Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-08 / 130. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 8. www.ujszo.com A rendkezelést többször is el kell végezni A minőségi lucernaszéna ISMERTETŐ Az utóbbi hat évtizedben több mint 367 ezer hektárnyi termőföldet vontak ki a földalapból A termőföld hatékony kihasználása Az agrárágazat előtt álló ki­(Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Jó minőségű lucernaszénát csak megfelelő technológiával, a technológiai előírások pontos betartásával, a műszaki feltéte­lek megteremtésével, valamint a megfelelő munkaminőséggel és teljesítménnyel dolgozó gépek alkalmazásával lehet készíteni. A lucerna kaszálását zöldbimbós állapotban kell megkezdeni, il­letve elvégezni. A lekaszált, vala­mint rendre vágott lucerna ese­tében a levél vízleadása minden esetben gyorsabb, mint a szárré­szek száradása, ezért a lucerna rendre vágására szársértővel fel­szerelt rotációs kaszákat, illetve rendvágókat kell alkalmazni. A kaszálás és rendre vágás megfe­lelő beállítás esetén viszonylag magas, 8-10 km/h munkasebes­séggel végezhető. A tárcsás vá­gószerkezetű kaszáknál a rend­­terelőt a legnagyobb munkaszé­lességre kell állítani, így a kaszá­lás utáni rendterítést megspórol­hatjuk. Az elterített lucernát 35-40 % nedvességtartalom elérésekor rak­ják rendre, melyhez kis- és nagy munkaszélesség esetén egyaránt vezérelt ujjas rendrakókat hasz­nálnak. Annak ellenére, hogy a lu­cernarendek mozgatását mindig a minimumra kell szorítani, kedve­ződen, csapadékos időjárás esetén a rendkezelési munkákat több al­kalommal is el kell végezni. Lucernaszéna készítése esetén ugyanis nagyon gyakran fennáll az a veszély, hogy a lekaszált és szárítandó növény beltartalmi ér­tékeiben nagymértékű tápláló-) ill. hatóanyag-veszteséggel és mi­nőségromlással kell számolni. A széna készítésekor az időjárási kockázatok mellett elsősorban a mechanikai (levélpergés okozta 5-15 %-os szárazanyagcsökke­nés) és kémiai veszteség (kilúgzás miatt 30^10 % szárazanyag-, illet­ve 50—60 %-os karotinveszteség) a legjelentősebb. Ezen kívül a tá­rolás alatt 10-15 %-os légzési veszteség is felléphet. A bálázást a renden lévő lucer­na 20-22 % nedvességtartalma­kor kell megkezdeni. A különbö­ző konstrukciójú bálázó gépekkel - szögletes kisbálakészítők, hen­geres- és szögletes nagybálázók - a bálázás a megfelelő mennyiségi és minőségi követelményrendszer betartása mellett egyaránt elvé­gezhető. A szálas szénára alapozott szá­rításkor a rendfelszedő kocsikkal beszállított, szársértett lucerna a romlási folyamatokat gátló keze­lés nélkül, vagy kezeléssel, az egyensúlyi nedvességtartalom­nál lényegesen alacsonyabb, a le­vélpergés határát megközelítő szárazanyag-tartalommal kerül betárolásra. A szárítást nagytelje­sítményű radiális vagy axiális ventillátorokkal, stabil szellőzte­tő padozaton, vagy telepíthető szellőztető rácsozaton végzik. A szárítás a káros kondenzációs ki­csapódások megakadályozása ér­dekében előmelegített levegővel zajlik. Adalékanyagos kezelésre a szellőztetéses rendszerű szárítás­sal egyidőben is lehetőség nyílik. A bálázott széna szárításakor az átszellőztetés nehézségei miatt az alacsonyabb nedvességtartal­mú szögletes és hengeres bálák hasonló technológiával tartósít­hatok. A belül lazább szerkezetű bálák stabil és mobil szárítóléte­sítményekben egyedileg és cso­portosan, előmelegített levegő­vel, recirkulációs rendszerben is kezelhetők, (sz) hívások szükségessé teszik, hogy újra átgondoljuk a ter­mőtalaj ökológiai és ökonó­miai funkcióinak összehan­golását, egyúttal új stratégi­át is ki kell alakítani az elkö­vetkező évtizedekre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ebben újra kell fogalmazni a mezőgazdasági politikát a termő­föld termelési és a környezetvé­delmi funkcióinak maximális fi­gyelembe vételével, jelentette ki Peter Baco miniszteri főtanácsos a Besztercebányán rendezett ágaza­ti szakmai konferencián, amelyen az ország termőföldalapjáról érte­keztek a téma hazai szakemberei. Az új agrárpolitikának kormányo­kon átívelő koncepció alapján kel­lene hosszú távon működnie. Vé­leménye szerint a mezőgazdasági termelésben rejlő potenciális le­hetőségeket csak az ágazat pro­dukciós képességeinek maximális kihasználásával lehet kiaknázni. Ennek érdekében szükség van a parcellák új nyilvántartási rend­szerének mielőbbi befejezésére, a földadó megszüntetésére, a ter­mőtalajra ható negatív hatások minimalizálására, a földdel, an­nak hatékony művelésével kap­csolatos környezetvédelmi kérdé­sek rendezésére. Az Európai Unió termőtalajjal kapcsolatos szabályozását ismer­tetve felhívta a figyelmet arra, hogy az öt évvel ezelőtt megalko­tott uniós jogszabály egyelőre még a véleményezések és nemzeti jóvá­hagyások folyamatában „veszte­gel”. Nálunk a helyzet felemás, mi­közben környezetvédelmi szem­pontból megfelelő, sőt néha az uniós követelményeket is megha­ladó szabályozás érvényesül, ezzel párhuzamosan csökken a tényle­ges mezőgazdasági termelés. Sze­rinte olyan ágazatfejlesztési prog­ramokat kell kialakítani, amelyek­ben a környezetvédelmi, environ­­mentális szempontokat a termelé­si mutatókkal is összehangolják. Földbérletek csúszásban Ján Ilavský a Szlovák Földalap vezérigazgatója az intézmény előtt álló legfontosabb feladatok ismertetése mellett felhívta a fi­gyelmet az állami kezelésben levő földek bérleti viszonyaiban kiala­kult új helyzetre. Egyrészt hang­súlyozta, hogy a termelők által az alaptól bérelt parcellák utáni bér­leti díjak fizetésében bizony van­nak hiányosságok, a tavalyi befi­zetések csak 93 százalékát tették ki a szerződésben megfogalma­zott öszszegnek, másrészt a tava­lyi év végén lejárt bérleti szerző­dések további sorsát is felvázolta. Mivel a földalap igazgatótanácsa az elmúlt hónapokban az ellenzék által jelölt tagok visszavonulása miatt határozatképtelenné vált, a helyzetet az idevonatkozó kor­mányrendelet módosításával ol­dották meg. Ennek alapján június 1-jétől már újra határozatképessé vált az intézmény vezetése, ezál­tal elhárul az akadály az érvényü­ket vesztett bérleti szerződések el­bírálása és megkötése elől. A ve­zérigazgató hangsúlyozta, azok­nak a gazdálkodóknak, akik az előző időszakban rendesen fizet­ték a szerződésben foglalt kötele­zettségeiket, nincs miért aggódni­uk, vélhetően meghosszabbítják velük a szerződést. Akinek viszont eddig is gondja volt a fizetéssel, annak számolnia kell azzal, hogy az általa eddig bérelt parcellákra nyilvános pályázatot írnak ki. A hazai földügyek rendezésének egyik legégetőbb problémája az új ihgatlannyüvántartás ületve annak bevezetése, amelyre évente több mint 400 millió euróra lenne szük­ség, miközben a jelenlegi költség­­vetésben például csak 85 millió áll rendelkezésre erre a célra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes parcellák besorolásának megvál­toztatása, átminősítése ezután csak a tulajdonos jóváhagyásával lesz lehetséges. Vonatkozik ez töb­bek között a fás szárú energianövé­nyek telepítésére. Hangsúlyozta, hogy a bérleti szerződésekbe bele kell foglalni a megfelelő mezőgaz­dasági gyakorlat elveinek és a kör­nyezetkímélő termesztési feltéte­lek alkalmazását is. Az ellenőrzések tapasztalatai Az Agrárkifizetési Ügynökség ellenőrzési osztályának illetékese a jelenleg esedékes kölcsönös megfeleltetés keretében végzett ellenőrzések gyakorlati tapaszta­lataira hívta fel a gazdálkodók fi­gyelmét. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen kifizetésekre benyújtott igényekhez tartozó parcellákat természetes, vagy mesterséges te­reptárgyakkal, jelzőoszlopokkal egyértelműen ki kell jelölni, mivel ezt az ellenőrzésekkor nagyon szi­gorúan vizsgálják. Ezt a követel­ményt egyébként a támogatásokat szabályozó rendelet is egyértel­műen kimondja, aki nem tesz ele­get ennek a követelménynek, illet­ve aki nem teszi lehetővé az ellen­őrzés elvégzését, az elesik a támo­gatási lehetőségtől, vagy megállít­ják annak folyósítását. Egyúttal ar­ra is figyelmeztetett, hogy a tavalyi követelményektől eltérően idén már 0,2 nagy számosállat-egység (VDJ) leterheltséget ír elő a támo­gatási jogszabály szemben az elő­ző évi 0,1 értékkel. Kihas ználatlan termőpotenciál Ismeretes, hogy Szlovákiában 2,43 millió hektár termőföldet mű­velnek a gazdálkodók, ebből több műit 1,42 millió hektár szántóföld, 881 ezer hektár rét és legelő, a töb­bi szőlő, gyümölcsös és kert. Jozef Vilček, a Talajgazdálkodási Kutató­intézet képviselője beszámolójában arra is rámutatott, hogy az utóbbi hat évtizedben több mint 367 ezer hektárnyi termőföldet vontak ki a földalapból, ez átlagosan napi 16 hektárnyi területet jelent. Ugyan­akkor a meglévő szlovákiai termő­földalap produkciós potenciálja még mindig mintegy 6,2 mülió la­kos ellátásához elegendő. Részletes statisztikai elemzé­sekkel tarkított értékelőjéből az is kiderült, hogy a hazai termőtala­jok 54 százaléka költségvetési tá­mogatás nélkül nem művelhető rentábilisan, vagyis költséghaté­­konyan. Az ország egyes térségei között nagy különbségek vannak a termőtalajok termelési potenci­áljának kihasználásában is. A leg­magasabb szintet a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek gazdálko­dói érték el (76,9 % ill. 75,5 %), szemben a Zsolnai kerület poten­ciálhasznosításával, ahol csupán 29,9 5-os kihasználást mutatnak a számadatok. Štefan Buday, az Agrárgazdál­kodási Kutatóintézet munkatársa a hazai termőföldpiac értékhatá­rainak mozgásait vizsgáló kutatá­saikról tartott beszámolót. A 2001 óta az egyes járásokban tapasztalt földpiaci árakról végzett felméré­sekből kiderült, hogy a négyzet­méterenkénti értékesítési átlag­árak között jelentős különbségek vannak, 0,4 - 20 euró közötti ér­tékhatárok között mozognak, (sz) (Képarchívum) Az első évben a növényzet megfelelő legyökerezése érdekében a lucernát csak virágzás után kezdik el kaszálni A betakarítás optimális időpontja befolyásolja a takarmány minőségét ÖSSZEFOGLALÓ Annak ellenére, hogy a mező­­gazdasági üzemek jelenlegi gaz­dasági szerkezetében az intenzív piaci növények kerültek túlsúly­ba, mellettük az évelő takar­mánynövények termesztésének nemcsak az állatállomány ellátá­sa szempontjából, hanem a ter­mőtalajok minőségének megőr­zése, javítása szempontjából is fontos szerepe van. A lucerna és a lóhere többéves évelő növényként lényeges össze­tevői a tömegtakarmányoknak, könnyen és jól emészthető táp­anyagforrásul szolgálnak a gaz­dasági állatok takarmányozásá­ban. A megfelelő sűrűségű gyom­mentes állományból a termelő legalább két-három évig megfele­lő mennyiségű és minőségű tö­megtakarmányt takaríthat be, amelyből jó minőségű szenázst és szénát készíthet. A gazdálkodók tudják, hogy a betakarítás megfe­lelő időpontjának megválasztásá­val jelentős mértékben befolyá­solható a belőle készített takar­mány minősége. A betakarítás időpontjának meghatározásakor a takarmány minőségének megőrzése érdeké­ben még az alsó levelek sárgulása és lehullása előtt meg kell kezde­ni a kaszálást. A lucerna betakarí­tásakor figyelembe kell venni, hogy a növény a lignifikáció kö­vetkeztében veszít a minőségé­ből, az első kaszálás után 7-10 napig képes megőrizni azt. Az el­ső évben a növényzet megfelelő legyökerezése érdekében a lucer­nát csak virágzás után kaszálják. A kétéves vagy annál idősebb nö­vényállományokban az első ka­szálást általában a butonizáció kezdetén, a többit a butonizá­­ciótól a virágzás időszakáig vég­zik. Annak érdekében, hogy a nö­vényállományunk megfelelő hosz­­szan teremjen, a gyökerekben nö­velni kell a glicidkészleteket, ezért a lucernát általában a máso­dik évben a második kaszálás előtt szintén hagyják kivirágozni. A későbbi kaszálások időpontját úgy kell időzíteni, hogy az utolsó előtti és utolsó kaszálás között legalább 42-55 nap teljen el. Az első kaszálás általában nagy zöld­tömeget eredményez, ugyanak­kor ha a betakarítás alatt esős az idő, érdemes a betakarított tö­megből szenázst készíteni. Szé­nát a későbbi kaszálásokból ké­szíthetünk. A lóhere már a vetés első évé­ben gyorsabb fejlődési ütemben növekszik, mint a lucerna. A 2. esztendőben szintén gyorsabban kasza alá érik. A növényt először a rügyezés kezdetétől a virágzá­sig takarítják be. Mivel az első ka­szálásig nagy tömeget képez, a vi­rágzás alatt ledőlhet, ezért a beta­karítás második évében inkább korábbra kell időzíteni a kaszá­lást. A lóhere a lucernához képest lassabban veszít a minőségéből, az 1. kaszálás után 10 - 15 napig megtartja az optimális szintet. Több ízletes, könnyen emészthe­tő anyagot tartalmaz, ezért a köz­vetlen takarmányozásra is alkal­masabb. A here- és fűkeverékek betaka­rításának időpontját a here virág­zásának elejére időszítik, a lucer­na- és fűkeverékeknél a lucerna teljes butonizációjának időpont­jára. Mindkét keverék esetében jó, ha a fűfajta a kalászhányás időszaka utáni állapotban van. Az említett keverékekből megfelelő feltételek esetén jobban emészt­hető magasabb szárazanyagtarta­lommal rendelkező takarmányt kapunk, mint a tiszta lóheréből, vagy a lucernából. A jó minőségű széna készítése szervezési szempontból is igé­nyes. A kaszálást lehetőleg állan­dósult időjárási viszonyok között érdemes elkezdeni, s a lekaszált növényzet nedvességtartalmát minél gyorsabban 40 % alá kell szorítani, ugyanakkor fontos az is, hogy lehetőleg ne ázzon meg. A forgatást korán reggel, vagy naplemente után végezzük, hogy minél jobban megőrizzük a legér­tékesebb leveleket, (szí)

Next

/
Thumbnails
Contents