Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-19 / 140. szám, szombat
6 Külföld RÖVIDEN Dühös amerikai honatyák Washington. Pellengérre állították és a felelősség előli kitéréssel vádolták meg amerikai törvényhozók a Mexikóiöbölben történt olajkitöréssel kapcsolatban a BP brit olajcég vezetőjét kongresszusi meghallgatásán. Tony Hayward először jelent meg a washingtoni törvényhozásban azóta, hogy 60 nappal ezelőtt kőolaj kezdett ömleni a tengerbe. Hayward rendszeresen kitért az elől, hogy részletesen beszéljen a baleset okairól, s azt állította, beosztottai nem vonták be a napi döntéshozatalba a platformmal kapcsolatban. Ez még jobban feldühítette az amerikai honatyákat. (MTI) Tízszer több áldozat lehet Biskek. Róza Otunbajeva ideiglenes kirgiz elnök, aki tegnap az etnikai zavargások egyik fő helyszínére, Os városába érkezett, egy orosz lapnak kijelentette: legalább tízszer annyi ember vesztette életét az etnikai összecsapásokban, mint amennyi a hivatalos közlésekben szerepel. A Kommerszantnak azt mondta, abból indul ki, hogy mintegy 2000 ember esett áldozatul az összecsapásoknak, s ezt azért gondolja, mert nagyon sok áldozat volt falun, ahol a helyi szokások szerint az elhunytakat még aznap, naplemente előtt eltemetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal számol, hogy a dél-kirgizisztáni válság nyomán akár egymillió ember is segélyekre szorulhat. (MTI) Brit-francia megemlékezés London. Ünnepélyes programokkal emlékezett meg tegnap Londonban Nicolas Sarkozy francia elnök Charles de Gaulle ellenállásra buzdító híres rádióbeszédének 70. évfordulójáról. Sarkozy 800 fős küldöttség élén érkezett a brit fővárosba, ahova a francia ellenállás kétszáz veteránja is elkísérte. Felkereste azt a BBC-stúdiót, ahonnan de Gaulle 1940. június 18-án elmondta első rádióbeszédét. Sarkozy David Cameron brit miniszterelnökkel együtt méltatta a közös brit-francia háborús erőfeszítéseket. A korabeli brit kormány először nem akarta engedni, hogy de Gaulle a BBC-n keresztül üzenjen a franciáknak, de Winston Churchill miniszterelnök végül hozzájárult a beszéd sugárzásához. (MTI) Sikeres indiai rakétakísérlet Újdelhi. Sikeres kísérletet hajtott végre tegnap az indiai hadsereg atomtöltet hordozására is alkalmas rövid hatótávolságú rakétával. A Prithvi-Il típusú föld-föld rakétát Orisza állam területéről indították el, a hatótávolsága 350 küométer. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 19. www.ujszo.com Kétesélyes a holnapi lengyel elnökválasztás, még Walesa is Bronislaw Komorowskit támogatja Jaroslaw Kaczynskivel szemben Lezárul a tragédia utáni lengyel válság Jaroslaw Kaczynskit (balra) megosztó, Bronislaw Komorowskit visszahúzódó személyiségnek tartják (SITA/AP-felvételek) Varsó. Nem biztos, hogy a vasárnapi, előrehozott lengyel elnökválasztáson második fordulót is kell tartani, egyes felmérések ugyanis tetemes fölényt jeleznek a jelenlegi parlamenti elnök számára. Mások szerint még semmi sincs lefutva, nem tudni, az áprilisi tragédia hogyan befolyásolja a választói akaratot. ÖSSZEFOGLALÓ A lengyel államfő közepesen erős hatalmi jogosítványokkal rendelkezik, pozíciója a német, magyar vagy a szlovák elnökénél erősebb, de a francia vagy az amerikai államfőnél gyengébb. Ö a hadsereg főparancsnoka, és szava van a külpolitikai irányvonal meghatározásában. Legfontosabb kompetenciája azonban az, hogy megvétózhatja a parlament által hozott törvényeket, amelyeket az csak háromötödös többséggel bírálhat felül. Az államfőjelölt Jaroslaw Kaczynski (Jog és Igazságosság - PiS) az oroszországi repülőszerencsétlenségben meghalt ikertestvére, Lech Kaczynski sírját kereste fel tegnap, az elnökválasztási kampányutolsó napján, ugyanis az április 10-én meghalt lengyel elnök tegnap lett volna 61 éves. Jaroslaw Kaczynski vetélytársa, Bronislaw Komorowski, a kormányzó Polgári Platform (PO) jelöltje, ugyanebből az alkalomból egy nappal korábban járt a sírnál. A Gazeta Wyborcza részére végzett közvélemény-kutatás szerint Komorowski már az első fordulóban megszerezheti a szavazatok több mint 51 százalékát. A választók 63 százaléka támogatná őt, szemben riválisával, akinek a voksok 37 százaléka jutna. A Rzeczpospolita felmérése már árnyaltabb: Komorowski 42, Kaczynski 31 százalékot kapna. A többi induló teljesen esélytelen. Az elnökválasztásra eredetileg ősszel került volna sor, de a lengyel kormánygép katasztrófája miatt előbbre kellett hozni. Lech Kaczynski halála után az alkotmány értelmében a szejm elnökeként Komorowski automatikusan ügyvezető államfő lett. Az 57 éves politikus ezzel kényes helyzetbe került, tekintve, hogy pártja, a kormányzó jobbközép liberális PO még a katasztrófa előtt rendezett belső választáson őt választotta elnökjelöltjének. Komorowski a szerencsétlenség óta a „nemzet atyjának” szerepébe helyezkedett, egységre hívott fel, és azt ígérte, részrehajlás nélkül intézi az ország ügyeit a lengyel demokrácia elmúlt húsz évének legnagyobb válságában. A katasztrófa előtti közvélemény-kutatások Komorowski győzelmét jósolták az újabb mandátumért indulni szándékozó, de nem túl népszerű Lech Kaczynskival szemben. A tragédia után viszont megnőtt a rokonszenv a Kaczynski család iránt, és miután az elnök ikertestvére, a volt kormányfő, Jaroslaw Kaczynski bejelentette, fivére helyett ő indul a választáson, a küzdelem szorosabbá vált. A néhai Lech Kaczynski - Donald Tusk kormányfő piacpárti, Európapárti kormányának bosszúságára - blokkolta az egészségügyi és a nyugdíjreformot. Ezzel arra ösztönözte a kormánypártot, hogy javasolja a német típusú, pusztán ceremoniális elnöki rendszerre való áttérést, ami jobban meg is felelne Komorowski elképzelésének és személyiségének. Ez utóbbiról azt mondják, hogy kerüli a rivaldafényt, szeret a háttérben maradni. A fivérénél is jóval ambiciózusabb Jaroslaw Kaczynskit megosztó személyiségnek tekintik, de politikusi képességeit elismerik. Mindenképpen számolni kell vele és pártjával a jövőre esedékes parlamenti választásokon is. Komorowski esélyeit növelheti, hogy a legnépszerűbb baloldali politikus, a volt miniszterelnök és külügyminiszter, a korábbi államfőjelölt Wlodzimierz Cimoszewicz is mellette tette le voksát, akárcsak Lech Walesa korábbi államfő. Ezért abban bízik, hogy Cimoszewicz támogatásának köszönhetően elhódíthatja a baloldali szavazatok egy részét, és már az első fordulóban biztosíthatja magának a győzelmet. (mti,ú) Medvegyev itt is, ott is jó szeretne lenni Sokallják a szankciókat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Július közepéig felállhat az új cseh kormány Prioritást élvez a büdzsé Moszkva. Dmitrij Medvegyev orosz államfő lehetségesnek tartja, hogy az iráni atomprogram nem csupán békés célú, és ezzel kapcsolatban aggódik, hogy a Közel-Keleten elterjedhetnek a nukleáris fegyverek. Medvegyev - küszöbönálló amerikai látogatása előtt - a The Wall Street Journal így fogalmazott: „Természetesen nagyon szeretném, ha az iráni nukleáris program kizárólag békés célú lenne, s ehhez joga van Iránnak, de elképzelhetőnek tartom, hogy a programnak vannak egyéb dimenziói is, különös tekintettel arra, milyen állhatatosan követi Teherán ÖSSZEFOGLALÓ Helsinki. Matti Vanhanen finn miniszterelnök tegnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette kormánya lemondását, amit Tatja Halonen államfő elfogadott. Vanhanen 2003 óta volt kormányfő. A 2007-ben kezdődött második mandátuma jövő áprilisban járt volna le, de már tavaly decemberbenbejelentette távozását a pártelnöki tisztségből a Centrumpárt (KESK) következő kongresszusán- ez a múlt héten megtörtént -, s hogy kész lemondani kormányfői tisztségéről is. Vanhanen az ősszel esedékes lábműtétjére hivatkozott, de sokan úgy vélik, inkább a körülötte és pártja körül kipattant kampányfinanszírozási botrány adott okot a távozásra. A Helsingin Sanomat szerint Vanhanen a csütörtöki EU-csúcson újságíróknak azt mondta: évek múlva felfedi lemondása okait. A Vanhanen vezette négypárti, jobbközép koalíciós kormány az új kabinet hivatalba lépéséig ügyvezetőként tevékenykedik tovább. céljait.” Hozzátette, ha a program nem csupán békés célú, ez az atomfegyverek elterjedéséhez vezethet a Közel-Keleten. Mindezek ellenére elfogadhatatlannak minősítette, hogy az EU és az USA az ENSZ BT határozatában foglaltakon felüli szankciókat vezetnek be Irán ellen. Úgy véli, e döntések mindenképpen rontani fogják a helyzetet, s közösen kell fellépni. Eközben T eheránban bejelentették: Irán törvényteleneknek és érvényteleneknek tekinti az atomprogramja miatt ellene hozott BT- szankciókat. Az iráni nemzetbiztonsági főtanács közleményben követelte, hogy BT sürgősen változtassa meg korábbi döntését. Már megvan az utódjelölt is, a 41 éves Mari Kiviniemi, akit a Centrumpárt elnökévé és kormányfőjelöltté választottak a párt kongresszusán. A parlament kedden tart bizalmi szavazást a jelöltről. Kiviniemi 2005-2006-ban kereskedelmi és fejlesztési miniszter volt Vanhanen első kormányában, a másodikban pedig a közigazgatási Amerikai rakétapajzs Rakéták Romániába Bukarest Megkezdődtek tegnap Bukarestben a tervezett amerikai rakétapajzs egyes elemeinek Romániába telepítéséről szóló tárgyalások. Románia februárban fogadta el az USA javaslatát arra, hogy fogadja be a rakétapajzs egyes elemeit, és az egyezség szerint húsz elfogórakétát telepítenének 2015-ig. Barack Obama amerikai elnök változtatott elődje, George Bush európai rakétavédelmi elképzelésein. Ez utóbbiak értelmében Csehországba radarállomást, elfogórakétákat pedig Lengyelországba telepítettek volna. (MTI) és önkormányzati tárcát vezette. Megválasztása esetén ő lesz a második női kormányfője az országnak, egyúttal másodszor fordul majd elő, hogy nő tölti be a két legfőbb közjogi méltóság tisztségét. Ugyanis 2003-ban két hónapig Anneli Jäätteenmäki volt a miniszterelnök, miközben már Tarja Halonen volt az államfő. (MTI,ú) ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Petr Nečas, a polgári demokraták (ODS) vezetője és Václav Klaus elnök tegnap egyetértettek abban, az új cseh kormánynak mielőbb fel kell állnia, hogy megfelelően elő tudja készíteni a jövő évi költségvetést. Nečas a kormányalakítási tárgyalásokról tájékoztatta Klaust. Az alakulófélben lévő há-Hága. Nem járt sikerrel a holland jobboldali liberálisok, a kereszténydemokraták és a Geert Wilders vezette iszlámellenes párt kormányalakítási kísérlete. A választásokon győztes Szabadságért és Demokráciáért (WD) liberális pártot a múlt szombaton kérte fel Beatrix királynő, hogy tegyen lépéseket egy életképes koalíció összekovácsolására. Úri Rosenthal, a WD felsőházi frakcióvezetője elsőként azt vizsgálta meg, van-e esélye egy koalíciónak a szélsőjobboldali Szabadságpárttal (PW). Aleg-Brüsszel. A függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetőjét, Bart De Wevert kérte fel Albert belga király, hogy adjon neki tanácsot, kit bízzon meg kormányalakítással a vasárnapi választások nyomán. A Belgiumban informateumek nevezett királyi tanácsadó feladata a politikai pártok és szövetségek véleményének összegyűj - tése, hogy azok alapján segítsen az uralkodónak a miniszterelnök-jelölt kiválasztásában. Ajúnius 13-i voksolást De Wever rompárti jobbközép koalíció - ODS, TOP 09 és Közügyek (W) - vezetői közölték, július 7-ig szeretnék tető alá hozry a koalíciós szerződést, s ha ez sikerül, július közepén megalakulhatna az új kabinet. A szakértői tárgyalásokat június végéig kellene befejezni. Nečas beismerte: a koalíció és az államfő véleménye a kormányprogramról nem mindenben egyezik, (kokes) több szavazatot a WD kapta, de az iszlámellenes PW erősödött meg a leginkább. Rosenthal a kudarcról már tájékoztatta a királynőt. A politikus szerint „egy többségi kormány a WD, a PW és a kereszténydemokrata CDA között nem lehetséges”. A CDA azt akarta, hogy előbb a WDés a PW állapodjanak meg, és csak azután csatlakozott volna a tárgyalásokhoz. A PW azonban a három párt közös egyeztetésében volt érdekelt. Megfigyelők szerint a liberálisok most egy centrista kormányról kezdhetnek tárgyalásokat több párt részvételével. pártja nyerte: nemcsak az északi Flandriában, hanem egész Belgiumban a legerősebb párt lett. A déli, francia nyelvű Vallóméban a szocialisták nyertek, és nagy a valószínűsége annak, hogy De Wever az ő vezetőjükkel, Elio Di Rupóval kezd tárgyalásokat egy koalíciós kormány megalakításáról. De Wever korábban azt mondta, nem szívesen lenne az egységes Belgium kormányfője, s el tudná fogadni, hogy 1974 óta először ismét franciaajkú miniszterelnöke legyen Belgiumnak, ha az segít Flandria jogosítványainak bővítésében. Matti Vanhanen távozik, valószínűleg a 41 éves Mari Kiviniemi lép a helyébe Másodszor lesz nőuralom Helsinkiben Matti Vanhanen és Mari Kiviniemi (TASR/AP-felvételek) Nem lesz a kormányban az iszlámellenes párt Wilderséket kijátszották MTl-HÍR Bonyolódik a belga kormányalakítás De Wever segíti a királyt MTl-HÍR
