Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-25 / 145. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 25. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Talán Kárpátalján sem lehetetlen egy olyan magyar párt felépítése, mint amilyen Szlovákiában a Bugár Béla vezette Híd-Most, ha az a más nemzetiségű állampolgárok számára is elfogadható programot és hasznos szövetséget ajánl fel - írta vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó. Az újság főszerkesztője, Kőszeghy Elemér által jegyzett írás megállapította: a Híd-Most azzal írt történelmet, hogy a Kárpát-medencei magyar pártként aposztrofálttömörülésekközül egyedül neki sikerült áttörnie az etnikai határt”. Mostanáig más volt a helyzet, mert a magyar pártok amolyan „rezervátumpártok” voltak. Ennek negatív következményeként említi a szerző, hogy Kárpátalján a korábbi választásokon az egymással vetélkedő nemzetiségi pártok vagy szervezetek - választóik számbeli behatároltsága miatt - kívül rekedtek egy-egy helyi önkormányzaton, (mti)- Látom, jó úszó. Itt az ideje, hogy végleg kiússzon a politikából. (Peter Gossónyi rajza) Az SDKÚ-nak, az SaS-nek és a KDH-nak nem szabad úgy viszonyulnia a Hídhoz mint szükséges rosszhoz Magyarok a kormányban? Végre! Szerencsére vesztett a szlovák nacionalisták elképzelése, mely szerint a magyarok nem valók a Szlovák Köztársaság kormányába. A Híd tagja az új koalíciónak, és ez kitűnő hír. ŠTEFAN HRÍB A Smer és az SNS nem csak olyan pártok, amelyek szépen hazudnak, hogy csúnyán lophassanak. Olyan pártok is, amelyek primitív módon osztják föl az embereket - jó és rossz szlovákokra, egyúttal jó szlovákokra és rossz magyarokra. Ez a veszélyes felosztás, amely kizárja a magyarokat a kormányból, ezáltal másodosztályúvá degradálja őket, arra emlékeztet, ahogyan Tiso államában viszonyult a többség a kisebbséghez. Ezért is az egyik legjobb híre a parlamenti választásnak, hogy sok szlovák fejében veszített a fasizmus, és Bugár pártja az új kormány tagja lesz. Mellesleg - akik Szlovákiát nemzetállamnak képzelik, melyben a kártékony magyarok fölöslegesek, és ha ez nem tetszik nekik, mehetnek a Duna túloldalára, az ország legnagyobb kerékkötői - a Smer és az SNS belerondítottak a gazdaságba, szétloptak mindent, amit csak lehetett és a közvéleménybe ismét beleplántálták a mečiari érában gyökerező gyűlöletet és arroganciát. Tehát nem a mi magyarjaink kártékonyak, hanem ők, a „legnagyobb” szlovákok. Mit is tehet az új koalíció annak érdekében, hogy vége legyen a jó szlovák, rossz magyar felosztásnak? Elsősorban ki kell irtania a saját fejéből. Az SDKÚ-nak, az SaS-nek és a KDH-nak nem szabad úgy viszonyulnia a Hídhoz, mint szükséges rosszhoz, amelynek dobnak némi koncot, hogy képviselőinek hála, többségben legyenek. A Hídra abszolút egyenrangú félként kell tekintenie a koalíciós partnereknek, és az országról alkotott elképzeléseit éppen olyan komolyan kell venniük, mint Sulik járulékkedvezményét, Miklós véleményét a költségvetésről vagy Lipšic elképzeléseit a jogról. Más szóval: ha a Híd nagyon fontosnak tartja a kisebbségről szóló törvényt, a nyelvtörvény módosítását vagy az állampolgárságról szóló törvény módosítását, három partnerének nem szabad azt gondolnia, ha elfogadják a Híd ezekkel kapcsolatos elképzeléseit, elveszítik szlovák választóikat. Csak a nacionalista választókat veszíthetik el, de azok amúgy sem rájuk szavaztak. Véget kell vetni a jó szlovák, rossz magyar megosztásnak, a Híd elképzeléseit nem szabad úgy kezelni, mint azoknak a magyaroknak az elképzeléseit, akik folyton spekulálnak, hanem mint ezen ország polgárainak elképzeléseit, akik javítani akarják életkörülményeinket. És mit tehet a Híd az új koalícióban azért, hogy megszűnjön a jó szlovák, rossz magyar felosztás? Ugyanazt, amit három partnere - a Hídnak ki kell vernie a fejéből, hogy elsősorban a magyarok érdekeit képviseli, és főleg a kisebbségi igényeket fogja szorgalmazni. Fordítva, a Hídnak egyre hangosabban kell szorgalmaznia az egész országot érintő megoldásokat. Mert ha Bugár Béla pártja a jobb adórendszer, a tisztességesebb bíróság, á racio^ nálisabb járulékrendszer és szociális juttatások kérdését nem fogja kisebbségi pártként kezelni, akkor a zsolnai szlovák számára is természetesen választható párt lesz. Az is fontos lesz, mennyire lesznek aktívak a Híd szlovák tagjai, hogyan fog együttműködni Bugár az OKS képviselőivel a parlamenti klubban. Harmadszor működhetnek együtt a szlovákok és a magyarok a kormányban. 1990-ben az FMK, 1998-2006-ban Bugár MKP-ja után itt a Híd. Többet tudunk egymásról, de a fejekben, mind a szlovák, mind a magyar fejekben még nem sokat változtattunk. Próbáljuk meg végre, tisztességesen, nem számításból, mint a múltban. A szerző a .týždeň főszerkesztője, a Lámpa című műsorvezetője. A Híd feladata átláthatóvá tenni a kisebbségek számára kiutalt állami támogatások elosztását Nincs magyarkérdés TOKÁR GÉZA A szép lassan megalakuló négypárti jobboldali kormánykoalíció nyilvánosságra hozta a kormányprogram egyes téziseit. Adódik a kérdés: mit szándékoznak kezdeni a magyarokkal? A rövid válasz: semmit. A kicsit hosszabb felelet: egy-két általános, többféleképpen értelmezhető célkitűzésen kívül egyáltalán nem foglalkoznak a kisebbséget érintő témákkal. Magukról a magyarokról mindössze három helyen esik szó, míg a valóban komoly gondokkal küszködő roma közösségek problémáit érintő célkitűzések egy egész fejezetet kaptak. Egyrészt a kormánypártok kijelentik, hogy minőségibb, módszertanilag megváltoztatott szlovákoktatást szeretnének bevezetni a magyar iskolákban. Ez dicséretes. Szlovákia baráti kapcsolatokra fog törekedni Magyarországgal. Kötelező pipa. A harmadik tézis a kettős állampolgárságról szóló magyar rendelkezést érinti, arról szól, Szlovákia megváltoztatja az ellentörvényt, úgy, hogy „megszüntessék a szlovák állampolgárokra vonatkozó negatív hatásait”. Mivel a törvény legfontosabb negatív hatása az, hogy a más állampolgárságot kérvényező elveszíti a szlovákot, feltételezni lehet, valamilyen módon mégis lehetőség nyílik a kettős állampolgárságfelvételére. A kisebbségekkel foglalkozó tézisek transzparens finanszírozást és decentralizációt ígérnek, eltörlésre kerülnek a kisebbségekre vonatkozó rendelkezések „értelmetlen korlátozások”. Hogy pontosan mire gondoltak ezzel a leendő kormánypártok, az rejtély, legfeljebb találgatni tudunk. A nyelvtörvényről konkrétan nem esik szó, a Smer-kormány másik hátrahagyott aknáját, a hazafiassági törvény sorsát sem említik a célkitűzések között. Már megerősítést is nyert, hogy a Híd által szorgalmazott, komoly előrelépésnek számító kisebbségi törvényt elkaszálták a koalíciós tárgyalások során. Mi a programtézisek igazi tanulsága? Talán az, hogy a magyarkérdés a Híd és a kormánykoalíció értelmezésében nem létezik. Az egykor az MKP által megfogalmazott „status quo” jelenti a kiindulópontot. A jobboldali kormánykoalíció annyit valószínűleg megtesz, hogy a Fico-kormány legsúlyosabb túlkapásait visszanyesegeti, mással viszont nem kompenzál, és nem is érzi ennek a szükségét. Nincs érdekében és nincs szándékában további kedvezményeket nyújtani a magyaroknak. Nemzetiségi vonalon egyetlen nagy feladat rajzolódik ki a Híd előtt: átláthatóvá kell tennie a kisebbségek számára kiutalt állami támogatások elosztását. Ha ezt a feladatot becsülettel teljesíti, az valóban nagy előrelépést jelent a négy évvel korábbi állapotokhoz képest. Ezen a ponton viszont sokan felteszik majd a kérdést: elég ez egy magyar párttól? KOMMENTÁR Milliárdos csapda MOLNÁR IVÁN Őszintén bevallom, nagyot tévedtem. Napokig abban a hitben éltem, hogy Duray Miklós múlt héten megjelent, az MKP csúfos vereségét taglaló vérlázító, minden józanul gondolkodó magyar ember vérnyomását a sztratoszférába repítő kommentáiját már nem lehet túlszárnyalni. Nos, lehet. Robert Ficónak és Ján Počiatek pénzügyminiszternek köszönhetően ráadásul nem is kellett sokáig vámunk. „Az ellenfeleink beszélhetnek, amit akarnak, az országot jó erőnlétben adjuk át. Bárki, aki megfelelő módon áll hozzá, jó eredményekkel folytathatja a munkát” - nyilatkozta Fico szerdán, miután végleg lemondott kormányalakítási terveiről. A kormányfő nyilatkozatával szinte egy időben tette közzé a pénzügyminisztérium, hogy az állam bevételei idén egymilliárd euróval maradnak el a várttól, az államháztartási hiányunk így a tervezett 5,5 százalék helyett csaknem 7 százalékos lesz, meghaladva a 4 milliárd eurót. Počiatek, a hazaárulás határait súroló módon, a parlamenti választások miatt május óta titkolta a valós helyzetet, hiszen a választóknak csak nehezen magyarázhatták volna meg, miért nem tesznek semmit, ha a bevételek nem a vártnak megfelelően alakulnak. A pénzügyminiszter az elmúlt hónapokban e helyett fűnek-fának fogadkozott, hogy Szlovákia 2013-ra képes lesz a bruttó hazai termék 3 százaléka alá faragni a deficitet, közben pedig két kézzel szórta a pénzt, mintha minden a legnagyobb rendben ment volna. Mindezt figyelembe véve, egyre több elemző jut arra a meggyőződésre, hogy Fico talán eleve számolt azzal, hogy nem kerül kormányra. Ilyen méretű csapdát ugyanis egy normális politikus saját magának nem ásna. A nagy kérdés persze, hogy a leköszönő kormányfő egyáltalán normális politikusnaknevezhető-e. Akárhogy van is, a végeredményen ez nem változtat. A most formálódó jobboldali kormány nem kerülheti ki a Fico által ásott csapdát. A külföldi beruházók, a hazai vállalkozók és a választók nagy része is azt várja tőlük, hogy sokkal felelősebben gazdálkodjanak a pénzünkkel, mint az előző kormány. A legfrissebb felmérések ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a lakosság nagy része nincs ellene a reformoknak, a többség nem értene egyet olyan megszorításokkal, amelyek őt személyesen is érintenék. A következő kormánynak így nagyon szűk mozgástere lesz, ha nem szeretné elveszíteni választói nagy részét. Ami már most tudható, hogy idén egészen biztosan nem sikerül a tervezett 5,5 százalékosra csökkentenie a hiányt, hiszen az ehhez szükséges intézkedések bevezetése időt vesz igénybe, amit a Ficokormány eljátszott. Ugyanakkor az előző évek valamint a gazdasági válsággal küszködő Magyarország és Görögország tapasztalatai is azt mutatják, hogy a kormánynak a lehető leggyorsabban, a lehető legradikálisabb reformokat kellene véghezvinnie. Ezek ugyanis a gazdaság számára sokkal hatékonyabbak, a lakosság számára pedig hosszabb távon fájdalommentesebbek, mint a részletekben megvalósított félmegoldások. Már azt is tudjuk, hogy az esetleges magánosításból befolyt pénzösszeggel vagy az adók növelésével nem csökkenthető a kívánt mértékben a hiány, a kormány így a szociális juttatásokat is kénytelen lesz lefaragni. Mindezt nagyon jól tudja Fico is, aki már most dörzsöli a markát a mihamarabbi diadalmas visszatérésben reménykedve. így ha a most hatalomra lépő kormánynak nem sikerül gyorsan és hatékonyan véghezvinnie a legszükségesebb reformokat, és ezeket megfelelő formában eladni a választóknak, Fico négy év múlva ugyanott folytathatja az adófizetők pénzének az elkótyavetyélését, ahol most abbahagyta. TALLÓZÓ Financial Times Deutschland Szürkének és félresikerültnek nevezte a spanyol uniós elnökséget a Financial Times Deutschland. A német üzleti körök lapja előzetes mérleget vont Spanyolország egy hét múlva lejáró uniós elnöki tevékenységéről. Emlékeztetett arra, hogy Madrid nagy ambíciókkal látott neki az elnöki teendőknek, a tervekből azonban rendkívül kevés valósult meg. Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök célul tűzte ki Európa nemzetközi szerepének erősítését a világban, Barack Obama amerikai elnököt Spanyolországban szerette volna üdvözölni, és az uniós elnökséggel egyidejűleg országa nemzetközi tekintélyét igyekezett volna növelni-idéztefela napilap, megállapítva, hogy mindebből nem lett semmi. A nemzetközi színtéren a külpolitika főszereplőjévé „halvány teljesítménye” ellenére az EU „külügyminisztere”, az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő, a brit bárónő, Catherine Ashton vált, az Európai Tanács új elnöke, a belga Herman van Rompuy pedig a legtöbb uniós csúcstalálkozót Brüsszelbe vitte. A spanyol uniós elnökséget balszerencsék és kudarcok sorozata kísérte - írta a lap. Obama elnöknek a madridi látogatásnál fontosabb teendői akadtak, az EU nagy csinnadrattával bejelentett földközi-tengeri csúcsértekezlete csaknem botrányba fulladt az arab országok és Izrael ellentéte miatt. A szokásos EU-latin-amerikai csúcs foghíjasra sikeredett, számos állam- és kormányfő lemondta a részvételt - írta a lap. Az újság emlékeztetett az euróválságra és arra, hogy az az ország, amelyik korábban az uniós tagállamok számára még kötelezőkonjunktúracélokatkövetelt, és a stabilitási paktum ellen vétőket szankciókkal fenyegette, maga került a vádlottak padjára. A lap a spanyol elnökségről nem említett eredményt. Az egyetlen „pozitívum” Zapatero nyilatkozata volt: „Elégedett vagyok, fél éven át legalább hasznosnak éreztükmagunkat.” (mti)