Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-10 / 132. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 10.* www.ujszo.com RÖVIDEN Tőkés Lászlót jelöli a néppárt Brüsszel. Tőkés Lászlót je­löli az európai néppárti frak­ció az Európai Parlament alel­nöki tisztségére - közölte teg­nap Szájer József a frakció al­­elnöke, a magyar néppárti EP- delegáció vezetője. Az Euró­pai Parlament egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak a Ma­gyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása nyo­mán üresedett meg. Tőkés je­lölését a román néppárti dele­gáció is támogatta. (MTI) Enyhítés a blokádon Jeruzsálem. Izraeli és pa­lesztin hivatalos források teg­nap bejelentették, hogy Izrael kibővítette a Gázai övezetbe szállítható áruk körét. Izrael elsősorban élelmiszereket vett le a három éve foganatosí­­tottkereskedelmiblokád listá­járól, mint például a szénsa­vas italokat, gyümölcsleveket, lekvárokat, édességet, fű­szert, de a borotvakrém se lesz tiltott ezentúl. (MTI) Újságírók üldöztetése Teherán. Egy év börtönre ítéltek egy neves reformista iráni újságírónőt, akit halma­zati büntetésként 30 évre a szakmájától is eltiltottak. A 39 éves Dzsila Banijagub az el­múlt évek során betiltott re­formpárti lapoknak dolgo­zott. Tavaly június 20-án vet­ték őrizetbe férjével együtt, nem sokkal a Mahmúd Ahme­­dinezsád elnök újraválasztása elleni tiltakozások után. Bá­torságáért tavaly megkapta az amerikai székhelyű Internati­onal Women's Media Founda­tion díját. Férjét, az ugyancsak újságíró Bahman Ahmadi Amuit nemrégiben öt év bör­tönre ítélték. (MTI) Maradnak a szankciók Washington. Barack Obama amerikai elnök egy évvel meghosszabbította a fehérorosz vezetők, család­tagjaik és üzleti partnereik elleni szankciókat - közölte a Fehér Ház. Obama indoklása szerint a fehérorosz kormány egyes tagjai és más minszki vezetők továbbra is „rendkí­vüli veszélyt” jelentenek az USA nemzetbiztonságára és külpolitikájára nézve. (MTI) Elfogtak egy merénylőt Belgrád. A horvát rendőr­ség elfogta a Zoran Djindjics egykori szerb kormányfő ellen 2003-ban elkövetett gyilkos­ság egyik újabb tettesét, akit távollétében 30 évi börtön­­büntetésre ítéltek Szerbiában a merényletben való részvéte­léért. Szretko Kalinicset Zág­rábban fogták el sebesülten, állítólag a Djindjics-gyilkos­­ság egy másik, szökésben lévő elítéltje lőtte meg. (MTI) Pakisztánban egy egész konvojt pusztítottak el a tálib lázadók, Afganisztánban pedig a szövetség egyik helikopterét lőtték le Pakisztánban H0 járművet gyújtottak fel (TASR/ AP-felvétel) Súlyos NATO-veszteségek ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád/Kabul. Fegyvere­sek megtámadtak a pakisztáni fő­város közelében egy teherautók­ból álló konvojt, amely utánpót­lást - főleg katonai terepjáró gép­kocsikat - szállított az afganisztá­ni NATO-erőknek. A támadásban meghalt hét ember, további hét pedig megsebesült. A támadók hozzávetőleg 15-en voltak, és géppisztollyal, gráná­tokkal támadtak a mintegy 60 te­herautóból álló konvojra, amely 80 katonai terepjárót szállított. Mind a 140 járművet felgyújtot­ták, a tűzoltóknak több óra kel­lett, hogy elfojtsák a lángokat. El­képzelhető, hogy az áldozatok között olyanok is vannak, akik nem tartoztak a konvojhoz - kö­zölte egy rendőrtiszt. A tálibok rendszeresen támad­nak meg hasonló szállítmányokat Pakisztánban, de a tegnapi volt az első, amelyet az erősen védett Iszlámábádhoz ilyen közel - tíz kilométerre - hajtottak végre, s ez nyugtalanságot kelt a hatósá­gokban. A szomszédos Afganisztán déli részén a tálibok tegnap lelőttek egy NATO-helikoptert, négy ame­rikai katona halálát okozva. A NATO közleményben számolt be arról, hogy ellenséges tűz követ­keztében lezuhant egy helikopter Hilmend tartományban. Juszuf Ahmadi tálib szóvivő azt közölte, hogy két rakétát lőttek ki a heli­kopterre. Négy nap leforgása alatt 23 külföldi katona halt meg Afga­nisztánban harcok, robbantások és a mostani helikopteres incidens következtében, (mti, tasr) Létrehozzák az unió új külügyi csapatát, az Európai Külügyi Szolgálatot Felduzzasztott apparátus Berlini beismerés Afgán drogtermelés Lopott adatokat Medvegyev vásároltak harcba szólít Brüsszel. Szakmai berkek­ben divat az egységes uniós külpolitika hiányát emle­getni, hiszen különösen válsághelyzetekben mu­tatkozik meg, mennyire kü­lönbözőek a tagállamok érdekei. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság és a tagál­lami kormányokat képviselő Euró­pai Tanács alkalmazottainak át­csoportosítása mellett nemzeti dip­lomatákat is felvesznek majd az EU új külügyi apparátusába, az Euró­pai Külügyi Szolgálatba (EKSZ). Ezt tegnap jelentette be Maroš Šefčovič, az igazgatásért, illetve intézményközi kapcsolatokért fe­lelős szlovák biztos. Az Európai Bizottság elfogadta az EKSZ sze­mélyzeti szabályzatára vonatközó tervezetet. A fő cél az, hogy egyenlő bánásmódban részesül­jenek a három különböző helyről - a tanácstól, a bizottságtól, illet­ve a nemzeti diplomáciai szolgá­latoktól - érkező leendő alkalma­zottak. Amint az EKSZ létrehozá­sáról szóló határozat hatályba lép, számos bizottsági és tanácsi al­kalmazottat csoportosítanak át - részben egyénenként, részben csoportokban - az Európai Kül­ügyi Szolgálathoz. Valamennyi ál­láshelyet meghirdetik, és nyitott a pályázati lehetőség a nemzeti dip lomáciai szolgálatokban dolgozók számára is. Az EKSZ vezetője - vagyis az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője, aki most a brit Cathe­rine Ashton - 2013. június 30-ig engedélyezheti, hogy a nemzeti diplomáciai szolgálatokból je­lentkező pályázók bizonyos állás­helyek betöltésekor elsőbbséget élvezhessenek. A fenti idő eltelté­vel egyenlő felvételi lehetőségek­ben részesülnének az Európai Par­lament és az egyéb uniós intéz­mények tisztviselői is. Az EKSZ-et a tavaly december­ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében kell létre­hozni. Több ezer fős uniós külügyi apparátusról - brüsszeli központi hivatalról és külképviseletek há­lózatáról - van szó, amely arra lesz hivatott, hogy az uniós külpo­litika intézésében segítse a kül- és biztonságpolitikai főképviselő munkáját. A 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott új EU-tag­­államok részéről többször felme­rült az az aggodalom, hogy dip­lomatáik aránytalanul csekély számban kapnak majd posztokat az uniós külügyi apparátusban. Berlin. Állítólagos német adó­csalókat leleplező, de lopott banki adatokat tartalmazó CD-t vásárolt közösen egy informátortól a szö­vetségi és az alsó-szászországi tar­tományi kormány. Ezt tegnap kö­zölte a berlini pénzügyi tárca. A ha­tóságok 185 ezer eurót fizettek a lemezért. Az informátor állítólag jócskán engedett eredetileg 500 ezer eurós követeléséből. Az illeté­kesek nem közölték, hogy a CD-n hány személy szerepel, de az biz­tos, hogy részletes adatokat tar­talmaz abankszámlák tulajdonosa­ival, illetve az összegekkel kapcso­latban. A hírhedt német adócsalási botrány az év elején tört ki, amikor egy ismeretlen informátor 1500 ál­lítólagos német adócsalót leleplező DVD-t kínált eladásra. A szóban forgó személy 2,5 millió eurót kért a lopott áruért, és az értesülések szerint ki is fizették neki. (MTI) Moszkva. Az afganisztáni drog­termelés elleni harcra közös irány­vonalat kell kidolgozni, s ezt az egész nemzetközi közösségnek vál­lalnia kell - jelentette ki az orosz ál­lamfő tegnap egy moszkvai konfe­rencián. Dmitrij Medvegyev szerint a problémával egyedül egyik or­szág sem tud megküzdeni. Orosz­országban jóval kétmillió felett van a drogfüggők száma, jórészt az Af­ganisztánból érkező anyagnak kö­szönhetően. Az afganisztáni dro­gok Európa jelentős részében, az USA-ban és Kanadában is terjed­nek. Szergej Lavrov külügyminisz­ter indítványozta, a BT nyilvánítsa a nemzetközi biztonságot veszé­lyeztető tényezővé az afganisztáni kábítószer-termelést. Kijelentette: legalább olyan határozottan fel kel­lene lépni az afganisztáni drogter­melés ellen, mint ahogyan ezt La­­tin-Amerikában teszik. (MTI) Ahmadinezsád megsértődött, nem utazik Taskentbe Megszavazták a szankciókat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Moszkva. Az Irán elleni újabb ENSZ-szankciókról szóló BT-szavazás előtt az USA, Orosz­ország és Franciaország elutasí­totta azt a javaslatot, amelynek értelmében az iszlám köztársaság reaktor-fűtőelemre cserélné uránkészletének egy részét. Ezt tegnap közölték Bécsben diplo­máciai források. Washington, Moszkva és Párizs szerint ugyanis a Törökország és Brazília által a hasadóanyagok cseréjéről kidol­gozott megoldás nyomán Tehe­ránnak még mindig elegendő nyersanyaga maradna atomfegy­ver előállításához. A három hata­lom megállapította, hogy Irán új programot kíván kezdeni, amely­nek célja az urán magas szintű dúsítottságának elérése. Hillary Clinton amerikai kül­ügyminiszter az ecuadori fővá­rosban azt mondta, az iráni nuk­leáris program ellen beterjesztett, negyedik ENSZ-szankciócsomag minden eddiginél szigorúbb. Nem bocsátkozott jóslatokba a 15 tagú Biztonsági Tanács szavazásával kapcsolatban, de Robert Gates amerikai védelmi miniszter Lon­donban úgy nyilatkozott, hogy a határozatot biztosan meg fogják szavazni, ami előkészíti az utat ahhoz, hogy az USA és szövetsé­gesei a maguk részéről még szigo­rúbb szankciókat léptessenek életbe Iránnal szemben. • A szankciók valóban kemé­nyebbek lesznek az eddigieknél, de a nagyhatalmak még mindig tartózkodnak az iráni gazdaságot megbénító lépésektől, vagy az olajembargó bevezetésétől - je­lentette tegnap az AP hírügynök­­séga birtokába jutott, végleges formába öntött BT-határozatter­­vezetre hivatkozva. Az iráni atomprogram miatt Moszkva és Teherán között kelet­kezett feszültségek miatt Mah­múd Ahmadinezsád iráni elnök nem vesz részt a Šanghaji Együttműködési Szervezet (SOC) ma, az üzbég fővárosban, Tas­­kentben kezdődő csúcsértekezle­tén - közölte egy orosz forrás. En­nek ellenére egy iráni delegáció részt vesz a csúcson. A 2001-ben alakult Šanghaji Együttműködési Szervezet tagjai Oroszország, Kína, továbbá négy közép-ázsiai volt szovjet köztár­saság: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Megfigyelői státussal bír India, Irán, Mongólia és Pakisztán. . Lapzártakor érkezett a hír, hogy a BT megszavazta a Teherán elleni újabb büntetéseket. Wildersszel vagy nélküle - csak az biztos, hogy koalíciós kormány lesz Száz év után jöhet a liberális áttörés ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Liberális győzelmet és elhúzódó koalíciós tárgyalásokat jósoltak a tegnapi hollandiai par­lamenti választások előtt a meg­figyelők. Ä12 millió választópolgár reggel fél nyolctól este kilencig adhatta le voksát összesen tizenegy pártra. A hollandok a kétkamarás parlament alsóházát, az úgynevezett Második Kamara 150 képviselőjét választot­­tákmeg négyéves időtartamra. Ami az eredményt illeti: az első becslé­seket umazárás utánra ígérték. A felmérések szerint a legtöbb szavazatot az ambiciózus gazdasá­gi programra összpontosító, liberá­lis Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (WD) kaphatja, és 36 képviselői helyhez juthat. Má­sodik helyre a felmérések a távozó kormánykoalíció középső tagját, a szociáldemokrata Munkapártot (PvdA) teszik (29 képviselő) Jan Peter Balkenende eddigi kormány­fő Kereszténydemokrata Tömörü­lése (CDA, 24) és a szélsőjobboldali Geert Wilders Szabadságpártja (PW, 18) előtt. Előrehozott választásról van szó, miután a kormány februárban le­mondott az afganisztáni holland NATO-misszió sorsáról kialakult nézetkülönbség miatt. Pontosab-Mark Rutte (balra), a hollandok üdvöskéje és a hírhedt Geert Wilders (TASR/ AP-felvételek) ban: a Munkapárt ugrott ki az afga­nisztáni részvétel miatt a kor­mányból, de a választások előtt mégsem Afganisztán volt a fő kam­pánytéma. Ugyanis a görögök mi­att indult pénzügyi nyugtalanság ide is elért, s miután a kampány egyre inkább a gazdasági témákkö­­rül forgott, megerősödött a liberá­lis WD a történész-politikus Mark Rutte vezetésével, akire fél éve még senki sem fogadott volna. Mindenki azt figyeli, vajon Rutte a kereszténydemokraták mellett beveszi-e kormányába az ezúttal vi­szonylag visszafogottan kampányö­­ló, iszlámellenes nézeteiről ismert Geert Wilderst is, aki legalább 5-6 hellyel többet kaphat, mint négy -éve. Ruttekegyeitkeresikazöldekés a progreszszív D66 nevű párt is, de elképzelhető, hogy ők nem nyernek elég mandátumot az esetleges koa­líciós többséghez. Másrészt viszont: Wilders kiszorítása ismét sok szava­zót mozgósíthat. Még egy érdekes adalék a latol­gatáshoz: a liberális pártok ugyan meghatározó szereplői a holland politikai színtérnek, de választást 100 éve nem sikerült nyerniük. Úgy tűnik, most érkezett el a nagy liberális áttörés ideje Hollandiá­ban. (mti, nol, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents