Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-20 / 114. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 20. Kultúra 9 Perzsia hercege - Az idő homokja című amerikai fantasztikus kalandfilm gyilkos játék a virtuális világban Gyorsan lepergeti a homokóra Dastan herceg (Jake Gyllenhaal) és Tamina (Gemma Arterton) (Fotó: Saturn) Keresgéltem kapaszkodót, amivel, illetve ami miatt jó ismerősömnek ajánlani merném ezt a filmet. Nem jött be egyetlenegy olyan motívum se a játékidő 116 perce alatt, amelyre azt tudnám mondani, hogy minden rosszat felejtet, s azért az egy dologért érdemes végigülni Mike Newell rendező új opusát. Még csak Jake Gyllenhaal teljesítménye se ilyen. TALLÓS1 BÉLA Nincs olyan erőteljes motívum, amely törölni tudná az emlékezetből, hogy Perzsia hercege az idő homokjával nem visz el Perzsiába, - stílusosan szólva - a perzsa történelem elsimult homokviharaiba, még csak a „fantasztikus kaland” (ez a műfajmegjelölés) szárnyain sem. A Trója és a Nagy Sándor hódításai után eleve gyanús egy Per- zsia-film, hacsak nem azért készítik, hogy Brad Pitt és Colin Farrell után Jake Gyllenhaal vállára is rátegyenek egy mondákkal és legendákkal terhelt történelmi filmeposzt. De itt nem erről van szó. Jake Gyllenhaal vállára rátették ugyan a perzsa fílinget, s olyan segítője akad, mint Ben Kingsley, ám ők sem tudják mozivá emelni ezt a filmet. Valójában ugyanis még csak színészi játékot sem igényel a bonyodalom, amely az aktőröktől inkább csak akrobatikát, s némi panelszöveg-felmondást igényel, elcsépelt frázisokat bátorságról, szívérzelmekról, lényegében semmi újról. A kínált képözönnek - amely egy varázshomokkal töltött markolattá tőr útját követi nyomon a vissza-visszatérő időben - egy tétje van: a halálba zaklatás, a gyilkolás, az ostoba viaskodás. A klasszikus mozihoz szokott néző ettől az öldöklő orkánáradattól elborzad. Az akrobatikát szolgáló zenefutamok és a látvány ugyanis valamiféle hosszú számítógép-játékos videoklipet eredményeznek. Biztos, hogy megvan ennek a történelmi kulisszák közé helyezett akció-hajtóvadászatnak is a közönsége, s lesz, aki virtuális gombokat nyomkod majd a mozi sötétjében, s megpróbál erőt sugallva a vászon felé hol ide, hol oda, ennek vagy annak a pozitív és negatív hősnek segíteni ölés- ben vagy menekülésben, s biztos, hogy ezzel is el lehet adni a filmet. De csak remélni lehet, hogy a jövő mozija nem ebben az irányban mozdul el. Mert ebbe most művészet nem szorult, egy fikarcnyi sem. Nincs benne emberi, nincs benne az a kamara- vagy intimdráma, amiért izgulni lehet. Érzelmileg üres marad. Ez lenne az alapvető baj, ezért nem élvezhető, de helyenként még csak nézhetőnek is alig minősíthető, mivel egyes helyein a látvány is megbukik. Azon a ponton, ahogy a főhős Dastan herceg (Jake Gyllenhaal) a perzsa sereg támadását előkészítendő megmássza a városfalat, a kőfalba íjból messziről kilőtt fémkapaszkodókon kúszva felfelé, már jelzi, hogy itt gond lesz bármiféle hitelességgel is. Amikor az üldözött Dastan herceg egy strucc-futóver- seny kellős közepébe csöppen, akkor a helyzet már azon kényszerít elgondolkoztatni, vajon a film a látottak karikatúrájába vált-e át, s görbe tükröt akar-e állítani önmagának. Aztán amikor ilyen értelmiérzelmi buktatókon - a szögekkel körbedobált szívtájék pl. - eljutunk a várható megoldás közelébe, a filmvég nagy jelenete valahol egy föld alatti romhalmazban már a mozi pszichológiai esetét sejteti. Jake Gyllenhaal sajnálható igazán. Nem azért, hogy Tamina (Gemma Arterton) személyében olyan hercegnőt kapott partnerül, akiben vér és szenvedély alig csordul, még inkább alig pezsdül. Azért sajnálatos az ő perzsa tündöklése, mivel nagyobb színész annál, minthogy menő hajbeültetéses fejéből kipislogjon bárányszemekkel, és nagyokat ugráljon, vagy ügyesen kötélakrobatikázzon. Ben Kingsleyről nem is beszélve. De úgy látszik, van az a pénz! Vagy netán Mike Newell neve olyan védjegy: hogy a perzsa műváros-tetőiről vakon ugrani kell... Ősbemutató a kassai Thália Színházban: Márai Sándor - A gyertyák csonkig égnek május 23-án 19 órától Egy megszakadt barátság súlyos titkai FECSÓYVETT „... A barátság... az az emberi kapcsolat, melynél nemesebb nincsen anyától szült elevenek között...” - olvashatjuk Márai Sándor tollából. Hogyan is alakulhat ez a két ember közötti legfontosabb kapcsolat, mi minden befolyásolja, mi ronthatja el, megszakadhat-e végérvényesen, vagy az igaz barátság képes a megbocsátásra - ezekre a kérdésekre kaphatunk választ A gyertyák csonldg égnek című Márai-regény színpadi változatából, melyet Beke Sándor rendezésében május 23-án, vasárnap 19 órától mutatnak be a Thália Színházban. A színpadon egy gyermekkorban szövődött barátság sorsát követhetjük végig. Márai regényében Henrik, a gazdag magyar gróf fia és Konrád, egy egyszerű hivatalnok gyermeke tízéves korukban köt barátságot a bécsi hadapródiskolában. Az évek során szétszakít- hatatlanul összenőnek, de barátságuk hirtelen megszakad, s csak negyvenegy év elteltével találkoznak újra, hogy mindent tisztázzanak, hogy lezárják a közös múltat. Mi történt, mi nyomja a két barát lelkét, mi okozott törést az életükben, ezekre a kérdésekre derül fény az előadásból. Márai regényéből 2005-ben Ig- lódi István rendezett filmet Pozs- gai Zsolt forgatókönyve alapján. Színpadon pedig Budapesten, Sopronban, Genfben, Pozsonyban, Németországban is láthatta a közönség. Kassán most első ízben kerül a deszkákra, szintén Pozsgai Zsolt forgatókönyve alapján. Beke Sándor rendező a sajtótájékoztatón elmondta, a darab a II. világháború idején íródott, s az I. világháború előtt és alatt játszódik, ám központi kérdése, az emberi kapcsolatok, szerelmek, barátságok alakulása folyamatosan, minden időben aktuális téma. Az író számára a szerelem, amely szintén fontos érzelmi és kapcsolati eleme a darabnak, egyenlő a szenvedéllyel. Az élet azonban olyan kegyetlen helyzeteket tartogat, amelyek nyomán mindez gyakran tönkremegy, elvész. Nincs szükség háborúra, hisz ma is jellemző, hogy az erkölcsi értékek széthullása egyéni életek tragédiáit okozza. Éppen ezért a történet nincs a múltba helyezve, az idő nem játszik különösebb szerepet. Sokkal inkább a feszültségeken, az emberi pszichika működésén van a hangsúly. A rendező szerint a szereplők kiválasztása sem volt egyszerű. Főleg Konrád százados szerepére kellett olyan személyiséget találni, aki képes hitelessé tenni a negyven évvel ezelőtti szerelmi háromszög valódiságát. A szerep megformá- lója az egri Gárdonyi Géza Színház színésze, Kelemen Csaba lett, Henrik tábornokot a Thália Színház színésze, Pólós Árpád alakítja. További szereplők Cs. Tóth Erzsébet, Tóbisz Titusz, Abaházi Nagy Lívia. A díszlet és a jelmez Haščák József munkája. Kelemen Csaba és Pólós Árpád (Bodnár Gábor felvétele) RÖVIDEN Újrahasznosítás - kiállítás Somorján Somotja. Újrahasznosítás címmel nyílik kiállítás ma 18 órakor a zsinagógában: a közönség azokat az alkotásokat láthatja, amelyeket a helyi művészeti alapiskola diákjai Liliane Csuka svájci képzőművész vezetése alatt készítettek. A kiállítás ünnepélyes megnyitója rendhagyónak mondható: Liliane Csuka ugyanis ekkor veszi át Somorja város díját Domsitz Károly polgármestertől. Az elismerést a város kulturális életében való tevékeny munkájáért ítélte oda a város önkormányzata a művésznek. Liliane Csukának az elmúlt közel másfél évtizedben többször volt kiállítása az At Home Galleryben, közvetítése révén több külföldi művész is kiállítással mutatkozott be Somorján, valamint a tehetséges hazai fiatalok számára alkotóműhelyeket is vezetett, (me) Sebestyén Márta UNESCO-kitüntetése Párizs. Sebestyén Márta énekesnőnek ítélte oda az UNESCO Művész a békéért (UNESCO Artist for Peace) kitüntető címet a párizsi székhelyű szervezet. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elismerését fennállása óta először kapja magyar művész - tájékozatta az MTI-t szerdán az UNESCO párizsi állandó magyar képviselete. Sebestyén Márta a díjat Irina Bokova UNESCO főigazgató személyes döntése értelmében, Bogyay Katalin UNESCO nagykövet javaslata alapján kapja. A magyar művész évtizedek óta a magyar népzenét és a Kárpátmedence zenei örökségét képviseli a legmagasabb művészi színvonalon, és elkötelezett híve a magyar kultúra és a világ kultúrái közötti párbeszédnek, (mti) Bordás ezredes is eltűnik a Tűzvonalból Budapest. Bár korábban úgy tervezték, másra bízzák Bordás ezredes szerepét, Stohl Andrással együtt végül a karaktert is kiírják az alkotók a Tűzvonalban című televíziós sorozat negyedik évadából - közölte a produkció szerdán az MTI-vel. A színművész május 8-án hajnalban Budapestről otthona felé tartva Fót közelében frontálisan ütközött két másik autóval, egy ember súlyos, egy másik könnyebb sérülését okozva. A vérvétel utáni vizsgálatok azt bizonyították: Stohl András a karambol időpontjában közepesen ittas volt; vérében kábítószert is találtak. Az események miatt a színész visszamondta az RTL Klubon ősszel induló tehetségkutató verseny műsorvezetését, míg a Duna Televízió május 11-én azt közölte, hogy a Tűzvonalban című magyar akciósorozat egyik főszerepét Stohl András helyett másra bízzák. Az ősszel műsorra kerülő, 12 epizódos negyedik évad első felében, vagyis az eddig leforgatott 6 epizódban még megjelenik Stohl András. Arról azonban, hogy Bordás ezredes milyen módon tűnik el a történetből, nem árultak el részleteket, (mti) Az íróval Királyhelmecen találkozhatnak olvasói Grendel a keleti végeken ELŐZETES Királyhelmec. Holnap 17 órakor Grendel Lajossal találkozhatnak olvasói a királyhelmeci művelődési házban, az Irodalom és... sorozatban. A Kossuth-díjas író, a Kalligram Kiadó egyik alapítója, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából látogat a keleti végekre, ahol az intézet igazgatója, Krasztev Péter beszélget vele. Műveinek szemléleti nyitottságával, éles vitastílusával Grendel a szlovákiai magyar irodalom szemléleti gazdagodásának egyik legnagyobb hatású szorgalmazója. Mesterének Mészöly Miklóst tekinti. írói pályája a nyolcvanas évek elejétől ível felfelé, korai regényeivel (Éleslövészet, Galeri, Áttételek) új fejezetet nyitott a szlovákiai magyar irodalomban. E művekben az egyéni, nemzedéki, nemzetiségi lét- és sorsproblémákat három irányból körbejárva számolt le az egyéni és közösségi illúziókkal, hagyományokkal, irodalmi konvenciókkal. A magyar nyelvű eredetivel egy időben mindhárom kötet szlovákul is megjelent, és a szlovák szakma is azonnal befogadta, sőt ma már többen őt tartják a legfontosabb szlovákiai írónak. A regények és novellák mellett esszéivel, tanulmányaival és glosszáival is jelentősét alkotott, az Elszigeteltség vagy egyetemes(Somogyi Tibor felvétele) ség (1991), a Rosszkedvem naplója (1992), a Hazám, Abszurdisz- tán (1998) írásaiban az anyanyelvi kultúrával, a szlovákiai magyar irodalmi hagyomány kérdéseivel, a kisebbségi irodalmak státusával, az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. Grendel Lajosnak eddig húsz kötete jelent meg, az utóbbi években irodalomtörténészként is tevékenykedik: a 20. századi magyar lírával és epikával foglalkozik. Műveit szlovák, német, francia, angol és olasz nyelvre fordították le. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. A holnapi rendezvény a Szépírók Társasága támogatásával, Ä könyv utóélete program keretében valósul meg. (juk)
