Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-19 / 113. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Budapest Kávéházban Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor a Szlovákiai magyar szép irodalom 2010 című antológiát mutatják be a Budapest Kávéházban. A kötetet Csanda Gábor irodalomkritikus mutatja be. Az estet Tóth László József Attila-díjas költő vezeti. Az est második részének programja a 2009-es év könyvtermésének értékelése. Az irodalomtudományt Beke Zsolt irodalomkritikus, a lírát Jitka Rožňová költő, a prózát pedig Szalay Zoltán prózaíró értékeli, (ú) Magyar fogadás a cannes-i fesztiválon Cannes. Nagyszabású magyar fogadást rendezett hétfőn este a 63. Cannes-i Filmfesztiválon a magyar alkotások külföldi képviseletével foglalkozó Magyar Filmunió. Az eseményre a seregszemle magyar résztvevői és a szakma Magyarország iránt érdeklődő nemzetközi képviselői kaptak meghívást. A mintegy 250 vendéget a filmfesztivál rendezvényeinek helyet adó ötcsillagos szálloda, a Majestic Hotel Croisette dísztermében tartották, a Fesztiválpalota tőszomszédságában. Jelen voltak a hivatalos válogatásba meghívott filmek rendezői, így Kocsis Ágnes, Mundruczó Kornél, Szimler Bálint és alkotótársaik, valamint magyar producerek, kulturális újságírók; összesen több mint száz Magyarországról érkezett filmes szakember, (mti) Május végén kerül az európai mozikba a Szégyen Drámai, intenzív, megrázó MTl-HÍR Május végén kerül az európai mozikba a Nobel-díjas John Maxwell Coetzee dél-afrikai író Szégyen című regényéből készült film John Malkovich főszereplésével. Az 1999-ben Booker-díjat is kiérdemlő regény sötét hangvételű mű, amely az apartheid megszűnésének hatását elemzi a fokvárosi egyetemről kirúgott irodalomprofesszor életét bemutatva. Az ő sorsán át közvetve érzékelteti az egész dél-afrikai fehér közösség megváltozott életét. Magyarországon Coetzee regénye 2007-ben, az Art Nouveau kiadó gondozásában jelent meg. David Lurie ötvenkét éves irodalomprofesszor a fokvárosi egyetemen. A kétszeresen is elvált, arrogáns férfi elcsábítja egyik diákját, majd miután az afférra fény derül, kirúgják állásából. Lányánál, Lu- cynál (Jessica Haines) keres menedéket egy távoli farmon. Az idők azonban változnak, a fehéreknek az apartheid után az ország szétszakadó társadalmával kell szembesülniük. Ezt a ziláltságot pedig gyakran erőszakkal és gyűlölettel kompenzálják. Steve Jacobs ausztrál rendező drámai, intenzív és megrázó filmadaptációja rideg árnyalatokkal és szimbólumokkal van tele, komor képet fest az apartheid utáni Dél-Affikáról. A regény megjelenése után Coe- tzee-nek is szembesülnie kellett a kritikákkal, amelyek mindenekelőtt a lakosság kevésbé differenciáltan ábrázolt, sötét bőrű rétegétől érték. Adelio Sarro brazil festőművész munkáival egy szelet Brazília költözött a Zámocká utcai Pálffy-palota kiállítótermébe. Adelio Sarro portugál anya és olasz apa gyermekeként 1950-ben született. 1972-től állít ki otthon és külföldön. A pozsonyi tárlat május 28-áig tekinthető meg. Képünkön Adelio Sarro Elfelejtett gondolat című alkotása látható. (Képarchívum) Ridley Scott filmjének látványa lenyűgöző ugyan, de története mást nyújt, mint amit a címe szerint várunk A betyár Robin Hood előélete Az új Robin Hood megformálója Russell Crowe, Marian szerepében Cate Blanchett (Fotó: Bontonfilm) Ez a film nem az a film, amire a néző szándéka szerint beült a moziba. Ridley Scott mester egy kicsit megtréfált bennünket. Ugyanis ez az új opus, amelynek nyitófilmként Cannes-ban volt a világpremiere, valamiféle eredetmagyarázat, a legenda előtti eseményeket felmondó előzményfilm, vagyis arról szól, ami Robin of Locksley legendává válása előtt történt-történhetett. TALLÓSl BÉLA Semmi baj sincs ezzel, minek is kellene betömi egy újabb remake- kel a mesteríjász hőstetteiről; különben is Ridley Scott „vadonatúj filmet” ígért, és adott is Russell Crowe-val a nyeregben. Csakhogy címként a „Robin Hood” mást asszociál, nem azt, amiről a 72 éves Oscar-díjas rendező munkája szól. Mozgóképes történelmi kalandozásnak és látványnak pazar, mozizásnak elmegy, különösen, ha az ember romantikus, hazafias, heroikus érzelmekkel vértezte fel magát mielőtt beül a moziba, s ha igazságérzete, szabadságvágya is kellően fűti, egyébként viszont minimum csalódást okoz az új opus. Nem azért, mivel a legorto- doxabb Robin-hívők úgy gondolhatják, hogy mi jöhet még Kevin Cosmer Robin Hood-megformálá- sa után. Jöhet bármi, hiszen a „történelemfeltámasztás” mozis korszakát éljük teljes gőzzel. Hazai viszonylatban is van erre nem egy példa: Robin Hooddal - stílusosan - rögtön párhuzamba állíthatjuk a legújabb Jánošík-adaptációt Agnieszka Holland és lánya, Kasia Adamik műhelyéből. Bizonyára az is hozzájárul a fokozott történelmi érdeklődéshez - s ebben főként az antik, illetve a mondákra és a legendákra épülő históriára kell gondolni -, hogy technikailag olyan fejlett kort élünk a filmkészítés terén is, aminek a lehetőségeit kár lenne nem kihasználni jól eladható mozgóképek életre hívására. Soha ilyen látványt nem tudott teremteni az álomgyártás, mint most az új eszközökkel. Fegyverekkel, kosztümökkel és főleg a harci epizódokkal - a tömegjelenetek műszaki sokszorozása révén - a történelmi mozi olyan illúziót kelt, hogy beleámulunk a mesébe- filmbe, s a hitelesség szeplői miatt még csak nem is lázadozunk bőszen, legfeljebb néhány kritikus és szakember szól ellent. Képiségével lenyűgöz Ridley Scott történelmi kalandokra, a franciák és az angolok viszálykodásaira, összeesküvésekre, zsarnokságra, alattvalói engedetlenségre stb. építő mozija is, amelyben a pozitív hősök olyan eszményért harcolnak, melyben a törvénnyel biztosított szabadság a nép vára, a nemzet hazája. Látványát illetően főleg a vágás emelhető ki, ahogy a harci jeleneteket úgy sikerült ollózni, hogy egymásra vetül közel és távol, közelkép és totál plán. Kérdés, hogy ebből a látványból mennyi köthető hitelesen a régi korok - a film által feltámasztott század - valóságalapjához! Olyan izgalmasan mozgalmasak, s főleg ismerősek a partraszállás epizódjai például, hogy pillanatok alatt átkapcsol a képzelet a Ryan közlegény megmentése című film partraszállási jelenetéhez. Az 1991-es Robin Hood, a tolvajok fejedelme című film a kosztümös történelmi mozik készítésében jártas Kevin Reynolds rendezői opusa Kevin Costnerrel a címszerepben az ismertető szerint arról szól, hogy Robin of Lock- sley/Robin Hood „a sherwoodi erdőben lel menedékre, ahol már számos üldözött bujdosik. Robin az élükre áll, hadsereggé szervezi őket, és felveszi a harcot a seriff és emberei ellen. A kalandok közepette Robin újra találkozik gyermekkori barátjával, az azóta szép fiatal nővé serdült Mariannái.” A fővonalat felvezetendő „előjátékból” kiderül az is, hogy - újfent a film ismertetőjét idézve „Robin of Locksley Richárd királlyal keresztes hadjáratra indul a Szentföldre. Egy mór harcos, Azeem társaságában menekül meg a halálból, és együtt térnek vissza szülőhazájába, Angliába. Hazaérkezve rossz hírek fogadják: az uralkodó távollétét kihasználva anarchiába süllyedt az ország, a nottinghami seriff és társai magukhoz ragadták a hatalmat. Robin családját sem kímélték, édesapját megölték, a vagyonát és a birtokát elkobozták. Robin azonban bosszút esküszik: tisztára akarja mosni a családja nevét, és vissza akarja szerezni mindazt, ami jog szerint őt illeti.” Ridley Scott változata ezekről a bonyodalmakról szól, nem éppen így. Különösen a Marian-vonal más - egyébként ez, Robin és Marian kapcsolatának alakulása az, ami erősebb szála a filmnek. Talán azért, mivel ez alapozza meg azt a legendát, amelyre szinte valamennyi ismert Robin Hood-variá- ció épít, s amely valahol ott következik, ahol ez a film véget ér. Ám a rendező nyilatkozata szerint ez sem véglegesíthető ilyen formában. Ha bejön a film, Ridley Scott belevág a legendába is. Akkor kerekedik ki az egész úgy, hogy elmondhatjuk: ez a film az a film, amire a néző szándéka szerint beült a moziba. Nemzetközi tudományos tanácskozást tartanak pénteken a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában A téma: Mikszáth Kálmán és kortársai MISLAY EDIT Pozsony. Mikszáth Kálmán és kortársai - regionalizmus a középeurópai irodalmak kontextusában címmel szervez nemzetközi tudományos tanácskozást május 21-én, pénteken a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a SZNM kiállítási pavilonjában (Žižkova u. 16.). Akon- ferencia annak a programsorozatnak a része, amellyel a múzeum az író emléke, munkássága előtt tiszteleg halálának centenáriuma alkalmából. Amellett, hogy Mikszáth életműve ma is méltán kerül a figyelem középpontjába (regényeit ma is kiadják, és népszerű az olvasók körében), számunkra egy kicsit hazai író is, hiszen a mai Szlovákia területén fekvő Szkla- bonyán született 1847-ben. Hajdani szülőháza már nem áll, három évvel ezelőtt azonban a faluban emlékház nyílt - melynek gondozója a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma -, és állandó kiállítás őrzi A jó palócok, a Különös házasság, A fekete város szerzőjének emlékét. Az ide látogatókat is érdekes programokkal várja az évforduló kapcsán a múzeum. A pénteki konferencia nem az első szakmai tanácskozás a múzeum rendezésében, amely Mikszáth életművét veszi górcső alá. „A szklabonyai emlékház megnyitása kapcsán tartottuk az első konferenciát - mondta Sipos Szilvia, a múzeum munkatársa -, amely elsősorban Mikszáth nógrádi gyökereire helyezte a hangsúlyt. Már azon a tanácskozáson megfogalmazódott az a gondolat, hogy esedeg ki lehetne bővíteni ezt a témát Mikszáth szlovákiai, illetve közép-európai vonatkozásaival is. Hiszen vele kapcsolatban elmondhatjuk, hogy közép-európai író volt, műveiben megjelennek a közép-európai régió különböző nemzetei, kultúrái, vallásai. így most a halálának centenáriumára szervezett konferencia a visegrádi országok szakembereinek részvételével közép-európai megközelítésből vizsgálja majd írásművészetét, valamint azt, hogy a közép-európaiság gondolata hogyan jelenik meg kortársainál - a szlovák, a cseh, a lengyel, a német irodalomban. Párhuzamokat szeretnénk találni, vagy ellentéteket. Ez majd kiderül az előadások során. A konferencián elhangzó előadásokat egy kis publikációban tervezzük megjelentetni, két nyelven, úgy, ahogy a konferencián is elhangzanakmajd.” Kedvcsinálóként álljon itt a pénteki nemzetközi tudományos tanácskozás néhány témája: A regionalista prózairodalom variánsai a közép-európai nemzetek irodalmában (előadó: Németh Zoltán, Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya), Theodor Storn a német és a dán kultúra mezsgyéjén (ea: Dr. Milan Žitný, SZTA, Pozsony), A jó palócok és a sumavai „horalok” - Betekintés Mikszáth Kálmán és Karel Klostermann elbeszélői világába (ea: Simona Kolmanová, Károly Egyetem, Prága), A nemesség ábrázolásának összehasonlítása Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival és Boleslaw Prus A bábu című művek alapján (ea: Dr. Elzbieta Szawerdo, Varsói Egyetem), A klasszikus liberalizmus és a nemzetek, nemzetiségek a történelmi Magyarországon (ea: Dr. Tőkéczki László, ELTE Budapest), Mikszáth Palócországa mint fikció és valóság (ea: Dr. Karol Wla- chovský, Szegedi Tudományegyetem). A tudományos tanácskozás nem csupán a szűk szakmai rétegnek szól, tudtuk meg Sipos Szilviától. A múzeum a pénteken 10 órakor kezdődő konferenciára szeretettel vár mindenkit, akit érdekel Mikszáth Kálmán, az irodalomtörténet, a 19. századi irodalom.
