Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-10 / 132. szám, csütörtök

Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 10. Eszenyi Enikő Királyhelmecen, a Színházi tavasz vendégeként lép közönség elé június 15-én Keletre indul a gyönyörrel RÖVIDEN Pünkösdi jótékonysági műsor Ipolyság. A Csemadok Ipolysági Alapszervezete Pünkösdi műsort szervez holnap 16 órai kezdettel a Bartók téri zsinagógá­ban. Fellép a Pongrácz Lajos Alapiskola Csillag-szóró gyermek színjátszó csoportja, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Kato­likus Iskola Magnificat Gyermekkara, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Vegyeskara, Vas Ottó, valamint a Musica Au­rea Énekegyüttes. A műsor bevételét a szervezők Bartók Béla mell­szobra költségeinek fedezésére fordítják, (ó) Az Európai Filmdíj szlovák jelöltjei Pozsony. A Szlovák Televíziós és Filmakadémia (SFTA) tagjai három játék- és három dokumentumfilm közül választhatták ki azt a kettőt, amelyet a tagság szavazatai alapján az idei Európai Film­díjra jelölnek - áll az SFTA közleményében. A tagok közül 135-en küldték el a szavazataikat: az összegzés alapján az SFTA Elnöksé­ge az Európai Filmdíj berlini központjában Mira Fomay Kisrókák című játék-, valamint Jaro Vojtek Határ című dokumentumfilmjét jelölteti a díjra. Az idei, huszonharmadik Európai Filmdíj ünnepé­lyes átadását 2010. december 4-én tartják Tallinban. (tb) Václav Havel kapta a Kafka-díjat Prága. Václav Havel korábbi cseh elnök elnyerte a nagy presztízsű Franz Kafka-díjat. A díj odaítéléséről nemzetközi zsűri döntött, amelynek többek között Marcel Reich-Ranicki tekintélyes német irodalomkritikus és John Calder brit kiadó is a tagja volt. Az évenként kiosztott díjjal 10 ezer eurós pénzjutalom is jár. (mti) Ma: Visegrádi Szalon a Magyar Intézetben Kelet, Nyugat: hol a helyünk? AJÁNLÓ A gyönyörben nincs kö­zépút című önálló estjét vi­szi Királyhelmecre Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazga­tója s vezető színésznője. A fe Lugossy Lászlótól köl­csönvett cím az est nyitóda­lára utal, amely szerint „... ezer arcú sejtés a dráma, ha önkéntes vagy, s nem jársz álruhában.” SZABÓ G. LÁSZLÓ Női költők anyagával már a Vígszínház házi színpadán is többször foglalkozott Eszenyi Enikő. Rakovszky Zsuzsát ko­rábbról ismerte, Tóth Kriszta, Ka­­rafiáth Orsolya, Nagy Gabriella, Forgács Zsuzsa Bruria, Kiss Judit Ágnes verseivel ott került először közelebbi kapcsolatba. „Úgy olvastuk fel ezeket a ver­seket, hogy közben játszottunk is velük, s mivel éppen akkoriban készültem egy estre, úgy gondol­tam, női szerzők írásaiból állítom össze. A nők ugyanis sok mindent másképpen látnak és máshogy fo­galmaznak meg, mint a férfiak, és ettől duplán érdekes, amit írnak. Például Rakovszky Zsuzsa A trón­fosztott királynő című versében egy olyan nőről mesél, aki már mindenét elvesztette, a gyerekét is elperelték tőle, ő pedig alkoho­lizmusában otthon ül egyedül, a megpenészesedett kompotok kö­zött. Kiss Judit Ágnes öt versét (Ballada az időben eltűnt férfiak­ról, Búcsúlevél rap, Ballada a tűrt szeretőkről, Szép R(h+) Nő: A vamp ír, Ballada a kettős erkölcs­ről) az est harmadik részében az Erkel-díjas Darvas Ferenc megze­nésítésében adom elő, aki állandó kísérőm. Vele minden fellépés igazi nagy élmény, hiszen csodá­latos művész, aki mindent fejből NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Az évadzáró előtti utolsó Vámbéry Irodalmi Es­ten Csanda Gábornak Hodossy Gyulával készült Keresetlen sza­vak címmel nemrég napvilágot lá­tott beszélgetőkönyvével ismer­kedhetett meg a közönség, A (cseh) szlovákiai magyarság tör­ténetének mintegy fél évszázadát idéző, különböző tanulságok megfogalmazására késztető köte­tet a Budapesten élő G. Kovács László történész, műfordító mu­tatta be a nagyszámú közönség­nek. „Hodossy Gyula már egészen fiatalon (mi több: gyerekkorá­ban) eljegyezte magát a költészet­tel (s bár nap mint nap gyakorlati és merőben prózai ügyek sokasá­gával kell foglalkoznia, a poézis­­hez sosem lett hűtlen), a köny­vekkel, a lehető legtágabban fel­fogott kultúrával, s mivel nyugha­tatlan lélekkel áldotta-verte meg a sors, kamaszkora óta ellenállha­tatlan vágyat érzett és érez, hogy ne csak toliforgatóként, hanem a cselekvés embereként, a legkü­lönbözőbb rendezvények és moz­galmak ihletőjeként, szervezője­ként is jelen legyen a kulturális életben” - fogalmazott méltatá­sában G. Kovács. játszik. Tehát nem csupán zongo­rakísérőként van jelen mellettem, hanem valódi alkotótársként.” A kimondottan erre az estre ké­szült új számok mellett Eszenyi Enikő azokat a régebbi dalokat is megszólaltatja a Gyönyörben, amelyeket régóta szeret, és tema­tikailag kapcsolódnak az itt meg­szólaltatott versekhez. Hogy csak néhányat említsünk: Száz vágy, Magának köszönhetem, Holnap, A nagyinterjú erényeinek sorát gyarapítja, hogy mindvégig jel­lemzi a beszélt nyelv elevensége, közvetlensége még akkor is, ha egy megszerkesztett szövegről van szó. Szinte hallani véli az ol­vasó Hodossy Gyula és Csanda Gábor hangját, megelevenedni látja gesztusaikat. Fontos szerep jut a kötetben az illusztrátornak, Gyenes Gábornak, „aki egyéni stí­lusvilágot képviselő, fergeteges Maga már nem nekem való, Jenny. „Igazgatói teendőim miatt mos­tanában kevesebbet játszom, s ez akkoriban is így volt, amikor ez az est megszületett. Ami izgalmassá tette, és még ma is izgalmassá te­szi: a műsornak köszönhetően nem mindennapi gondolatokkal ismertethetem meg a nézőknek azt a részét, akikkel Budapesten nem tudok találkozni, mivel humorú, invenciózus rajzaival még vonzóbbá tette az egyébként is fölöttébb érdekes kötetet”. Csanda Gábor szerint is tetsze­tős a könyv, amely nem e-mailben készült, hanem kellemes környe­zetben, nem előre megfogalma­zott válaszokra jött kérdésekkel. Arra törekedtek, hogy a szöveg él­vezhető legyen, s ne sikkadjon el a választ adó stílusa sem. Tóth Ká­roly, a Fórum Kisebbségkutató In­messze laknak, és nem járnak a Vígszínházba vagy éppen nincs bérletük. Ezzel az esttel azonban el tudok utazni hozzájuk. Nemrég Kolozsváron jártam A gyönyörben nincs középúttal. Kétszer, délután és este láthatta a közönség. Ez a műsor jó ízelítő abból, hogy most éppen hol tartok a pályán, s mi az, ami nagyon érdekel. A visszajel­zések mindig nagyon jólesnek. Kolozsvárról például egy hölgy, aki látta az előadást, egy kék nő­sziromcsokrot küldött utánam a kollégáim által azzal az üzenettel, hogy: „Mert hasonló színű a szeme!” A virágok ugyan már el­hervadtak, mire Budapesten utol­értek, de a gesztus nagyon meg­melengette a szívemet.” * A királyhelmeci színházi feszti­válra jeles színészünk, Gál Tamás hívta meg Eszenyi Enikőt. „Kisvárdán, a határon túli szín­házak fesztiválján láttam Tamást, a Hogyan ettem kutyát című mo­nodrámában. Emlékszem, azon a napon több előadást is megnéz­tem, de az övét semmiképpen nem akartam kihagyni. Nagyon kíváncsi voltam rá, és örülök, hogy láttam, mert élvezetes, lenyűgöző előadás volt, és fan­tasztikus színészt láthattam a színpadon.” Kelet-Szlovákiában eddig csak Kassán járt „a gyönyör nagy­követe”. „Gimnazista koromban az öcsémmel ingyenjeggyel Debre­cenből az akkor még csehszlovák határig mentünk vonattal, onnan tovább pedig már stoppal, Len­gyelországba. A papám részéről a rokonság egészen Kassáig nyúlt, a nagymamám testvérének a férje csendőr volt Kassán. Királyhelme­cen még nem jártam. Elő kell ke­resnem a térképet, hogy lássam, hol van. De örömmel megyek, akármeddig tart is az út Budapest­ről, mert vonzanak az új helyek.” tézet igazgatója bevallotta, elő­ször bizalmatlan volt a kötettel kapcsolatban, majd miután elol­vasta, megállapította, hogy min­den úgy történt, ahogy az le van írva. A címoldalon található Gye­­nes-illusztráció Hodossyt tizen­nyolc, ötven- és hetvenéves korá­ban ábrázolja Tóth szerint, és megjegyezte, hogy szenzációs a grafika, e nélkül a kötet sokkal kevesebb lenne. Pozsony. Egy öt éve kezdődött nemzetközi vitafórum feltehetően utolsó része zajlik ma a Magyar Köztársaság Kulturális Intézeté­ben. A visegrádi országokból érke­ző szakértők azt firtatják, hol is a helyünk ma: keleten vagy nyuga­ton. Az apropót az adja, hogy a Rés Publica Nowa lengyel folyóirat nemrég külön angol nyelvű szá­mot szentelt a problematikának. A17 órakor kezdődő szalon elő­adói közép-európai lapok szer­kesztői: Samuel Abrahám (Kritika & Kontext, Szlovákia), Karádi Éva (Magyar Lettre International), Wojciech Przybylski (Res Publica Nowa) és Marek Sečkaŕ (Host, Csehország). A panelbszélgetést Krasztev Péter, az intézet leköszö­nő igazgatója vezeti. A felvilágosodás Keletre és Nyu­gatra osztotta Európát - előtte a Kassa. Tegnap kezdődött az Arany Koldus Fesztivál, melynek versenykategóriájába és a vele párhuzamosan megrendezett eu­rópai dokumentumfilmek szem­léjére 23 országból csaknem 100 alkotás érkezett. A 16. alkalom­mal megrendezett nemzetközi fesztiválon a regionális televíziók alkotói versenyeznek filmjeikkel. Éva Dékanovská, a fesztivál igazgatója elmondta, idén még nyitottabb lesz az esemény. A Kassa 2013 szervezettel együtt­működve több beszélgetés, work­shop és különféle kulturális ren­dezvény került a programba. A versenyfilmeket a fesztivál törté­netében először a Kultúrparkban vetítik, a párhuzamosan zajló eu­rópai dokumentumfilmek szem­léje - Európa a vásznon címmel - a City Cinemas moziban lesz. Ezen egyebek közt láthatók lesz­nek a tavalyi győztesek alkotásai, valamint az idei versenykategó­ria legjobbjainak munkái. Először vesznek részt a fesztiválon kínai, „mi” és „ők”, „vadak” és „civili­záltak” stb. határvonala Észak és Dél között húzódott. Tőrségünk ál­lamai, a felvilágosodás terméke­ként már születésüktől fogva ma­gukba kódolva hordják ezt a kér­dést. A Kelet vagy Nyugat, az „autentikus” és az „importált” visszatérő probléma a különböző korok művészetében, az alkotmá­nyozásban és törvényhozásban, a politikában és közgondolkodás­ban, de - bármilyen bizarrul is hangzik - még a gasztronómiában, borászatban, állattenyésztésben is. Akérdés szolgálta már a nemzeti függetlenségi küzdelmeket, a dik­tatúrák elleni harcot, a napi politi­kai hatalmi játszmákat. Húsz év demokrácia után ez a kérdés újra felmerül. A miértekre ma remélhe­tőlegválaszt kapnak az érdeklődők az MKKI, a Cseh Központ és a Len­gyel Intézet közös szervezésében megvalósuló fórumon, (juk) japán, libanoni és amerikai alko­tók, producerek, valamint regio­nális televíziók. A legtöbb alkotás Szerbiából és Fehéroroszország­ból érkezett. „Összesen kilencvennégy film indul a Regionális televíziók, a Produceriroda és a Fiatal alkotó kategóriában” - nyilatkozott Ed Baumeister, a zsűri elnöke. Érdekesnek ígérkezik az első nap, amikor is 16 órától bemutat­ják a 2008-as Fiatal alkotó kate­gória győztesének, Katarína Kočalkovának Légy a fejben (S muchou v hlave) című kisfilmjét, mely Michal Ďuriš, az egyik ke­reskedelmi tévécsatorna egykori sztárjának életén keresztül mu­tatja be a sztárok világát és azt, hogyan lehet ellenállni a média nyomásának. Ďuriš ugyanis nem bírta el a sztárságot és a vele járó stresszt, így manapság hétközna­pi emberként éli az életét. Magyarországot a fesztiválon Csubrilo Zoltán Még oda nem ér az idő című filmjével és Nemes Gyula Fúga és Letűnt világ című alkotásaival képviseli. Juhász R(okkó) József, Tóth Károly, G. Kovács László és Csanda Gábor (A szerző felvétele Csanda Gábor Hodossy Gyulával készült Keresetlen szavak című „beszélgetőkönyve" a Budapest Kávéházban Izgalmas, groteszk és humoros mozzanatok A szemlén két alkotó képviseli Magyarországot Arany Koldus Fesztivál MARSOVSZKY MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents