Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-08 / 130. szám, kedd
Az állatok előtt legyen mindig elegendő folyadék A friss ivóvíz fontos 20 Agrárkörkép__________________ ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az állatok táplálkozásában nélkülözhetetlen szerepe van az ivóvíznek, ennek ellenére a gyakorlatban inkább a takarmányadagok mennyiségére összpontosítanak a tenyésztők. Pedig az állatoknak ugyanolyan fontos, hogy a takarmány mellett mindig megfelelő mennyiségű ivóvíz álljon a rendelkezésükre. A takarmány hasznosulása ugyanis nagymértékben függ az állat folyadékháztartásától, hiszen a szomjazó állatok egyúttal kevesebb takarmányt is fogyasztanak. Különösen a nyári forróságok alatt fontos, hogy ne feledkezzünk meg az állatok ivóvizét rendszeresen, akár naponta többször is kicserélni. Erre elsősorban azért van szükség, mert a nagy melegben felgyorsul a káros mikroorganizmusok szaporodása a vízben, s ezért különösen nagy gondot kell fordítani az itatok tisztántartására is. Az itatásra szolgáló ivóvíz hőmérséklete 10- 12 fok körüli legyen, ha ettől alacsonyabb, akkor az állat szervezetének kell plusszenergiát pazarolnia arra, hogy a testének hőmérsékleti szintjére emelje. A túl hideg ivóvíz egyúttal különböző betegségek előidézője is lehet, ugyanakkor a túl meleg víz viszont nem csökkenti kellően a szomjúságot, és szintén hordozója lehet a betegségek csíráinak. Az egyes állatfajok szükséges napi folyadékmennyiségére általában az általuk elfogyasztott takarmány szárazanyagtartalma alapján következtetnek. A sertések például egy kilogramm szárazanyaghoz 7-8 liter vizet, baromfi és a juhok ugyanennyi mennyiséghez 2-3 liter vizet igényelnek. Az elfogyasztott víz mennyisége többek között az állatok korától, a takarmány összetételétől, a környezet hőmérsékletétől, az állat fiziológiai állapotától függ. A fiatal állatok például jóval több vizet igényelnek mint az idősebbek, ugyanez érvényes a rendszeresen szoptató anyaállatokra. Több folyadékot fogyasztanak azok az állatok is, amelyeket rendszeres teljesítményre ösztönöznek (pl. a tojástermelésre beállított tyúkok). (r) A tűrési reflex után 10-24 órával kell elvégezni A koca mesterséges megtermékenyítése ISMERTETŐ A koca ovulációja a tűrési reflex kezdete után 36-40 óra múlva következik be. A tüszők 2-3 óra alatt repednek fel. Az ovulált petesejtek csak mintegy 6-12 óráig maradnak fogamzóképes állapotban. A megtermékenyítést a tűrési reflex érzékelése után 10-24 órával kell elvégezni. Mivel a süldők előivarzása 4-5 napra is elhúzódhat, az ivarzás folyamatát gyakrabban kell ellenőrizni, és a legkifejezettebb tűrési reflex időszakában kell termékenyíteni. Mivel üzemi viszonyok között általában 24 óránként „válogatnak1', az ivarzás felismerésének napján délután és a következő nap délelőtt is ajánlatos termékenyíteni. Termékenyítem csak a főivarzás stádiumában, a tűrési reflex tartama alatt szabad, mert elő- és utóivarzásban a vemhesülés elmarad, vagy a szaporulat alacsony lesz. Az inszeminálás steril, fóliazacskóban tárolt gumi-, vagy gombos (goldenpig) műanyag katéterrel történik Ä katétert inszeminálás előtt spermabarát síkosító anyaggal vagy parafinolajjal síkosítani kell. Ezután a katétert úgy vezetjük be a hüvelybe, hogy az a péraajakhoz ne éljen, hanem egyenesen a nyálkahártyán csússzon be. A katétert a hüvely felső fala mentén mindaddig kell előretolni, amíg megakad, ezután lassan forgatjuk balra, amíg erőltetés nélkül könnyen lehet csavarni. Ha a katéter a nyakcsatornában megfelelően rögzült, nem lehet visszahúzni. A katéter megfelelő helyzetét az állat megrogyása is jelzi. A katéter bevezetése során különösen vigyázni kell, hogy a húgycsőbe ne kerüljön a katéter. Amennyiben ez mégis megtörténik (fejlődési rendellenesség, összenövés), akkor a katéterből vizelet csorog. Ilyenkor újabb steril katétert kell használni. Gombos műanyag katéter alkalmazásakor kocánál a nagygombost, süldőkocánál a kisgombost használjuk. Ä katéter szabályos bevezetése után csatlakoztatjuk hozzá az előírtan felhígított spermát tartalmazó flakont, vagy zacskót. Ezután megkezdődik a sperma infundálása, amit a méh 30-40 másodpercenként jelentkező, ritmikus szívómozgása segít. A szünetek kb. ugyanennyi ideig tartanak, ilyenkor az kifundálást szüneteltetni kell. A szívóhatást legfeljebb a flakonra, zacskóra gyakorolt enyhe nyomással szabad kiegészíteni. Igen fontos, hogy a koca hátára gyakorolt növekvő erősségű nyomással szexuális izgalmát úgy stimuláljuk, hogy a méh folyamatos izgalomban legyen a sperma felszívásához, ami csak a főivarzásban jelentkezik. Az inszeminálás időtartama kedvező esetben 3-4 perc, máskor 10-12 perc is lehet. Nem szabad a spermát erőszakosan bepréselni, mert ez a kocánál ellenállást vált ki, aminek nagymértékű spermavisszacsorgás lehet a következménye. Műanyag katéter használatakor erre ügyelni kell. (agrárhaszon.hu/kk) ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 8. www.ujszo.com A szlovákiai tejtermelőknek is megvannak az esélyeik és a lehetőségeik a sikeres helytállásra A válság esélyt és kihívást is jelent Zacsek Erik (jobbról az első, mellette Marián Záhumenský és Miloš Haas) szerint a válság a saját tartalékaik (A szerző felvétele) Ketózis A kérődzők anyagforgalmi betegsége: a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarai (fokozott és hiányos zsírbontás) miatt ketonanyagok (acetecetsav, béta-hidroxivajsav, acetón) halmozódnak fel a vérben (ketonémia), majd jelennek meg a vizeletben (ketonuria), a tejben stb. A ketonanyagok metabolikus acidózist okoznak, a májban pedig zsíros májelfajulás alakul ki. Nagy tejtermelésű, többször ellett tehenekben többnyire az ellés utáni 4-6. héten és vemhes (különösen ikervemhes) juhokban (vemhességi toxikózis) gyakori. Kiváltásában takarmányozási hibák (hiányos szénhidrátellátá9', romlott szilázs-etetés, elhízott állapot) és a belső elválasztású mirigyek zavarai játszanak szerepet, (agrároldal) Az utóbbi két esztendőben a hazai és az európai tejpiacon lezajlott folyamatokat követő áresés nyomán általánossá vált az a nézet, hogy a jelenlegi árak mellett a tejtermelés egyértelműen veszteséges, nem hoz nyereséget a gazdálkodóknak. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Miközben erre is hivatkozva nálunk is több tejtermelő feladta a küzdelmet a piaci pozícióinak megtartásáért, s felszámolta, vagy radikálisan lecsökkentette a tehénállományát, voltak s vannak, akik még ebben a helyzetben is előre menekülnek. Lehet, hogy nekik lesz igazuk? Az előrejelzések szerint legalábbis erre lehet következtetni. 2008- ban például a világpiacon összesen 103 milliárd dollár értékű tejet forgalmaztak, az amerikai előrejelzések szerint a kereslet már 2013-ra mintegy 20 százalékkal növekszik, s eléri a 127 milliárd dollárt. Nyilvánvaló, hogy ebben a nagy versengésben csak a leghatékonyabban termelő gazdaságok lesznek képesek állni a versenyt. De a szlovákiai tejtermelőknek is megvannak az esélyeik a sikeres helytállásra, jelentette ki nemrégiben Miloš Haas szlovákiai származású kanadai tejtermelési szaktanácsadó a Jászfalun tartott tejtermelési konferencián, amelyen a térség két meghatározó tejgazdasága, az AgroContract részvénytársaság jászfalui és mikulási farmján elért eredményeket és tapasztalatokat adták közre a szakmai érdeklődőknek. A tíz évvel ezelőtt alapított jászfalui tejfarm eredményeit ismertetve Zácsek Erik, az üzem vezetője hangsúlyozta, hogy a tejpiaci válság a saját belső tartalékaik feltárására, a hatékonyabb tejtermeléshez szükséges tényezők és módszerek bevezetésére és következetes alkalmazására ösztönözte őket. A jelenlegi 11 ezer liter fölötti teljesítményben fontos szerepe volt, hogy a tejágazat menedzseléfeltárására ösztönözte okét sében új útra léptek. Új szoftwert állítottak üzembe, amely révén rendszeres és pontos adatokat szereznek az állományról, ezeket kiértékelve határozzák meg az adott teljesítménycsoportba tartozó tehenek takarmány-adagjait, takarmányozási, állategészségügyi és munkaszervezési intézkedésekkel javítottak az állomány egészségi állapotán, a tej minőségén. S természetesen a teljesítményen és a termelés hatékonyságán is. A farm előző vezetője Nagy Marián a tejpiaci válságra való reagálásuk indokait elemezte. Amint elmondta, nyilvánvaló volt, hogy a világiacon lezajló folyamatokat, így a tejpiaci árakat sem tudják befolyásolni. A kilábaláshoz tehát a saját belső forrásaik feltárásával és mozgósításával kell megkeresniük az utat. Ehhez elsősorban pontosan ismerniük kellett a saját helyzetüket. A részletes és rendszeres monitorozás eredményeként naprakész, mérhető adatokat, s általuk átfogó képet szereztek az állatállomány állapotáról. Ugyanakkor a pontos célt is ki kellett tűzni, amelynek keretében a hatékony tejtermelésre ható összes tényezőt számba vették a minőségi takarmánytól kezdve az állomány egészségi állapotán, a tejminőségjavításán át a rentábüis termelési mutatókig. A hatékony tejtermelés egyik kulcsfontosságú eleme a tehénállomány és az egész termelési folyamat menedzselése, állította Müos Haas, a bevezetőben már említett kanadai szaktanácsadó. Elsősorban a tehenek megfelelő csoportjainak kialakítására kell törekedni, amelyekben az állatok a termelési potenciáljuknak megfelelő takarmányadagot és ellátást kapnak. Ugyanüyen fontos a csoportokban feltárni az állatok egészségi állapotának változására utaló jeleket is, hogy a betegségeket lehetőleg meg tudjuk előzni. Az állomány rendszeres monitorozásával pontos és részletes adatokat lehet szerezni a teljesítményükről, egészségi állapotukról és szaporulati mutatóikról. Hangsúlyozta azonban, hogy nem megérzésekre, vagy szubjektív információkra, hanem pontos és mérhető, egyúttal visszaellenőrizhető adatokra van szükség. Felhívta a figyelmet a takarmányadagok minőségére, amelyet nálunk egyelőre nem mindenütt ellenőriznek és értékelnek rendszeresen. Pedig ez az egyik alapja a minőségi és költséghatékony tejtermelésnek, ugyanakkor itt van a legnagyobb veszélye annak is, hogy hibákat kövessünk el. A becsléssel megállapított takarmányadagok a teljesítmények alakulásában nagy kockázatot jelentenek. A pontatlan vagy a gyengébb minőségű takarmányadaggal például meg lehet spórolni néhány centet, ugyanakkor egy ketózis gyógyítása, amelynek kialakulása a hibás takarmányozásra is visszavezethető, többszörösen többe kerül a megta-karításnál. A takarmányadagokban például a szárazanyagtar-talom 3 százaléknál magasabb változása már az adag teljes összetételének megváltoztatását követeli meg. Miloš Haas érdekességként megemlítette, hogy a szlovákiai tejtermelők ugyan gyakran hivatkoznak a tömegtakarmányok gyenge minőségére, a kanadai laboratóriumokban megvizsgált szlovákiai takarmányok azonban meglepő módon a kanadaihoz képest átlagos, vagy annál jobb minőségi szintet értek el. Más kérdés, hogy a kanadai tejtermelők az alacsonyabb minőségű tömegtakarmányokkal is jobb hozamokat képesek produkálni. A siker titka a közös összehangolt munka, a pontos és rendszeres információszerzés, amelyek kiértékelése alapján következetesen megvalósított intézkedésekkel hatékonnyá tehető a termelés. Marián Záhumenský az AgroContract Rt. vezetője zárszavában szintén azt hangsúlyozta, hogy a piaci viszonyok között a tejtermelés célja elsősorban a nyereség képzése, ez biztosítja a cég fejlesztéséhez szükséges forrásokat és az ott dolgozók életszínvonalának javítását. A tejtermelés egy hosszú távú folyamat, amelyben nem érdemes azonnal reagálni a piaci kilengésekre, inkább a hatékonyság elemeire összpontosítva kell biztosítani a rentábilitást. Ebben ugyanolyan fontos szerepe van a célok és feladatok pontos meghatározásának, mint a vezetés és a dolgozók folyamatos képzésének, a feladatok és kötelességek pontos meghatározásának, betartásuknak, a dolgozók motiválásának. A sikereseknek terveik, a sikerteleneknek inkább kifogásaik vannak, zárta ismertetőjét, (sz) A tejhozam alapja a jó minőségű tömegtakarmány (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
