Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-15 / 136. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 15. www.ujszo.com Történelmi győzelmet arattak a flamand függetlenségpártiak - konföderációvá alakítanák a föderációt Belgium: szakíts, ha bírsz? RÖVIDEN Spórolnak a franciák is Párizs. Franciaország 100 milliárd euróval kívánja csök­kenteni államháztartási hiá­nyát 2013-ig, hogy megfelel­jen a GDP arányában mérve 3 százalékos deficithatárt előíró uniós szabálynak. A megtaka­rítás felét a közkiadások visszafogásával és adóked­vezmények megszüntetésével kívánják elérni - jelentette be Francois Fiiion kormányfő. Az államháztartási hiány az idén a GDP 8 százalékát teszi ki. Jö­vőre 6 százalékra, 2012-ben 4,6 százalékra, 2013-ban pe­dig 3 százalékra szorítják le a hiányt, a Brüsszel által jóvá­hagyott terv szerint. (MTI) Angela Merkel nem mond le Berlin. A népszerűségének mélypontjára jutott konzerva­tív-liberális kormánykoalíció lemondását és új választások kiírását követelte tegnap a né­met ellenzék. A szociáldemok­raták (SPD) és a Zöldek vezetői azt hangoztatták, hogy nyolc hónappal hivatalba lépése után az Angela Merkel vezette koalíció már teljes mértékben elvesztette hitelességét. A na­gyobbik konzervatív párt, a CDU elnöksége tegnap elutasí­totta az ellenzéki követelése­ket, védelmébe vette a kancel­lárt, akit a koalíción belül is ér­tek bírálatok. A tegnapi német sajtó úgy értékelte, hogy a kon­zervatív-liberális kormány a túlélésért küzd. A lapok ború­látóan ítélték meg annak esé­lyeit, hogy a koalíció kitölti hi­vatali idejét. (MTI) Ezermilliárdos ásványkincs Washington. Közel ezer­­milliárd dollár értékű ásvány­kincs-készletet tártak fel ame­rikai szakemberek Afganisz­tánban. A The New York Times azt írta, egyebek között réz, kobalt, arany, és lítium lelőhe­lyeket tártak fel az ázsiai or­szágban. Szakértők szerint a készletek olyan nagyok, és annyi kulcsfontosságú nyers­anyagot tartalmaznak, hogy Afganisztánból bányaipari nagyhatalom lehet. Az akku­mulátor-alapanyagként hasz­nált lítium piacán például olyan meghatározó szereplővé válhat, mint Szaúd-Arábia a kőolajpiacon. A feltárt készle­tek értékéhez képest eltörpül az évi 12 milliárd dolláros af­gán GDP, amely főként ópium­­termelésből és külföldi segé­lyekből áll össze. (MTI) 1.5 milliárd az elhárításra London. Már meghaladta az 1.5 milliárd dollárt a Mexikói­öbölben történt olajkatasztró­fa elhárításának költsége - kö­zölte tegnap a BP brit energeti­kai konszern. A svájci Credit Suisse Group becslése szerint a katasztrófával összefüggő kö­telezettségek összesen 37 mil­liárd dollárral terhelhetik meg a brit társaságot. (MTI) Brüsszel. Minden eddiginél nehezebb lesz olyan szö­vetségi kormánykoalíciót összeállítani, amely képes lehet megállítani a két népközösség, a tíz és fél­milliós lakosság 60 száza­lékát kitevő flamandok, il­letve a vallonok egymástól való eltávolodását. ÖSSZEFOGLALÓ A vasárnapi óvatos becslések után, amelyek valamivel több, mint 20 százalékról szóltak, tegnap reg­gelre kiderült: példátlan győzelmet aratott a függetlenségpárti Új Fla­mand Szövetség (N-VA) a belgiumi parlamenti választásokon. A majd­nem végleges adatok szerint az N­­VA 28,3 százalékot kapott az észa­ki, holland nyelvű Frandriában, ahol a 10,5 mülió belga 60 százalé­ka él. Belgiumban még soha nem fordult elő, hogy valamely, a Fland­ria önállósodását zászlajára tűző párt szövetségi parlamenti válasz­­tástnyertvolna. ÖSSZEFOGLALÓ Biskek/Os/Moszkva. Egyre válságosabb a helyzet a dél-kirgi­­zisztánban kirobbant etnikai konf­liktus miatt. Humanitárius válság is fenyeget, egyrészt a válságövezet­ben, másrészt a határon: már száz­ezer üzbég és tádzsik menekült át Kirgizából Üzbegisztánba. Az EBESZ diplomatákat küldött a helyzet feltérképezésére. A kirgiz egészségügyi tárca teg­napi adatai szerint az Osban és Dzsalalábádban kitört zavargások halálos áldozatainak a száma 117-re nőtt, s kb. 1500-an megse­besültek. Az áldozatok többsége a kisebbségben lévő üzbégek közül került ki. A helyi üzbég közösség vezetője viszont azt állította, hogy már több mint 200 üzbéget öltek meg. Sok üzbég lakóházat felgyúj­tottak, az emberek emiatt tömege­sen menekültek Üzbegisztánba. Az országrésznek egyre kisebb az élelmiszer- és ivóvíztartaléka, szüksége van gyógyszerre, egész­ségügyi felszerelésekre. Ezért a Az N-VA Flandriában egyértel­műen maga mögé utasította Yves Leterme eddigi miniszterelnök ke­reszténydemokrata pártját, amely a szavazatok 17,5 százalékát sze­rezte meg. A Bart De Wever vezette N-VA 27-28 mandátumra számít­hat a 150 tagú belga képviselőház­ban, és ezzel nem csupán Flandria, hanem egész Belgium legerősebb pártjává vált. A déli, franciaajkú Vallóniában és Brüsszelben a szocialisták to­ronymagasan az élen végeztek a szavazatok 36,5 százalékával, maguk mögé utasítva a 24,8 szá­zalékot szerző - érezhetően gyen­gülő - vallon liberálisokat. Egyébként Flandriában csak flamand, Vallóniában pedig csak kormány segélyszállítmányokat küld oda. Tegnap reggel egy 11—76- os gép szállt le Os repülőterén élelmiszerrel és gyógyszerrel. A segélyszállítmányt a WHO, Orosz­ország, az USA és néhány más or­szág küldte. A kirgizisztáni üzbégek tízfős csoportja petíciót adott át tegnap a moszkvai külügyminisztériumban. Az Interfax belügyi forrásokat idé­zőjelentése szerint az üzbégek kö­zül többen sírtak, s arról számoltak be, hogy Kirgizisztán déli részén etnikai tisztogatás folyik, Dzsalalá­bádban sok házat felgyújtottak, az emberek nem jutnak élelmiszerhez és több térségben valóságos huma­nitárius katasztrófa zajlik. Az akció céljáról az üzbégek azt mondták: mindössze annyit akartak elérni, hogy „észrevegyék őket, mert Oroszország semmiféle figyelmet nem fordít a kirgizisztáni ese­ményekre”. A kirgiz kormány közleményben cáfolta, hogy USA-hoz fordult vol­na segítségért, viszont rámutatott: Oroszországtól kért békefenntar­vallon pártok közül lehetett vá­lasztani. A többségében francia­ajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra leadhatta voksát a választópolgár. Egyáltalán nem világos, hogy ki fog kormányt alakítani, hiszen Bart De Wever bejelentette, nem pályázik a belga miniszterelnöki posztra, ő Flandria önállóságán akar dolgozni. Elképzelése szerint Flandriának és Vallóniának önál­lóan kell alakítania a gazdaság- és az adópolitikát, a szociálpolitikát, valamint az egészségügyet. Egyes számítások szerint az ország északi részén fekvő, jómódúbb Flandria évente 7 milliárd eurót utal át az elmaradottabb Vallóni­tókat. Moszkva a hétvégén több száz katonát küldött Kirgizisztán­­ba, de kizárólag az ottani orosz tá­maszpont biztosítására. A zavargá­sokról Dmitrij Medvegyev elnök ki­jelentette, hogy mindez Kirgizisz­tán belügye. Orosz sajtóhírek sze­rint nem kizárt, hogy az elnök vál­toztat álláspontján, és katonai se­gítséget küldKirgizisztánba. Az átmeneti kirgiz kormány tá­jékoztatása szerint a hadsereg el­lenőrzése alá vonta Os összes stra­tégiai pontj át, s a városban 12 őrhe­lyet állított fel a hadsereg. Ennek el­lenére a város utcáin nem látható a ának különböző támogatások formájában, és ez az anyagi szempont áll a flamand elkülönü­lési törekvések hátterében. De Wever fokozatosan alakítaná kon­föderációvá a jelenlegi föderációt, s egy ideig fennmaradna egy olyan állapot, amelyben Flandria és Vallónia közös hadsereget tart fenn, valamint közösen intézi a külügyeket. Később azonban ezek a kötelékek is eltűnnének. Mindehhez az N-VA vezetőjének még nincs többsége, de a választá­sok nyomán kétségkívül megszűnt tabutéma lenni Belgium esetleges kettéválása. A vallonokkal az N-VA- nál több kompromisszumra kész flamand pártok is törekednek va­lamilyen államreformra, a tarto­mányi önállóság növelésére. Hogy milyen modus vivendit sikerül ta­lálni, az - a létrehozandó kormány­­koalíció összetétele mellett - nagy­ban függ majd attól is, miként tud szót érteni egymással a nyilvános­ság előtt mindig nyakkendő nélkül megjelenő De Wever és az állandó­an piros csokomyakkendőt viselő Elio Di Rupo, a vallon szocialisták (PS) vezére, (mti, ú) rendfenntartó erők jelenléte. Fosz­togatók rabolják ki az áruházak raktárait, illetve vasrudakkal fel­fegyverkezett kirgiz fiatalok üzbé­­gektől ellopott gépkocsikkal szá­guldoznak a városban. Temir Szarijev kormányfőhe­lyettes tegnapi biskeki sajtótájé­koztatóján elismerte, hogy a rend­­fenntartó erők létszáma nem ele­gendő az erőszak megfékezésére a déli országrészben. Az itt-ott fel­bukkanó fegyveres bandák moz­gását nem tudják követni, és külö­nösen Dzsalálábádban súlyosbo­dott a helyzet, (mti, ú) Lazulhat a blokád Iráni hajók Gázába Luxembourg/Teherán. Irán is útnak indított a tengeren egy se­gélyszállítmányt a Gázai övezetbe, és ezt rövidesen egy másik hajó is követi - jelentette be tegnap a tehe­­ráni rádió. A lépést Jeruzsálemben valószínűleg provokatívnak fogják tekinteni, mivel Iránról azt tartják, hogy fegyverekkel támogatja az övezetben hatalmon lévő Hamászt. Izrael korábban közölte, az iráni hajókat sem engedi be Gázába. Eközben a volt brit kormányfő, Tony Blair azt mondta, remélhető­leg napokon belül lazítani fogja Iz­rael a Gázai övezetet sújtó blokádot. Blair aki az USA, Oroszország, az EU és az ENSZ által alkotott kvartett megbízásából igyekszik enyhíteni az izraeli-palesztin viszályt, tegnap Luxembourgban nyilatkozott, ahol az uniós külügyminiszterek tartot­ták csúcselőkészítő tanácskozásu­kat. Blair szerint Izrael elvben már egyetért azzal, hogy fegyverek és hadfelszerelés kivételével minden­fajta árucikk számára meg lehetne nyitni a forgalmat a Gázai övezet és a külvilág között. Ezt Benjamin Ne­tanjahu izraeli kormányfővel folyta­tott megbeszéléseire hivatkozva kö­­zölteabritpolitikus. (MTI) Izraeli bizottság Ankara elégedetlen Jeruzsálem/Ankara. Az izraeli kormány tegnap jóváhagyta aGázai övezet blokádját megtörni akaró se­­gélyflottilla elleni izraeli támadás kivizsgálására hivatott bizottság felállítását. Az USA máris fontos lé­pésként üdvözölte a bejelentést. A vizsgálóbizottságot Jaakov Tirkel, az izraeli legfelsőbb bíróság nyu­galmazott bírája vezeti majd, két másik izraeli tagja mellett pedig megfigyelőként David Trimble No­­bel-békedíjas északír politikus és Ken Watkin egykor kanadai katonai főügyész vesz részt a testület mun­kájában. A török külügyminiszter azonban nem bízik abban, hogy a bi­zottság pártatlanul fog ítélkezni. Ahmet Davutoglu azt mondta, Tö­rökország ragaszkodik ahhoz, hogy egy ENSZ-vezette bizottság vizsgál­­jaldamájus31-iesetet. (MTI) Catherine Ashton levele Az EU Iránnal vitázna Brüsszel. A nukleáris témáról folytatandó vitára szólította fel Iránt Catherine Ashton, az EU külügymi­nisztere a Szaíd Dzsalili iráni főtár­gyalóhoz intézett levelében. Ashton ezt tegnap közölte Luxembourgban, ahol összeültek az EU-országok kül­ügyminiszterei. Az egyik napirendi pontként megvitatják azt az új hely­zetet, amely az Irán elleni újabb BT- szankciók nyomán előállt. Napi­rendre kerül az is, milyen saját szankciós lépéseket tehetne maga az unió. Ashton szerint fenn kell tar­tani a kettős megközelítés politiká­ját Teheránnal szemben. E politika értelmében a nemzetközi közösség átfogó együttműködést ígér Iránnak arra az esetre, ha az hajlandó nem­zetközi ellenőrzés alá helyezni nuk­leáris programját, vagyis az urándú­sítást. A tárgyalások folyamatos szorgalmazása mellett azonban szankciós nyomást is kell gyakorolni Teheránra. (MTI) Vérengzéssel vádolják a kirgiz erőket Os. Kirgizisztánból menekülő üzbégek tegnap azzal vádolták a kirgiz rendfenntartó erőket, hogy fegyveres bandákkal együttműködve számos üzbég civilt öltek meg az utóbbi napokban. Az Őst, Kirgizisz­tán második legnagyobb városát elhagyni kényszerülők szerint „a kirgiz kormány tervszerű népirtást hajt végre az üzbég kisebbség ellen”. Egy idős üzbég asszony az AFP-nek elmondta: „A határ felé ve­zető úton mindenütt megégett női holttestek hevertek, páncélozott csapatszállító járművekről pedig lövöldöztek ránk.” (mti) Az EU bízik a soros elnökségben Brüsszel. Továbbra is töretlenül bízik az Európai Bizottság abban, hogy Belgium a kormányváltás ellenére „hatékony és ambiciózus” lesz a július elejétől betöltendő soros uniós elnöki tisztségében. Az EB szóvivője tegnap elismerte, hogy a helyzet kihívást jelent Bel­gium számára, de meggyőződését fejezte ki, hogy az ország sikere­sen néz szembe ezzel a feladattal, (mti) Üzbég határőrök és rendőrök segítik a hozzájuk érkező menekülteket. Az üzbég hatóságok mindent megtesznek a több tízezernyi ember ideiglenes elhelye­zése és ellátása érdekében. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a menekültek száma meghaladhatja a 100 ezret. (TASR/AP-felvétel) Nem az USA-tól, továbbra is Oroszországtól vár segítséget az ideiglenes kirgiz kormány Már etnikai tisztogatásról beszélnek az üzbégek

Next

/
Thumbnails
Contents