Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-04 / 127. szám, péntek

2010. június 4., péntek 7. évfolyam, 19. szám KERTESZKEDO A genetikailag módosított gyapot ára Új kártevő pusztít ISMERTETŐ A mély fekvésű jó vízgazdálkodású talajokon és hűvös klímájú vidékeken nem szokott súlyos kárt okozni Lisztharmat szőlőn és almafán Lisztharmat károsítása a még éretlen termésen (Fotó: Hocsi) Drámaian elszaporodott egy ki­csiny kártevő a kínai gyapot­mezőkön, gyümölcsösökben, ami­kor a termelők felhagytak geneti­kailag módosított gyapottermé­sük rovarirtóval való védelmével. Kínában 1997-ben kezdték ter­meszteni azt a gyapotfajtát, amelynek genetikai állományába beépítették a Bacillus thuringien­­sis nevű talajlakó baktérium mé­regtermelő fehéijéket kódoló gén­jeit, aminek eredményeként a nö­vényből lakmározó rovarok el­pusztulnak. Az úgynevezett Bt-gyapot hatá­sairól nem készült túlzottan nagy­számú megbízható tanulmány, és ezek eddig mind pozitív ered­ménnyel zárultak. Kínában példá­ul az 1999-es, 2000-es és 2001-es mezőgazdasági években átlago­san 66 százalékkal csökkent a ro­varirtó szerek felhasználása, a ter­méshozamok mégis 24 százalék­kal nőttek. Két évvel ezelőtt kínai kutatók arról számoltak be a Sci­ence című tudományos folyóirat-A május közepén lehullott nagy mennyiségű csapadék következté­ben keletkezett ár- és belvizek le­vonulása után vélhetően megnö­vekszik a különböző gombás és baktériumos eredetű növényi be­tegségek károsításának a veszé­lye. A Jó Gazdában megjelenő nö­vényvédelmi témájú írások az időszerű tennivalók mellett az ilyen problémák kezelésére is ki­térnek. A lap bemutatja az alter­­náriás betegséget, ismerteti a pe­­ronoszpóra elleni védekezésre ajánlott készítményeket a szőlő, a gyümölcsfák és az egyes zöldség­félék esetében. A levéltetvek elle­ni védekezés főleg a szívogató kártevők másodlagos kártétele, a vírusbetegségek teijesztése miatt fontos, ennek megfelelően az erre a célra engedélyezett készítmé­nyek alkalmazási lehetőségeit is ban, hogy a Bt-gyapot révén csök­kent a kukorica, a földimogyoró, a szójabab és a különféle zöldségek kártevőinek száma is. Legújabb, több mint tíz éve fo­lyó tanulmányuk során most azonban egészen más eredmény­re jutottak többnyire ugyanazok a kutatók - közölte az MTI a Der Standard című osztrák lap inter­netes kiadására hivatkozva. Az osztrák lap a Science-ben megje­lent beszámolót ismertette. Mint kiderült, az utóbbi évek­ben drámai mértékben elszapo­rodtak a Lygocoris pabulinus nevű poloskák, amelyekre nem hat a Bt­­gyapot termelte méreg. Ezek a ro­varok eddig az érintett kínai régi­ókban jelentéktelen kártevőknek számítottak, de most először gyü­mölcsösöket, almáskerteket és epermezőket támadtak meg. A ku­tatók arra következtetnek min­debből, hogy bizonyos kártevők visszaszorítása mások elterjedésé­­hez vezethet. Meglátásuk szerint e veszélyre a jövőben tekintettel kell lenni a genetikailag módosított növények termesztésénél. számba veszi. Tájékoztat a bioló­giai növényvédelemben alkalmaz­ható új készítményekről és a ga­bonafélékben fellépő kalászbeteg­ségek kezelésére javallott vegy­szerekről is. A fejes saláta szabadföldi ter­mesztésének legfontosabb ismér­vei mellett a lap bemutatja az arti­csókát. A talaj kémhatása és a nö­vényi tápanyagpótlás kölcsönha­tásait elemző írásokban gyakorla­ti tanácsokat közöl a pH-érték mé­réséhez és beállításához a haté­kony tápanyagfelvétel érdekében. A gyümölcstermesztők a gyü­mölcsritkítás, a zöldmetszés és a hajtásválogatás kulisszatitkaival ismerkedhetnek. Az állattartók a nyulak vemhességéről és az orr­­dudoros galambokról, a hód­mezővásárhelyi állatkiállításról, a virágkedvelők a szobai begóniák, a klematis és a fehér liliom ter­mesztéséről olvashatnak, (tszl) A peronoszpóra valamint az almafa varasodása az esős, hűvös időjárás betegsége. A szárazabb, melegebb időben főleg a lisztharmat károsít. BELUCZ JÁNOS A haszonnövényeinket leggyak­rabban károsító betegségeket tag­laló sorozatunkban ez alkalom­mal a lisztharmatról írunk. Lisztharmat az almafán Ha a kora tavaszi rügyfakadás után a hajtások végén, a zsenge leveleken finom fehér, lisztes be­vonat képződik, biztosak lehetünk benne, hogy felütötte fejét a liszt­harmat, amely károsítja a levele­ket, virágzatot, hajtást, később a termésen is nyomot hagy. A gom­ba a mi éghajlati körülményeink között a rügypikkelyek levelei közt telel át, a micéliumok a nyár folyamán húzódnak a rügyekbe. Ez a magyarázat arra, bogy a rügyből kifeslő levelek, virágok, azonnal lisztharmatosak lesznek, holott télen és tavasszal gombaölő szerrel permeteztük. A kertész­­kedőnek metszéskor fel kell is­merniük a fertőzött ágrészeket, és azokat ollóval el kell távolítaniuk. A nyesedéket pedig meg kell sem­misíteni. Ha ezt nem tesszük meg, a tavasszal előbújt lisztes levelek lesznek majd a további fertőzés forrásai. A mély fekvésű, jó vízgazdálko­dású talajokon és hűvös klímájú vidékeken a lisztharmat nem szo­kott súlyos kárt okozni. A liszthar­mat nyáron konídiumai révén ter­jed, ezek csírázásához a 18-25 °C közti hőmérséklet a legked­vezőbb, fényszegény időszakban és 33 °C felett a spóra elveszíti csi­raképességét. A lisztharmat egy másik válfaja elsősorban a szőlőn található meg, de van köszméte, komló, szamóca, rózsa és őszibarack lisztharmat is. A legnagyobb gazdasági kárt a szőlőn okozza: Míg az almán, gyü­mölcsön csak hálószerű nyomot hagy, de a termés kifejlődhet, ad­dig a szőlőnél oly mértékben káro­síthatja a bogyókat, hogy azok ér­téktelenné válnak. Az almánál ma már összeszűkült a lisztharmatra érzékeny fajták csoportja (legérzékenyebb a Jonat­han és kiónjai). Viszont a szőlőnél csak néhány fajta toleráns, s még kevesebb a lisztharmattal szemben rezisztens fajta. A lisztharmat a fia­tal, zsenge leveleket, hajtásokat tá­madja. Ez az időszak a vegetáció kezdetétől július derekáig tart, ez­után csökken az új levelek kép­ződése. Az almánál a metszéskori liszt­harmatos részek eltávolítása után július közepéig főleg kontakt sze­rekkel permetezzünk. Kiskertek szintjén védekezhetünk a kóroko­zóval szemben úgy is, ha nyáron naponta vagy kétnaponta permet­­szerű öntözés formájában áztat­hatjuk a fa koronáját. Lisztharmat a szőlőben Ősszel a leveleken, kacsokon, hajtásokon apró sötétbarna göm­­böcskék jelennek meg. Ezek a lisztharmat tömlőspórái vagy más néven peritheciumok, melyek akár 2 évig is megőrzik csíraké­pességüket. Tavasszal a gomba a szőlő zöld részének epidermiszét megtámadja, lepelszerűen belepi a fehér lisztszerű bevonat, anél­kül, hogy a növényi rész belsejébe behatolna. Akinek jó szaglása van, az már messziről érzi a pe­nész szagát. Az említett lisztszerű bevonat alatt kis barna foltok képződnek ott, ahol a gomba ha­­ustóriumai (szívókéi) a sejtek bel­sejébe hatolnak. Ezek kezdik szí­­vogatni a levelek nedvességtartal­mát. A gyökerek nem képesek elég vizet pumpálni a levelekbe, így azok elszáradnak és lehullnak. Ugyanakkor a lisztharmat na­gyobb kárt a fürtökön, bogyókon okoz. Ha akkor támadja meg a bo­gyókat, amikor még nem érték el a teljes kifejlődésüket, a megtá­madott bogyók az egészségesek­hez képest növekedésben vissza­maradnak, felrepednek, rothad­nak, majd lepotyognak. Viszont ha ez a betegség a bogyókat már kifejlődött állapotban támadja meg, akkor a lisztharmat kártétele nem jelentős. A betegség 5-10 °C-ig nem mu­tatkozik, számára optimális a 25- 35 °C. A mi tájainkon leginkább júniusban jelenik meg és július, augusztusban éri el csúcspontját. Időszerű kerti teendők A sok eső után lazítani, le­vegőztetni kell a talajt, mert a nö­vények nem jutnak elegendő le­vegőhöz. Ez a magyarázat arra, hogy miért pusztult el sok helyen a kiültetett paprika, uborka vagy a dinnye. A növények a gyökerek környékén is igénylik a levegőt. Az az optimális, ha a talaj 60-70 %-ra telítődött vízzel, s a pórusokban marad 30-40 % hely a levegőnek. Az idén a talaj pórusai 90-95%-ban beteltek esővízzel, talajvízzel. Ezért van óriási szerepe a talajlazí­tásnak, amelyet azonnal el kell vé­gezni, mihelyt az lehetővé válik. Almánál, őszibaracknál, szőlőnél megkezdhetjük a zöldmetszést. Jú­nius derekán gyümölcsritkítást, szőlőfürt-válogatást végzünk. Az almánál jelenleg természetes hul­lás megy végbe, de már látni, mit bír el a fa. Az alma csokorban te­rem. Hogy a termések ki­fejlődjenek, szépek legyenek és a fa kondíciója is megmaradjon, június első felében kézi gyümölcsritkítást végzünk. A molykártétel minimali­zálása érdekében ügyeljünk arra, hogy ha két almát hagyunk meg a csokorból, akkor azok távolabb le­gyenek egymástól. Már kapható a Jó Gazda júniusi száma Időszerű növényvédelem LAPAJÁNLÓ Mit tesz nikotin a nővel? 60 ezer beteg vár megfelelő donorra Furóoai Unióban Kezdje egészségesen a hetet! Ötéves a gyógyszer, amely megváltoztatta a rákkezelést 60 ezer beteg vár donorra az Európai Unióban Fogyjon fűszerekkel! Az érintettek fele nem kezelteti az inkontinenciát Az immunrendszert már a terhesség alatt erősíteni kell Minden hatodik pár hiába várja a gólyát Mit tesz a nikotin a nővel? Egészség és erotika 5 érv az eper mellett Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8357 Lengyel zloty 4,0705 Cseh korona 25,750 Magyar forint 275,20 Horvát kuna 7,2620 Román lei 4,1900 Japán ien 113,74 Sváici frank 1,4149 Kanadai dollár 1,2734 USA-dollár 1,2268 r VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,26-1,18 26,59-25,04 291,06-266,00 OTP Bank 1,20-1,26 25,08-26,53 268,05-285,67 Postabank 1,26-1,18 26,70-24,90-Szí. Takarékpénztár 1,27-1,18 26,49-25,02 290,43-265,41 Tatra banka 1,26-1,19 26,47-25,12 288,39-266,47 Dexia banka­-26,42-282,36 Általános Hitelbank 1,25-1,19 26,52-25,05 291,06-266,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Fertőzés miatt Kihalhat a marhafaj Eltűnhet a vüághírű japán mar­hahús, a „Miyazaki”, miután száj- és körömfájással fertőződött meg a hat, még életben maradt tenyész­bika közül az egyik. Az áprilisban észlelt járvány miatt 49 fertőzött tenyészbikát már le kellett ölni. A hat megmaradt bikát karanténba helyezték, hogy megőrizzék a te­­nyészvonalat, de most ezek is veszélybe kerültek. A Japán déli részén található Mijazaki tarto­mányban tenyésztett és eredetvé­dett japán fekete marha húsát a vi­lág legjobbjaként tartják számon. Közben Mijazaki tartományban kétszázezer marha és disznó kény­szervágását rendelték el a vírus terjedése miatt, (mezohir.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents