Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-24 / 144. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb súlyos veszteségek Kabul. Újabb négy NATO- katona esett el Afganisztán déli részén. A nemzetközi erők számára a kedd volt az egyik leggyászosabb nap, hi­szen további tíz katona halt megegy helikopterbalesetben és más támadásokban - közöl­te tegnap a NATO parancs­noksága. (MTI) Elengedték a Laden-vadászt Iszlámábád. Szabadon en­gedték Pakisztánban azt az amerikait, aki állítása szerint azért érkezett a dél-ázsiai or­szágba, hogy megszerezze az Oszama bin Laden terrorista vezér fejére kitűzött vérdíjat. Az 52 éves kaliforniai Gary Brooks már visszautazott az USA-ba. A férfinál találtak egy pisztolyt, egy tőrt, éjjellátó felszerelést és egy keresztény zsoltárokat és tartalmazó könyvet. (MTI) Izraeli vezetőket perelnek Brüsszel. A2009januári gá­zai hadművelet során elköve­tett emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények vádjával jelentettek fel tegnap Brüsszelben volt, illetve jelen­legi izraeli vezetőket palesztin személyek, akik közül az egyik belga állampolgár. A közös vádiratot 14 személy nevében fogalmazták meg, és benyújtá­­sátabelgajogbanismert„egye­­temes illetékesség” elve tette lehetővé, ami a bűncse­lekmény elkövetésének hely­színére való tekintet nélkül módot ad a büntetőeljárás kezdeményezésére. Izrael és Belgium között egyszer már ke­letkezett konfliktus hasonló ügyben. (MTI) Iránt figyelő kémműhold Jeruzsálem. Izrael egy újabb katonai műholdat bocsá­tott fel, hogy jobban tudja fi­gyelni az olyan ellenséges or­szágokat, mint Irán. A védelmi tárca szerint az Ofek 9-es mű­holdat nagy felbontású kame­rákkal szereltékfel. (MTI) Kirúgott humoristák Párizs. A politikailag inkor­rekt és a közéleti személyisé­gekkel szembeni vitriolos, a vezetőség által sértőnek tartott szkeccseiről ismert Stéphane Guillon utoljára szerepelt teg­nap a francia közszolgálati rá­dióban. A Nicolas Sarkozy el­nök mellett bal- és jobboldali politikusokat is támadó humo­rista jegyzeteit több mint két­­millióan hallgatták minden reggel az egyik legnépszerűbb közéleti rádióműsorban. A csa­torna egy másik humoristája, Didier Porte maga jelentette be tegnap, hogy tízévi munka­­viszony után, egy ajánlott le­vélben elbocsátották, indoklás nélkül. (MTI) Kedden választ a magyar parlament új államfőt, az erőviszonyok ismeretében biztosra vehető Orbán Viktor jelöltjének győzelme Schmitt Pál válthatja Sólyom Lászlót Schmitt Pál (fent) egyre magasabb székbe ülhet (TASR/AP-felvétel) Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök azt javasolta tegnap a Fidesz-KDNP-frakciószövet­­ségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelölje, majd vá­lassza meg államfőnek. Só­lyom László mandátuma au­gusztus 4-én éjfélkor jár le. ÖSSZEFOGLALÓ Schmitt tegnapi nyilatkozatá­ban csak annyit közölt, hogy nagy megtiszteltetés számára a jelölés. Orbán döntéséről Szijjártó Péter számolt be. A szóvivő emlékezte­tett a Fidesz-frakció alapszabályá­ra, amely szerint a képviselőcso­port teljes ülése a párt elnökének javaslata alapján dönt az Ország­­gyűlés által választott vezető köz­jogi tisztségek betöltőinek jelölésé­ről. Az nem került még szóba, hogy a köztársasági elnök jogállása vagy feladatköre esetleg módosuljon a következő időszakban. Akérdésre, hogymiértnemjelöl­­ték Sólyom Lászlót, akit korábban a Fidesz támogatott, Szijjártó azt mondta, a jelölést számos egyezte­tés előzte meg, és mindezek alapján tette meg Orbán Viktor a jelölést. A következő házelnök személyével összefüggő felvetésre a szóvivő úgy reagált: ez a kérdés még nem me­rült fel semmüyen formában. A tegnapi Népszabadság Kövér Lász­lót említette lehetséges esélyesként erre a posztra. Az Országgyűlés június 29-én, kedden szavaz az új államfő szemé­lyéről. Schmitt Pál mellett az MSZP jelöltje, Balogh András száll ringbe. Valós viadal nem várható, hiszen a szabályok értelmében a parlament kétharmados többséggel választ ál­lamfőt, és ez a többség a Fidesz- KDNP rendelkezésére áll. A balol­dali lap a szocialisták jelöltjéről ezt írta: „Dr. Balogh András történész, a fejlődő vüág kutatója, aki negy­ven év óta hol egyetemi, hol állami, diplomáciai funkciókat tölt be, tag­ja sok bizottságnak és testületnek. Az apparátusban dolgozott, taná­csokat adott. Most arcát adta egy borítékolt kudarchoz. Ó is biztos lehet az eredményben, akár Schmitt, ám ebben van némi hősies gesztus is.” Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem belkereskedelem sza­kán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egye­temi tanár. A párbajtőrcsapat tag­jaként 1968-ban és 1972-ben olim­piai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világ­bajnok is lett. Dolgozott a szálloda­­iparban, majd 1981-ben a Népsta­dion és Intézményei főigazgatójá­vá nevezték ki. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1983-ban beválasztották a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság tagjai sorába, 1995-ben a NOB alelnöké­­vé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Diplomáciai pályafutása 1993- ban kezdődött, Madridban, majd Svájcban lett nagykövet. 2003-ban belépett a Fideszbe, 2003-2007- ben a párt alelnökeként dolgozott. A2004-es EP-választáson pártja lis­tavezetője volt, 2009-től az Euró­pai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. EP-mandá­­tumáról lemondott, mivel ez év má­jus 14-én az Országgyűlés elnökévé választották, (mti, nol, ú) Budapestet bírálta az EFJ Brüsszel. Visszafordítaná az órát a magyarországi sajtószabadság tekintetében az új médiatörvény-tervezetre épülő jogszabály-vé­lekedett tegnap Brüsszelben kiadott közleményében az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ). Aidán White főtitkár úgy nyilatkozott, hogy a magyar Országgyűlés elé került javaslat korlátozó jellegű, amely „keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát és így a szólásszabadságot is”. Kijelentette, a tervezet nem felel meg a plu­ralizmus és a sokféleség európai normáinak. (MTI) Mielőbb dönteni kell a főparancsnok sorsáról Felajánlotta a lemondását A Fehér Ház nem tudott felhozni ésszerű érveket a moratórium fenntartására Egy bíró megfúrta Obama tilalmát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Stanley McChrys­­tal tábornokot, az afganisztáni szö­vetséges haderő főparancsnokát tegnap reggel a Fehér Házban fo­gadta Barack Obama, a tábornok sorsáról azonban egyelőre nem tet­tek bejelentést. Médiahírek szerint az elnök órákon belül dönthet a fő­­parancsnok sorsáról. A CNN egy névtelen forrásra hivatkozva azt közölte, hogy McChrystal már fel­ajánlotta lemondását. McChrystal tábornok egy maga­zinnak adott riportban felfedte, hogy ő és környezete korábban méltatlan, gúnyos hangnemben beszélt Obama elnökről és tanács­adóiról. A tegnapi amerikai lapok eltérően ítélték meg a helyzetet. A The Washington Post szerint az el­nöknek nem kellene megválnia tő­le, míg a The Wall Street Journal elemzője úgy vélte, hogy a tábor­noknak távoznia kell. A liberális The Washington Post emlékezte­tett: Stanley McChrystal tábornok a felkelők ellen jelenleg folyamatban levő dél-afganisztáni hadművelet egyik fő tervezője, s ezt a stratégiát Barack Obama elnök tavaly több hónapi mérlegelés után jóváhagy­ta. A főparancsnok eltávolítása eb­ben a pillanatban a hadművelet si­kerét kockáztatná, amit Obama nem tehet meg. McChrystalnak rendkívül jó kapcsolatai vannak az afgán és pakisztáni vezetéssel, amelyek együttműködése elen­gedhetetlen az al-Kaida és a tálibok elleni küzdelemben. A lap szerint Obama is több hibát vétett az afga­nisztáni stratégiát ületően. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Oslo. Egy amerikai bíró hatályon kívül helyezte kedden Barack Obama amerikai elnök hathónapos mexikói-öbölbeli olaj­fúrásitilalmát, de Washingtonújabb moratóriumot kíván hirdetni. Martin Feldman New Orleans-i szövetségi bíró a döntését azzal in­dokolta, hogy az amerikai belügy­minisztérium nem tudott felhozni ésszerű érveket a tilalom fenntartá­sára mellett. Feldman szerint az el­nöki tilalom abból a téves feltétele­zésből született, hogy ha egy olajfú­ró platformon baleset történt, akkor a többi, mélytengeri fúrást végző platform is veszélytjelent. AFehér Ház azonnal bejelentette, hogy fellebbezni fog a bírói döntés ellen. Robert Gibbs szóvivő tolmá­csolta az elnök véleményét: az olaj­fúrások folytatása ilyen mélységek­ben-anélkül, hogy tudnák, mi okoz­ta a balesetet április 20-án a Deep­water Horizon platformon - veszé­lyezteti az öböl élővilágát és az olaj­ipari munkásokat is. A jogerős ítéletig a szövetségi hatóságok nem szerezhetnek ér­vényt a moratóriumnak. Néhány órával a bírói döntés után azonban Ken Salazar belügyminiszter beje­lentette: az elkövetkező napokban új moratóriumot hirdet a mélyten­geri fúrásokra, és ez már új infor­mációkat fog tartalmazni a mély­tengeri fúrásokkal kapcsolatos biz­tonsági aggályokról, s eloszlat minden kétséget. Obama május 27-én hirdetett hathónapos moratóriumot a mexi­kói-öbölbeli olajfúrásokra. A tilalom miatt szünetel az olajkitermelés 33 öbölbeli platformon, ami havonta több százmillió dolláros veszteséget jelent az érintett vállalatoknak és a kiszolgáló cégeknek. Az elnöki ren­delkezést jogi úton több tucat válla­lat is megtámadta, amelyek az olaj­fúró platformok ellátásával, az olajmunkások szállításával, illetve más, olajiparral összefüggő szolgál­­tatásokatvégeznek. Norvégia júniusban nem nyit meg új part menti, mélytengeri te­rületeket kőolaj- és gázfeltárások­hoz, amíg a vizsgálat ki nem deríti, hogy mi történt a Mexikói-öbölben -jelentette be tegnap Oslóban Tér­je Riis-Johansen norvég energia­ügyi miniszter. A sötét múlt máig rányomja bélyegét a belga-kongói kapcsolatokra Havonta öt kilóval több dúsított urán Perre mennek Patrice Lumumba fiai Irán hergeli a nagyhatalmakat MTl-HÍR Brüsszel. Háborús bűnök vádjá­val pert indítanak egykori belga tisztviselők ellen Patrice Lumum­ba, az első demokratikusan válasz­tott kongói vezető fiai egykori belga tisztviselők ellen, akiknek 1961- ben részük volt apjuk meggyilkolá­sában. A Lumumba-fivérek ügyvé­dei Brüsszelben közölték, tíz volt kormány- és katonai tisztviselőt pe­relnek be, s azt is sejtetni engedték, hogy már nincsenek az élők sorá­ban. Egyébként az események ide­jén valamennyien a helyszínen tar­tózkodtak. Az afrikai függetlenség szimbólumának is tekintett Lu­­mumbát mindmáig tisztázatlan kö­rülmények között végezték ki 1961-ben. Belgium erkölcsi fele­lősségét egy belga parlamenti vizs­gálóbizottság is megállapította nyolc évvel ezelőtt. Ugyanez a bi-Patrice Lumumba 1%0-ban (TASR/AP) zottság azonban úgy vélte: bünte­tőjogi igazságszolgáltatásra nincs mód. Louis Michel akkori külügy­miniszter egyúttal bocsánatkérését fejezte ki Lumumba családjának és Kongó népének. Patrice Lumumba mindössze tíz hetet töltött hivatalában 1960 nya­rán, mielőtt Joseph Mobutu ezre­des, a későbbi államfő puccsot haj­tott végre ellene. A fogságban tar­tott Lumumbát egy belga személyzetű gép szállította a sza­­kadár Katanga tartományba, amelynek vezetői már régen meg­fenyegették őt, ha a kezükbe kerül, végeznek vele. Későbbi beszámo­lókból valószínűsíthető, hogy így is tettek, majd sebtében eltemették a miniszterelnököt. A vizsgálat megállapította a ko­rabeli belga kormány több tagjá­nak, így Aspremont Lynden kül­ügyminiszternek és Gaston Ey­­skens kormányfőnek az erkölcsi fe­lelősségét, sőt állítólag Baldvin ki­rály is tudott a Lumumba életére tö­rő kongói lépésekről. MTl-HÍR Teherán. Irán már 17 kilo­gramm 20 százalékos dúsítottsá­­gú uránnal rendelkezik, és havon­ta további öt kilót tud előállítani - mondta tegnap Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség ve­zetője. De „nem akaijuk az egész uránkészletünket 20 százalékosra dúsítani” - tette hozzá. A teheráni orvosi reaktorban, ahol a rák ke­zeléséhez használt izotópokat ál­lítanak elő, havonta 1,5 kg dúsí­tott urán fogy el. Irán februárban kezdte meg az 5 százalékos urán 20 százalékosra dúsítását. Egy londoni kutatóin­tézet szakértője, Mark Fitzpatrick szerint 200 kiló 20 százalékos urán további dúsításával már atombombát lehet készíteni. Az atomfegyverekben 90 százalékos dúsítottságú uránt használnak. Clinton jobb elnök lenne Obamánál Washington. Az amerikaiak szerint Hillary Clinton volt first lady, je­lenlegi külügyminiszter jobb elnök lenne Barack Obamánál. Ez de­rült ki a Rasmussen közvélemény-kutatásának kedden ismertetett adataiból. A megkérdezettek 57 százaléka tartja alkalmasnak az el­nöki tisztségre Clintont, míg Obamáról 51 százalék gondolja ugyan­ezt. A válaszolók 34 százaléka tartja a volt first ladyt alkalmadannak, míga 17 Obama esetében ez a mutató már 44 százalék. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents