Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-15 / 136. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 15. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ KRÓNIKA Bugárék átlépték az etnikai határvonalat - így értékelte Bakk Miklós politológus a szlovákiai választások eredményét az erdélyi Krónikában, amely egy másik írásában földcsuszamláshoz hasonlította a történteket. A Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezetője szerint a felvidéki magyar pártoknak a szlovákiai választásokon produkált eredményéből kitűnik, a Bugár Béla vezette Hídnak sikerült megvalósítania azt, amire Erdélyben az RMDSZ nem képes: átlépte az etnikai határvonalat., A Híd úgy tudta növelni támogatottságát, hogy megszerezte a szlovákok szavazatait is. Érdemes elemezni, hogy egy hasonló politikai projektet miért nem lehet megvalósítani Romániában” - állapítja meg a politológus, (mti)- Természetesen voltam választani. Az ember mégis jobban érzi magát a választási urna előtt, mint a saját urnájában. (Peter Gossónyi rajza) A külföldi sajtó is úgy látja, a kormányváltás minden téren jót tesz Szlovákiának Reményteljes a helyzet Olyan jelentős változás történt Szlovákiában, hogy az minden téren meg fog mutatkozni: az ország visszatér az 1998-ban választott útra, amely az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozáshoz, valamint az alapvető reformokhoz vezette - idézte a Le Figaro Grigorij Mesežnikovot a parlamenti választások után. ÖSSZEFOGLALÓ Ebben a szellemben ír a lehetséges kormányváltást előrevetítő eredményekről több külföldi újság is. La Libre Belgique Közel 21 évvel a kommunizmus bukása és 17 évvel a független állam megteremtése után a szlovák lakosság politikai érettségről és változtatási akaratáról tett tanúbizonyságot a hét végi választásokon - írta kommentárjában a La Libre Belgique. A mérsékelten konzervatív belga lap közép-európai tudósítója értékelése szerint a szavazással a kilencvenes évek (korrupciós ügyekben is érintett) politikai elitjének jó részét kivonták a politikából, és a nacionalisták között is „söprögettek egy kicsit”. A szélsőségeseket szankcionálva a választók arra hívták fel a politika figyelmét, hogy viselkedjék ésszerűen - idézett a lap egy szlovák politológust. A szavazók úgy vélték, „elég volt egymás túllicitálásából nacionalista szólamokban, elég volt a bohóckodásból és a provokációkból,most már foglalkozzanakatényleges problémákkal”. A cikk szerint „mindenki azt gondolta”, hogy a kettős állampolgárságról szóló magyar döntés gyengíteni fogja a „jóakaraté” szlovákiai magyarokat, de ennek az ellenkezője történt: a szlovákokkal folytatott együttműködésre nyitott Bugár Béla Hídja a szavazatok 8 százalékát megszerezte, a Budapesttel szövetkező és a parlamentből most kieső MKP rovására. Egy magyarokat is magában foglaló jobboldali koalíció megfosztaná Orbán Viktor miniszterelnököt a szlovákiai kisebbségek szenvedéseire épülő retorikájától, ugyanakkor egy ilyen összeállítású új szlovák kormány már nem tudna kibújni a problémák alól pusztán az „irredenta magyarokat” téve felelőssé -vélte cikkében aLa Libre Belgique. Die Presse ,A műtét sikerült, a koalíció halott”' - fogalmazott a konzervatív újság jegyzetírója. Robert Fico eddigi miniszterelnök pirruszi győzelmet aratott: pártja támogatottsága nőtt ugyan, és az első helyen végzett, de ennek nem sok hasznát veszi, mert az eddigi szövetség szétesett. „Fico sikeresen megtizedelte koalíciós partnereit” - írta a szerző. Jan Slota erőszakos nacionalista pártjának eredménye a felére apadt, Vladimír Mečiarból, a „szlovák populizmus mesteréből” pedig több évtized után elegük lett a választóknak. Fico egyre inkább nacionalista irányba fordította szociáldemokratáit, mindhárom kormánypárt nacionalista és populista módon politizált. „Furcsa csúcspontként” tavaly Ficóék törvényben akarták elrendelni a haza szeretetét. Szomorú, hogy ilyen ostobasággal választást lehet nyerni, emellett Ficónak sikerült kihúznia a gyékényt partnerei alól - vélte a Die Presse. Bár van egy csekély esélye a politikai túlélésre Ficónak, meglehetősen biztos, hogy a józan benyomást keltő kereszténydemokrata Iveta Radičová lesz az új kormányfő. Ez balzsamként hat a feszült szlovák-magyar viszonyra, jóllehet az új budapesti kormányt mindent megtett, hogy kedvenc populista ellenségei maradjanak a kormányrúdnál-írtaazoszttáklap. FÁZ A józanság győzelmeként jellemezte a szlovák választási eredményeket a Frankfurter Allgemeine Zeitung, úgy értékelve, hogy ez a józanság egyre inkább teret nyer Közép-Európában. A német konzervatív napilap emlékeztetett arra, hogy két héttel ezelőtt Csehországban a szavazók egyértelműen a takarékosság kormánykoalíciója mellett döntöttek. Most pedig a szlovákok azokat a konzervatív pártokat kívánták visszajuttatni a hatalomba, amelyek2002és2006közöttpéldátlan gazdasági fellendüléssel ajándékozták meg őket. A demagógokat és a populistákat pedig elutasították - írta a lap. A FÁZ szerint a választási eredmény más okból is figyelmet érdemel. Egy kicsi, történelmében a nacionalizmus kísértésétől nem mindig idegenkedő nép most megmutatta, hogy nem hajlandó abba a politikai csapdába lépni, amelyet a budapesti és a pozsonyi „uszítok” állítottak számukra. Mivel a jelenlegi gazdasági válság idején előszeretettel vonnak párhuzamot a harmincas évekkel, fontos látni, hogy a válság, a radikalizálódás és a konfliktus nem kötelezően jár együtt - érvelt a lap, utalva arra: a föderáció felbontásával a csehek és a szlovákok egyszer már pozitív leckét adtak szomszédaiknak. Mostisméteztteszik. Le Figaro Olyan jelentős változás történt Szlovákiában, hogy az minden téren meg fog mutatkozni: az ország visszatér az 1998-ban választott útra, amely az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozáshoz, valamint az alapvető reformokhoz vezette - mondta Grigorij Mesežnikov vezető szlovák politológus, az IVÓ társadalomkutató intézet igazgatója a választások eredménye kapcsán a Le Figarónak. A konzervatív francia napilap emlékezetett arra, hogy az ellenzéki jobbközép SDKÚ 1998 és 2006 közötti kormányzása idején indult meg a privatizációs hullám, jelentős társadalmi reformok történtek és bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót. Az eredmények részletes ismertetése után a lap idézi a várható következő miniszterelnököt, Iveta Radičovát, aki szerint a szlovákok a felelősség útját választották, s aki azt reméli, hogy Szlovákia ismét Európa „gazdasági tigrisévé” válik. A Le Figaro szerint a szlovák választási kampány fő témái a gazdasági problémák és a Magyarországgal való feszült viszony voltak, miután Budapesten elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezt arra hivatkozva ítélte el a szlovák kormány, hogy kockázatot jelent Szlovákia biztonságára, s válaszul azzal fenyegette meg a mintegy 520 ezer szlovákiai magyart, hogy elvesztheti szlovák állampolgárságát, ha megkéri a magyar útlevelet - emlékeztetett a lap. Több elemzőre hivatkozva a Le Figaro úgy látja, Ján Slotának, az SNS elnökének véleményével ellentétben, akiúgyvéli: ha a magyarok bekerülnek a kormányba, akkor még ebben a választási időszakban Dél-Szlovákiában politikai autonómiát kapnak a magyarok - az SNS eltűnése a koalícióból és a Híd várható kormányra kerülésejelentősen enyhíteni fogja a két szomszédos ország közötti feszültséget. A lap arra is figyelmeztetett, hogy az illegális pártfinanszírozási ügyekkel megvádolt Robert Fico még nem mondta ki az utolsó szót. A négy jobbközép pártból várhatóan létrejövő új koalícióról azt állította, „ennek a konglomerátumnak nincs esélye a túlélésre”, s ha neki mégsem sikerül ismét kormányt alakítania; kemény ellenzéke lesz az új koalíciónak-írta a Le Figaro. Hospodárské Noviny Bár a valószínűsíthető jobboldali koalíciónak csak nyolcmandátumos többsége van a szlovák parlamentben, ez a tény olyan forradalmi változást hozhat, mint amüyen 1998-ban játszódott le, amikor Szlovákiában véget ért Vladimír Mečiar önkényuralma - írta a Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilap. Az újság szerint a szombati választás bebizonyította azt a szociológiai tézist, hogy a szlovák választó akkor használja józan eszét, amikor a problémák megoldásának minden más módja csődöt mondott. „A szombati választások meggyengítették a populizmust és a nacionalizmust, mint azokat a politikai irányzatokat, amelyek az utóbbi húsz évben közösen alakították a szlovák politikát és társadalmat. Ezt mutatja nemcsak Vladimír Mečiar eltűnése a parlamentből, hanem azé a magyar párté is, amely a kettő közül a radikálisabb volt, s összeköttetésben volt a budapesti konzervatívokkal” - véli Martin Ehl. Az első elemzések alapján úgy tűnik, hogy a mérsékeltebb magyar pártot, a Hidat számos szlovák is támogatta. Ezek a választók preferenciaszavazatokkal mandátumokhoz juttatták a szlovák értelmiségieket tömörítő OKS néhány jelöltjét is, akik hátrább voltak a Híd jelöltlistám. A Híd sikere jelentős pofon a nacionalistáknak a Duna mindkét oldalán”. (MTI) KOMMENTÁR Beszterce ostroma . GÁL ZSOLT Besztercebánya egykor a mečiarizmus egyik fellegvára volt, Vladimír Mečiar harmadik kormánya idején alternatív hatalmi központot kezdett ott építgetni (állami vállalatok központjának odatelepítésével, egyetemalapítással) az ellenzéki főváros megbüntetésére. A sorsdöntő 1998-as választásokon ugyan a HZDS már „csak” 19 %-ot kapott Besztercén, a baloldali populista és nacionalista erők még így is besöpörték a szavazatok 60%-át, míg a jobboldalnak meg kellett elégednie egyharmadukkal. Tizenkét évvel később, a múlt hétvégi parlamenti választásokon a jobboldali pártok már megszerezték a voksok 54 %-át, végleg elhódítva Közép-Szlovákia központját a csúfosan leszerepelt balos populista-nacionalista blokktól (41%). A 2010-es szlovákiai parlamenti választások két szempontból is történelminek tekinthetők: 1. Először fordult elő, hogy a jobboldali erők annyi szavazatot tudtak szerezni, mint az idáig folyton győztes vörös, nacionalista blokk (48-49% mindkét tábornak). 2. Eddiga többségi tábor hatékonyan tudta mobilizálni szavazóit a magyarellenes kártyával (lásd Gašparovič tavalyi 55%-os győzelmét az elnökválasztáson), most már ez sem működött. Eme - mind az országra, mind a magyar közösségre nézve kedvező - újdonságokjórészt annak köszönhetőek, hogy Besztercebányához hasonlóan Szlovákia-szerte folytatódott a jobboldal térnyerése a városokban, főként a legnagyobbakban. Ez - megtámasztva a magyar szavazók hagyományos támogatásával - lehetővé tette aj obboldali többséget a törvényhozásban, anélkül, hogy szükség lett volna a baloldali-nacionalista töredékszavazatok tömeges elvesztésére. (2002-ben a négyjobboldali párt 42,5%-os választási eredménnyel csak úgy tudta megalapítani reformkormányát, hogy a másik táborra leadott szavazatokból 14% elveszett a parlamentbejutási küszöböt megugrató nem képes kis pártokra, például a kettészakadt nemzetiekre.) A számok önmagukért beszélnek: a tíz, 50 ezernél több lakosú szlovákiai nagyvárosból az 1998-as parlamenti választásokon még egyben sem volt jobboldali többség, 2002-ben csak a három legnagyobban (Pozsony, Kassa, Eperjes) és Poprádon verték meg a baloldalinacionalista tábort a később nagy szerencsével kormányt alapító jobbközép pártok, idén viszont három kivétellel (Turócszentmárton, Zsolna és Nyitra) mindenhol megelőzték. Ráadásul valamennyi nagyvárosban jelentősen nőtt ajobbra szavazók aránya az elmúlt bő egy évtizedben. Zsolnán 27,4-ról 47,5%-ra, Nagyszombatban és Trencsénben egyharmad körüli szintről 49,4%-ra. Akét legnagyobb szlovákiai településen már kezd nyomasztóvá válni a jobboldali fölény, Pozsonyban a kétharmadhoz közelít, Kassán elérte a 60%-ot: Különösen meglepő a Híd rendkívül jó szereplése a szlovák szavazók között, Pozsonyban és Kassán 8,5% körül végzett. Figyelembe véve az MKP - szinte kizárólag magyar nemzetiségű - szavazóit is (a fővárosban 0,66, Kassán 1,48%), elmondható, hogy nagyvárosi támogatóinakháromnegyede szlovák. Bár egy részük nyilván csak taktikai szempontból döntött mellettük (hogy biztosítsa a jobboldali többséget), a trencséni (3,24%), a besztercei (2,9%), az eperjesi (2,74%), legfőképp a zsolnai (2,43%) és a turócszentmártoni (2,06%) eredményük döbbenetes és elgondolkodtató. Bár a következő választásokon visszalendülhet az inga a baloldali, populista és nacionalista pártok irányába, hosszabb távon a városok jobbratolódásának folytatása várható, még ha lassúbb tempóban is. Eljöhetsz idő, amikoraz összes nagyvárosbanjobboldalitöbbséglesz. Tisztul a levegő? VERES ISTVÁN A munkahelyem új, modem épület, melyben, mint minden üvegből és vasbetonból készült épületben, légkondicionáló működik. Ennek a varázsszerkentyűnek egy csőrendszer az alapja, minden teremben nyílásai vannak, ezeken át folyamatosan cseréli a levegőt. Elszív egy adagot, visszafúj egy másikat. Az ilyen rendszer az ablakokat fénybeengedő nyílásokká degradálja, s ha az abalakok nyitva vannak, a légfrissítő nem működik jól. Ezért a munkahelyemen időnként megjelenik egy morcos arcú, alacsony, de annál szélesebb uraság, és a kinyitott ablakokat keresetlen szavak kíséretében becsukja. Ez engem borzasztóan zavar, nehogy már azt is megmondják, milyen levegőt szívjak! Bár tudom, hogy az ablaknyitással nem sértek szabályt, mégis zavaró, hogy ennek valaki nagyon nem örül. A Fico-kormány előző négy évének atmoszféráját is hasonlóképpen tudnám jellemezni. Bár tudtuk, hogy formálisan jogállamban élünk, ahol mindent szabad, ami nem tilos, bizonyos dolgokkal inkább nem volt tanácsos próbálkozni. Ráadásul az agresszió, amelyet a kormány tagjai képviseltek, az emberek közt is legitimitást kapott. Ehhez jött még a HZDS által megdeformált igazságügy, amely a bűnösöket nem büntette meg. Dániel Tupý gyilkosa® szabadlábon, Maiina Hedvig ügye latin szappanoperaként nyúlik. A szélsőséges csoportok híveinek nem kellett félniük, hiszen a kormányban egy szélsőséges párt is volt. A kormányváltással remélhetőleg nemcsak a parlamenti, hanem a közéleti légkör is megváltozik. Azoknak viszont, akik továbbra is szélsőséges eszméket követnek és akik a nyűt, utcai agresszió hívei, meg kell mutatni, hogy az ilyesminek Szlovákiában nincs helye. A demokrácia nem tudja megvédeni magát. A demokráciát mindig a hatalommal bíróknak kell megvédeniük. Ugyanolyan kemény módszerekkel, amilyenekkel gyengíteni próbálják egyesek. Az utóbbira jócskán láthattunk példát az elmúlt négy évben. Itt az ideje, hogy helyreálljon a rend, kitisztuljon a levegő.
