Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-08 / 130. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 8. www.ujszo.com A rendkezelést többször is el kell végezni A minőségi lucernaszéna ISMERTETŐ Az utóbbi hat évtizedben több mint 367 ezer hektárnyi termőföldet vontak ki a földalapból A termőföld hatékony kihasználása Az agrárágazat előtt álló ki(Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Jó minőségű lucernaszénát csak megfelelő technológiával, a technológiai előírások pontos betartásával, a műszaki feltételek megteremtésével, valamint a megfelelő munkaminőséggel és teljesítménnyel dolgozó gépek alkalmazásával lehet készíteni. A lucerna kaszálását zöldbimbós állapotban kell megkezdeni, illetve elvégezni. A lekaszált, valamint rendre vágott lucerna esetében a levél vízleadása minden esetben gyorsabb, mint a szárrészek száradása, ezért a lucerna rendre vágására szársértővel felszerelt rotációs kaszákat, illetve rendvágókat kell alkalmazni. A kaszálás és rendre vágás megfelelő beállítás esetén viszonylag magas, 8-10 km/h munkasebességgel végezhető. A tárcsás vágószerkezetű kaszáknál a rendterelőt a legnagyobb munkaszélességre kell állítani, így a kaszálás utáni rendterítést megspórolhatjuk. Az elterített lucernát 35-40 % nedvességtartalom elérésekor rakják rendre, melyhez kis- és nagy munkaszélesség esetén egyaránt vezérelt ujjas rendrakókat használnak. Annak ellenére, hogy a lucernarendek mozgatását mindig a minimumra kell szorítani, kedveződen, csapadékos időjárás esetén a rendkezelési munkákat több alkalommal is el kell végezni. Lucernaszéna készítése esetén ugyanis nagyon gyakran fennáll az a veszély, hogy a lekaszált és szárítandó növény beltartalmi értékeiben nagymértékű tápláló-) ill. hatóanyag-veszteséggel és minőségromlással kell számolni. A széna készítésekor az időjárási kockázatok mellett elsősorban a mechanikai (levélpergés okozta 5-15 %-os szárazanyagcsökkenés) és kémiai veszteség (kilúgzás miatt 30^10 % szárazanyag-, illetve 50—60 %-os karotinveszteség) a legjelentősebb. Ezen kívül a tárolás alatt 10-15 %-os légzési veszteség is felléphet. A bálázást a renden lévő lucerna 20-22 % nedvességtartalmakor kell megkezdeni. A különböző konstrukciójú bálázó gépekkel - szögletes kisbálakészítők, hengeres- és szögletes nagybálázók - a bálázás a megfelelő mennyiségi és minőségi követelményrendszer betartása mellett egyaránt elvégezhető. A szálas szénára alapozott szárításkor a rendfelszedő kocsikkal beszállított, szársértett lucerna a romlási folyamatokat gátló kezelés nélkül, vagy kezeléssel, az egyensúlyi nedvességtartalomnál lényegesen alacsonyabb, a levélpergés határát megközelítő szárazanyag-tartalommal kerül betárolásra. A szárítást nagyteljesítményű radiális vagy axiális ventillátorokkal, stabil szellőztető padozaton, vagy telepíthető szellőztető rácsozaton végzik. A szárítás a káros kondenzációs kicsapódások megakadályozása érdekében előmelegített levegővel zajlik. Adalékanyagos kezelésre a szellőztetéses rendszerű szárítással egyidőben is lehetőség nyílik. A bálázott széna szárításakor az átszellőztetés nehézségei miatt az alacsonyabb nedvességtartalmú szögletes és hengeres bálák hasonló technológiával tartósíthatok. A belül lazább szerkezetű bálák stabil és mobil szárítólétesítményekben egyedileg és csoportosan, előmelegített levegővel, recirkulációs rendszerben is kezelhetők, (sz) hívások szükségessé teszik, hogy újra átgondoljuk a termőtalaj ökológiai és ökonómiai funkcióinak összehangolását, egyúttal új stratégiát is ki kell alakítani az elkövetkező évtizedekre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ebben újra kell fogalmazni a mezőgazdasági politikát a termőföld termelési és a környezetvédelmi funkcióinak maximális figyelembe vételével, jelentette ki Peter Baco miniszteri főtanácsos a Besztercebányán rendezett ágazati szakmai konferencián, amelyen az ország termőföldalapjáról értekeztek a téma hazai szakemberei. Az új agrárpolitikának kormányokon átívelő koncepció alapján kellene hosszú távon működnie. Véleménye szerint a mezőgazdasági termelésben rejlő potenciális lehetőségeket csak az ágazat produkciós képességeinek maximális kihasználásával lehet kiaknázni. Ennek érdekében szükség van a parcellák új nyilvántartási rendszerének mielőbbi befejezésére, a földadó megszüntetésére, a termőtalajra ható negatív hatások minimalizálására, a földdel, annak hatékony művelésével kapcsolatos környezetvédelmi kérdések rendezésére. Az Európai Unió termőtalajjal kapcsolatos szabályozását ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy az öt évvel ezelőtt megalkotott uniós jogszabály egyelőre még a véleményezések és nemzeti jóváhagyások folyamatában „vesztegel”. Nálunk a helyzet felemás, miközben környezetvédelmi szempontból megfelelő, sőt néha az uniós követelményeket is meghaladó szabályozás érvényesül, ezzel párhuzamosan csökken a tényleges mezőgazdasági termelés. Szerinte olyan ágazatfejlesztési programokat kell kialakítani, amelyekben a környezetvédelmi, environmentális szempontokat a termelési mutatókkal is összehangolják. Földbérletek csúszásban Ján Ilavský a Szlovák Földalap vezérigazgatója az intézmény előtt álló legfontosabb feladatok ismertetése mellett felhívta a figyelmet az állami kezelésben levő földek bérleti viszonyaiban kialakult új helyzetre. Egyrészt hangsúlyozta, hogy a termelők által az alaptól bérelt parcellák utáni bérleti díjak fizetésében bizony vannak hiányosságok, a tavalyi befizetések csak 93 százalékát tették ki a szerződésben megfogalmazott öszszegnek, másrészt a tavalyi év végén lejárt bérleti szerződések további sorsát is felvázolta. Mivel a földalap igazgatótanácsa az elmúlt hónapokban az ellenzék által jelölt tagok visszavonulása miatt határozatképtelenné vált, a helyzetet az idevonatkozó kormányrendelet módosításával oldották meg. Ennek alapján június 1-jétől már újra határozatképessé vált az intézmény vezetése, ezáltal elhárul az akadály az érvényüket vesztett bérleti szerződések elbírálása és megkötése elől. A vezérigazgató hangsúlyozta, azoknak a gazdálkodóknak, akik az előző időszakban rendesen fizették a szerződésben foglalt kötelezettségeiket, nincs miért aggódniuk, vélhetően meghosszabbítják velük a szerződést. Akinek viszont eddig is gondja volt a fizetéssel, annak számolnia kell azzal, hogy az általa eddig bérelt parcellákra nyilvános pályázatot írnak ki. A hazai földügyek rendezésének egyik legégetőbb problémája az új ihgatlannyüvántartás ületve annak bevezetése, amelyre évente több mint 400 millió euróra lenne szükség, miközben a jelenlegi költségvetésben például csak 85 millió áll rendelkezésre erre a célra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes parcellák besorolásának megváltoztatása, átminősítése ezután csak a tulajdonos jóváhagyásával lesz lehetséges. Vonatkozik ez többek között a fás szárú energianövények telepítésére. Hangsúlyozta, hogy a bérleti szerződésekbe bele kell foglalni a megfelelő mezőgazdasági gyakorlat elveinek és a környezetkímélő termesztési feltételek alkalmazását is. Az ellenőrzések tapasztalatai Az Agrárkifizetési Ügynökség ellenőrzési osztályának illetékese a jelenleg esedékes kölcsönös megfeleltetés keretében végzett ellenőrzések gyakorlati tapasztalataira hívta fel a gazdálkodók figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen kifizetésekre benyújtott igényekhez tartozó parcellákat természetes, vagy mesterséges tereptárgyakkal, jelzőoszlopokkal egyértelműen ki kell jelölni, mivel ezt az ellenőrzésekkor nagyon szigorúan vizsgálják. Ezt a követelményt egyébként a támogatásokat szabályozó rendelet is egyértelműen kimondja, aki nem tesz eleget ennek a követelménynek, illetve aki nem teszi lehetővé az ellenőrzés elvégzését, az elesik a támogatási lehetőségtől, vagy megállítják annak folyósítását. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a tavalyi követelményektől eltérően idén már 0,2 nagy számosállat-egység (VDJ) leterheltséget ír elő a támogatási jogszabály szemben az előző évi 0,1 értékkel. Kihas ználatlan termőpotenciál Ismeretes, hogy Szlovákiában 2,43 millió hektár termőföldet művelnek a gazdálkodók, ebből több műit 1,42 millió hektár szántóföld, 881 ezer hektár rét és legelő, a többi szőlő, gyümölcsös és kert. Jozef Vilček, a Talajgazdálkodási Kutatóintézet képviselője beszámolójában arra is rámutatott, hogy az utóbbi hat évtizedben több mint 367 ezer hektárnyi termőföldet vontak ki a földalapból, ez átlagosan napi 16 hektárnyi területet jelent. Ugyanakkor a meglévő szlovákiai termőföldalap produkciós potenciálja még mindig mintegy 6,2 mülió lakos ellátásához elegendő. Részletes statisztikai elemzésekkel tarkított értékelőjéből az is kiderült, hogy a hazai termőtalajok 54 százaléka költségvetési támogatás nélkül nem művelhető rentábilisan, vagyis költséghatékonyan. Az ország egyes térségei között nagy különbségek vannak a termőtalajok termelési potenciáljának kihasználásában is. A legmagasabb szintet a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek gazdálkodói érték el (76,9 % ill. 75,5 %), szemben a Zsolnai kerület potenciálhasznosításával, ahol csupán 29,9 5-os kihasználást mutatnak a számadatok. Štefan Buday, az Agrárgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa a hazai termőföldpiac értékhatárainak mozgásait vizsgáló kutatásaikról tartott beszámolót. A 2001 óta az egyes járásokban tapasztalt földpiaci árakról végzett felmérésekből kiderült, hogy a négyzetméterenkénti értékesítési átlagárak között jelentős különbségek vannak, 0,4 - 20 euró közötti értékhatárok között mozognak, (sz) (Képarchívum) Az első évben a növényzet megfelelő legyökerezése érdekében a lucernát csak virágzás után kezdik el kaszálni A betakarítás optimális időpontja befolyásolja a takarmány minőségét ÖSSZEFOGLALÓ Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemek jelenlegi gazdasági szerkezetében az intenzív piaci növények kerültek túlsúlyba, mellettük az évelő takarmánynövények termesztésének nemcsak az állatállomány ellátása szempontjából, hanem a termőtalajok minőségének megőrzése, javítása szempontjából is fontos szerepe van. A lucerna és a lóhere többéves évelő növényként lényeges összetevői a tömegtakarmányoknak, könnyen és jól emészthető tápanyagforrásul szolgálnak a gazdasági állatok takarmányozásában. A megfelelő sűrűségű gyommentes állományból a termelő legalább két-három évig megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmányt takaríthat be, amelyből jó minőségű szenázst és szénát készíthet. A gazdálkodók tudják, hogy a betakarítás megfelelő időpontjának megválasztásával jelentős mértékben befolyásolható a belőle készített takarmány minősége. A betakarítás időpontjának meghatározásakor a takarmány minőségének megőrzése érdekében még az alsó levelek sárgulása és lehullása előtt meg kell kezdeni a kaszálást. A lucerna betakarításakor figyelembe kell venni, hogy a növény a lignifikáció következtében veszít a minőségéből, az első kaszálás után 7-10 napig képes megőrizni azt. Az első évben a növényzet megfelelő legyökerezése érdekében a lucernát csak virágzás után kaszálják. A kétéves vagy annál idősebb növényállományokban az első kaszálást általában a butonizáció kezdetén, a többit a butonizációtól a virágzás időszakáig végzik. Annak érdekében, hogy a növényállományunk megfelelő hoszszan teremjen, a gyökerekben növelni kell a glicidkészleteket, ezért a lucernát általában a második évben a második kaszálás előtt szintén hagyják kivirágozni. A későbbi kaszálások időpontját úgy kell időzíteni, hogy az utolsó előtti és utolsó kaszálás között legalább 42-55 nap teljen el. Az első kaszálás általában nagy zöldtömeget eredményez, ugyanakkor ha a betakarítás alatt esős az idő, érdemes a betakarított tömegből szenázst készíteni. Szénát a későbbi kaszálásokból készíthetünk. A lóhere már a vetés első évében gyorsabb fejlődési ütemben növekszik, mint a lucerna. A 2. esztendőben szintén gyorsabban kasza alá érik. A növényt először a rügyezés kezdetétől a virágzásig takarítják be. Mivel az első kaszálásig nagy tömeget képez, a virágzás alatt ledőlhet, ezért a betakarítás második évében inkább korábbra kell időzíteni a kaszálást. A lóhere a lucernához képest lassabban veszít a minőségéből, az 1. kaszálás után 10 - 15 napig megtartja az optimális szintet. Több ízletes, könnyen emészthető anyagot tartalmaz, ezért a közvetlen takarmányozásra is alkalmasabb. A here- és fűkeverékek betakarításának időpontját a here virágzásának elejére időszítik, a lucerna- és fűkeverékeknél a lucerna teljes butonizációjának időpontjára. Mindkét keverék esetében jó, ha a fűfajta a kalászhányás időszaka utáni állapotban van. Az említett keverékekből megfelelő feltételek esetén jobban emészthető magasabb szárazanyagtartalommal rendelkező takarmányt kapunk, mint a tiszta lóheréből, vagy a lucernából. A jó minőségű széna készítése szervezési szempontból is igényes. A kaszálást lehetőleg állandósult időjárási viszonyok között érdemes elkezdeni, s a lekaszált növényzet nedvességtartalmát minél gyorsabban 40 % alá kell szorítani, ugyanakkor fontos az is, hogy lehetőleg ne ázzon meg. A forgatást korán reggel, vagy naplemente után végezzük, hogy minél jobban megőrizzük a legértékesebb leveleket, (szí)
