Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-26 / 119. szám, szerda
DIGITALIA 2010. május 26., szerda 14. évfolyam, 20. szám SonyEricsson Xperia X10: Hozza a megszokott minőséget, de sok benne a bosszantó hiányosság Minőség és elegancia, apró hibákkal Sony Ericsson rajongóként már a bemutatás pillanatától vágytam arra, hogy kezembe vehessem a gyártó legújabb modelljét, az Xperia 10-est. A néhány napos tesztelést követően kiderült, nagyon jó telefont alkotott a svéd-japán gyártó, igaz, vannak hiányosságok is. Lássuk a részleteket. CSECS ÁKOS A készülék, külsejét tekintve az eleganciát és a minőséget tükrözi. Hátlapja kellemes tapintású enyhén gumírozott hatást kelt. Bár műanyagból készült, mégsem tapasztalható mozgás, recsegés. A pontos illesztések miatt masszív és precíz kivitelezés. A szélek lekerekítettek, súlypontja jól eltalált, így stabil használatot biztosít, igazán tenyérbeillő darab. Felső síkján a kikapcsoló gomb (mely egyben a „billentyűzár” is), egy 3,5mm-es jack aljzat a fülhallgatónak és egy USB csatlakozó az adatátviteli kábel és a hálózati töltő számára. Jobb oldalán a hangerőszabályzó gombok és egy exponáló gomb a kamerához. A karcolásmentes üveg előlap 4”-os kijelzőt rejt, teljes felületén érintésérzékeny. A kijelző alatti 3 gomb elegendő az egyes funkciók eléréséhez. A korábbi SonyEricsson modellekhez hasonlóan a lehetőségek és vissza gomb mellé egy „asztal megjelenítése” gombot is kapunk. A kijelző kontrasztja és fényereje megfelelő, nappali fényviszonyok mellett is jól látható, a megjelenített képek pedig tiszták, élesek, egyszerűen gyönyörű. Hardveres felszereltsége mindenképp említésre méltó, hiszen lGhz-es processzor ketyeg benne, így a menüben való barangolásra és az egyes alkalmazások indítására késlekedés nélkül reagál. Grafikus processzora a iPhone-éval megegyező, így ebben sem marad el a nagy riválistól. Sajnálatos azonban, hogy bármennyire is csúcsgépről van szó, nem kapta meg az Android rendszer legújabb 2.1-es verzióját, így jelenleg az 1.6-os verzióval kell beérnünk, melyet a SonyEricsson fejlesztői ügyesen kihasználtak és az esetleges hátrányokat sikerült semmissé tenniük. Azonban néhány dologban gyengébben szerepelt a készülék, melyet az év utolsó negyedévére beígért 2.1-es verzióra való frissítéssel várhatóan javítanak a gyártó szakemberei. Ennek ellenére is jól használhatók az alkalmazások, pl. a beépített GPS-sel felszerelt navigációs rendszer, mely a GoogleMaps és más navigáló programban is megállja a helyét. Természetesen Wifi és Bluetooth kapcsolaton keresztül is képes kommunikálni, melyet gyorsvezérlők segítségével ki- és bekapcsolhatunk. Újdonság a Timespace funkció, ezzel a F acebookközösségi oldalon ugyanis folyamatosan figyelemmel kísérhetjük ismerőseink megjegyzéseit és az aktuális történéseket - persze, miután bejelentkeztünk. Ha valamilyen alkalmazást hiányolnánk, akkor az Andorid Markéiban biztosan találhatunk kedvünkre valót, több száz közül. Hiányoltuk a kamera LED vaku- ját életre keltő zseblámpa funkciót, de néhány kattintással sikerült letölteni a szükséges alkalmazást - bár ez automatikusan benne lehetne a készülékben. Ha már a kameránál tartunk, mindenképp szót érdemel annak minősége, ami normál fényviszonyok mellett szép képet készít, ugyanez a videofelvételekre is elmondható. Hibaként említhetjük, hogy rossz fényviszonyok mellett a LED-es segédfény kevésnek bizonyul. Visszatérve az főképemyőre. A felső vonalon elhelyezkedő han- gyányi állapotjelző ikonok, legalább kétszer akkorák is lehetnének, hiszen a kijelző mérete erre lehetőséget adna. További hiányosság a multitasking funkció, hiszen így nem tudunk könnyen és gyorsan a megnyitott és futó alkalmazások között váltani. A korábbi SE telefonokhoz képest a médialejátszó szolgáltatásaiis elég hiányosak, nincs benne sem hangszínszabályzó, és a lejátszási listát sem tudjuk szerkeszteni. De természetesen a Markéiban erre is találhatunk számunkra megfelelő lejátszó programot. A hangszórója beszélgetés közben halk és gyenge minőségű, a csengőhangok, média fájlok lejátszása esetén sem kielégítő a hangerő. Sajnos a fülhallgatót csatlakoztatva is ugyanezt tapasztaltuk. A telefon menüjét böngészve nem találtunk egyszerű fájlkezelőt. Igaz, adatainkat korábbi telefonokról a SonyEriccson oldalán elérhető programmal szinkronizálhatjuk, melyeket akár online módon frissíthetünk. A kapcsolatok alatt az egyes nevekhez számtalan telefonszámot, címet és egyéb adatot rögzíthetünk, de ha mindez már megtörtént, akkor egy általunk kiválasztott személy felhívásához további kattintgatásokra van szükség, hogy eldöntsük mit is szeretnénk, telefonálni, e-mailtími, esetleg üzenni az illetőnek. Hiányoltuk az alapértelmezett szám megadását is több elérhetőségesetén. Ha híváslistánkból csak egy adott hívást szeretnénk törölni, erre sincs lehetőség, csak az összes hívás törlésére, ami igaz az interneten történő előzményekre is. Szöveges bevitelnél a virtuális billentyűzet jól kezelhető és megfelelő az érzékenység, ám előfordult, hogy nem reagált az első érintésre, ami néha zavaró lehet, így ezt szokni kell. Internetes böngészésnél és fényképek nézegetése során hiányoltuk a multitouch lehetőségét, így nagyítani két ujj széthúzásával nem lehet, erre csak a képernyőn megjelenő nagyító ikon használatával van lehetőség, ígéretek szerint az Android 2.1 rendszerrel már ezt a kiegészítést is megkapja. Bár a képernyőnkre bármilyen képet kirakhatunk, a menürendszer témáján nem tudtunk változtatni, így a gyártó által adott kékes háttérrel kell beérnünk. A telefon akkuja közepes használat mellett nagyjából egy napig búja. Csalódást okozotta SonyEricsson Xperia 10-es készüléke. Bár sok esetben hozza a gyártótól már megszokott minőséget, mégis sok a bosszantó hiányosság. Ezzel a készülékkel egyelőre nem lehet konkurálni az Apple telefonjával, az igazi konkurencia talán az X10-es továbbfejlesztett verziója lesz. Csak győzzük kivárni. Megoldást még nem találtak a rövidzárlatokra Rájöttek, mitől robbannak fel a mobiltelefonok FELDOLGOZÁS A Cambridge Egyetem kutatói bejelentették, rájöttek, mi okozhatja a laptopokban, mobiltelefonokban alkalmazott lítium-ion akkumulátorok túlmelegedését és kigyulladását. A probléma okozójának felismerése révén megnyílhat az út a biztonságosabb áramforrások gyártása előtt. Az elmúlt években számos alkalommal járták be a világsajtót olyan esetekről szóló hírek, amelyek laptopok vagy mobiltelefonok akkumulátorainak kigyulladásáról, felrobbanásáról szófiák. A brit egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a lítium telepek működési jellegéből adódik egy fontos hátránya: az áramforrások szén anódjain a töltési és lemerülési ciklusok váltakozása során dendritek, apró kitüremkedések rakódhatnak le a lítiumból, amelyek rövidzárlatot okozhatnak a telep áramköreiben, túlmelegedési vagy akár gyulladást is okozva. Ez a jelenség különösen akkor jelentkezik, ha az adott akkumulátort gyorstöltéssel látják el energiával. Az ilyen típusú akkumulátorok esetében a működés - ahogy arra nevük is utal - a lítium ionok áramlásán alakul, amelyek a pozitív és negatív elektródák közt vándorolva, utóbbinál leadják elektronjukat, vagyis az általuk tárolt töltést. Azért, hogy nagyobb kapacitású lítium-ion akkumulátorokat lehessen gyártani - ami a hordozható eszközök üzemidejének növelése mellett az elektromos autók fejlesztésében is kulcsfontosságú - megoldást kell találni a tűzveszélyesség problémájára - nyilatkozta a Cambridge Egyetem professzora, Clare Grey. Bár megoldást még nem találtak az akkumulátorok gyulladását is okozni képes rövidzárlatokra, mágneses magrezonancia spektroszkópia alkalmazásával legalább már arra módot találtak, hogy vizsgálni tudják a dendritek kialakulását, ezáltal elősegítsék a jelenség megelőzésére szolgáló megoldás kifejlesztését is. (mti) A jelenség akkor jelentkezik, ha az adott akkumulátort gyorstöltéssel látják el energiával (Képarchívum) 2020-ra az elérhető sávszélesség-minimumot 30 Mbit/s-ra tornáznákfel, ám az európai lakosságfele legalább 100 Mbit/s-os sebességgel kapcsolódik majd a netre Európában három év múlva mindenhol elérhető lesz a széles sáv? Neelie Kroes. Az informatikai biztos ismerős terveket valósítana meg. (TASR-felvétel) IT-CAFÉ-HÍR A múlt héten ismertette ötéves cselekvési tervét a tavaly ősszel megválasztott és idén februárban hivatalba lépett második Barroso- bizottság digitális politikáért felelős biztosa, Neelie Kroes. Az általános célokat megfogalmazó program - mely a hivatalos közlemény szerint az Európai Unió gazdaságának fellendülését hivatott előmozdítani, és a digitális korszak vívmányait teijesztené el a társadalom minden szintjén - sok meglepetéssel nem szoígál, több pontja az öt évvel korábbi célkitűzések aktualizált újrafogalmazása. Az uniós ICT-stratégia legfontosabb eleme változatlanul az internet-hozzáférés alapszolgáltatássá tétele az EU-n belül. A felvázolt ütemterv szerint 2013-ra el kell érni, hogy minden uniós állampolgárhoz eljusson valamilyen széles sávú internet, 2020-ra pedig a mindenki számára elérhető sávszélesség-minimumot 30 Mbit/s-ra tervezik feltornászni úgy, hogy az európai lakosság fele ennél jóval gyorsabb, legalább 100 Mbit/s-os sebességgel kapcsolódik a netre. Kroes szerint Európa lemaradása az internetes infrastruktúra tekintetében jelentős az éllovasok mögött. Míg például Japánban és Dél-Koreában a népesség 12, illetve 15 százaléka éri el az internetet optikai hálózaton keresztül, kontinensünkön ez az arány 1 százalék. A biztos által idézett adatok szerint az európaiak 30 százaléka - mintegy 150 millió, javarészt idősebb vagy alacsony jövedelmű polgár - sosem használta még az internetet, tájékoztatás és képzések segítségével őket is be kell vonni az információs társadalomba. A szakmai képzésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a szakemberhiány is egyre sürgetőbb problémává válik. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2015-re 700 ezer IT- munkahely maradhat betöltetlenül az EU-ban. Neelie Kroes - ahogy az e téren a mandátuma alatt áttörést elérni nem tudó elődje, Viviane Reding is tette - fontosnak tartja az egységes európai digitális piac megteremtését, amit egyrészt a páneurópai forgalmazást ellehetetlenítő fragmentált jogkezelési rendszerek, másrészt a határon túli online vásárlást megnehezítő technikai akadályok felszámolása révén remél elérni. „Ma az Egyesült Államokban négyszer annyi zenét vásárolnak online, mint az EU-ban, ahol szűkös a legális kínálat és töredezettek a piacok. Európában csupán egyetlen egységes digitális piac létezik, csakhogy az illegális: a zeneletöltések piaca” - mondta. A programnak része még az internetes bűnözés és a hálózati támadások elleni hatékonyabb fellépés. Ennek eleme lenne egy új, gyors reagálású team felállítása, illetve az Európai Hálózat- és Infor- mációbiztonsági Ügynökség (ENI- SA) szerepének megerősítése, valamint új törvények előterjesztése. A biztos ezen túlmenően azt szeretné, ha az EU 2020-ra megduplázná az informatikai kutatásra és fejlesztésre jelenlegi évente elköltött 5,5 milliárd eurós keretét. A stratégia megvalósításának részleteire az akcióterv nem tér ki, csupán jelzi: több mint 30 „törvényhozási lépésre” lesz szükség az elkövetkező öt évben.
