Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-24 / 144. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 24. Kultúra 9 Békeffi István - Lajtai Lajos A régi nyár című operettjének bemutatója a Komáromi Jókai Színházban Fakuló akvareli Majorfalvi Bálint és Nagy-Kálózy Eszter (Dömötör Ede felvétele) Mától: Pozsony mozgásban Pozsony. Ma kezdődik és július 1-jéig tart a Pozsony mozgásban elnevezésű nemzetközi fesztivál, amely a kortárs táncművészet legjelentősebb szlovákiai seregszemléje. Idén 6 ország 8 együttese próbálja majd mozgásba hozni a közönséget. Az előadások közös nevezője a kapcsolat: a kapcsolatok különböző formáiról mesél­nek majd a tánc nyelvén a T&M Házban (Miletičova 17/B). A mai, Ki az az Annik? című nyitó előadást, Petra Fornayová szlovák ko­reográfus munkáját az angol könnyűzene kultikus alakja inspirál­ta. A táncelőadás a legendás postpunk banda, a Joy Division éne­kese, Ian Curtis életének két legfontosabb női szereplője - a fele­sége és belga származású szeretője, Annik - köré épül. A fesztivál részletes programja a www.abp.sk honlapon található, (m) Fiatal képzőművészek az At Home Galleryben Színek nélkül Somorján KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ Szinte telitalálat lett a Ko­máromi Jókai Színház azon törekvése, hogy egy kellemes, könnyed színhá­zi este emlékével távozza­nak a bérletet váltó nézők az évadzáró előadásról. Nevezhetjük ezt a drama­turgi elgondolást akár ügyes marketingfogásnak is. Másnak nemigen érde­mes nevezni. Nem is más. Nem is baj. KISS PÉNTEK JÓZSEF Ráadásul az is mellette szól (így, utólag), hogy Méhes László m. v., az előadás rendezője ezúttal mér­téktartó eleganciával kezelte ezt az idők porával jócskán beborított operettet. Dramaturgot sem tüntet fel a műsorfüzet. Lehet, hogy ezút­tal ez is a siker egyik záloga, hiszen ha valamely színházi/színházban gondolkodó, a szöveggondozáson túl, netán valami koncepciófélét is ráerőltet erre a könnyű kis semmi­ségre, akkor nagy eséllyel szörny­szülött keletkezhetett volna. Méhes László azt is nagyon jól tette, hogy egy neves anyaország­beli színésznőre bízta Mária, a híres színésznő szerepét. Nem azért, mintha a komáromi társulatban nem akadt volna kapásból legalább két (na, jó: egy) színésznő, aki el tudta volna játszani (és énekelni) a szerepet, hanem azért, mert időn­ként kifejezetten jól jön a vérfrissí­tés; egy-egy neves és a szakmát na­gyon jó szinten művelő vendég je­lenléte a társulatban. Más kérdés, hogy éppen egy ilyen habkönnyű darab színrevitelekor a legszeren­csésebb-e, vagy esetleg egy olyan szerencsédenül elbaltázott előadás esetében, mint amilyen Pogány Ju­dit vendégjátéka során esett meg az Egy lócsiszár virágvasárnapja ko­máromi színrevitelekor. Talán jó­val többet nyom a latba, ha a vendégművész valamely jelentős előadás fényét emeli, mint ahogy ez Csehov Sirályának bemutatásakor történt, amikor Arkagyinát Rácke­vei Anna alakította, feledhetetlen eleganciával. E kis kitérő után le kell szögez­nünk, hogy Nagy-Kálózy Eszter még ezt a bonyolultnak nem ne­vezhető és analizálásra meglehe­tősen alkalmatlan szerepet is meg tudta tölteni élettel. Sorsot köl­csönzött neki, valódi emberi ér­zelmekkel ruházta fel. Azt hiszem, a kelleténél nagyobb hangsúlyt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Trencsénteplic. A hagyomány­nak megfelelően a Szlovák Televí­zió is gazdagítja az Art Film Fest programját: a szemlén mutatja be az újságíróknak legújabb saját, il­letve koprodukciós termését. Ked­den az épp aktuális, azaz a 2010-2011-es szezon elkészült vagy készülő programjaiba adtak betekintést az alkotók. Szlovákia legnagyobb nyári nemzetközi filmfesztiválja idén igazán csak a naptár szerint nyári, kedden is borús volt az ég, s a sze­les időben a hátizsákos fiatalok ősziesen öltözködve kuporogtak a parkban. Árválkodott a Hírességek kapott az előadást beharangozó beszélgetésekben, hogy ez a mű­vésznő első énekes szerepe, és hogy mennyire izgul emiatt... Nem kellett volna. Egyrészt azért nem, mert a nagyérdemű publi­kum összes fülét arra a pillanatra hegyezte ki, amikor először fel­csendül a művésznő énekhangja. Valljuk be, a bemutatón az antré nem is csengett a legfényeseb­ben, de sebaj; olyan méltóságtel­jes eleganciával ellensúlyozta a debütálás izgalma okozta bizony­talanságot, hogy az valami csuda volt. Ráadásul többé nem is jött elő ez a kis benső tremoló. Ellen­ben egy színgazdag és méltóság­­teljesen ’szexi’ színésznő élete alakult az előadás során. Nagy- Kálózy Eszter vendégjátéka na­gyon jó ötlet volt és kedves-kel­lemes szezonvégi ajándék. A másik nagy ötlet a zenekar szerepeltetése. Nem mintha ope­rett-előadás esetében annyira cso­dálkozni kéne azon, hogy zenekar is van az előadásban, hanem a ne­vek miatt. Nem éppen egy szimfo­nikus zenekar mini változata volt hallható a bemutatón, hanem négy nagyon is szuverén zenész összjátékában gyönyörködhet­tünk: Emmer Péter, Fambauer Pé­ter, Pálinkás Andrássy Zsuzsanna és Varjú Attila ragyogó muzsikát szolgáltatott az előadáshoz. Gebo­­ra György m. v. neve szerepel zenei vezetőként a színlapon. Alatta Pá­linkás Andrássy Zsuzsannáé, mint hídja is, amelyre az elmúlt hétvé­gén már felkerült Josef Abrhám névtáblája, de kedden délután két állvány még üresen állt. A város a legnagyobb áradatot szombatra várja, amikor - a tervek szerint — Gérard Depardieu kapaszkodik majd fel a Kúpeľná dvorana előtti parkban emelt kis fémhídra. Addig is, amíg a francia sztár megérke­zik, marad a nosztalgiázás: ha ép­pen nem filmet néz a fesztiválozó, bevonulhat arra a fotókiállításra, amely az Art Film Fest előző öt évének hangulatába vezet be. Kedden Ladislav Chudíkot várta kamerások és fotósok hada. Az idős színész „Dabaé kapitányként” érkezett a városba, hogy részt ve­korrepetítoré. Úgy hallatszik, mindketten rendesen kivették ré­szüket a munkából. Nagyon jól szól a muzsika és az ének. Horváth Kata m. v. jelmezei is elegánsan sármosak voltak; le­számítva egy Máriára adott pliszí­rozott, borseprű színű (valószí­nűleg Kínában gyártott) konfekci­ót, amelyet mai kirakatokban is gyakran lát az ember. Megenge­dem, sokaknak fel sem tűnt a do­log. Nekem nagyon. Bátonyi György m. v. annak ide­jén még főiskolásként mutatkozott be a Jókai Színházban. Nagyon megörültem, amikor a nevét, mint az előadás díszletének tervezőjéét, olvastam a színlapon. Reméltem, lesz valami izgalmasan látványos, érdekes képzőművészeti-tervezői gondolat. Nem lett. Azt sem állí­tom, hogy elnagyolt lenne a dísz­let; nem. Csak valahogyan olyan kézjegytelenek a falak és a bútorok egyaránt. Általánosan elegáns. Pedig, ha valami meg tudja emelni egy ilyen műfajú előadás izgalmát, az a képi világa. Vagy a koreográfia. Kispál Anita m. v. munkájának egyik csúcspil­lanata a Legyen a Horváth-kertben Budán... Álapos karrángatások közepette hangzik el szólóban és (az előadás fináléjában) karilag is. A leglátványosabb koreográfiák, a Chére Madame! és a Chonchita is csak halovány földi másai annak, amit egy operettben (még. prózai társulattól is) elvárna (és el is vár) gyen a Paľo Bielik és a szlovák filmkultúra című új filmes kiad­vány bemutatóján. A Dabaé kapi­tány természetesen Bielik mozgó­képes munkája, s Ladislav Chudík legendás alakítást nyújtott benne. A készülő játékfilmek közül be­mutatót láthattunk A repülő Cipri­­án legendája című történelmi ka­landfilmből, amelyet szeptember 29-én mutatnak be a mozik, .az STV pedig jövőre tűzi műsorára. A látványosnak ígérkező produkció szereposztása nemzetközi, a szlo­vák, cseh, lengyel és orosz színész­gárda között magyar színész, Bics­­key Lukács is feltűnik majd. A do­kumentumfilmek közül bizonyára nagy érdeklődésre számíthat Peter az ember. Persze az is lehet, sőt valószínű, hogy a színészek is töb­bet vállaltak volna ezen a téren, de a nagyon is szűkösre szabott pró­baidőből ennyire futotta. A fenti fanyalgások ellenére azt azért el kell mondanom, hogy Nagy-Kálózy Eszter jól sikerült ze­nés debütálása mellett Majorfalvi Bálint játéka ifj. báró Jankovits Miklós szerepében egészen meg­győző volt. Végre biztosak lehe­tünk benne, hogy a színház ,jó üz­letet kötött”, amikor a tavalyi évadban szerződtette a friss dip­lomás színészt. Holocsy Krisztina komikai vénája mindig felragyog, ha alkalmat kap rá. Ebben az évadban ilyen tekintetben sem le­het oka panaszra. Ugyanakkor a Három nővér Olgájaként drámai színésznőként mutatkozott meg figyelemre méltó művészi erővel. Az Anconai szerelmesek Drusillá­­jaként megint más oldalát mutat­hatta meg. Ebben a szerepkörben is nagyot játszott. A régi nyárban nyújtott alakítása meg amolyan ráadás volt. Szerintem itt van az ideje, hogy a szakma észrevegye, milyen értékes és sokoldalú művésszé érett. Holocsy Katalin, Tar Renáta, Tóth Tibor, Fabó Tibor és Hajdú László játéka színesítette az idők múlásával fakulni látszó akvareli színeit, amelyet egykor Békeffi István és Lajtai Lajos festett, biz­tos siker reményében. Ez utóbbi most sem maradt el. Kerekes készülő új alkotása, a Lu­ník IX., amely a kassai lakótelep roma lakói közé vezeti el a nézőt. Ä dokumentumfilmek közül érdekes visszhangra számíthat a Lakoda­lom a polgármester szerint című film, amely a cseh Erika Hníková rendezői koncepciója szerint ké­szül, s egy egyedi kísérletről szól. Arról, hogyan járul hozzá egy szlo­vák falu polgármestere ahhoz, hogy a lakosok kedvet kapjanak a házasodáshoz. Az STV a gyerekek­re is gondol. Folytatódnak Jurošík kalandjai, az Egy kerékkel több című humoros animációs sorozat készülő epizódjai pedig a tudás és a tudomány újabb fejezeteibe ka­lauzolja el gyereknézőt. (tébé) Somotja. Színek nélkül címmel frissen diplomázott fiatal hazai képzőművészek - Blazsek András, Kiss Máté, Kovács Imre, Mayer Éva, Nagy Csilla és Németh Krisz­tián - közös kiállítása nyílik hol­nap 19 órakor az At Home Gallery­ben. A dokumentarista jellegű ki­állítás Somorja város történetéből ragad ki momentumokat, melye-Raiding/Budapest. Tegnap kezdődött a négy évszakos Liszt Fesztivál nyári szezonja a burgen­landi Doboijánban (Raiding), Liszt Ferenc szülőfalujában, ahol jövőre, a nagy magyar zeneszerző születésének 200. évfordulóján egész éves rendezvénysorozattal emlékeznek a „XIX. századi szu­persztárra”. A Lisztomania 2011 elnevezésű emlékévet hirdető plakátokon egy ismert Liszt-arckép látható, ame­lyet kissé módosítottak az osztrák szakemberek; a csodagyerekként indult zeneszerző és zongoravir­tuóz napszemüveget visel, vállig érő hajával együtt így olyan be­nyomást kelt, mint egy popsztár. Liszt Ferencért hisztérikusan ra­jongott a közönsége (Képarchívum) két új közegbe helyezve, egymás­sal szembeállítva igyekszik emlé­keztetni, elgondolkodtatni, állást foglalni. A kiállítás Kranzinger fo­tográfiái és Gyökeres György (1949-2010) filmfelvételei fel­­használásával készült. A megnyitó után a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem volt hallgatóiból alakult Besorolás Alatt csoport audiovizuális per­­formansza zárja az estét, (ú) A szervezők a mai sztárkultusz és a XIX. századi Liszt-imádat párhuzamosságaira akarják fel­hívni a figyelmet a megoldással. Ezt szolgálja a bicentenáriumi rendezvénysorozat címe, a Lisz­tomania is. A kifejezés Heinrich Heine német költőtől származik, aki Liszt 1841-42-es berlini kon­certsorozatát jellemezte ezzel a szóval, utalva a közönség - külö­nösen a nők - szinte hisztérikus rajongására az előadó iránt. A hivatalos program 2011 janu­árjában kezdődik a doborjáni Liszt-központban, amelynek 600 fős hangversenyterme öt éve, Liszt Ferenc 195. születésnapjára ké­szült el. Azóta évente tartanak ott fesztivált, amely idén - a bicente­náriumi felkészülés jegyében - négy évszakos koncertsorozattá bővül. A fesztivál tegnap kezdő­dött nyári, ötnapos blokkjában többek között fellép Roland Batik osztrák zongorista triója, akik Liszt mellett egy XX. századi szuper­sztártól, Miles Davistől is játsza­nak darabokat, a 2011-es emlékév szellemiségének megfelelően. A Liszt-életműnek manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a vüág koncerttermeiben, a bicen­tenáriumi rendezvénysorozat szervezői azonban nem elégsze­nek meg ennyivel. „Liszt Ferenc ragyogó egyéniségét a maga tel­jességében kívánjuk megmutatni a mai zenehallgatóknak” - áll a kurátorok - egy testvérpár -, Edu­ard és Johannes Kutrowatz prog­ramkoncepciójában. A 2010-2011 -es szezon elkészült vagy készülő saját és koprodukciós termését mutatta be a Szlovák Televízió Az STV a trencsénteplici Art Film Festen Színek nélkül - egy régi somorjai fotó (Képarchívum) Tegnap kezdődött a Liszt Fesztivál Burgenlandban A szupersztárra emlékeznek MTl-JELENTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents