Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-12 / 107. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. www.ujszo.com Nóta-gyilkosság: lezárult a vizsgálat Besztercebánya. Múlt héten lezárult a rendőrségi vizsgálat Július Nóta futballkapus meggyilkolása ügyében - erősítette meg a kerületi ügyészség. Napokon belül megérkezik az illetékes vizsgálótiszttől az ügy teljes dokumentációja a vádemelési javaslat. A sportoló brutális meggyilkolásával a 23 éves rimajánosi (Rimavské Janovce) Milan Z.-t gyanúsítják, (sita, szász) Lezárult Rehákék zsarolási ügye Pozsony. Felmentő ítélettel zárult Ladislav Rehák nagyvállalkozó fiának zsarolási ügye. Martin Rehákot és társait zsarolással vádolta meg egyik cégük könyvelője: állítása szerint 2006 októberében arra kényszerítették, hogy közjegyzői okiratban ismerjen el 165 970 eurós (5 millió korona) tartozást. A korábbi vádlottak szerint a könyvelő a pénzt elsikkasztotta. Az ügyben egy ideig vádlottként szerepelt Emest Valko ismert jogász, egykori alkotmány- bíró is. A könyvelő ellen a sikkasztás miatt folyik eljárás, (t) Speciális leolvasóberendezéseket kap a rendőrség Ismét lesz kis és nagy forgalmi DEMECS PÉTER Pozsony. A rendőrség ismét visszatér a jól bevált szokáshoz: a kis és a nagy forgalmi engedélyek kiadásához. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint ugyanis rendkívül rossz tapasztalatok vannak a nagy, papír forgalmi engedélyekkel, amelyek könnyen megrongálódnak. Ezért az uniós személyazonosságihoz és jogosítványhoz hasonlóan a forgalmi engedélyt is műanyag csipkártyákra cserélik. A régi igazolványok papírfelüle- téról idővel lekoptak a feliratok. „Nagyon rossz tapasztalataink voltak a régi típusú engedélyekkel, gyakran már egy használat után tönkrementek. A papír műszakit otthon kell tartani az esetre, ha a kicsit elveszítik” - jelentette ki sajtó- tájékoztatóján Robert Kaliňák belügyminiszter. A kis kártyán feltüntetik a gépkocsi alapvető adatait, s ugyanezeket betáplálják a kártyába ültetett csipbe. Az új igazolvány számos védjegyet tartalmaz. Ha a tulajdonos elveszíti, akkor a rendőrség a bejelentés után leblokkolja a kártyát, így a bűnözők nem tudják hasznátvenni. További újdonság, hogy júniustól a közlekedés-rendészeteket, illetve az igazolványok kiadását végző rendőrségi irodákat 126 olyan leolvasóberendezéssel látják el, amelyekkel a gépjárművek tulajdonosai leolvashatják a kártyán szereplő adatokat, a gépkocsi biztosításáról szóló információkat. Ezeket ugyanis biztonsági okokból szabad szemmel nem lehet látni a kártyán. A rendőrség járőreit is felszerelik Uyen speciális berendezésekkel, melyeknek köszönhetően a közúti ellenőrzések során a helyszínen is ellenőrizhetik a kártya eredetiségét. A csipkártyák kiadását június 1-jén kezdik. A rendőrségnek 30 napja lesz a műanyag kártyák kézbesítésére. Ezalatt a sofőr a papír forgalmit fogja felmutatni közúti ellenőrzésnél. Az igazolványt két napon belül is kiállíthatják, ezért viszont plusz illetéketkell fizetni. ________ kampányhírek mmmmmmmmc-i ..... ♦ Iveta Radičová szerint nincs akadálya, hogy a jobboldal a választások után megegyezzen a közös kormányzásról. Az SDKÚ listavezetője szerint az együttműködést a múltbeli tapasztalatokra lehet építeni. Kizárta a KDH által kínált lehetőséget, hogy az SDKÚ és a KDH a Smer- rel alakítson kormányt. Radičová szerint erre nincs mód, hiszen pártja kimondta: nem szövetkezik a jelenlegi kormánypártokkal. (TASR) ♦ Az SaS csökkentené, vagy elvenné a családi pótlékot azoktól a roma szülőktől, akiknek gyerekei igazolatlanul hiányoznak az iskolából. Már egy igazolatlan óra is a juttatás csökkenését eredményezné. Sulíkék alternatívát dolgoztak ki a Smer által javasolt bentlakásos iskolák rendszere mellé, ami szerintük azért nem elfogadható, mert elszakítja a gyerekeket a családjuktól. (SITA) ♦ Az SDĽ felszólította a Smert, hogy távolítsa el azokat az óriásplakátokat, amelyeken azt állítja, olcsóbbak lettek a gyógyszerek. „A betegeknek ma többet kell hozzáfizetniük a gyógyszerekhez, mint 2006-ban, amikor a Smer kormányra került” - jelentette ki Marek Blaha, az SDĽ elnöke. Szerinte Ficóék a húsz koronás vizitdíj megszüntetésén kívül semmit nem változtattak az egészségügy terén. Az SDĽ támogatottsága a legutóbbi felmérés szerint 2,4 százalék. (TASR) Ki-ki különböző megfontolásból támogatja vagy ellenzi, hogy Szlovákia részt vállal a segélynyújtásban Kampánytéma a görög kölcsön Pozsony. A mai rendkívüli parlamenti ülésről Robert Fi- co kormányfő a múlt héten előre kijelentette, hogy semmi értelme. Az ellenzéki pártok - elsősorban az SDKÚ - viszont élni szeretnének alkotmányosjogukkal, szerintük a görögöknek nyújtandó kölcsön, valamint az euróövezet védelmét célzó pénzügyi alap kérdésében a parlament nélkül nem dönthet a kormány. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A beterjesztett határozati javaslat arra kötelezné a kormányt, hogy foglaljon állást a Görögországnak nyújtandó segély kérdésében, egyben kimondaná, hogy a parlament fenntartja magának a jogot a Görögországgal kötendő hitelszerződésjóváhagyására. Grigorij Mesež- nikov politológus szerint jogos az ellenzéki igény a téma megvitatására. „Rossz üzenet lenne a külföld számára, ha azt lámák, hogy a szlovák politikusok nem képesek tárgyalni erről a kérdésről” - mondta. Nem kizárt ugyanis, hogy az ülés napirendjét nem fogadják el, bár az SNS egyelőre még támogatja az ülést összehívó három ellenzéki párt, az SDKÚ, a KDH és az MKP kezdeményezését. Ivan Mildoš (SDKÚ) volt pénzügyminiszter szerint éppen az ilyen intézkedések vezetnek az euróövezet bukásához. „Nem tartunk helyesnek olyan segélycsomagot, amellyel a gazdag és felelőtlen országok adósságait a szegényebb országok fizetik ki. Egyik kölcsönt a másikkal fedezni nem megoldás” - véli Mikloš. Erik Láštic politológus szerint nem kérdéses, hogy az unió intézményei gyökeres reformokat követelnek. „Most azonban az euró megmentése a legfontosabb feladat, erre kell minden eszközzel törekedni” - magyarázta a politológus. Simon Zsolt, a Híd alelnöke Robert Rico (TASR-felvétel) szerint nyilvánvaló, hogy az euróövezet helyzetét stabilizálni kell, a görög kölcsön Szlovákiát érintő feltételeivel azonban nem értenek egyet. Ivan Švejna, a Híd másik alelnöke szerint lényegében mindegy, mekkora összeget hagyott jóvá a mentőalapba az EU. „Ennek inkább szimbolikus jelentése van, ezzel akarják kifejezni, hogy mindent megtesznek azért, hogy megtartsák az eurót. Az viszont megkerülhetetlen tény, hogy a görögök által elkövetett hibákat a többi államban is megtaláljuk, vagyis ez az egész előrelátható volt, mégsem foglalkozott vele senki”. Az MKP szintén részt vesz a délután egy órakor kezdődő tárgyaláson, álláspontjukat illetően a ma délelőttre összehívott frakcióülésen egyeztetnek. A KDH képviselői egyetértenek abban, hogy Szlovákiának részt kell vállalnia a görögöknek nyújtandó segítségben. „De bármilyen intézkedést csak akkor szabad jóváhagyni, miután Görögország konkrét lépéseket tett a reformok terén” - nyilatkozta Martin Frone. A görögöknek szánt kölcsönt a kormánypártok közül egyedül az SNS ellenzi. A HZDS képviselői részt sem vesznek az ülésen. Jozef Habánik alelnök szerint az ülés csak populista jelszavak pufogtatásáról fog szólni. „A szegények adjanak kölcsön a gazdagoknak? A kérdés ennél bonyolultabb. Szlovákia polgárai eddig az euró pozitívumait élvezhették, most mindent meg kell tenni azért, hogy az euró megmaradjon” - így Habánik. Richard Sulik, a parlamenten kívüli SaS elnöke abszurdumnak tartja, hogy Szlovákia kölcsönt vesz fel, hogy segíthessen a görögöknek. Sulik szerint unokáink is fizetni fogják a törlesztőrészleteket. Mesežnikov szerint nem szabad összemosni a látszólag egy táborba tartozó pártok álláspontját. „Az SDKÚ és az SNS is ellenzi a Görögországnak nyújtandó segélyt, de az SDKU azt kifogásolja, hogy a kormány nem tett meg mindent az uniós döntés befolyásolása érdekében” - mondta Mesežnikov. - Az SNS viszont csak saját magán akar segíteni.” A KDH álláspontját kézenfekvőnek tartja. „Ján Figeľ, műit volt uniós biztos meghatározza pártja álláspontját, az eurokon- form megoldást részesíti előnyben” -jelentette ki a politológus, (vps) Fico magánszáma a köztévében Robert Fico hétfőn este a közszolgálati televízióban próbálta elmagyarázni, miben érinti az unió kríziskezelési stratégiája Szlovákiát. Beszédében kritizálta az ellenzéki pártokat, amelyek szerinte politikai tőkét kovácsolnak a témából. A ČTK által megszólított elemzők egyetértenek abban, hogy Fico kihasználta a helyzetet arra, hogy a televízióban kampányoljon. Michal Horský politológus szerint ha egy párt elnöke miniszterelnökként arra használja a görög kölcsön ügyét, hogy legnagyobb riválisát támadja, az nélkülöz mindenféle politikai kultúrát. Drámai helyzetben 5,3 milliárdot kellene fizetnünk, ez az éves állami költségvetési bevétel 42 százaléka Fejenként 977 euróval támogatnánk az uniót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony, A Brüsszelben lezárult hétvégi tárgyalásokon az is kiderült, hogy az euróövezet stabilitására létrehozott 750 milliárd eurós pénzalap (ebből a Szlovákiára eső rész mintegy 4,5 milliárd euró) esetleges igénybevételénél a tagállamok kormányainak a jelenleginél is kisebb beleszólása lesz. Erre állítólag azért van szükség, hogy az unió minél gyorsabban tudjon reagálni a hasonló krízishelyzetekre. A jövőben tehát aligha jut majd idő arra, hogy az egyes parlamentek a Brüsszelben meghozott döntéseket megtárgyalják. A szlovák kormány egyetért az Európai Unió mentőtervével, és azt állítja, hogy Szlovákiának nem kell konkrét pénzösszeggel hozzájárulnia a tervhez. „Tényleges pénzt nem fogunk folyósítani, mi csak garantálunk, ám nem fizetünk” - vélekedett Robert Fico kormányfő a 750 milliárd eurós pénzügyi mentőövről. Pozsony egyébként nincs is abban a helyzetben, hogy az eurózó- na tagjaira eső 440 milliárdból kivegye a részét. Szlovákiának szükség esetén 4,488 milliárd eurót kellene előteremtenie, s ha ehhez még hozzávesszük a Görögországnak szánt, 80 milliárd euróra rúgó eu- rózónás segítség Szlovákiára eső részét (816 millió euró), akkor a Fico-kabinetnek drámai helyzetben együttesen 5,304 milliárd eurót kellene befizetnie a közösbe. Ez tetemes összeg, hiszen az idei éves állami költségvetési bevételek 42 százalékának felel meg. Vagy másképpen kifejezve, minden egyes szlovák polgár 977 euróval támogatná a bajbajutott Európai Uniót. Az egyik cseh bank a napokban kiszámolta, hogy a csak a görögöknek szánt 816 millió eurós szlovák segítség - amit viszont kénytelen lesz állni a Fico-kormány- arányait tekintve nagyobb tehertétel Pozsonynak, mint a több mint 22 mü- liárd eurós német segítség Berlinnek. Szlovákia ugyanis az eurózó- na legszegényebb tagállama, és figyelembe véve a szlovák órabér nagyságát, nálunk tart legtovább megtermelni, előállítani a kívánt összeget, (vps, shz) Kevesebben kapnak prémiumot, tizenharmadik fizetést csak az alkalmazottak 19 százaléka kapott Az alkalmazottakon spórolnak a cégek Hányán kaptak juttatásokat Juttatás 2010. első negyedéve 2009. első negyedéve visszaesés Továbbképzés 27 39-29 Rugalmas munkaidő 22 33-33 Mobiltelefon magánhasználatra 20 29-32 Nyugdíjtakarékossági hozzájárulás 17 28-38 Étkezési többlethozzájárulás 14 22-37 Plusz szabadság 10 15-36 Szolgálati autó magánhasználatra 9 14-32 Sport- és kulturális rendezvények 8 16 47 Utazási költségek térítése 7 11-35 Hétvégi céges rendezvények 6 11-44 Extra egészségügyi ellátás térítése 4 6-37 Forrás: merces.sk, adatok százalékban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság idején a cégek minden téren megpróbálnak takarékoskodni, nagyon sok vállalat épp az alkalmazottaknak juttatott ún. bónuszo- kon spórol. Jóval kevesebb cégnél van prémium, rendkívüli jutalom, egyéb anyagi juttatás. A merces.sk internetes honlap felmérése szerűit az utóbbi egy évben kevesebb alkalmazott kapott prémiumot, mint korábban. „Tizenharmadik fizetést csak az alkalmazottak 19 százaléka, jutalmat csak 17 százalékuk kapott” - fejtette ki Miroslav Dravecký, a merces.sk projektmenedzsere. A prémiumok alacsonyabbak, átlagban 73 euróval csökkentek. A nem műszaki jellegű állásban levők vesztettek a legtöbbet, és a topmenedzserek jártak a legjobban, az ő jutalmaik még nőttek is, bár a tizenharmadik fizetés az ő esetükben is gyakran elmaradt. Egyéb juttatások esetében is spórolnak a cégek. A válság előtt gyakori volt, hogy a munkáltató hétvégi céges akciókat szervezett, fizette az alkalmazottak különböző kulturális- vagy sportrendezvényeken való részvételét, továbbképzésekre küldte őket - mindez a legtöbb helyen már a múlté. A beosztástól is függ, hogy ki mennyi kedvezményt veszít. Például a topmenedzsereknek 11 százaléka esett el a továbbképzés lehetőségétől, s minél alacsonyabb beosztásban van valaki, annál magasabb ez az arány. Nagyon kevés már az a vállalat is, amely bonuszként plusz egy hét szabadságot ad alkalmazottainak, vagy hogy a törvény által megszabott mértéken felül téríti az étkezést, sőt akadnak munkáltatók, akik elvették alkalmazottaiktól az ebédjegyeket, holott ezt törvény úja elő. Igencsak ritkaságszámba megy a gazdasági válság kitörése óta az is, hogy bizonyos funkciókban magánhasználatra is igénybe vehető a szolgálati autó, a mobiltelefon vagy a laptop. (sán, pr)
