Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-12 / 107. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. Közélet 3 Mikolaj nem ijedt meg a váratlan feladattól, technokrata módon irányította az oktatásügyet - az ellenzék a parlamentben egyszer sem akarta visszahívni Reformminisztérium, kétes teljesítménnyel A párt úgy érzi, jelöltje sikeres volt: a romák mellett az oktatásüggyel kampányol (Tomáš Benedikovič felvétele) Más tárca irányítására szemelték ki, ám az oktatásügy élén kötött ki. Reformokat hirdetett meg, többet el is fogadtatott, ám a szakemberek szerint nem egy esetben nagyobb kárt okozott velük, mint hasznot hozott volna. Ma Ján Mikolajt és az oktatásügyi tárca teljesítményét értékeljük. MÓZES SZABOLCS Amikor 2006 nyarán megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a három későbbi kormánypárt között, az SNS Ján Mikolaj számára a közlekedési tárcát kívánta kiharcolni. Ebből végül nem lett semmi, mert a sztrádaépítés Robert Fico egyik szívügye, másrészt a közlekedésügyben óriási pénzek mozognak, így Slotáéknak - többek között - az oktatásüggyel kellett beérniük. Mikolajnak tehát nem maradt más választása, mint pár hét alatt átkvalifikálnia magát közlekedési szakemberből oktatásügyi miniszterré. A miniszter négy éves ténykedése ennek megfelelően is nézett ki: a kormányprogram által megszabott tervek nagy részét igyekezett teljesíteni, ám nem volt világos elképzelése és koncepciója az általa vezetett szakterület legfontosabb és legégetőbb kérdéseit illetően. A felülről erőltetett, szakmailag nem kellően konzultált és gyors ütemben elfogadott újítások eredménye az lett, hogy papíron Mikolaj a Fico- kormány egyik legaktívabb és leginkább reformorientált minisztere volt, ám az intézkedések milyensége nagy kérdőjeleket - bizonyos esetekben komoly felkiáltójeleket - hagy maga után. Mindehhez társult még a mindenkori SNS-es oktatásügyi miniszter kötelező magyarellenes agendája. Mikolajnak volt néhány panamázós botránya is, ám ezek nem voltak elég hangosak és elég nagy összegről szólóak ahhoz, hogy megrengessék pozícióját. így azon kevés tárcavezető közé tartozott, aki ellen egyszer sem nyújtottak be bizalmatlan- sági indítványt a parlamentben. Közoktatási törvény Az elmúlt négy év legnagyobb változtatása az alap- és középiskolákat érintette. A szakemberek már hosszú évek óta szót emeltek a közoktatás megreformálásáért, ezt a sok mindent megváltoztató második Dzurinda-kabinet oktatásügyi tárcájának sem sikerült kiviteleznie. Mikolaj vezetése alatt közel negyedszázad után új közoktatási törvénye lett az országnak, amely elvileg megteremtette az alap- és középfokú oktatás modernizációjának a lehetőségét. Elvileg, ugyanis a jogszabályt kellő előkészítés és szakmai vita nélkül bocsátották szavazásra, ami meg is látszott a változtatások színvonalán. A törvény lehetővé teszi, hogy az iskolák saját arculatot alakítsanak ki iskolai programjuk alapján - a tanterv közel harmadát ők állíthatják össze. Ezt viszont anélkül vezették be, hogy felkészítették volna a pedagógusokat egy ilyen mély változtatásra, ráadásul az iskolai programot pár hét alatt kellett megírniuk a tanároknak. Máshol hosszú évekig vezették be az ilyen jellegű reformokat, nálunk egy év sem telt el a jogszabály megírása és hatályba lépése között. A törvény ráadásul sok helyen megkötötte a pedagógusok kezét, és a tankönyvpiac további centralizációja miatt megnehezítette a lényegi változásokat: minden tantárgyhoz ugyanis csak egy tankönyvet hagy jóvá és támogat a minisztérium. A tankönyvek pedig - a reform gyors bevezetése miatt- éveket késnek. Oktatásügyi szakemberek szerint a két éve bevezetett reform csak papíron valósult meg, a gyakorlatban az iskolák nagy része a minisztérium által megadott iskolai program-minta alapján „készítette" elő saját tantervét. Elemzők szerint a mikolaji reform átültetésének egy most még kevésbé látható negatív vonzata fenyeget: félő, hogy a következő kormányzatok nem fognak akarni ehhez a kulcs- fontosságú szakterülethez nyúlni, „megreformáltnak" vélve azt. Egyetemi kontinuitás A felsőoktatás terén már kevésbé voltak sikeresek Mikolaj kezdeményezései. A miniszter többször meg kívánta változtatni a főiskolai törvényt, ez végül - részlegesen - csak tavaly sikerült neki. Az ok: a tárcavezető indítványait rendre megbuktatta a legkisebb koalíciós partner, melynek elnöke általában nem szokta megbocsátani az „árulást". Mikolaj ugyanis 2002-ben a HZDS tagjaként nyert parlamenti mandátumot, hogy egy évre rá a Vojtech Tkáč vezette „íázadókkal" együtt távozzék Mečiar frakciójából. A minisztérium Mikolaj vezetése alatt bevezette a tandíjat a távutas egyetemi hallgatók számára, ezzel gyakorlatilag legalizálta a korábbi állapotokat. Mint tavaly kiderült, több intézmény a legális tandíj mellett továbbra is különböző illetékek ürügyén „szed sápot“ diákjaitól. Szintén Mikolaj nevéhez fűződik a hazai felsőoktatási intézmények besorolása, mégha ezt a folyamatot a korábbi kormányzat készítette elő és kezdte meg. Az intézményeket tavaly három csoportra osztották, azzal a céllal, hogy a legszínvonalasabb egyetemeket kiemelten tudják támogatni. Mint arra egy. függeden elemzés is rámutatott, a besorolás távolról sem volt hibátlan, a kritériumok egy részét viszonylag szelektíven alkalmazták az illetékesek. Ennek köszönhetően vélhetően olyan intézmények is egyetemi státuszt kaptak, melyeknek még az úgynevezett besorolatlan - főiskolai - státusz elérése is gondot okozott volna. Kosicétől Bratislaváig Mivel SNS által felügyelt tárcáról van szó, itt sem maradhatott el a permanens magyarellenesség, mely főként az első két évben volt tetten érhető. A nacionalista szólamokra vevő szavazók kegyeiért folytatott küzdelem kicsúcsosodá- sát a magyar tankönyvekben szereplő földrajzi nevek írásmódja és a szlovák órák száma jelentette. Mikolaj a közoktatási reform keretében több szlovák nyelvi órát akart bevezetni a magyar iskolákban, hosszú huzavona után viszont meg kellett hátrálnia a Smer akarata előtt, mely 2008 tavaszán politikai üzletet kötött az MKP-val. Ennek keretében Csákyék megígérték, hogy megszavazzák az ellenzék által bojkottált Lisszaboni Szerződést, míg a Smer többek között a szlovák órák kérdésében engedett. A földrajzi nevek ügyében viszont senki sem akadályozta Mikolaj „kibontakozását". A 2007-ben fű alatt - és többek között a magyar képviselők beleegyezésével is - megváltoztatott geodéziai törvényre hivatkozva elrendelte, hogy a tankönyvekben szlovák nyelven legyenek feltüntetve a helynevek. Később beleegyezett a magyar nevekbe is, ha azok zárójelben a szlovák megnevezés után következnek. Hosszas huzavona után végül a parlament 2008 végén fogadta el a közoktatási törvényt, mely ködös megfogalmazásokba csomagolva engedélyezi a magyar helynevek használatát. A módosítást két hónapra rá ismét el kellett fogadnia a törvény- hozásnak, mivel az államfő elsőre nem írta alá. A jogszabály nem fogalmaz egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy milyen módon és hol kell feltüntetni a szlovák illetve a magyar megnevezést, és mely helynevekre vonatkozik ez a rendelkezés. Az SNS és a HZDS a hetekben jelezte, hogy a módosítást az alkotmánybíróságon fogja megtámadni. A „nemzeti" irányítás a tankönyvírás és a tantervek megszerkesztésének tekintetében is megmutatkozott. A történelmi és honismereti tankönyvek egy részét nacionalista szemléletű történészekkel kívánja megíratni a tárca. Részben a tárca nevéhez fűződik a minisztert jelölő párt képviselői által benyújtott hazafiassági törvény is, mely nagyrészt az iskolákat érintette volna. A parlament végül a Smer javaslatára a „hazafiasság" enyhébb változatát fogadta el. Mit ígért a kormány? ♦ Új közoktatási törvényt teljesült ♦ Törvényt a pedagógusokjogállásáról teljesült ♦ A felsőoktatási intézmények egyetemi és nem egyetemi státuszú főiskolákra osztását teljesült ♦ A felsőoktatási törvény átfogó módosítását nem teljesült ♦ A nemzetiségi oktatás feltételeinek javítását nem teljesült ♦ Több forrás bevonását az oktatásügy finanszírozásába, az oktatásügytámogatása fokozatosan eléri a GDP 5 százalékát nem teljesült + Az oktatásügyi dolgozók átlagbére eléri a nemzetgazdasági átlagbért nem teljesült Szerda 15721' Felhős, borult égboltra számíthatunk, az ország nagy részén esővel, záporokkal, zivatarokkal. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony záporok 15“ 21“ záporok 12' 19“ záporok 13' 20' Nyitra eső 14' 19“ eső 11“ 20' záporok 12“ 20' Dunaszerdahely eső 15' 21“ záporok 12' 20' záporok 12' 20' Komárom eső 14“ 20“ záporok 12' 20' záporok 13' 21' Ipolyság záporok 14' 19“ eső 12' 20' záporok 12' 20' Rimaszombat eső 14' 18' eső 12' 19' záporok 12“ 21' Kassa eső 12' 18“ záporok 12' 20' záporok 12' 21“ Királyhelmec eső 13' 20° záporok 14' 21' zivatar 14' 21“ Besztercebánya eső 11' 16' záporok 10' 18' záporok 11' 18“ Poprád záporait 9' 15” eső 8' 16' záporok 9' 16' IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő' hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Ciprus 21724° Rimini 17722° Hvar 17723° Split 18722” Kanári-szigetek 20°/23° Thesszaloniki 18727° Mallorca 17721° Várna 15723° Nápoly 19721° Velence 18720° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva í” szél melegfront n ciklon hidegfront » - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ A levegő hőmérséklete .1 _ . t T-----------I.......... 7-5 * 0 B 5 * 10 ° 15 • 20 ' 25 " 30 ° 35 Pozsony 05.16 Pozsony 20.18 Pozsony-Dévény 350 árad Besztercebánya 05.07 Besztercebánya 20.12 Komárom 300 apad Kassa 04.58 Kassa 20.03 Párkány 230 apad
