Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-29 / 98. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Ratifikálták a flottaszerződést Moszkva. Az alsóház után az orosz felsőház is ratifikálta tegnap az ukrán-orosz flottaszerződést, amelynek értelmében az orosz Fekete-tengeri Flotta 2042-ig használhatja a Krím-félszigeten lévő szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot. Cserébe Moszkva tíz évre 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz árát. (MTI) Kína várja a fertőzötteket is Peking. Feloldották Kínában azt a beutazási tilalmat, amelynek értelmében az utóbbi 20 évben nem léphetett az ország területére AIDS betegségben szenvedő vagy HIV-vírussal fertőzött személy. Az intézkedést néhány nappal a sanghaji világkiállítás előtt hozták, amelyre több millió külföldit várnak. (MTI) Leterme nem lesz kormányfő Brüsszel. Nem lesz újra miniszterelnök Belgiumban a koalíciós kormány múlt heti szakadását követően leköszönt Yves Leterme. A kereszténydemokrata politikus tegnap bejelentette, hogy a párt irányításával kapcsolatos minden munkát Marianne Thyssen jelenlegi pártelnöknek adja át, ő lehet a kormányfő-jelölt is. (MTI) Francia-kínai csúcstalálkozó Peking. Az iráni atomkérdésről is tárgyalt Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnap Pekingben vendéglátójával, Hu Csin-tao kínai államfővel, aki köszönetét mondott Sarkozy együttérző üzenetéért, amelyet a nemrég 2200 emberéletet követelő kínai földrengés után küldött. (MTI) Komorowski elsőre győzhet Varsó. Már az első körben megszerezheti a többséget Bronislaw Komorowski Lengyelország ügyvezető államfője a júniusi elnökválasztáson. Komorowskit, Dónál Tusk miniszterelnök szövetségesét a lengyelek 52 százaléka támogatja egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint. (MTI) Elégetik az olajfoltot Washington. Az amerikai parti őrség elégeti a Mexikóiöbölben úszó olajfoltot, amely azzal fenyeget, hogy napokon belül eléri Louisiana állam partjait. Több mint 795 ezer liter nyersolaj ömlött a tengerbe azóta, hogy egy brit olajcég egyik platformja felrobbant, kigyulladt, majd múlt héten elsüllyedt. (MTI) Virtuális „közlekedési dugót" okozott az interneten, amikor tegnap nyilvánosságra hozták az eddig ismeretlen dokumentumokat Megtudhatjuk, mi történt a katinyi erdőben Moszkva. Az 1940-ben történt katinyi mészárlásra vonatkozó dokumentumokat tettek közzé tegnap Oroszországban az állami levéltár honlapján. Az eredeti levéltári iratok megjelenése óriási érdeklődést váltott ki a világhálón, különösen Lengyelországban. MTI-JELENTÉS A Dmitrij Medvegyev elnök utasítására föltett dokumentumok között szerepel egy Lavrentyij Be- rijától származó feljegyzés is. Az egykori szovjet titkosrendőrség vezetője ebben tett javaslatot a II. világháború kezdetén, Lengyelország elfoglalásakor foglyul ejtett lengyel tisztekkivégzésére. Az állami levéltár szerint a szóban forgó dokumentumok titkosságát már 1992 szeptemberében feloldották, és másolataikat elküldték Lengyelországba. Nyina Buravcsenko, a levéltár szóvivője elmondta: negyedórával azt követően, hogy bejelentették a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, internetezők tömege próbált meg rákapcsolódni a honlapra. Több mint 600 ezren kattintottak rá szinte egy időben a levéltári oldal címére, emiatt a Ez az 1943-ból származó és most nyilvánosságra került fotó a katinyi erdő egyik betemetetlen tömegsírjánál készült (TASR/AP-felvétel) hozzáférhetőség előbb jelentősen lelassult, jelenleg pedig már lehetetlen lehívni a honlapot - hívta fel a figyelmet a sajtótitkár, aki közlekedési dugóhoz hasonlította a helyzetet. A Koppenhágában tartózkodó Medvegyev a dán kormányfővel, Lars Rasmussennel tartott sajtóértekezletén leszögezte: az orosz vezetés kötelessége volt, hogy egybegyűjtve a dokumentumokat a világ közvéleménye elé tálja. Hadd tudja meg mindenki, hogy mi történt, ki hozott döntéseket, és ki adott parancsot a lengyel tisztek legyilkolására - fogalmazott az orosz elnök. Andrej Artyizov, a szövetségi levéltár vezetője elmondta: azért tették hozzáférhetővé az iratokat Oroszországban, hogy elhallgattassák azokat, akik tagadják, hogy a Szovjetunió képes lett volna a mészárlás elkövetésére. A nyugat-oroszországi Szmo- lenszkhez közeli Katinyban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg. A katinyi áldozatokat az erdőben hántolták el. A Szovjetuniót megtámadó német hadsereg egységei később a katinyi erdőben több mint négyezer ember földi maradványát rejtő tömegsírokra bukkantak. Katiny évtizedeken át a büntetlenül maradt tömeggyilkosság és a történelmi hazugság szimbólumaként állta útját a lengyelek és az oroszok közötti kibékülésnek. A szovjet vezetés tagadta, hogy a Szovjetuniónak része lett volna a tömeggyilkosságban és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli „glasznoszty” idején ismerte be Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, hogy a legfelsőbb szovjet vezetés, azon belül is Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra. Andrej Artyizov tegnap újságíróknak arról is beszélt, hogy a katinyi tragédia áldozatainak listáján szerepelhetnek olyanok, akik valamilyen csoda folytán túlélték a sztálini rezsim által szervezett vérengzést. A levéltár vezetője felidézte, hogy Katiny nemcsak a lengyelek számára tragikus hely, hanem „számunkra, orosz és volt szovjet állampolgárok számára is”. Szavai szerint „a katinyi gödrökben fekszik mintegy tízezer, az egykori szovjet nomenklatúrához tartozó ember is, részben teljesen átlagos emberek, akiket 1936 és 1938 között ezen a helyen végeztek ki ugyanolyan módon, ahogy később a lengyel tisztekkel végeztek”. Nem veszélyezteti a közrendet vagy a demokráciát Újabb érvek a burka mellett Az amerikai kormányt is bírálta tegnap a szent város polgármestere Folytatják a jeruzsálemi építkezést MTl-HÍR Washington. Tovább folytatódnak az építkezések a szent város keleti részén - mondta Nir Bárkát jeruzsálemi polgármester amerikai látogatása során. Arra a kérdésre, Izrael legalább az újabb izraeli-palesztin béketárgyalások megkezdéséig eleget tesz-e Barack Obama amerikai elnök kérésének, hogy fagyasszák be az építési terveket Kelet-Jeruzsálemben, Bárkát ezt mondta: ,A válaszom nem, egyértelmű nem.” Jeruzsálemi városházi tisztség- viselők hétfőn - név nélkül - azt mondták, hogy Izrael befagyasztja a szóban forgó építési terveket. Egy dinamikus, élettel teli város növekedését nem lehet feltartóztatni, s különösen igaz ez Jeruzsálem esetében - hangoztatta Bárkát. Véleménye szerint az építkezések befagyasztása oda vezetne, hogy a zsidók elhagynák a városrészt, majd az arabok illegális házépítésekbe kezdenének. Ha Izrael átengedné a Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzést a palesztinoknak, azzal a zsidók számára „trójai falovat” hozna a városba - folytatta a polgármester. Bárkát az amerikai kormányt is bírálta. Az izraeli bejelentés után, miszerint további 1600 lakást építenek Kelet-Jeruzsálemben, a nyugati szövetséges szemrehányásokkal illette a zsidó államot. Bárkát ezt nyílt arculcsapásként értékelte, s kijelentette: egy ideig eltart, amíg Izrael felocsúdik egy olyan jó barát támadásából, mint az amerikai kormány. MT1-HÍREK Strasbourg. Ismét a muzulmán fátyol törvényi betiltása ellen emelte fel szavát az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az ET parlamenti közgyűlésében. Thomas Hammarberg tegnap kifejtette: egy ilyen tiltás csak tovább szítaná a vallási közösségek közötti feszültséget. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmében csak akkor szabad korlátozni a vallásszabadságot, ha közbiztonságot vagy a demokráciát kell megvédeni. „Nem gondolom, hogy egy nő öltözéke a közrendet vagy a demokráciát veszélyeztetné” - mondta a svéd emberi jogi szakértő. Nicolas Sarkozy francia elnök úgy döntött, hogy a kormány a női arcot takaró muzulmán viselet közterületen való teljes betiltásáról nyújtson be törvénytervezetet -jelentette be múlt szerdán a francia kormány szóvivője. Franciaország mellett Belgiumban és Ausztriában is felvetették a női arcot takaró muzulmán viselet közterületen való teljes betiltását. Schmitt Pál házelnök vagy akár államfő is lehet Ma kezdi ismertetni Orbán Viktor a kormány névsorát A foglyokat fejjel lefelé felakasztották, ostorral verték, műanyag zsákba dugták Újabb Guantanámo: szörnyűségekre derült fény egy iraki börtönben Ocsmányságokat rejtett a Muszanna börtön kapuja (SITA/AP-felvétel) MT1-HÍREK Budapest. Orbán Viktort, a Fi- desz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét fogja kormányfővé jelölni Sólyom László magyar köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. A magyar államfő ezt tegnap, a Sándor-palotában jelentette be. Sólyom emlékeztetett arra, az Országgyűlés alakuló ülését május 14-ére kívánja összehívni, ahol neki javaslatot kell tennie a jövendő miniszterelnökszemélyére. Ma délután elkezdi ismertetni a leendő magyar kormány személyi összetételét a Fidesz - derült ki Szijjártó Péter újságírói kérdésekre adott válaszaiból tegnap Budapesten. A Fidesz szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormánynévsorral kapcsolatban „csütörtökön nagyon sok kérdésre választ kapnak” az újságírók. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ki fog állni és bejelentést tesz a leendő kormányzati kérdésekről. Esetleges jövőbeni feladata határozza majd meg, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke marad-e Schmitt Pál. A sajtóban az elmúlt időszakban az Országgyűlés elnöki posztjának illetve a köztársasági elnöki poszt első számú várományosaként emlegetett sportvezető ugyanakkor továbbra sem szolgált konkrétumokkal. „Nem vagyok felhatalmazva, hogy pozíciókról beszéljek, de ez nem is időszerű” - nyilatkozta Schmitt, jelezve, hogy bármilyen felkérést is kap majd, el kell döntenie, hogy testhez álló-e számára a feladat, és sikeresen el tudja-e végezni. A feladat ismeretében derül ki az is, hogy összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen-e a MOB elnöki posztjával. Ha nem, folytatná a munkáját a MOB-ban akár elnökként, akár tiszteletbeli elnökként. MTl-HÍR Bagdad. Egy újabb iraki börtönről derültek ki szörnyűségek, melyekről a Human Right Watch nemzetközi emberi jogi szervezet adott ki tegnap jelentést. A 42 kikérdezett fogoly vallomásából az derül ki, hogy ebben a bagdadi börtönben hasonló módon bántak az őrizetesekkel, mint a 2004-ben hírhedtté vált Abu Graibban, ahol amerikaiak kínoztak és szégyenítettek meg letartóztatottakat. A jelentés szerint a Muszanna börtönben a kínzás és a szexuális erőszak volt a norma, és akivel nagyon elbántak, azt orvosi segítség nélkül hagyták meghalni. A foglyokat fejjel lefelé felakasztották, ostorral ütötték, verték, műanyag zsákba dugták, hogy fulladozzanak, és az elájul- takat a nemi szerveikre mért elektromos sokkal térítették magukhoz. Többeket ocsmány módon, különféle eszközökkel megerőszakoltak, vagy szexuális szolgálatokra kényszerítettek a nyomozók és a börtönőrök. Szokásban volt a savval vagy cigarettaparázzsal égetés is. A Muszanná- ban megkínzottakat Irak középső részében, Ninive tartományban tartóztatták le 2009-ben azzal a gyanúval, hogy a lázadók közé tartoznak.
