Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-03 / 126. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egekbe szökhet a szlovák deficit Pozsony. Ha a kormány nem fogad el semmilyen megszorító intézkedéseket, az államház­tartási hiány idén elérheti a bruttó hazai tennék 7,4%-át is, miközben a kormány az idei év­re eredetileg 5,5%-os deficittel számolt - derül ki a Gazdasági Elemzők Klubjába (KEA) tömö­rült közgazdászok körében végzett felmérésből. „Az elem­zők többsége szerint az eddigi lefaragások nem elegendők a hiánycél betartásához, és szük­ség lesz egy újabb adó- és járu­lékreformra is, aminek köszön­hetően növelni lehetne az ál­lam bevételeit” - nyilatkozta Ján Tóth, a KEA elnöke, aki sze­rint a reform alatt nem feltétle­nül az adókulcsok növelését ér­tik. A KEA elemzőinek a har­mada szerint ez utóbbit sem ke­rülhetjük el. Több mint 90%-uk vallja azt, hogy a nyugdíjreform már nem tűr halasztást, és az összes megkérdezett nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megbízik-e a kormány által a költségvetési hiányról közzé­tett adatokban. (SITA) Újra csökkentek a hitelkamatok Pozsony. Áprilisban csökken­tek a hazai pénzintézetek által felszámított hitelkamatok a la­kossági kölcsönökre - derül ki a jegybank által tegnap közzétett elemzésből. Eszerint az új hite­lek kamatai áprilisban átlago­san 8,20 százalékosak voltak, ami 0,22 százalékponttal keve­sebb az egy hónnappal, és 0,82 százalékponttal az egy évvel ko­rábbiakhoz képest. A hitelka­matok csökkenésével azonban együtt járt a lakossági betétekre felszámított kamatok csökkené­se is. Az új betétekre a bankok átlagosan 1,42%-os kamatot kí­náltak, ami 0,07%-kal keve­sebb, mint márciusban. Az egy évvel korábbihoz képest 0,16 százalékponttal estek a kama­tok. (SITA) Szlovákiába jön a ZUNO Bank Bécs. A hazai bankpiacon rö­videsen megkezdi működését a második, internet alapú pénz­intézet, az osztrák Raiffeisen In­ternational csoportjába tartozó ZUNO Bank. A klasszikus bank­fiókok helyett az internetet elő­térbe helyező bank szerint ná­lunk számos, a világhálót hasz­náló ember képes élni az ilyen típusú pénzintézet szolgáltatá­saival - mondta Hámori András, a ZUNO Bank csúcsvezetője. A társaság székhelye Bécs és Po­zsony, az itteni regionális köz­pontja a magyar nemzetiségű ügyfelekre is gondol. (TASR) Válságban az élelmiszeripar Pozsony. „A Fico-kormány­­nak az elmúlt négy évben nem sikerült növelnie a hazai élelmi­szer-ipari cégek konkurencia­képességét, és az általa hozott törvényekkel súlyos károkat okozott az ágazatnak” - nyilat­kozta Jarmila Halgašová, a Szlovák Élelmiszer-ipari Kama­ra (PKS) ügyvezető igazgatója. Szerinte ahelyett, hogy a kor­mány enyhített volna a gazda­sági válság miatt az élelmiszer­­iparra nehezedő gondokon, ér­telmetlen adminisztratív akadá­lyokkal nehezítette meg a dol­gukat. Emiatt az élelmiszeripari cégek által foglalkoztatottak száma csaknem 4 ezerrel csök­kent. Míg az Európai Unió or­szágaiban az élelmiszeripar részaránya a foglalkoztatottsá­gon átlagosan 13,5%-os, ná­lunk az ágazat a munkahelyek alig 1,6 százalékát adja. (SITA) Tetemes a csehek büdzséhiánya Prága. A cseh állami költség­­vetés 2010 első 5 hónapjában 95,4 milliárd korona hiánnyal zárt (2009 május végéig 71,4 milliárd volt a deficit), ami az önálló Csehország történetének eddigi legrosszabb mutatója. A leköszönő Fischer-kormány éves szinten 162,9 milliárd ko­rona deficittel számolt, ami a vártnál kisebb adóbevételek és a vártnál nagyobb nyugdíjkiadá­sok mellett egyre nehezebben tartható, ráadásul az árvízkárok enyhítése további 2 milliárd ko­rona kiadást eredményez. Ezért máris felmerült, hogy hozzá kell nyúlni a szociális folyósítások megnyirbálásához, az állami al­kalmazottak fizetésének 1-2 százalékát is „lecsíphetik”, Edu­ard Janota pénzügyminiszter emellett felvetette, hogy meg­kurtítják a minisztériumok költ­ségvetését. (HN, TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8334 Lengyel zloty 4,1008 Cseh korona 25,779 Magyar forint 275,88 Horvát kuna 7,2620 Román lei 4,1873 Japán ien 112,36 Sváici frank 1,4148 Kanadai dollár 1,2848 USA-dollár 1,2218 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,26-1,18 26,56-25,05 284,28-267,91 Postabank 1,26-1,18 26,70-24,89-Szí. Takarékpénztár 1,26-1,18 26,53-25,05 288,30-263,47 Tatra banka 1,25-1,19 26,35-25,01 287,05-265,23 Dexia banka 1,25-1,19 26,45-25,11 283,05-268,71 Általános Hitelbank 1,25-1,19 26,53-25,06-Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Május végéig országosan a szántóföldek közel 17 százaléka került víz alá Vészhelyzetben a farmerek Lassan kétéltüvé kell átalakítani már a traktorokat is, annyi víz áll a földeken (ČTK-felvétel) Pozsony. A május 31-ig összesített adatok szerint legalább 150 ezer hektár szántóföld van víz alatt, vagy pedig belvíz borítja a termést, ez a teljes szántó­föld 17 százaléka. Az eddi­gi anyagi károk akár a 90 millió eurót is elérhetik­­derül ki a Szlovák Mező­­gazdasági és Élelmiszer­­ipari Kamara felméréséből. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Több mint kritikus a helyzet a mezőgazdaságban. A május 31-ig összesített adatok szerint legalább 150 ezer hektár szántó­föld van víz alatt, vagy pedig belvíz borítja a termést, ez a tel­jes szántóföld 17 százaléka” - közölte tegnap Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke. Ez nem a végleges adat, hiszen június első napjaiban to­vábbi heves esőzések voltak, ami tovább rontja a helyzetet. A má­jus végi adatok szerint 39 500 hektár búza, 16 ezer hektár ár­pa, 30 600 hektár kukorica, 14 300 hektár olajosrepce áll víz alatt. Emellett 17 300 hektáron nem tudták bevetni a termőföl­det. , Arról nem is szólva, hogy a permetezés is kivitelezhetetlen, tehát ha levonul a víz, akkor a kártevők pusztításával számol­hatunk, hiszen nem tudják elvé­gezni a gyomirtási és a gomba elleni növényvédelmi munkála­tokat, mivel még napokig nem lehet kimenni a földekre” - tette hozzá Semančík, hozzátéve: „Mivel az esős napok még nem értek véget, ezért egyelőre nem lehet pontosan felmérni az anyagi károk nagyságát. A jelen­legi becsléseink ezért tág hatá­rok között mozognak. Becslé­sünk alsó határa 33 millió euró, a felső határa pedig 87-90 millió euró, de a helyzet romlása miatt ez az összeg még tovább emelkedhet.” Az SPPK elnöke szerint gyakorlatilag az összes dél-szlovákiai járás súlyos agrár­károkat szenvedett el. Az agrár­kamara felsorolásából kiderül, főleg a Dunaszerdahelyi, a Ga­­lántai, az Érsekújvári, a Komá­romi, a Lévai, a Losonci, a Rima­­szombati és a Tőketerebesi járás gazdálkodóit sújtják komoly ár­vízkárok. Például csak az Érsek­újvári járásban 10 600 hektár mezőgazdasági területet borít ár- vagy belvíz. Milan Semančík arra hívta fel a figyelmet, hogy már a tavalyi év is módfelett nehéz volt az ag­­ráriumban vállalkozók számára, anyagi tartalékaik kimerültek, ezért a május 15-én kezdődött rendkívül csapadékos időjárás számos szövetkezetei, farmert végleg a padlóra küldhet. Ezért az agrárkamara kérni fogja, hogy a víz alá került termőföl­dek után ne kelljen adót fizetni, továbbá kormányzati szintű se­gítséghez folyamodik. Ráadásul a magas biztosítási díjak miatt (ez különösen igaz az árvíz elle­ni biztosítási tételekre) az orszá­gos termőterület alig 50 száza­léka van biztosítva. Ami a mező­­gazdasági termények jövőbeni árát illeti, ezt csak az aratás után lehet megbecsülni - véli Semančík. Például egyes köz­gazdászok már 2010 elejére mérsékelt élelmiszerár-növeke­dést prognosztizáltak, ehhez ké­pest 2009 hasonló időszakához képest átlagosan 4,4 százalékkal csökkentek. Rövidesen a viseg­rádi négyek regionális szinten is áttekintik az esőzés okozta ká­rokat, a terméskiesés nagyságát, bár a piaci árakat még a közép­európai nagyságrendű károk sem befolyásolják komoly mér­tékben. „Szlovákia nem elszige­telt ország, a mezőgazdasági termékek árát nem a belső vi­szonyok, hanem a külföldi pia­cok határozzák meg.” - magya­rázta Semančík. (shz) Külföldi működőtöké Szlovákia már a 8. pozícióban London. Az Európába irányuló külföldi közvetlen működőtőke által teremtett munkahelyek szá­mát nézve Szlovákia a 8. helyen szerepelt az európai országok kö­zül a 2009-es számok alapján - derül ki az Ernst & Young ötödik Európai Versenyképességi Jelen­téséből. Szlovákiát a régióból Lengyelország (5.), Magyaror­szág (6.) és Románia (7.) is meg­előzte, míg Csehország all. hely­re szorult. Az új munkahelyek számát nézve az első az Egyesült Királyság, második Franciaor­szág, harmadik Oroszország, ne­gyedik pedig Törökország lett. Az Európai Versenyképességi Jelentés szerint a recesszió Euró­pán belül leginkább a közép- és kelet-európai régióba irányuló be­fektetési projektekben éreztette hatását. Régiós átlagban 40%-os a visszaesés a külföldi működő tőke befektetések számát tekintve, mi­közben az európai átlag 11%-os csökkenést mutat - derül ki a teg­nap közzétett felmérésből: A bi­zonytalan helyzet átmeneti válto­zást teremtett a nyugat-európai országokba való befektetési kedv javára. A franciáknál 1, az ola­szoknál 4, a németeknél 7 száza­lékkal nőtt az új projektek száma. Európai átlagban azonban össze­sen 11%-kal csökkent a külföldi befektetések száma. Az előző éveknek megfelelően a befekteté­sek nagyjából negyede az Egye­sült Államokból érkezett. A fejlő­dő országok közül Kína érzékelhe­tően többet fektetett be Európá­ban a múlt évben. A projektek száma 30%-kal nőtt az előző évi­hez képest, elérve ezzel a 111-et. A több mint 800 megkérdezett vállalatvezető 53%-a nyilatkozott úgy, hogy kivár, mielőtt újabb hosszú távú európai befektetésről döntene. Bár 2009-ben a befekte­tők Európát preferálták, jelenleg ismét Kínát tartják a legvonzóbb üzleti célpontnak, Nyugat-Európa pedig a második helyen szerepel az összesítésben. A közép- és ke­let-európai régió rövid távú meg­ítélése romlott, ám reménykeltő, hogy hosszabb távon továbbra is prioritásként kezelik a befektetők ezt a térséget, (mti, čtk) Míg a nagyobb lakások ára az elmúlt hónapban tovább esett, az egyszobás lakásoké már 4 százalékkal nőtt Nem jó tovább halogatni a startlakás vásárlását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai ingatlanpia­con ugyan az elmúlt időszakban is folytatódott az enyhe áresés, néhány lakásfajta ára azonban már megkezdte a lassú araszolást felfelé. Elsősorban az olyan ki­sebb lakásokról van szó, amelye­ket a fiatalabb generációk köré­ben aratott népszerűségüknek köszönhetően startlakásoknak is neveznek. Ha ilyen lakásra vá­gyunk, akkor ne halogassuk soká­ig a vásárlást. Az egyre növekvő árak mellett ezt az is indokolja, hogy a lakás bérlése során fizetett összeg alig az ötödével alacso­nyabb, mint a lakásvásárlásra fel­vett hitel havi törlesztő részlete. „Ha tisztességes bevételekkel rendelkezünk, és az adott város­ban szeretnénk letelepedni, min­denképp érdemes a lakásvásárlás mellett döntenünk” - vallja Andrej Churý, a Re/Max Elite ingatlan­­ügynökség igazgatója. Szerinte a gazdasági válság miatt tavaly be­fagyott ingatlanpiac lassan kezd éledezni, a jelzáloghitelek egyre hozzáférhetőbbek, miközben a lakásárak sincsenek még olyan szédületes magasságokban, mint a válság kirobbanása előtt. Az egyszobás a menő „Jelenleg az egy- és három­szobás lakások iránt mutatkozik a legnagyobb igény, a nagyobb lakásukat értékesíteni kívánók ugyanakkor nem számíthatnak jelentősebb érdeklődésre” - állít­ja Karin Zápalová, a Columba ingatlanügynökség menedzsere, aki szerint a piacon továbbra is a kínálat dominál, a lakást vásár­lóknak így valóban van miből vá­logatniuk. Néhány vonzóbb ingatlan ese­tében azonban nem szerencsés sokáig gondolkodnunk, hiszen ezek nagyon gyorsan elkelnek. Manapság épp a kisebb lakások azok, amelyek iránt a legna­gyobb érdeklődés mutatkozik. „A startlakások mindig is az in­gatlanpiac motorjának számítot­tak, és jelenleg ebben a szeg­mensben a nagyobb hazai váro­sokban már beindult egy lassú áremelkedés” - nyilatkozta Churý. így míg a nagyobb luxus­lakások ára az elmúlt hónapban is mintegy 8 százalékkal csök­kent, az egyszobás lakásoké ugyanebben az időszakban már 4 százalékkal nőtt. Milyet éri meg venni? Továbbra is érvényes, hogy a legdrágább lakásokat Pozsony­ban találhatjuk, ahol egy kétszo­bás lakótelepi lakáshoz 65 ezer eurónál olcsóban csak nehezen juthatunk hozzá. Ilyen áron az összes többi megyeszékhelyen már új lakást vehetünk, és több­nyire még a berendezésre is ma­rad pénzünk. A kisebb járási székhelyeken még ennél is ked­vezőbbek az árak. Sok függ azonban attól is, hogy a város­ban van-e elegendő munkalehe­tőség. A több betöltetlen mun­kahelyet kínáló városokban ter­mészetesen a lakóingatlanok ára is magasabb. Az öregebb és az új lakások közötti árkülönbség - a Hospodárske noviny gazdasági szaklap elemzése szerint - ma­napság nagyjából 30-50 százalék között mozog. A belvárosokban található öregebb' lakások azonban sok esetben még drágábbak is, mint a külvárosban felépített új lakóin­gatlanok. Az öregebb lakások esetében figyelembe kell venni azt is, hogy panelből vagy téglá­ból épültek-e, hiszen ez utóbbiak tartósabbak - vallja Karin Zápa­lová. Az öregebb lakások több­nyire kevésbé energiatakaréko­sak, mint az újonnan épített la­kóházak. Az elmúlt időszakban azonban az öregebb lakóházakat is tömegesen újítják fel, Andrej Churý szerint így az előbbi állítás már nem feltétlenül igaz minden esetben, (mi, sita)

Next

/
Thumbnails
Contents