Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-03 / 126. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egekbe szökhet a szlovák deficit Pozsony. Ha a kormány nem fogad el semmilyen megszorító intézkedéseket, az államháztartási hiány idén elérheti a bruttó hazai tennék 7,4%-át is, miközben a kormány az idei évre eredetileg 5,5%-os deficittel számolt - derül ki a Gazdasági Elemzők Klubjába (KEA) tömörült közgazdászok körében végzett felmérésből. „Az elemzők többsége szerint az eddigi lefaragások nem elegendők a hiánycél betartásához, és szükség lesz egy újabb adó- és járulékreformra is, aminek köszönhetően növelni lehetne az állam bevételeit” - nyilatkozta Ján Tóth, a KEA elnöke, aki szerint a reform alatt nem feltétlenül az adókulcsok növelését értik. A KEA elemzőinek a harmada szerint ez utóbbit sem kerülhetjük el. Több mint 90%-uk vallja azt, hogy a nyugdíjreform már nem tűr halasztást, és az összes megkérdezett nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megbízik-e a kormány által a költségvetési hiányról közzétett adatokban. (SITA) Újra csökkentek a hitelkamatok Pozsony. Áprilisban csökkentek a hazai pénzintézetek által felszámított hitelkamatok a lakossági kölcsönökre - derül ki a jegybank által tegnap közzétett elemzésből. Eszerint az új hitelek kamatai áprilisban átlagosan 8,20 százalékosak voltak, ami 0,22 százalékponttal kevesebb az egy hónnappal, és 0,82 százalékponttal az egy évvel korábbiakhoz képest. A hitelkamatok csökkenésével azonban együtt járt a lakossági betétekre felszámított kamatok csökkenése is. Az új betétekre a bankok átlagosan 1,42%-os kamatot kínáltak, ami 0,07%-kal kevesebb, mint márciusban. Az egy évvel korábbihoz képest 0,16 százalékponttal estek a kamatok. (SITA) Szlovákiába jön a ZUNO Bank Bécs. A hazai bankpiacon rövidesen megkezdi működését a második, internet alapú pénzintézet, az osztrák Raiffeisen International csoportjába tartozó ZUNO Bank. A klasszikus bankfiókok helyett az internetet előtérbe helyező bank szerint nálunk számos, a világhálót használó ember képes élni az ilyen típusú pénzintézet szolgáltatásaival - mondta Hámori András, a ZUNO Bank csúcsvezetője. A társaság székhelye Bécs és Pozsony, az itteni regionális központja a magyar nemzetiségű ügyfelekre is gondol. (TASR) Válságban az élelmiszeripar Pozsony. „A Fico-kormánynak az elmúlt négy évben nem sikerült növelnie a hazai élelmiszer-ipari cégek konkurenciaképességét, és az általa hozott törvényekkel súlyos károkat okozott az ágazatnak” - nyilatkozta Jarmila Halgašová, a Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara (PKS) ügyvezető igazgatója. Szerinte ahelyett, hogy a kormány enyhített volna a gazdasági válság miatt az élelmiszeriparra nehezedő gondokon, értelmetlen adminisztratív akadályokkal nehezítette meg a dolgukat. Emiatt az élelmiszeripari cégek által foglalkoztatottak száma csaknem 4 ezerrel csökkent. Míg az Európai Unió országaiban az élelmiszeripar részaránya a foglalkoztatottságon átlagosan 13,5%-os, nálunk az ágazat a munkahelyek alig 1,6 százalékát adja. (SITA) Tetemes a csehek büdzséhiánya Prága. A cseh állami költségvetés 2010 első 5 hónapjában 95,4 milliárd korona hiánnyal zárt (2009 május végéig 71,4 milliárd volt a deficit), ami az önálló Csehország történetének eddigi legrosszabb mutatója. A leköszönő Fischer-kormány éves szinten 162,9 milliárd korona deficittel számolt, ami a vártnál kisebb adóbevételek és a vártnál nagyobb nyugdíjkiadások mellett egyre nehezebben tartható, ráadásul az árvízkárok enyhítése további 2 milliárd korona kiadást eredményez. Ezért máris felmerült, hogy hozzá kell nyúlni a szociális folyósítások megnyirbálásához, az állami alkalmazottak fizetésének 1-2 százalékát is „lecsíphetik”, Eduard Janota pénzügyminiszter emellett felvetette, hogy megkurtítják a minisztériumok költségvetését. (HN, TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8334 Lengyel zloty 4,1008 Cseh korona 25,779 Magyar forint 275,88 Horvát kuna 7,2620 Román lei 4,1873 Japán ien 112,36 Sváici frank 1,4148 Kanadai dollár 1,2848 USA-dollár 1,2218 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,26-1,18 26,56-25,05 284,28-267,91 Postabank 1,26-1,18 26,70-24,89-Szí. Takarékpénztár 1,26-1,18 26,53-25,05 288,30-263,47 Tatra banka 1,25-1,19 26,35-25,01 287,05-265,23 Dexia banka 1,25-1,19 26,45-25,11 283,05-268,71 Általános Hitelbank 1,25-1,19 26,53-25,06-Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Május végéig országosan a szántóföldek közel 17 százaléka került víz alá Vészhelyzetben a farmerek Lassan kétéltüvé kell átalakítani már a traktorokat is, annyi víz áll a földeken (ČTK-felvétel) Pozsony. A május 31-ig összesített adatok szerint legalább 150 ezer hektár szántóföld van víz alatt, vagy pedig belvíz borítja a termést, ez a teljes szántóföld 17 százaléka. Az eddigi anyagi károk akár a 90 millió eurót is elérhetikderül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara felméréséből. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Több mint kritikus a helyzet a mezőgazdaságban. A május 31-ig összesített adatok szerint legalább 150 ezer hektár szántóföld van víz alatt, vagy pedig belvíz borítja a termést, ez a teljes szántóföld 17 százaléka” - közölte tegnap Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke. Ez nem a végleges adat, hiszen június első napjaiban további heves esőzések voltak, ami tovább rontja a helyzetet. A május végi adatok szerint 39 500 hektár búza, 16 ezer hektár árpa, 30 600 hektár kukorica, 14 300 hektár olajosrepce áll víz alatt. Emellett 17 300 hektáron nem tudták bevetni a termőföldet. , Arról nem is szólva, hogy a permetezés is kivitelezhetetlen, tehát ha levonul a víz, akkor a kártevők pusztításával számolhatunk, hiszen nem tudják elvégezni a gyomirtási és a gomba elleni növényvédelmi munkálatokat, mivel még napokig nem lehet kimenni a földekre” - tette hozzá Semančík, hozzátéve: „Mivel az esős napok még nem értek véget, ezért egyelőre nem lehet pontosan felmérni az anyagi károk nagyságát. A jelenlegi becsléseink ezért tág határok között mozognak. Becslésünk alsó határa 33 millió euró, a felső határa pedig 87-90 millió euró, de a helyzet romlása miatt ez az összeg még tovább emelkedhet.” Az SPPK elnöke szerint gyakorlatilag az összes dél-szlovákiai járás súlyos agrárkárokat szenvedett el. Az agrárkamara felsorolásából kiderül, főleg a Dunaszerdahelyi, a Galántai, az Érsekújvári, a Komáromi, a Lévai, a Losonci, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járás gazdálkodóit sújtják komoly árvízkárok. Például csak az Érsekújvári járásban 10 600 hektár mezőgazdasági területet borít ár- vagy belvíz. Milan Semančík arra hívta fel a figyelmet, hogy már a tavalyi év is módfelett nehéz volt az agráriumban vállalkozók számára, anyagi tartalékaik kimerültek, ezért a május 15-én kezdődött rendkívül csapadékos időjárás számos szövetkezetei, farmert végleg a padlóra küldhet. Ezért az agrárkamara kérni fogja, hogy a víz alá került termőföldek után ne kelljen adót fizetni, továbbá kormányzati szintű segítséghez folyamodik. Ráadásul a magas biztosítási díjak miatt (ez különösen igaz az árvíz elleni biztosítási tételekre) az országos termőterület alig 50 százaléka van biztosítva. Ami a mezőgazdasági termények jövőbeni árát illeti, ezt csak az aratás után lehet megbecsülni - véli Semančík. Például egyes közgazdászok már 2010 elejére mérsékelt élelmiszerár-növekedést prognosztizáltak, ehhez képest 2009 hasonló időszakához képest átlagosan 4,4 százalékkal csökkentek. Rövidesen a visegrádi négyek regionális szinten is áttekintik az esőzés okozta károkat, a terméskiesés nagyságát, bár a piaci árakat még a középeurópai nagyságrendű károk sem befolyásolják komoly mértékben. „Szlovákia nem elszigetelt ország, a mezőgazdasági termékek árát nem a belső viszonyok, hanem a külföldi piacok határozzák meg.” - magyarázta Semančík. (shz) Külföldi működőtöké Szlovákia már a 8. pozícióban London. Az Európába irányuló külföldi közvetlen működőtőke által teremtett munkahelyek számát nézve Szlovákia a 8. helyen szerepelt az európai országok közül a 2009-es számok alapján - derül ki az Ernst & Young ötödik Európai Versenyképességi Jelentéséből. Szlovákiát a régióból Lengyelország (5.), Magyarország (6.) és Románia (7.) is megelőzte, míg Csehország all. helyre szorult. Az új munkahelyek számát nézve az első az Egyesült Királyság, második Franciaország, harmadik Oroszország, negyedik pedig Törökország lett. Az Európai Versenyképességi Jelentés szerint a recesszió Európán belül leginkább a közép- és kelet-európai régióba irányuló befektetési projektekben éreztette hatását. Régiós átlagban 40%-os a visszaesés a külföldi működő tőke befektetések számát tekintve, miközben az európai átlag 11%-os csökkenést mutat - derül ki a tegnap közzétett felmérésből: A bizonytalan helyzet átmeneti változást teremtett a nyugat-európai országokba való befektetési kedv javára. A franciáknál 1, az olaszoknál 4, a németeknél 7 százalékkal nőtt az új projektek száma. Európai átlagban azonban összesen 11%-kal csökkent a külföldi befektetések száma. Az előző éveknek megfelelően a befektetések nagyjából negyede az Egyesült Államokból érkezett. A fejlődő országok közül Kína érzékelhetően többet fektetett be Európában a múlt évben. A projektek száma 30%-kal nőtt az előző évihez képest, elérve ezzel a 111-et. A több mint 800 megkérdezett vállalatvezető 53%-a nyilatkozott úgy, hogy kivár, mielőtt újabb hosszú távú európai befektetésről döntene. Bár 2009-ben a befektetők Európát preferálták, jelenleg ismét Kínát tartják a legvonzóbb üzleti célpontnak, Nyugat-Európa pedig a második helyen szerepel az összesítésben. A közép- és kelet-európai régió rövid távú megítélése romlott, ám reménykeltő, hogy hosszabb távon továbbra is prioritásként kezelik a befektetők ezt a térséget, (mti, čtk) Míg a nagyobb lakások ára az elmúlt hónapban tovább esett, az egyszobás lakásoké már 4 százalékkal nőtt Nem jó tovább halogatni a startlakás vásárlását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai ingatlanpiacon ugyan az elmúlt időszakban is folytatódott az enyhe áresés, néhány lakásfajta ára azonban már megkezdte a lassú araszolást felfelé. Elsősorban az olyan kisebb lakásokról van szó, amelyeket a fiatalabb generációk körében aratott népszerűségüknek köszönhetően startlakásoknak is neveznek. Ha ilyen lakásra vágyunk, akkor ne halogassuk sokáig a vásárlást. Az egyre növekvő árak mellett ezt az is indokolja, hogy a lakás bérlése során fizetett összeg alig az ötödével alacsonyabb, mint a lakásvásárlásra felvett hitel havi törlesztő részlete. „Ha tisztességes bevételekkel rendelkezünk, és az adott városban szeretnénk letelepedni, mindenképp érdemes a lakásvásárlás mellett döntenünk” - vallja Andrej Churý, a Re/Max Elite ingatlanügynökség igazgatója. Szerinte a gazdasági válság miatt tavaly befagyott ingatlanpiac lassan kezd éledezni, a jelzáloghitelek egyre hozzáférhetőbbek, miközben a lakásárak sincsenek még olyan szédületes magasságokban, mint a válság kirobbanása előtt. Az egyszobás a menő „Jelenleg az egy- és háromszobás lakások iránt mutatkozik a legnagyobb igény, a nagyobb lakásukat értékesíteni kívánók ugyanakkor nem számíthatnak jelentősebb érdeklődésre” - állítja Karin Zápalová, a Columba ingatlanügynökség menedzsere, aki szerint a piacon továbbra is a kínálat dominál, a lakást vásárlóknak így valóban van miből válogatniuk. Néhány vonzóbb ingatlan esetében azonban nem szerencsés sokáig gondolkodnunk, hiszen ezek nagyon gyorsan elkelnek. Manapság épp a kisebb lakások azok, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. „A startlakások mindig is az ingatlanpiac motorjának számítottak, és jelenleg ebben a szegmensben a nagyobb hazai városokban már beindult egy lassú áremelkedés” - nyilatkozta Churý. így míg a nagyobb luxuslakások ára az elmúlt hónapban is mintegy 8 százalékkal csökkent, az egyszobás lakásoké ugyanebben az időszakban már 4 százalékkal nőtt. Milyet éri meg venni? Továbbra is érvényes, hogy a legdrágább lakásokat Pozsonyban találhatjuk, ahol egy kétszobás lakótelepi lakáshoz 65 ezer eurónál olcsóban csak nehezen juthatunk hozzá. Ilyen áron az összes többi megyeszékhelyen már új lakást vehetünk, és többnyire még a berendezésre is marad pénzünk. A kisebb járási székhelyeken még ennél is kedvezőbbek az árak. Sok függ azonban attól is, hogy a városban van-e elegendő munkalehetőség. A több betöltetlen munkahelyet kínáló városokban természetesen a lakóingatlanok ára is magasabb. Az öregebb és az új lakások közötti árkülönbség - a Hospodárske noviny gazdasági szaklap elemzése szerint - manapság nagyjából 30-50 százalék között mozog. A belvárosokban található öregebb' lakások azonban sok esetben még drágábbak is, mint a külvárosban felépített új lakóingatlanok. Az öregebb lakások esetében figyelembe kell venni azt is, hogy panelből vagy téglából épültek-e, hiszen ez utóbbiak tartósabbak - vallja Karin Zápalová. Az öregebb lakások többnyire kevésbé energiatakarékosak, mint az újonnan épített lakóházak. Az elmúlt időszakban azonban az öregebb lakóházakat is tömegesen újítják fel, Andrej Churý szerint így az előbbi állítás már nem feltétlenül igaz minden esetben, (mi, sita)
