Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-19 / 113. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Budapest Kávéházban Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor a Szlovákiai magyar szép irodalom 2010 című antológiát mutatják be a Budapest Kávéház­ban. A kötetet Csanda Gábor irodalomkritikus mutatja be. Az estet Tóth László József Attila-díjas költő vezeti. Az est második részé­nek programja a 2009-es év könyvtermésének értékelése. Az iro­dalomtudományt Beke Zsolt irodalomkritikus, a lírát Jitka Rožňová költő, a prózát pedig Szalay Zoltán prózaíró értékeli, (ú) Magyar fogadás a cannes-i fesztiválon Cannes. Nagyszabású magyar fogadást rendezett hétfőn este a 63. Cannes-i Filmfesztiválon a magyar alkotások külföldi képvise­letével foglalkozó Magyar Filmunió. Az eseményre a seregszemle magyar résztvevői és a szakma Magyarország iránt érdeklődő nemzetközi képviselői kaptak meghívást. A mintegy 250 vendéget a filmfesztivál rendezvényeinek helyet adó ötcsillagos szálloda, a Majestic Hotel Croisette dísztermében tartották, a Fesztiválpalota tőszomszédságában. Jelen voltak a hivatalos válogatásba meghí­vott filmek rendezői, így Kocsis Ágnes, Mundruczó Kornél, Szimler Bálint és alkotótársaik, valamint magyar producerek, kulturális új­ságírók; összesen több mint száz Magyarországról érkezett filmes szakember, (mti) Május végén kerül az európai mozikba a Szégyen Drámai, intenzív, megrázó MTl-HÍR Május végén kerül az európai mozikba a Nobel-díjas John Max­well Coetzee dél-afrikai író Szé­gyen című regényéből készült film John Malkovich főszereplésével. Az 1999-ben Booker-díjat is kiér­demlő regény sötét hangvételű mű, amely az apartheid megszű­nésének hatását elemzi a fokvárosi egyetemről kirúgott irodalompro­fesszor életét bemutatva. Az ő sor­sán át közvetve érzékelteti az egész dél-afrikai fehér közösség megváltozott életét. Magyarországon Coetzee regé­nye 2007-ben, az Art Nouveau ki­adó gondozásában jelent meg. David Lurie ötvenkét éves iroda­lomprofesszor a fokvárosi egyete­men. A kétszeresen is elvált, arro­gáns férfi elcsábítja egyik diákját, majd miután az afférra fény derül, kirúgják állásából. Lányánál, Lu- cynál (Jessica Haines) keres mene­déket egy távoli farmon. Az idők azonban változnak, a fehéreknek az apartheid után az ország szét­szakadó társadalmával kell szem­besülniük. Ezt a ziláltságot pedig gyakran erőszakkal és gyűlölettel kompenzálják. Steve Jacobs auszt­rál rendező drámai, intenzív és megrázó filmadaptációja rideg ár­nyalatokkal és szimbólumokkal van tele, komor képet fest az apar­theid utáni Dél-Affikáról. A regény megjelenése után Coe- tzee-nek is szembesülnie kellett a kritikákkal, amelyek mindenek­előtt a lakosság kevésbé differen­ciáltan ábrázolt, sötét bőrű rétegé­től érték. Adelio Sarro brazil festőművész munkáival egy szelet Brazília költözött a Zámocká utcai Pálffy-palota kiállítótermébe. Adelio Sarro portugál anya és olasz apa gyermekeként 1950-ben született. 1972-től állít ki otthon és külföldön. A pozsonyi tárlat május 28-áig tekinthető meg. Képünkön Adelio Sarro Elfelejtett gondolat című alkotása látható. (Képarchívum) Ridley Scott filmjének látványa lenyűgöző ugyan, de története mást nyújt, mint amit a címe szerint várunk A betyár Robin Hood előélete Az új Robin Hood megformálója Russell Crowe, Marian szerepében Cate Blanchett (Fotó: Bontonfilm) Ez a film nem az a film, ami­re a néző szándéka szerint beült a moziba. Ridley Scott mester egy kicsit megtréfált bennünket. Ugyanis ez az új opus, amelynek nyitófilm­ként Cannes-ban volt a vi­lágpremiere, valamiféle eredetmagyarázat, a legen­da előtti eseményeket fel­mondó előzményfilm, vagyis arról szól, ami Robin of Locksley legendává válása előtt történt-történhetett. TALLÓSl BÉLA Semmi baj sincs ezzel, minek is kellene betömi egy újabb remake- kel a mesteríjász hőstetteiről; kü­lönben is Ridley Scott „vadonatúj filmet” ígért, és adott is Russell Crowe-val a nyeregben. Csakhogy címként a „Robin Hood” mást asszociál, nem azt, amiről a 72 éves Oscar-díjas rendező munkája szól. Mozgóképes történelmi kalan­dozásnak és látványnak pazar, mozizásnak elmegy, különösen, ha az ember romantikus, hazafias, heroikus érzelmekkel vértezte fel magát mielőtt beül a moziba, s ha igazságérzete, szabadságvágya is kellően fűti, egyébként viszont minimum csalódást okoz az új opus. Nem azért, mivel a legorto- doxabb Robin-hívők úgy gondol­hatják, hogy mi jöhet még Kevin Cosmer Robin Hood-megformálá- sa után. Jöhet bármi, hiszen a „történelemfeltámasztás” mozis korszakát éljük teljes gőzzel. Hazai viszonylatban is van erre nem egy példa: Robin Hooddal - stílusosan - rögtön párhuzamba állíthatjuk a legújabb Jánošík-adaptációt Agni­eszka Holland és lánya, Kasia Adamik műhelyéből. Bizonyára az is hozzájárul a fokozott történelmi érdeklődéshez - s ebben főként az antik, illetve a mondákra és a le­gendákra épülő históriára kell gondolni -, hogy technikailag olyan fejlett kort élünk a filmkészí­tés terén is, aminek a lehetőségeit kár lenne nem kihasználni jól el­adható mozgóképek életre hívásá­ra. Soha ilyen látványt nem tudott teremteni az álomgyártás, mint most az új eszközökkel. Fegyve­rekkel, kosztümökkel és főleg a harci epizódokkal - a tömegjelene­tek műszaki sokszorozása révén - a történelmi mozi olyan illúziót kelt, hogy beleámulunk a mesébe- filmbe, s a hitelesség szeplői miatt még csak nem is lázadozunk bő­szen, legfeljebb néhány kritikus és szakember szól ellent. Képiségével lenyűgöz Ridley Scott történelmi kalandokra, a franciák és az angolok viszályko­dásaira, összeesküvésekre, zsar­nokságra, alattvalói engedetlen­ségre stb. építő mozija is, amely­ben a pozitív hősök olyan eszmé­nyért harcolnak, melyben a tör­vénnyel biztosított szabadság a nép vára, a nemzet hazája. Látvá­nyát illetően főleg a vágás emelhe­tő ki, ahogy a harci jeleneteket úgy sikerült ollózni, hogy egymásra ve­tül közel és távol, közelkép és totál plán. Kérdés, hogy ebből a lát­ványból mennyi köthető hitelesen a régi korok - a film által feltá­masztott század - valóságalapjá­hoz! Olyan izgalmasan mozgal­masak, s főleg ismerősek a partra­szállás epizódjai például, hogy pil­lanatok alatt átkapcsol a képzelet a Ryan közlegény megmentése című film partraszállási jelenetéhez. Az 1991-es Robin Hood, a tolva­jok fejedelme című film a kosztü­mös történelmi mozik készítésé­ben jártas Kevin Reynolds rende­zői opusa Kevin Costnerrel a cím­szerepben az ismertető szerint ar­ról szól, hogy Robin of Lock- sley/Robin Hood „a sherwoodi er­dőben lel menedékre, ahol már számos üldözött bujdosik. Robin az élükre áll, hadsereggé szervezi őket, és felveszi a harcot a seriff és emberei ellen. A kalandok köze­pette Robin újra találkozik gyer­mekkori barátjával, az azóta szép fiatal nővé serdült Mariannái.” A fővonalat felvezetendő „előjáték­ból” kiderül az is, hogy - újfent a film ismertetőjét idézve „Robin of Locksley Richárd királlyal ke­resztes hadjáratra indul a Szent­földre. Egy mór harcos, Azeem tár­saságában menekül meg a halál­ból, és együtt térnek vissza szülő­hazájába, Angliába. Hazaérkezve rossz hírek fogadják: az uralkodó távollétét kihasználva anarchiába süllyedt az ország, a nottinghami seriff és társai magukhoz ragadták a hatalmat. Robin családját sem kímélték, édesapját megölték, a vagyonát és a birtokát elkobozták. Robin azonban bosszút esküszik: tisztára akarja mosni a családja nevét, és vissza akarja szerezni mindazt, ami jog szerint őt illeti.” Ridley Scott változata ezekről a bonyodalmakról szól, nem éppen így. Különösen a Marian-vonal más - egyébként ez, Robin és Ma­rian kapcsolatának alakulása az, ami erősebb szála a filmnek. Talán azért, mivel ez alapozza meg azt a legendát, amelyre szinte vala­mennyi ismert Robin Hood-variá- ció épít, s amely valahol ott követ­kezik, ahol ez a film véget ér. Ám a rendező nyilatkozata szerint ez sem véglegesíthető ilyen formá­ban. Ha bejön a film, Ridley Scott belevág a legendába is. Akkor ke­rekedik ki az egész úgy, hogy el­mondhatjuk: ez a film az a film, amire a néző szándéka szerint be­ült a moziba. Nemzetközi tudományos tanácskozást tartanak pénteken a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában A téma: Mikszáth Kálmán és kortársai MISLAY EDIT Pozsony. Mikszáth Kálmán és kortársai - regionalizmus a közép­európai irodalmak kontextusában címmel szervez nemzetközi tudo­mányos tanácskozást május 21-én, pénteken a Szlovák Nemzeti Mú­zeum - A Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeuma a SZNM kiállítási pa­vilonjában (Žižkova u. 16.). Akon- ferencia annak a programsorozat­nak a része, amellyel a múzeum az író emléke, munkássága előtt tisz­teleg halálának centenáriuma al­kalmából. Amellett, hogy Mik­száth életműve ma is méltán kerül a figyelem középpontjába (regé­nyeit ma is kiadják, és népszerű az olvasók körében), számunkra egy kicsit hazai író is, hiszen a mai Szlovákia területén fekvő Szkla- bonyán született 1847-ben. Haj­dani szülőháza már nem áll, há­rom évvel ezelőtt azonban a falu­ban emlékház nyílt - melynek gondozója a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma -, és állandó ki­állítás őrzi A jó palócok, a Különös házasság, A fekete város szerzőjé­nek emlékét. Az ide látogatókat is érdekes programokkal várja az év­forduló kapcsán a múzeum. A pénteki konferencia nem az el­ső szakmai tanácskozás a múzeum rendezésében, amely Mikszáth életművét veszi górcső alá. „A szklabonyai emlékház megnyitása kapcsán tartottuk az első konferen­ciát - mondta Sipos Szilvia, a mú­zeum munkatársa -, amely első­sorban Mikszáth nógrádi gyökerei­re helyezte a hangsúlyt. Már azon a tanácskozáson megfogalmazódott az a gondolat, hogy esedeg ki le­hetne bővíteni ezt a témát Mikszáth szlovákiai, illetve közép-európai vonatkozásaival is. Hiszen vele kapcsolatban elmondhatjuk, hogy közép-európai író volt, műveiben megjelennek a közép-európai régió különböző nemzetei, kultúrái, val­lásai. így most a halálának centená­riumára szervezett konferencia a visegrádi országok szakemberei­nek részvételével közép-európai megközelítésből vizsgálja majd írásművészetét, valamint azt, hogy a közép-európaiság gondolata ho­gyan jelenik meg kortársainál - a szlovák, a cseh, a lengyel, a német irodalomban. Párhuzamokat sze­retnénk találni, vagy ellentéteket. Ez majd kiderül az előadások so­rán. A konferencián elhangzó elő­adásokat egy kis publikációban tervezzük megjelentetni, két nyel­ven, úgy, ahogy a konferencián is elhangzanakmajd.” Kedvcsinálóként álljon itt a pén­teki nemzetközi tudományos ta­nácskozás néhány témája: A regi­onalista prózairodalom variánsai a közép-európai nemzetek irodal­mában (előadó: Németh Zoltán, Bél Mátyás Egyetem, Besztercebá­nya), Theodor Storn a német és a dán kultúra mezsgyéjén (ea: Dr. Milan Žitný, SZTA, Pozsony), A jó palócok és a sumavai „horalok” - Betekintés Mikszáth Kálmán és Karel Klostermann elbeszélői vilá­gába (ea: Simona Kolmanová, Ká­roly Egyetem, Prága), A nemesség ábrázolásának összehasonlítása Mikszáth Kálmán A Noszty fiú ese­te Tóth Marival és Boleslaw Prus A bábu című művek alapján (ea: Dr. Elzbieta Szawerdo, Varsói Egye­tem), A klasszikus liberalizmus és a nemzetek, nemzetiségek a törté­nelmi Magyarországon (ea: Dr. Tőkéczki László, ELTE Budapest), Mikszáth Palócországa mint fikció és valóság (ea: Dr. Karol Wla- chovský, Szegedi Tudományegye­tem). A tudományos tanácskozás nem csupán a szűk szakmai rétegnek szól, tudtuk meg Sipos Szilviától. A múzeum a pénteken 10 órakor kezdődő konferenciára szeretettel vár mindenkit, akit érdekel Mik­száth Kálmán, az irodalomtörté­net, a 19. századi irodalom.

Next

/
Thumbnails
Contents