Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-08 / 130. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 8. Agrárkörkép - hirdetés 19 A fertőzött gabona súlyos köz- és állat-egészségügyi problémákat okozhat, mérgezheti az élelmiszer- és takarmánycélú tételeket Az esőzések kedveznek a (Képarchívum) fertőzéseknek dékos időjárás újra reflektorfénybe állította azt a kórokozó csoportot - nevezetesen a kalászosok és a kukorica fuzárium gombáit illetve az általuk okozott többrétű problémarendszert - amely csak bizonyos évjáratokban válik fontos tényezővé, és amely talán a leginkább megosztja a szakmai közvélemény. ÖSSZEFOGLALÓ A téma azért is érdemel figyelmet, mert a kalászos gabonára, valamint kukoricára már érvényben van a 856/2005. sz. EU irányelv, amely a legfontosabb fuzárium-toxinok maximális megengedett mennyiségét korlátozza (DON - 1,25 ppm; ZEA - 0,1 ppm). E határértékek felett a terményt nem lehet élelmiszer-ipari céllal felhasználni, és tiltott az ilyen tétel keverése vagy kémiai úton történő javítása. A növénykórtani szempontból fontos fuzáriumfajok közül a kalászos gabonák és a kukorica esetében kiemelkedő jelentősége a Fusarium graminearum-nak van, amely - bizonyos környezeti feltételek megléte esetén - akár mindkét említett toxinnal mérgezheti az élelmiszer- és takarmány célú tételeket, súlyos köz-és állat-egészségügyi problémákat okozva. Ezen a ponton a kérdés már nem csupán gazdasági (mennyiségi kiesés, minőségi/beltartalmi romlás), hanem - mivel e toxinok a takarmánygyártás és az élelmiszer-feldolgozás folyamán is aktívak maradnak - súlyos állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági, ezáltal széles társadalmi kérdés is. A fuzárium gombák széles kögombás rű elterjedtsége, esetenkénti tömeges felszaporodása és kártétele több okra vezethető vissza. Ezek egy része a gomba biológiájából adódik, másik részük a növénytermesztési gyakorlat sajátosságaiban keresendő. A korokozó valamennyi növényi részen, a vegetáció teljes időszakában, sőt még a tárolás alatt is aktív és szaporodóképes marad. Életmódjából (fakultatív parazita) adódóan mind az élő- mind az elpusztult növényi részeken képes fennmaradni és szaporodni. Fontos befolyásoló körülmény, hogy sok-tápnövényű (polifág) faj, tápnövényei között szerepel valamennyi kalászos gabona, valamint a kukorica is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi időben, különféle (gazdasági, talajkímélési, erózióvédelmi) okok miatt terjedőben vannak a redukált, forgatás nélküli, sekély talajművelési eljárások, amelyek nem forgatják le a fertőzött növényi maradványokat, lehetőséget adva ezzel az őszi kalászosok korai megfertőződésének. Az ideihez hasonló időjárási körülmények meglehetősen ritkán fordulnak elő. A fertőzés kialakulást elősegítő kedvező környezeti feltételek a gyakori esőzések kedvező feltételeket teremtenek a fuzáriumgomba felszaporodáshoz. A felázott talaj, a feltörő bel- és talajvizek pedig sok helyen lehetetlenné teszik az optimális időben történő vegyszeres védekezést, illetve lényegesen csökkent az elvégzett védekezések amúgy sem hosszú (max. 14- 21 nap) hatástartama. A fuzáriumgombák elleni védekezés esetében általános szakmai vélemény, hogy a kémiai kezelések hatásfoka jóval alatta marad a kalászosok levélbetegségei (lisztharmat, rozsdák, pirenofóra stb.) ellen elérhető hatásfoknak (90- 95% helyett 70-75%). Ennek azon kívül, hogy a hatástartam nem fedi le a fertőzésveszély lehetséges fennállásának idejét, az is oka, hogy a kalász-fuzáriózis elleni védekezés technológiai és technikai követelményei jelentősen eltérnek a szokványos állománypermetezés követelményeitől. Először is az esetek többségében a kezelés optimális ideje nem esik egybe a levélbetegségek elleni védekezés idejével, későbbi védekezési időpontot igényel. Másodszor, a célfelület nem a levélzet, hanem a kalász, a cél nem a minél jobb penetráció (behatolás), hanem célzottan a kalászra jutás. Lényegesen jobb eredmények érhetők el az előre és hátrafelé is szóró kétréses szórófejekkel. Ebből is látható, hogy a fuzárium egyike azon növény-egészségügyi problémáknak, amelyek esetében nem kiforrott a védekezés technológiája. Erre mutat az az egymástól jól elkülöníthető, kétféle szakmai álláspont is, amellyel a különböző rendezvényeken is találkozhatunk. Az egyik a kémiai állománykezelésre, a közvetlen kalászvédelemre helyezi a hangsúlyt, kiemelve az egyes hatóanyagok (gyakran laboratóriumi, vagy mesterséges körülmények közötti) hatékonyságát, míg a másik a megoldás igazi kulcsának a következetesen végigvitt, a teljes termelési folyamatra (tehát a tárolásra is) kiterjedő magas szintű agronómiát tartja. Mivel a fuzárium gombák mindenütt és mindenkor jelen vannak - kezdve a vetéstől az értékesítésre/feldolgozásra kitárolt terményig - kézenfekvő, hogy minden lehetséges fázisban azok viszszaszorítására kell törekedni. Nincs olyan nagyüzemi módszer, amellyel a gabonaféléket (és a kukoricát) a fuzárium gombáktól meg lehetne szabadítani. A védelmet egyenlő mértékben fontos elemekből álló rendszerként célszerű felfogni. Ebben a legfontosabbak: az egészséges (alacsony fertőzöttségű) vetőmag, a minőségi csávázás, a helyes vetéssorrend, illetve az adott vetéssorrend esetleges hátrányait mérséklő technológia, a vetési paraméterek megválasztása, talajművelés (a fertőzött növénymaradványok aláforgatása), növénytáplálás, megdőlés elleni védelem, gombák elleni levél- és kalászvédelem, rovarok elleni védelem mind a szántóföldön, mind a tárolóban, terményvédelem és a megfelelő tárolási körülmények. (IKR) A megélénkülő életműködéssel javulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele A levéltrágyázás hatékonysága ISMERTETŐ A szántóföldi növények jelentős mennyiségű nitrogén-igényét osztott adagokban kijuttatott N- trágyázással, elsősorban fejtrágyázással lehet biztosítani. Mivel a téli csapadék miatt a nitrogénkimosódás jelentős lehet, ezért általában kora tavasszal szórják ki a termést növelő nitrogén-fejtrágyát. A túl kései nitrogén fejtrágyázásnál azonban számítani kell arra is, hogy az már nem csak a növekedésében vesz részt, hanem a fehérjeképzést előnyben részesítve a napraforgó esetében például csökkentheti az olajtartalmat. A levéltrágyázással a termesztett növény életfolyamataihoz szükséges tápanyagokat a legalkalmasabb időpontban és a szükségnek megfelelően lehet adagolni. Kora nyári aszályos időszakban főleg ott, ahol nincs lehetőség a mesterséges csapadékpótlásra, öntözés hiányában a szárazság eredetű tápanyag-felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére. A levéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésérésének kezdetéig kijuttathatok. A növényállomány tápanyagellátásának ldegészítésében a 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. A fontosabb tápelemek közül a kén és a magnézium hiányát például a keserűsó levéltrágyaként való kétszeri sikeres alkalmazásával is pótolhatjuk. A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. Ilyenkor nem csak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülő életműködésen keresztül javulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyákkal nem érhető el ugyanolyan termésnövelő hatás, mint amit az alaptrágyázás hatására, de ennek ellenére nem lebecsülendő az általa kiváltható kedvező eredmény. Az utóbbi években a napraforgó termesztése iránt nálunk is fokozatosan növekszik az érdeklődés. A termelők elsősorban a nagy olajtartalmú fajtákat kedvelik, amelyek igényesek a talajjal, annak tápanyag-ellátottságával szemben. A napraforgó a vályogos, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetű barna erdőtalajok, humuszos homoktalajok is. Ismert, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelő nitrogénmennyiséget viszont meghálálja. A nitrogénfelesleg ugyanakkor csökkenti az olajtartalmát és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel. A tápanyagokkal közepesen ellátott talajon 1 tonna kaszattermés a talajból a következő tápanyagmennyiségeket vonja ki, amit pótolni kell: 40 kg nitrogén, 30 kg foszfor(P205) és 70 kg kálium (K20), 12 kg magnézium (MgO). A kedvező tulajdonságú mezőségi talajokon 3.5 t/ha kaszattermés (140 kg nitrogén, 105 kg foszfor, 245 kg kálium és 42 kg magnézium) igénnyel.Ha a napraforgó vetés előtt vagy azt követően nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerinti szükséges nitrogénmennyiséget, a hiányzó rész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható. A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli, ha a gombaölő szerekkel együtt alkalmazzák, alkalmazkodva a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekhez. Az első kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végzik. A másik közkedvelt növény, a kukorica levéltrágyázása nem annyira elterjedt, mint a napraforgóé. Ennek az oka, hogy amikor alkalmazni lehetne, a kukorica levélfelülete még kicsi. Ilyen fejlődési szakaszban az osztott nitrogén alkalmazásával a fejtrágyázás ajánlatosabb. Amikor a kukorica levélfelülete alkalmasnak kínálkozik a permettrágyázáshoz, akkor viszont már a sorok közé géppel nehéz bejutni. Ugyanakkor a kukoricánál a tenyészidőben a levéltrágyázás rendszerint nem kapcsolható öszsze növényvédelmi permetezéssel. Viszont a levéltrágyázás nagyon hatásos az aszálykár csökkentésére, és a kukorica tenyészidejében bármikor alkalmazható. A karbamid híg oldata ajánlható kétszeri alkalmazással. Az első levéltrágyázás kijuttatható címerhányás ideje alatt, megtakarítási szempontból ez egybe eshet a kukoricamoly elleni védekezéssel. A második permetezés az elvirágzás végétől a szemképzés ideje alatt a tejes érés kezdetéig végezhető, (w) Nem gyomos állományok. SPODNAM DC " önállóan alkalmazva....1.25 l/ha Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén. Clinic* “/" SPODNAM DC *...........2* U/h glyphosate-IPA 480 g/l Gyomos állományokí Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén: Clinic’1 SPODNAM DC • 3 * 1 l/h glyphosate-IPA 480 gll F&N Agro Slovensko, s.r.o. Jašíkova 2, 821 03 Bratislava, Teľ: 02/48 29 14 59, Fax: 02/48 29 12 29, http://www.fnagro.sk Nagyszombati /., Pozsonyi kerület, Trenčín Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Nyitrai II. kerület Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület Eperjesi II. és Kassai II. kerület Kollár Rastislav Kántor Zoltán Simončič Jozef Marcinek Štefan Cernický Ivan Vdovjak Jozef kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 Ne bízzon semmit a véletlenre! Az alkalmazás előnyeiről kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől! MP910856
