Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-07 / 79. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. április 7., szerda ____________________________________________________ 7. évfolyam, 13. szám Folytatódik a sikerszéria Andráskó és Picasso Esztergomban GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Nagyszabású tárla­tokból idén sem lesz hiány a ki­rályvárosban. Dali, Munkácsy, Goya, Chagall, Aba-Novák után hamarosan Picasso-kiállítás nyílik Esztergomban. A klasszikusokat bemutató kiállítássorozat része volt Vincze László tárlata, és a széria részét képezi Andárskó Ist­ván esztergomi festőművész ápri­lis 7-től látható kiállítása is. Esztergomban öt éve indult az a klasszikus festőket bemutató kiál­lítássorozat, amely jelentősen nö­velte a város idegenforgalmát. 2005-ben elsőként a spanyol szür­realista alkotó, Salvador Dali ké­peit láthatta a közönség. 2008-ban Munkácsy Mihály képe­iből összeállított kiállítás vonzotta a látogatókat, majd Francisco de Goya litográfiáiban gyönyörköd­hettek az esztergomiak és a vá­rosba látogatók. 2008-ban ünne­pelte 75. születésnapját Vincze László festőművész, aki 1956 után költözött Esztergomba. Életművét mutatatta be a tisztele­tére megrendezett kiállítás. Ta­valy Marc Chagall alkotásaiból nyílt tárlat Esztergomban. A fran­cia géniuszt a magyar „barbár zseni”, Aba-Novák Vilmos kiállí­tása követte. Április 7-én az Esz­tergomban élő, 80. születésnapját ünneplő Andráskó Istvánt kö­szönti a város. „Ez a jubileumi ki­állítás kissé eltér a megszokottól. A korábbi bemutatókkal ellentét­ben nem életmű kiállítást láthat majd a közönség, hanem a mester új képeit - nyilatkozott lapunknak Zoltai Dániel szervező. A közel 50 festményt és grafikát bemutató tárlat május végéig látható az Északi Kanonoksoron található kiállítóteremben, a bazilika köz­vetlen közelében. „Az évek óta sikerrel futó szépművészeti kiállítások soroza­tában idén nyáron Pablo Picasso művészetét mutatja be Eszter­gom. Meggyőződésem, hogy ez­zel a kiállítással is örömet szer­zünk nem csak a város lakóinak, hanem az Esztergomba látogató vendégeknek is” - monda a szer­vező. Tavaly Chagall és Aba-Novák kiállítása vonzotta a látogatókat (A szerző felvétele) Két sikeres pályázatot tudhat maga mögött a község Felújítják a tanintézményeket ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Vásárát. Hamarosan kezdetét veszi a magyar óvoda, illetve az alapiskola épületének felújítása. Az régiófejlesztési és építésügyi tárca a község pályázatát pozití­van bírálta el; ennek köszönhető­en 748 622 eurót költhetnek a re­konstrukcióra. A pályázat sikerességéhez hoz­zájárult az is, hogy a község veze­tése a két intézményt közös igaz­gatás alá vonta, közölte lapunkkal Kovács Ferenc polgármester; mi­vel az óvoda állapota ezt jobban megkívánja, ennek felújításával kezdik a munkálatokat. „Az óvo­dában még ez év folyamán kicse­réljük a nyílászárókat, majd felújít­juk a tetőszerkezetet és a mellék- helyiségeket is - mondta. - Az isko­lában az ebédlőt, a tornatermet, a mosdókat, illetve a tantermek fűtését korszerűsítjük. A munkála­tok idejére az óvodások az iskola épületében kaptak helyet.” Az összeg egyelőre nem lehívható, tette hozzá a polgármester; így a munkálatok elvégzésének pontos határideje sem ismert. A község egy másik sikeres pá­lyázatot is maga mögött tudhat; a Tőkési-ág Kistérség, a Várkonyi Kistérség és a hozzájuk csatlako­zott természetes és jogi szemé­lyek által létrehozott Víziparadi­csom Helyi Akciócsoport szerve­ződés a Leader vidékfejlesztési programnak köszönhetően két­millió euróhoz jutott. Az összeg elosztása a községek által kidol­gozott pályázatok alapján törté­nik; értesüléseink szerint közös­ségi létesítmények, így sportpá­lyák, stadionok, játszóterek ki­építését és korszerűsítését fogja szolgálni. A 158 ezer eurót a köz­ség a stadion korszerűsítésére, a lelátó rendezésére illetve az épü­letek nyílászáróinak lecserélésére fordítja, (la) Holló Barnabás szobrászművész romantikus stílusú alkotását 1902. június 4-én leplezték le Hol ünnepelték, hol gyalázták Tompa Mihály szobrát Rimaszombat. Tompa Mi­hály, Gömör szülöttje szobrának zaklatott sorsa szinte tükre lehetne Rima­szombat történelmi há­nyattatásainak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nemcsak a város lakói, a szo­bor is megszenvedték a seregek vonulását, a mindenkori eszme- rendszer váltásait. Az már más kérdés, miért kell egy bronzba öntött alakot hol ünnepélyes hódolattal tisztelni, hol meggya­lázni, hol félreállítani, bemocs­kolni. Tompa Mihály szobrát - Holló Barnabás szobrászművész romantikus stílusú alkotását - nagy ünnepélyességgel leplezték le 1902. június 4-én, a frissen megépült vármegyeház mellett, az új városközpont szépen kiala­kított terén, amelyet ma Tompa Mihály térnek hívnak. A történelem szele nem kerül­te el a szobrot, az 1919. július 5-én bevonuló cseh légiósok le akarták dönteni, mint 1919. jú­nius 18-án a rozsnyói Kossuth- szobrot. Ekkor lépett közbe Jan­ko Jesenský frissiben kinevezett megyei főispán, aki maga is író lévén, azokkal a szavakkal tiltot­ta meg a randalírozó katonák­nak a garázda tevékenységet, hogy amíg ő a főispán Gömör- ben, addig költők szobrát senki nem rongálhatja meg. A nyugalom nem tartott soká­ig, az újabb impériumváltások után ismételten a Csehszlovák Köztársasághoz tartozó Rima­szombatban 1946-ban a teljes jogfosztottság, a kommunista és nacionalista terror éveiben Tompa szobra ismét céltáblává vált. Hasonlóan Széchényi Ist­ván Városkertben álló mellszob­rához - amelynek azóta még a darabjai sem kerültek elő - vagy a magyar nemzeti szobrászat megalapítója, Ferenczy István mellszobrához - amelynek akkor a fejét vették -, a gyűlölet min­den jeles magyar személyiséget ábrázoló alkotást elért. Tompa szobrát 1946. november 16-án ledöntötték a talapzatáról, s csak néhány jó szándékú emberen múlott, hogy legalább a darabjai megmaradtak. Az 1960-as évek végén, ha nem is az eredeti he­lyén, de a Városkertből Május 1. kertté lett zöldövezetben újra felállították Tompa Mihály szob­rát. Holló Barnabás alkotását sok hányattatás után végül 1994. május 5-én, eredeti helyéhez közel, a régi vármegyeház, a törvényszéki palota és a múze­um épülete által határolt Tom­pa téren avatták újjá. 2004-től már mellett áll barátja, Petőfi Sándor szobra is, az Izsó Miklós mintájáról készült köztéri alko­tás. Remélhetőleg egyszer ezen a téren kaphat helyet Arany Já­nos és Mikszáth Kálmán szobra is. (szász) A két képfelvételen, amelyet B. Kovács István muzeológus, Rimaszombat múltját kutató gömörológus bocsá­tott lapunk rendelkezésére, azokat a pillanatokat örökítették meg, amikor 1994. januárjában a Május 1. kertből restaurálásra elszállították Tompa Mihály szobrát (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents