Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-26 / 119. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 26. www.ujszo.com Tejes dobozból tehenet, a tej világnapján Játékos, kreatív nevelés és figyelemfelkeltés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. Nyuszirobot­tal, dobozokból készített tehén­nel és kígyóval, joghurtos do­bozból rakott piramissal hívták fel a figyelmet a tej világnapjára a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola diákjai. Az egészséges táplálkozásra és a szelektív hulladékgyűjtésre buzdító rendezvényt az iskola al­só tagozatának pedagógusai szervezték, mintegy százhúsz tanuló vett részt a tejtermékek csomagolásaiból készített alko­tások készítésében és a különbö­ző ügyességi versenyekben. Azt a megkérdezett kisdiákok közül mindenki tudta, hogy a tej erő, egészség, de elmondásuk sze­rint sokan vannak olyanok, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben fo­gyasztanak tejet vagy tejterméket. Ezért 2010. május 17-én, a tej vi­lágnapján az iskolai étkezdében is próbálták növelni a tej és a tejter­mékek fogyasztását, ennek évek óta sikere van. A világnap délután­ján a nevelőnők versenyekbe von­ták be a tanulókat, természetesen tejtermékekkel jutalmazták őket. A tej világnapján már nem először szerveztek a rimaszom­bati iskolában figyelemfelkeltő, játékos rendezvényt. A gyere­kek szeretik az ilyen akciókat, szívesen részt vesznek a játék­ban. (szász) Sokat dolgoztak a tejesdoboz-szobrokon (Szekeres Éva felvétele) A váróterem már új épületben van Megújul a nyitrai buszpályaudvar VRABEC AAÁR1A Nyitra. Öt éven belül megújult autóbuszpályaudvar várhatja a városba látogatókat - feltéve, ha sikerül befektetőt találni a mint­egy 30 millió eurós projekthez. A tavaly kiválasztott ingadanberu- házó ugyanis nem kapott hitelt, ezért a közlekedési társaság új partnert keres. A nyitrai buszpályaudvar 1978 óta üzemel, azóta épp hogy csak a peronok feletti tetők vaskonstruk­cióit festették át. A harminchárom év alatt még csak egy várócsarno­kot sem építettek, az utasok abban a fabódéban húzhatták meg ma­gukat, amelyben annak idején az állomást építő munkások laktak. Mostantól legalább a jegyvásárlás kulturáltabb körülmények között zajlik - a Veolia közlekedési társa­ság a napokban adta át azt az épü­letet, amelynek a földszintjén tá­Áldatlan állapotok, 1978 óta jékoztató központ és váróterem is működik. A váróterem hajnali négytől éjfélig lesz nyitva, az in­formációs iroda reggel héttől dél­után fél négyig. Az új irodaház ugyan néhány száz méterre a buszpályudvartól, a vasútállomással szemben találha­tó, de a Veoliaigazgatója, Miroslav Kusý szerint, csak ideiglenes meg­oldásról van szó, mert hamarosan úgyis felépül az új buszpályaud­var. Ez a tervek szerint teljesen fe­dett lesz, és híd köti össze a szom­szédos vasútállomással. „Sok Nyitrára érkező ember számára ez az első, amit a városból lát, ezért szeretnénk, ha az új pályaudvar olyan lenne, mint egy kirakat” - mondta az igazgató. A huszonhat- ezer négyzetméter alapterületű buszpályaudvar a közlekedési vál­lalat tulajdona, vagyis ha sikerül befektetőt találni, még idén el­kezdhetik a munkát. (Miriam Hojčušová felvétele) Karván két éve alkalmazzák a Szlovákiában még alig ismert fejlesztő módszert Segítség a tanulási problémákkal küzdő gyerekeknek Jöttek pedagógusok a Komáromi, az Érsekújvári és a Lévai járásból va­lamint Magyarországról is (Csákvári Zoltán felvétele) Csak pár perc az egész A gyakorlás mindössze napi tíz-húsz percet vesz igénybe. A peda­gógus feladatlapok és egyéb eszközök segítségével fogalakozik a részképesség-gyengeséggel küzdő tanulóval. Van lehetőség a disz­lexia, a diszgráfia és a diszkalkulia (olvasási, írási, számolási za­var), különféle koncetrációs zavarok és a térérzékeléssel kapcsola­tos problémák kezelésére is. A Sindelar módszerrel jól fejleszthető a finommotorika is. A tanítás utáni tréning során játékos, érdekes feladatok megoldásával segíti a pedagógus a probléma leküzdését. A hangsúly a rendszerességen van. A gyorsabb javulás érdekében előnyös, ha otthon, szülői felügyelettel is gyakorolnak a gyerekek - naponta legfeljebb tíz percet, (guzsu) Karva. Közel 70 résztvevője volt a Karván megrende­zett Sindelar konferenciá­nak. Három járás pedagó­gusai mellett jelen volt Bri­gitte Sindelar is, a részké­pesség-gyengeséggel küz­dő gyerekek fejlesztését lehetővé tevő módszer ki­dolgozója. GULYÁS ZSUZSANNA „Manapság kevés óvoda és isko­la alkalmazhat logopédust, gyógypedagógust vagy pszicholó­gust, aki rendszeresen foglalkoz­na a gyerekekkel. A Sindelar mód­szer lehetővé teszi, hogy maga a pedagógus is segíteni tudjon a részképesség-gyengeséggel küz­dő tanulóknak” - mondta Marcsa Krisztina pedagógus, aki a mód­szer alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól számolt be a kon­ferencián. Előfordul, hogy a ma­gas intelligenciaszintű, megfelelő idegrendszeri fejlettségű tanulók is valamilyen téren gyengébben teljesítenek. A Sindelar módszer­rel ez már óvodáskorban kiszűrhető és kezelhető. „A gyere­kek ösztönösen kerülik azokat a helyzeteket illetve játékokat, ame­lyeknél valamiért kudarc érte őket és nincs sikerélményük. Figyel­meztetőjel lehet például, ha kerü­lik az építőjátékokat. Sok esetben a pedagógusok és a szülők is elsik­lanak e fölött, pedig előfordulhat, hogy komoly probléma húzódik meg a háttérben. A Sindelar mód­szerrel kideríthető, hogy így van- c, és ha igen, milyen fejlesztésre van szükség” - tájékoztatta la­punkat Marcsa Krisztina. Karván két éve dolgoznak ezzel a mód­szerrel, amelyet eredetileg a meg­felelő idegrendszeri fejlettségű, magas intelligenciaszintű, ugyan­akkor valamilyen részképesség­gyengeséggel küzdő gyerekek fej­lesztésére dogozott ki Brigitte Sindelar. „A tapasztalat azt mutat­ja, hogy nagyon jól alkalmazható integrált tanulók felzárkóztatásá­hoz is. A fejlesztés mindig tanítás után, tréning formájában folyik. Csupán napi tíz percet vesz igény­be, így nem jelent különösebb megterhelést sem a gyereknek, sem a pedagógusnak vagy a szü­lőnek. Javulás már három hóna­pos intenzív gyakorlás után tapasztalható” - tette hozzá Mar­csa Krisztina. A karvai magyar kis­iskolának jelenleg 15 tanulója van. 2001-ben a magyar iskolát még a megszűnés veszélye fenye­gette, ugyanis sok magyar szülő is szlovák iskolába íratta gyerekét. „Szemléletváltásra volt szükség részünkről is, vissza kellett sze­reznünk a szülők bizalmát. Jelen­leg már csak a harmadik és a ne­gyedik osztályban folyik össze­vont osztályokban a tanítás. Az el­ső és a második osztályban hét ta­nulónk van. Idén hat negyedikes búcsúzik az iskolától, de szeren­csére lesz utánpódás” - mondta Balogh Stefánia, az óvoda és isko­la igazgatója. Ausztriában és Magyarorszá­gon több éve alkalmazzák ezt a fejlesztő módszert, Szlovákiában viszont alig ismert. A karvai óvoda és alapiskola pedagógusai első­ként kezdték alkalmazni a rész­képesség-gyengeséggel küzdő óvodásoknál és kisiskolásoknál. A napokban nyílik meg Pozsonyban az a metodikai központ, ahol szin­tén a Brigitte Sindelar által kidol­gozott módszert alkalmazzák majd a gyerekek fejlesztésére. A múlt hétvégén rendezték meg a IV. Nemzetközi Roma Irodalmi és Művészeti Napokat Díjat alapítottak Jožo Schön emlékére Nyitott könyv és indiai napkereket tartó két pegazus; a Jožo Schön-díj tárgyiasult formáját Ravasz József terve alapján Puss Kornélia kerami­kus készítette (Kis Kata felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Bátorkeszi. Megemlékezés a roma holokausztról, irodalmi est, roma szavalóverseny, valamint a Jožo Schön irodalmi-művészeti díj bemutatása és átadása - mind­ezek az események részét képez­ték a Bátorkeszin megrendezett IV. Nemzetközi Roma Irodalmi és Művészeti Napoknak. Pénteken este Ravasz József­nek az auschwitzi-birkenaui ha­láltáborban készült reprofotóiból nyílt kiállítása Roma Holokauszt 1939-1945 címmel, majd Novák Tamás, a komáromi zsidó hitköz­ség tagja tartott átfogó, a romák és a zsidók közös sorsára rávilágí­tó színvonalas előadást. Az est vendége volt Rostás-Farkas György József Attila díjas költő, író, műfordító, aki a magyaror­szági Cigány Tudományos és Művészeti Társaság Hű Barátság Arany Oklevelét adományozta Ravasz Józsefnek. A kiállítás még két hétig látható a kultúrházban. Szombaton közel negyven ha­zai, valamint magyarországi alap- és középiskolás diák részvételével rendezték meg a roma szavaló­versenyt, amelyen négy nyelven - magyar, szlovák, lovári és német- hangzottak el a produkciók. Kar­dos Attila, a bátorkeszi roma civil szervezet elnöke, az egyik fő szer­vező örömmel beszélt arról, hogy a rendezvény egyre inkább beke­rül a köztudatba: az iskolák, a szü­lők már hónapokkal ezelőtt ér­deklődtek a verseny iránt, amely­re elsősorban Nyitra megye terü­letéről érkeztek a diákok. Ravasz József külön köszönetét mondott a tanároknak, akik foglalkoznak a roma gyerekekkel és felkészítik őket erre a megmérettetésre. Az egyes kategóriák helyezettjei: 1. kategória: Mezei Zsuzsanna és Lakatos Brigitta (megosztott 1. díj), Sztojka Rozalinda, Anita Ko- vácsová; 2. kategória: Lakatos Gyula, Makony József, Lévai Dá­vid; 3. kategória: Lakatos Linda, Lakatos Andrea, Vörös Jaroslav, 4. kategória: Horváth Márió, Ko­vács Raisza. A zsűri különdíját Kiss Károly érdemelte ki. Az idei rendezvény felemelő mozzanata volt az idén januárban fiatalon, 52 éves korában elhunyt roma újságíró, publicista, Jožo Schön nevét viselő irodalmi­művészeti díj megalapításáról szóló bejelentés. „Jožo Schön el­érte, hogy rangos hazai lapok munkatársa lehetett, kiváló ri­portjai mellett prózai írásaival, fo­tográfiáival is felhívta magára a figyelmet. Tehetségét, munkás­ságát példaként szeretnénk állí­tani minden roma fiatal elé” - mondta a díjalapító Ravasz Jó­zsef, aki a Szlovákiai Roma írók Társaságának elnöke is egyben. A díjat három kategóriában osztják ki: az egyiket az az intézmény kapja, amelynek diákjai a leg­eredményesebben szerepelnek a roma szavalóversenyen; idén az elismerés a szímői magyar alapis­kolát illette meg. A másik egy életműdíj, amelyet posthumus Daniela Hivešová-Šilanová, a Romano nevo lil folyóirat meg­alapítója, főszerkesztője kapta, aki bár maga nem volt roma származású, nagyon sokat tett a cigányságért. A harmadik díjat egy külföldi alkotónak, művésznek ítélik oda: idén Ros­tás-Farkas György részesült az el­ismerésben. Az első alkalommal kivételesen egy negyedik díjat is adományoztak, mégpedig Jožo Schön özvegyének. Ravasz József elárulta azt is, hogy a rendezvény idején meg­született egy új, közép-kelet-eu- rópai roma lap alapításának ötle­te is. „Rostás-Farkas Györggyel közösen azt tervezzük, hogy au­gusztusban Vöröskőn a Romano nevo lil megalakulásának 20. év­fordulóján újságírók, művészek részvételével találkozót szerve­zünk, ahol lefektetjük egy hatnyelvű közös lap koncepcióját is”-mondta. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents