanyél elsülhet. Viszont az összes felmérés azt mutatja, hogy jóval 5 százalék felett vagyunk. A Híd új párt, az új pártokat pedig általában felül szokták mérni a közvélemény-kutatók. Igen, de az is kimutatható, hogy a legstabüabb választóink nekünk vannak. Ez egy új pártra egyáltalán nemjellemző. A Híd és az MKP nagyrészt ugyanazon választói réteg kegye­iért küzd. Miért kellene a magyar választónak a Hídra és nem az MKP-ra voksolnia? Mi nem azt mondjuk, kit ne vá­lasszanak, hanem hogy minket mi­ért válasszanak. Mióta megalakult a Híd, meglepetésünkre az MKP nem a programjával, hanem elle­nünk kampányol. Mi viszont a programunkkal kampányolunk. Mi az a három pont, amit a leg­fontosabbnak tart programjuk­ban? Munkanélküliség. Akármerre já­runk, ezt halljuk az emberektől. A másik nagyon fontos feladat a nyugdíjrendszer reformjának befe­jezése, a kisnyugdíjasok nyugdíjá­nak emelése. Ezenkívül sorolhat­nám a korrupció elleni harcot, a ki­sebbségi státus erősítését s egyéb dolgokat is. A Hidat nem egész egy éve hoz­ták létre. Ha visszatekint a ma­guk mögött hagyott közel egy év­re, hogyan látja, megérte? Szerintem igen. Ha ma kellene csinálnom, ugyanezt csinálnám. Az más kérdés, hogy megérte-e olyan közeget teremteni az MKP részéről, hogy aki nem az MKP-ra szavaz, nem jó magyar. Hogy megérte-e majdnem megterem­teni azt a szembenállást a szlová­kiai magyarok közt, ami Magyar­­országra jellemző. Mi - különbö­ző okok miatt - nem tudtunk megegyezni. De nem inkább a párton belül kellett volna mindenáron meg­egyezniük? Már akkor, amikor figyelmezte­tő lépésként kiléptünk az MKP frakciójából, a párt népszerűsége 7 százalék alatt volt. Most odáig ve­temedett az MKP vezetése, hogy már politikai felmérést rendel meg: ez az 51:28-as arány. Ráadásul az újságokban megjelenő hirdetések­ben hazudnak, mert azt írják, hogy ez májusi felmérés, miközben már­ciusban csinálták. Mi március kö­zepén kezdtünk komolyan kijárni az emberek közé. Ha a pártban ma­radunk, s nem próbáljuk meg azo­kat a választókat begyűjteni, akik már nem szavaztak volna semmi­képpen sem az MKP-ra, nem lett volna felelősségteljes hozzáállás. Ha hibákról van szó, egyesek úgy vélik, MKP-elnökként elkö­vetett egy nagy hibát... ...többet is... Itt arra célzunk, hogy nem ment szembe a Duray- szárnnyal, nem tette úgymond pályán kívül­re, mert ha ezt akkor megteszi, továbbra is egy párt lenne. Megpróbáltuk az úgynevezett Duray-fenomént párton belül ke­zelni. Nem engedhettük ki, mert egy pártelnöknek mindig össze kell tartania a különféle nézeteket valló embereket. Tehát még a duraystá­­kat is párton belül kell tudni tartani. Hogy ne érezzék azt, ki vannak szo­rítva, ugyanakkor érezzék, hogy ez nem az az irányvonal, amit mi kö­vetni fogunk. 2007-ben kiderült, hogy ez csak tüneti kezelés volt... 2007-ben nem ez derült ki, ha­nem az, hogy egy közeli kollégám, akivel x éve az MKDM-ben együtt politizáltunk, tizenvalahány év után szövetkezik egy olyan ember­rel, akinek a politikája korábban neki sem tetszett. Nem Durayról, hanem Csáky Paliról szólt, hogy képes ilyen módszereket alkal­mazni. S utána következett be, ami bekövetkezett. De ez már a múlt. Beszéljünk a jelenről. Meglep­te önöket a konfrontativ ma­gyar-magyar kampány? Meg. Tudtuk, hogy nem fognak bennünket szeretni, ez természe­tes, hiszen otthagytuk a pártot, szavazókat veszünk el. Nagyon kemény, de tisztességes kampányt vártunk. Mi ezt is csináltuk. Ennek lett az eredménye, hogy az embe­rek kezdték elhinni, hogy mi árulók vagyunk, Bugámak kastélya van stb. A másik, ami meglepett, hogy olyan dolgokat használtak fel, ami soha nem volt igaz. Csak a legutób­bit, a „macskás” esetet idézném fel. Annak idején, amikor még elnök voltam, nem én, hanem Bárdos Gyula mondta először, hogy ha a macskára ráfestenék, hogy MKP, az emberek megválasztanák. Később, amikor már nem voltam elnökségi tag, Csáky Pali mondta ezt, ezt iga­zolhatja két akkori elnökségi tag. Erre nem számítottunk. Lehet dur­ván kampányolni, de úgy, hogy közben nem sértegetjük a másikat. De már túltettük magunkat rajta. Kampány alatti tapasztalatai mit mutatnak, nagyobb a szava­zókedv a magyarok körében, vagy a torzsalkodások miatt csökkent 2006 óta? Találkozunk olyan emberekkel, akik azt mondták, a konfrontativ kampány miatt nem mennek el szavazni. Viszont, ha összeadjuk a két párt felmérésekben mért adata­it, akkor még mindig tudjuk tartani azt a szintet, ami valamikor volt - tehát az enyhén 10 százalék feletti eredményt. És akkor még hozzá­tenném, hogy nálunk 25-30 száza­lék azon választók aránya, akik szlovákkéntválasztanának minket. Tehát mi hoztunk plusz szavazato­kat is. És ha nem volna ez a durva el­lenkampány, összességében a két párt jobb eredményt tudna elérni, mint anno az MKP. Politológusok szerint a Híd egy ember pártja... De ezen nem lehet csodálkozni. Az MKP-ban meg nincs pártelnök, mert nem jelenik meg a kampány­ban, ott viszont van egy befutott ló­gó. 11 hónaposak leszünk, ezen nem lehet csodálkozni. Azt hasz­náljuk, aminkvan. Az MKP szerint a Híd megosz­totta a magyarságot. A szembenállás meg a kampány osztja meg a magyarságot, nem az, hogy létrejött egy új párt. Mik a szlovákiai magyarok legnagyobb problémái: a munkanélküliség, az egészségügyi ellátás, a szociális rendszer, a nyugdíj. Az MKP-nak és nekünk is tudatosítanunk kell: az ellenség nem ezen az oldalon van. Sőt, nincs is ellenség, csak ellenfél van - de az a másik oldalon. Azzal vádolnak, hogy el fognak veszni a ránk adott voksok, miközben az MKP-val egyetlen releváns párt sem akar koalícióban gondolkodni. Kinek a szavazatai fognak elveszni? Azé, aki ellenzékbenmarad. Tisztában van azzal, hogyha a Híd vagy akár mindkét magyar párt nem jut be a parlamentbe, a Bugár név szitokszó lehet a ma­gyarok közt? Ezt próbálják állandóan az em­­berekfejébe sulykolni... ... de van benne logika, hiszen ön lépett ki az MKP-ból. Már elnézést, a fizika törvényei szerint nincs reakció akció nélkül. Mi arra reagáltunk, hogy csak azok maradhattak a párton belül, akik duraysták és csákysták. És az MKP szavazóbázisának csökkenésére. Tény, nem számoltunk egy hazug, rágalmazó és szembenálló kam­pánnyal, aminek a következménye az lehet, hogy valamelyik párt nem jut be. Az egyik mindenképp benn lesz. Az volna a legjobb, ha mindkét párt bejutna, s akkor megindulhat­na egy gondolkodás, hogy mégis együtt kellene működnie. Le tudna ülni Csákyval egy ko­alíciós megbeszélésre? Az együttműködéssel semmi problémám nincs, egy esedeges pártfúziót viszont elutasítunk. An­nak nem lenne értelme. Ugorjunk egy kicsit az időben: június 14-e van, asztalán hever egy meghívó a Smertől. Mit mond a Híd elnöksége? Azt mondja, hogy nem. Tehát az SDKÚ-hoz, az SaS-hez és a KDH-hoz hasonlóan katego­(Somogyi Tibor felvétele) rikusan elutasítják a Smerrel va­ló együttműködést? így van. Azok után, amit Fico el­követett az elmúlt négy évben, ki kell jelenteni, ilyen párttal nem le­het együttműködni. Még ősszel azt mondtuk, ha megváltozik a politi­kai stílusuk, el lehet gondolkodni az együttműködésen. Mára kide­rült, még jobban bedurvultak. Nem gondolja, hogy az ellen­zéki pártok hibát követtek el, amikor kizárták a Smerrel való együttműködés lehetőségét, mi­vei ezzel Ficóékat gyakorlatilag betolták egy olyan pozícióba, hogy csakis a jelenlegi a kor­mánykoalíció ismétlődhet meg. Ebben tökéletesen igaza lett vol­na tavaly őszig, de a Smer bedur­vult. Képzeljük el, hogy Fico szerez 30 százalékot, és szüksége van két kisebb pártra: koalícióra lép egy 10 és egy 6 százalékos párttal. El tud­ják képzelni, hogy a két kisebb párt változtatni tudna Fico mostani stí­lusán? Én nem. El tudják képzelni, hogy egy magyar párt Ficóval a kormányban meg tudja változtatni azokat a butaságokat, amiket elfo­gadtak, például a nyelvtörvényt? El tudják képzelni, hogy Ficót egy magyar párt arra vegye rá, hogy a magyarországi butaságokra ne re­agáljon? Nem tudom elképzelni. Ha úgy vesszük, Dzurindát sem tudták annak idején rávenni, hogy a státustörvénnyel kapcso­latban ne reagáljon bután. Igen, de meg is itta utána a levét. Sorolhatnám, hogy hányszor. De Dzurindát lehetett kezelni. Akkor is például, amikor Palkóék beterjesz­tették a státustörvénnyel szembeni ellentörvényüket. Dzurinda erre azt mondta: nem, mert ez nem de­mokratikus. Biztos, hogy el tudnék képzelni jobb koalíciós partnert is, de abból főzünk, ami van. Ficóról viszont azt mondják, pragmatikus politikus, aki tud­ja, hogy ha másképpen kell vi­selkednie, akkor másként is fog. Csakhogy ő azt is tudja, hogy a magyar kártyával szavazatokat tud szerezni. Aki ezt a veszélyt nem lát­ja, az nem való a politikába. Ezért mondtuk ki, hogy ezek után már nem látjuk a lehetőségét, hogy Fi­­cóékkal kormányozni lehetne. MKP-s körökben gyakran el­hangzó vád, hogy ha nem hozták volna létre a Hidat, akkor bizto­sabb lenne a kormányváltás, nem kellene amiatt reszketni, hogy minden ellenzéki párt bejut-e a parlamentbe. Ez nem jó érv. Nem tudott volna egységes maradni az MKP, mert ra­­dikalizálódott. A Lisszaboni Szer­ződés volt az egyik törésvonal .Csá­ky még a szavazás napján is azt mondta Dzurindának, veletek együtt vonulok ki, holott mi már egy hete tudtuk, megszavazzuk a szerződést. Vagy az, hogy bedobjuk a Beneš-dekrétumok kérdését sen­kivel sem egyeztetve, amire a par­lament elfogadott egy határozatot, hogy ezentúl nem lehet megnyitni, így nem maradt volna egységes az MKP. Még akkor sem, ha nem ala­kul meg egy másik párt, fokozato­san lefaragódott volna választói­nak nagy része. Itt nem azon mú­lott, hogy alakul-e egy másik párt vagy sem, hanem azon, hogy a párt tudja-e tartani addigi irányvonalát. Azt gondolja, hogy a Híd és a magyar kormány kapcsolatai meg fognak változni a választá­sok után, vagy ezután is ugyan­ilyen rideg lesz a viszonyuk? Nem tudom. Én azt tartom fon­tosnak, hogy a választók érdekeit képviseljük. Még ha nem is könnyű és az ember idegrendszerét hárfá­nak nézik néha a parlamentben, akkor is bent maradunk, végighall­gatjuk és reagálunk. Nekem ez a fontos, nem kivonulni akarunk, hanem bevonulni a parlamentbe. Nem gondolja, hogy nagyrészt az ellenzék hibája, hogy egy ilyen korrupt és botrányos négyéves kormányzati ciklus után a Smer­nek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra? De. Többek között azért, mert az ellenzék több kérdésben nem volt egységes. A jelenlegi kormánykoa­líciónak sokkal nagyobb botrányai vannak, mint a korábbinak voltak. Az elleraéki politikusok ho­gyan viszonyulnak a magyar kér­désekhez - nyelvtörvény, föld­rajzi nevek, kettős állampolgár­ság? Úgy tűnik, az SDKÚ-ban és a KDH-ban sincs hajlandóság ezek kezelésére, az SaS-t pedig nem érdekük a kisebbségi kérdések. Mindenszlovákpárt-különösen a választások előtt - keményen kal­kulál, hogy veszthet-e azon, ha egy magyar témánál engedékenyebb, mint Fico vagy az SNS. A feljebb felsoroltak közül va­lamiket feltételként szabnának a koah'ciós tárgyalásokon? AHídtudja, aválasztóknemsze­­retik a feszültséget. Hogy a magya­rok szeretnének magyarként élni, de úgy, hogy közben nem piszkál­ják őket. Nem fogunk feltételek nélkül belépni egy kormányba. S lesznek egyéb, nem csak kimondot­tan kisebbségi feltételek is: ilyen például a déli gyorsforgalmi út. A párton belüü szlovákok ho­gyan viszonyulnak a kisebbségi kérdésekhez? Minden ilyen kérdést megbeszé­lünk, nyilatkozataink a szlovákok véleménye is. Egy hete északon jár­tunk, de olyan véleménnyel nem ta­lálkoztunk, hogy „ugyan már, mit akartok ti, magyarok“. Az az északi szlovák, aki vállalta, hogy képviseli pártunkat, északon győzögeti a vá­lasztókat, ami azért fontos, mert ott még elhiszik, hogy Dél-Szlovákiá­ban szlovákul kenyeret sem lehet venni. Ha ezt a folyamatot végig tudjuk vinni, akkor többet teszünk, mint bármikor az elmúlt években. Mert az embereket, a választókat fogjuk tudni meggyőzni arról, hogy hazudnak a politikusaik. És akkor lehet, eljön az az idő, mikor semle­gesíteni lehet a magyar kártyát. Az interjú elején azt mondta, hogy örülne, ha az MKP is bejutna a parlamentbe. Mikrofonon kívül is ugyaneztválaszolná? Mindig ugyanezt mondom. Sőt, el lehet jönni a nagygyűléseinkre. Arra kérünk minden választót, hogy ha nem is a Hidat választja, akkor is menjen el szavazni. Most lehet változtatni. A végén egyjátékot szeretnénk játszani önnel. Mondunk nyolc politikusnevet, és válaszolja azt rá, ami elsőre eszébe jut. Mečiar. Nyugdíjba megy. Fico. Populizmus a köbön. Slota. Nacionalista és arrogáns. Radičová. Túl puhány. Sulik. Tapasztalatlan. Fígeľ. Tapasztalt, brüsszeli bürokrata. Csáky. Elbaltázott lehetőség. Bugár. Magamról? Önispoütikus... Majd a választók megmondják. Szeretem a családomat. Kinekfog szurkolni a foci vb-n? A régiómból származó focisták­nak: ĎuricánakDunaszerdahelyról és Saláta Koméinak. A magyar csa­pat nincs ott...

Next

/
Thumbnails
Contents