Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-30 / 149. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 30. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Veszélyes külföldi élelmiszerek Besztercebánya. A fenntartható ökológiai megoldásokat szorgalmazó CEPTA polgári társulás szerint a szlovák piacon újabb veszélyes élelmiszerek jelentek meg, amelyek a megengedettnél nagyobb mennyiségű vegyszert tartalmaznak. A civil szervezetek egész Európára kiterjedő ellenőrzése során a szlovák üzletláncok pultjain olyan, Marokkóból származó szőlőre bukkantak, amelyben a procymidone gombaölő szer megengedett határértékének a négyszeresét találták. Négy különféle növényvédő szert mutattak ki a lengyel paradicsomban is. Daniel Lešinský, a CEPTA elnöke szerint a tíz szlovákiai mintából csak 3 esetében nem találtak semmilyen növényvédő anyagot. A polgári társulás ezért az élelmiszer-felügyelet szigorítását javasolja az új kormánynak. (ČTK) Kit kedvelnek a német beruházók? Prága. Régiónkban továbbra is Csehország számít a legattraktívabb célpontnak a német beruházók számára. A német iparkamarák felmérése szerint, amelyben ezer német céget kérdeztek meg, Csehország nyújtja a legjobb feltételeket a beruházóknak. Szlovákia ugyanakkor, amely tavaly még a második legvonzóbb országnak számított, a negyedik helyre esett vissza. Idén így megelőz bennünket Lengyelország és Szlovénia is, míg Magyarország a 7. helyre szorult. A német cégek 2008 végéig 77 milliárd eurót fektettek be régiónk 10 országában, ami a külföldi német beruházások 8%-ának felel meg. (ČTK) Jobban bízunk a gazdaságban Pozsony. A gazdasági válság fokozatos enyhülése és a formálódó jobbközép kormánykoalíció ígéretes gazdasági programja máris meghozta az első gyümölcsét: a hazai cégek és fogyasztók szlovák gazdaságba vetett bizalma e hónapban 2008 októbere óta nem látott szintre nőtt. A statisztikai hivatal szerint júniusban elérte a 91,1 százalékpontot, a májusi 90,5 százalékpont után. A javuláshoz az elemzők szerint jelentős mértékben hozzájárultak az ipari termeléssel kapcsolatos növekvő várakozások is. (SITA) 695 ezer Renault-t hívnak vissza Brühl. A francia Reanult világszerte 695 ezer Scenic 2 modellt hív vissza kézifék-problémák miatt - erősítette meg a Renault németországi érdekeltségének szóvivője egy német rádióadó értesülését. A visszahívásra azért van szükség, mert rendkívüli esetekben az automata kézifék magától bekapcsolódhat az utazás alatt. Németországban a visszahívási akció - ami már június 2-án elkezdődött - 66 ezer olyan autót érint, amelyeket 2005. június 20-ig gyártottak. (ČTK) 53 ezren évekig munka nélkül Pozsony. Szlovákiában 53 ezer olyan állástalant tartanak nyilván, akik több mint négy éve képtelenek munkát találni, és akik az összes munkanélkülinek nagyjából a 14%-át teszik ki - derül ki a Munkaügyi Központ jelentéséből. A legtöbb ilyen munkanélkülit Besztercebánya megyében regisztrálják, ahol a számuk eléri a 14,3 ezret, több mint 13 ezren vannak azonban Eperjes és Kassa megyében is. A sorban Nyitra (5162), Zsolna (3485), Trencsén (1942), Nagyszombat (1553) és Pozsony megye (279) következik. Szlovákiában jelenleg 375 ezren vannak munka nélkül. (TASR) Erős svájci frank, gyengélkedő forint Budapest. A mindenkori csúcsot is áttörte a svájci frank árfolyama tegnap, a kurzus elérte a 218 forint/frank szintet, azaz több mint egy forinttal haladta meg a 2009. március 6-i 216,88-as rekordot. A frank zsinórban 9. napja drágul, komoly fejfájást okozva a jelentős devizahitel-állománnyal rendelkező lakosságnak. Június 16-án még 200 forintot kértek az alpesi devizáért, azaz alig két hét alatt közel 10%-ot veszített értékéből a forint a frankhoz képest. A kurzus a félresikerült kormányzati kommunikáció hatására június elejénugrott 200 fölé. (EcoL) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8104 Lengyel zloty 4,1603 Cseh korona 25,753 Magyar forint 286,76 Horvát kuna 7,1973 Román lei 4,3738 Japán ien 108,31 Svájci frank 1,3258 Kanadai dollár 1,2812 USA-dollár 1,2198 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,25-1,18 26,51-24,97 300,08-274,24 OTP Bank 1,26-1,18 26,53-25,03 295,92-279,12 Postabank 1,26-1,17 26,69-24,88-Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,52-25,05 300,99 275,07 Tatra banka 1,25-1,19 26,49-25,15 299,40 276,64 Dexia banka 1,25-1,19 26,42-25,08 294,22 279-30 Általános Hitelbank 1,25-1,19 26,55-25,08 300,08 274,-4 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kedvezőtlen időjárás miatt a hazai gabonatermesztők bevételkiesése meghaladhatja a 100 millió eurót Rossz gabonatermés, stagnáló árak A rossz termés nem jelent automatikusan drágább kenyeret (TASR-felv.) Pozsony. Hosszúra nyúlt tél, szeszélyes tavasz, hatalmas esők, jégverés, árvizek - a mezőgazdaságban százmilliókban mérik a károkat, és mindennek természetesen súlyos kihatása lesz a gabonatermésre is. Mire számíthatunk, és milyen hatással lesz ez az árakra? SUSLABÉLA .alacsonyabb terméshozamokra számíthatunk, mint a korábbi évben” - nyilatkozta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. A talajvizsgáló és -védelmi kutatóintézet legutóbbi kimutatásai szerint Szlovákiában idén a tavalyihoz képest mintegy 15%-kal kevesebb búza, és 30%-kal kevesebb árpa terem. „Ezt mi is valós becslésnek tartjuk. Durván számítva a gabonatermesztők bevételkiesése meghaladhatja a 100 millió eurót, és ez bizony óriási tétel. Pontosabb mutatókkal a betakarítást követően szolgálhatunk” - állítja Nemec. Az SPPK elsősorban úgy tudja segíteni az érintetteket, hogy állandóan figyelmeztet a gyors felmérések fontosságára, és sürgetni fogja a leginkább sújtott régióknak az anyagi juttatásokat. Már a kezdetektől fogva felhívták a figyelmet arra, hogy komoly intézkedéseket kell hozni az árvízkárosultak érdekében. A legfontosabbnak azt tartják, hogy rendkívüli anyagi juttatásokban részesítsék azon üzemeket, amelyek a legnagyobb árvízkárokat szenvedték el. Szorgalmazták azt is, hogy a kormány a földművelésügyi tárcával, valamint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) tárgyalja meg, hogy a nagy esőzések sújtotta területeken töröljék, vagy legalább csökkentsék az adózást a károsultakra vonatkozólag, vagy azok halasztással adózzanak. Ugyanúgy felvetette az agrárkamara azt is, hogy a mezőgazdasági termőterületek bérleti díját csökkentsék, vagy töröljék el az árvíz sújtotta régiókban. Nyomást gyakoroltak a rendkívüli természeti katasztrófából eredően a parlamentre és a kormányra is. A törvényhozó testület és a kormány ennek következményeként fogadta el a 267/2010 Tt. sz. törvényt a természeti csapások által keletkezett károk kompenzálásáról. Ennek köszönhetően igényelhetik a mezőgazdasági termelők az árvízkárok megtérítését. Nemec elmondta, csak az aratást követően derül ki, hogy a jelentős terméskiesés miatt szüksége lesz-e az országnak gabona-behozatalra,. Ugyanakkor az állandóan csökkenő gabonafogyasztást figyelembe véve elképzelhető, hogy az idei kisebb termés is elegendő lesz a hazai fogyasztás fedezésére. Az SPPK szóvivője szerint elegendő mennyiség terem takarmánygabonából is. Aszlovákiai állatállomány folyamatosan csökken, így a kisebb mennyiség is elegendőnek bizonyul. Sokan felteszik a kérdést, nem kell-e tartani az áremeléstől a kenyér, a péksütemények, valamint a hús esetében. A szlovákiai árak alakulása azonban egyértelműen a világpiaci árak alakulásától függ. Szlovákia nem egy elzárt régió Európában, s az Európai Unió szerves részeként már régebben nem maga szabja meg az árakat saját piacán sem., A kenyér, a péksütemények, továbbá a hús árának az alakulását akkor fogjuk tudni felbecsülni, ha Európa, sőt a világ összegezni fogja a betakarítás mérlegét. Számunkra nagyon fontos lesz az is, hogyan alakulnak a terméshozamok a szomszédos országokban, tehát Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban. Ezen országok piacai ugyanis az utóbbi években sokszor jelentős mértékben meghatározták a szlovákiai piac alakulását is” - vallja Nemec. Az idei év elején a gazdasági elemzők azt jelezték, hogy Szlovákiában 2-3%-kal emelkednek az élelmiszerárak. Az év első harmadában azonban nem jöttek be ezek az előrejelzések. Sőt, a statisztikai hivatal kimutatásai szerint évközi viszonylatban 4,4%-os csökkenést mértek az idei első négy hónap folyamán. „Sajnos, ennél nagyobb arányban, mintegy 6,5%-kal csökkentek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai is, miközben a minőségük állandóan javuló tendenciát mutat. Ez a tény pedig, teljesen érthető módon, gyakran kedvét szegi az őstermelőnek” - vélekedikNemec. Tavaly nálunk 2770 dollármilliomost tartottak nyilván, azaz minden 1950. polgár számít dúsgazdagnak Megint jól megy az üzlet a világ milliomosainak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tavaly újra emelkedett a világ dollármilliomosainak a száma. 2008-hoz viszonyítva egyenesen 17,1 százalékkal, számuk túllépte a 10 milliót (2008-ban csak 8,7 milliónyian voltak), összvagyonuk pedig elérte a 39 billió dollárt, ami megközelíti az Egyesült Államok éves gazdasági összteljesítményének háromszorosát - derül ki a Capgemini nemzetközi tanácsadó cég és a Merrill Lynch nagybank legfrissebb közös globális felméréséből. A Szlovákiában élő dollármilliomosok száma tavaly 2770 volt, ez 0,9 százalékos növekedésnek számít 2008-hoz viszonyítva - közölte tegnap Karol Reindl, a Capgemini Slovensko igazgatója. „Az a tény, hogy a hazai milliomosok száma sokkal kisebb ütemben nőtt, mint a világátlag, Szlovákia gyengébb gazdasági mutatóival, az ingatlanárak zuhanásával, továbbá a hazai tőkepiac alulfejlettségével függ össze” - magyarázta Reindl. A szomszédos visegrádi országokban viszont gyorsabban nőtt a gazdagok száma, konkrétan Magyarországon 15,4%-kal, Lengyelországban pedig 13,8%-kal. Az ugrás döntően annak köszönhető, hogy a gazdagok értékpapírjainak árfolyamai a helyi tőzsdéken 2009 márciusától kezdődően látványosan drágultak. Ha az abszolút számokat vesszük alapul, akkor a visegrádi négyek csoportjában Csehországban található a legtöbb dollármilliomos, 2009-ben 12 600-at tartottak nyilván, vagyis a lakosság több mint 0,1 százaléka esik ebbe a kategóriába, miközben Szlovákia esetében csupán 0,05 százalék. A magyar milliomosok száma tavaly 9600, a lengyeleké pedig 8800 volt. A világ milliomosainak több mint a fele az Egyesült Államokban, Japánban és Németországban lakik. A Capgemini azokat tartja milliomosnak, akik készpénzben, értékpapírban vagy letétben tartanak legalább 1 millió dollárt, vagy az illető háza/lakása, autója, lakberendezése nem számít bele az összegbe, (shz) A külföldön dolgozó nyugatiak számára a világ legdrágább városának Angola fővárosa, Luanda számít Pozsony a 37. helyen, 10 hellyel megelőzi Prágát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. A külföldön dolgozó nyugati alkalmazottak számára a világ legdrágább városának idén a kőolajlelőhelyeiről ismert Angola fővárosa, Luanda számít, amelynek idén sikerült megelőznie a világ már hagyományosan legdrágább városát, Tokiót - derül ki a Mercer tanácsadó társaság elemzéséből, amely szerint a japán főváros idén a második helyre szorult. A korábban az abszolút élbolyban tanyázó Zürich a ö. helyre esett. Pozsony a régiónkban az egyik legdrágább fővárosnak számít, a toplistán a 37. helyet foglalja el, tíz hellyel megelőzve még Prágát is. A lista egyik legnagyobb tanulsága, hogy a fejlődő országok városaiban egyre drágább az élet. A jellegtelen és a híradásokban csak elvétve szereplő közép-afrikai Csád fővárosa, Ndjamena például a világ harmadik legdrágább városa, a gaboni Libreville pedig a hetedik helyre küzdötte fel magát. „Már ezen városok szereplése a listán is jelzi, hogy Afrika egyre fontosabb a nemzetközi vállalkozások számára” - nyilatkozta Nathalie Constantin-Métral, a Mercer kutatója. Szerinte az emberek többsége abban a tévhitben él, hogy a fejlődő országok városaiban olcsón meg lehet élni, ez azonban nem igaz a külföldi alkalmazottak esetében, akiknek A vitás lesdrásább városai 1. Luanda 2. Tokió 3. Ndjamena 4. Moszkva 5. Genf 6. Oszaka ....7. Libreville 8 Hongkong 37. Pozsony 47. Prága (Forrás: Mercer) nem kis összeget kell fizetniük, hogy megfelelő lakhatást biztosítsanak maguknak. A Mercer 214 várost vizsgált, felmérve a lakásbérlés, a városi közlekedés, az élelmiszerek, ruházat, háztartási cikkek és a szórakozás árát. A legdrágább városok között több ázsiai is szerepel. Oszaka a hatodik, Hongkonggal pedig a nyolcadik helyen osztozik a svájci Zürich. Az európai városok közül a már említett Zürichen kívül, Moszkva a negyedik, Genf az ötödik, a tíz és huszadik hely között pedig megtaláljuk Milánót, Londont és Párizst is. A legolcsóbb európai városnak Albánia fővárosa, Tirana számít. A nyugati féltekén a legdrágább város a brazil Sao Paulo, a 21. helyen, míg New York a 27., Los Angeles az 55, Washington pedig csak a 111. (čtk, mi)
