Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-29 / 98. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 29. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ APEVARUL Erdélyi személyek is esélyesek arra, hogy helyet kapjanak a majdani magyar kormányban - írta a bukaresti napilap. Egész újságoldalt betöltő írásában három személyt mutat be, mégpedig Martonyi Jánost mint leendő külügyminisztert, Gál Kingát, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó hivatal esélyes vezetőjét, valamint Szőcs Gézát, a kulturális tárca államtitkári posztjának várományosát. A lap szerint hármukban a kolozsvári kötődés a közös. Martonyi a kincses városban született. A cikk felidézi Szőcs Gézának a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt főtitkáraként kifejtett tevékenységét. (mti) Szerintem a görögök abban is hazudtak, hogy ezt ők csinálták... (Peter Gossónyi karikatúrája A magyar Országgyűlés korelnöke a fideszes Horváth János lesz, a körjegyzők mind a négyen jobbikosok Május 14-én alakul meg a parlament Sólyom László magyar köz- társasági elnök Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP kormányfőjelöltjét jelöli miniszterelnöknek az Országgyűlés május 14-re tervezett alakuló ülésén. MT1-HÁTTÉR A Ház megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, ekkor szűnik meg a korábbi parlament működése és tisztségviselőinek megbízatása is. Az alakuló ülést egyeztetések előzik meg, az első ilyen holnap lesz. Az Országgyűlés házszabálya szerint az újonnan megválasztott törvényhozást az államfő a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze. A köz- társasági elnök ezt a lehető legkorábbi napra tervezi megtenni. A parlament alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, majd felkéri a legidősebb képviselőt - ő ez alkalommal is a fideszes Horváth János lesz - a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt - most négy jobbikos politikust - a körjegyzői feladatok ellátására. Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti. A korelnök és a körjegyzők megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja. A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentése az eskütételt követően történik meg. Az alakuló ülésen titkos szavazással választják meg az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket. Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, továbbá az Országgyűlés elnökének és alel- nökeinek megválasztásával megalakul a házbizottság. A testület tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti, majd az elnöklést átadja az Országgyűlés megválasztott elnökének. Az Országgyűlés létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. A hagyományok szerint a parlamentbe jutott pártok az alakuló ülés előtt egyeztetéseket folytatnak a személyi, szervezeti kérdésekről. A frakcióknak az alakuló ülés előtt kell megállapodniuk arról, hogy közösen hívnak-e vendégeket az első ülésre, és dönteniük kell a patkóban elfoglalt helyükről is. (A hagyományok szerint a Fidesz az Országgyűlés elnökének jobbján ül, az MSZP a balján.) Az új Országgyűlés öt frakcióval indulhat. A szabályok szerint a bizottságokban a parlamenti arányoknak megfelelően kell helyet biztosítani a frakcióknak. Állandó bizottságokban legalább egy-egy helyet kell kapniuk a frakcióknak, ettől négyötödös többséggel lehet eltérni. A köztársasági elnök hagyományosan az alakuló ülés napján teszi meg javaslatát a miniszterelnök személyére. Léleköröm MIKLÓSI PÉTER A Szlovák Film- és Televízió Akadémia tegnapelőtt kiosztotta az elmúlt két esztendő hazai filmtermését értékelő díjait. Ahogy Hollywoodtól Pozsonyig ilyenkor szokás, több kategóriában hullott a díjeső. Az optimizmust sugalló díjak egyikét, a legj óbb férfi főszerepért járó elismerést, a Lelki béke című szlovák sikerfilmben nyújtott pazar alakításáért Mokos Attila kapta! Ó, a komáromi Jókai Színház remek tehetséggel megáldott művésze, akit őszinte, hosszú tapssal jutalmazott a gálaest közönsége, amíg felért a Szlovák Nemzeti Színház színpadára, hogy átvegye a díjjaljáró szobrocskát. Attila pedig (az ilyenkor kötelező kö- szönömök előtt) némi öniróniával, de talpraesett rögtönzéssel megjegyezte: pályafutásának negyedszázada alatt kilométerek százait tette meg a rivaldafényben, de üyen színpadi belépője még nem volt... És ahogy ott a kamerák előtt kissé megilletődötten a szívből jövő, megfontolt szavakat kereste, nekem, aki ré- ges-régen ismerem őt, Robinson Crusoe jutott eszembe. Robinson, aki úgy élt, egyedül, egy lakatlan szigeten, mintha, felelősségteljes polgárként, társadalomban élne: fegyelmezett napirendje volt; nem vesztegette Isten drága idejét. Este-reggel imádkozott, naponta szorgalmasan dolgozott, rendes ruhát varrt magának, rendben tartotta háza táját és szigetét; sőt, szigorú bíróként még igazságot is szolgáltatott: a madarakat - akik kikaparták a vetőmagot a földből - tolvajokként láncra verte. Egyedül volt, s mégis társadalmi lényként a közösségi együttélés szabályai szerint élt. Nos, jól ismerve Mokos Attila talentumát, lelkiismeretességét, a szavakkal és gesztusokkal spórolósan, de precízen bánó zárkózottságát, nekem ő egy ilyen szlovákiai magyar Robinsonnak tűnt • a díjátadást követő pillanatokban. Nemcsak azért, mert szlovákiai magyar színházban játszó művész ilyen magas rangú szakmai kitüntetést idehaza még sohasem kapott; hanem azért is, mert Tónoként, a Lelki béke főhőseként Mokos Attila azt mutatja fel nekünk, hogy mi itt, ma, Szlovákiában mintha mindennek a robinsoni erénynek épp az ellenkezőjét tennénk. Nagyon is valóságos társadalomban élünk, de úgy viselkedünk, mintha nem létezne ez a társadalom a maga erkölcsi szabályrendszerével, ezen belül pedig a maga erkölcsi reguláival. Úgy teszünk- szlovákok és magyarokegyaránt-, mintha dzsungelben kóborolnánk, ahol nincsenek is szabályok, ahol mindenki mindenkinek ellensége. Legfeljebb időnként összeverődünk egy-egy kóbor hordába (szociálhordába, párthordába, érdekhordába, stb.), de a mindennapi életben továbbra is magányos vadakként csörtetünk. Igaz, az emberek zöme épít, termel, gyógyít, neveli a gyerekeit, miegyéb; ennek dacára be kell vallanunk: társadalmi létünknek van valami dzsungel jellege. Nem tekintjük magunkat egy nagyobb, egészséges értelemben plurális közösség tagjainak (esetünkben ez történetesen a szlovákiai magyar közösség), mert süány a közösségtudatunk, a közösségen belüli nézetkülönbözőségeinket günk, az akolszellemet tagadó együttélés szabályait betartó fegyelmünk. E dzsungelmentalitás létrehozásában valószínűleg mindannyian részt vettünk, és mindannyian ludasak vagyunk a fenntartásában. A felelősség persze felülről lefelé csökken. A politikusi réteg felelőssége mérhetetlenül nagy; de az „egyszerű polgár“ sem jeleskedik e dolgok leküzdésében . A Lelki béke Tóno- j aként Mokos Attila hibátlan színészi értelmezéséneksjellemépí- tésének köszönhetően viszont épp arra figyelmeztet: próbáljuk meg átlátni, ki az igaz barát, ki a számító, ki az elutasító, ki az, aki saját hibáiért a felelősséget áthárítja másokra, ki a megértő, melyik az egyenes út. Mokos pontos, „életbe állított“játékával, a fájó szív nyugalmával közvetíti/súgja ezt a filmvásznon. Ezért jó és üzenetértékű, hogy a Lelki béke a legjobb filmért járó fődíjat is megkapta. És aki látta Mokos Attilát a díjosztó gálaesten, igazolhatja: lelki békével párosuló léleköröm volt figyelni őt a megérdemelt egyéni kitüntetés átvételének pillanataiban. KÉZ,IRAT vállaló együttműködési készséKOMMENTÁR Az ördögi terv NAGYANDRÁS A legnagyobb kormánypárt kedden a parlamentben az állami jelképekről szóló törvény módosításának benyújtásával úgy teljesítette az SNS vágyát, hogy a törvénymódosítás első olvasatban történt elfogadása után a legkeserűbb szájízzel maguk a nemzetiek távozhattak a parlament ülésterméből. A legnagyobb kormánypárt nem tett mást, mint a szó szoros értelmében ellopta az SNS javaslatát, egy kicsit megrágta, majd visszaköpte. Ján Slotáéknak úgy kellett megszavazniuk a javaslatot, hogy látták, ezzel megint a Smer fog szavazatokat szerezni, nem ők. Hogy a megalázás még teljesebb legyen, az SNS javaslatát teljesen lesöpörték az asztalról, a nemzetiek vezére hiába magyarázta, hogy ők az „okos enged” elvet követték, azért azt is jelezte, hogy a törvény körüli hacacárét legszívesebben mint férfi a férfival tárgyalná meg a kormányfővel (nyilván nem verbálisán). Az új törvényjavaslatból pár fontos dolog kikerült, pár értelmetlen rész benne maradt. Ahogy eddig is biztos volt, hogy nem az SNS által javasolt törvénnyel nevelnek majd igazi hazafiakat és honleányokat az országban, ugyanúgy érvényes lesz ez a Smer javaslatára is. Míg az SNS javaslatában értelmeden, nevetséges, sőt megalázó passzusok is voltak, a Smeres javaslat ennél számítóbb. Míg az SNS a legnemzetibb hazafiassági törvényt akarta megalkotni, a Smemek elegendő annyi, amennyivel még pár nemzeti, eddig SNS-es szavazót átcsábít, viszont nem veszít túl sok pragmatikust. Ördögi, de egyben cinikus is. Cinikusnak azért mondhatjuk, mert míg Ficóék baloldali európai párttársai saját országuk szélsőjobb- oldali, de időnként jobboldali politikusait ostorozzák túlzott nacionalizmusukért, nálunk ez a populista baloldal szavazatmaximalizálásának egyik leghatékonyabb eszközévé vált. Az új javaslat szellemisége továbbra sem modem, nem a polgári alapokon nyugvó, hanem a nacionalista gyökerű államelméletet tartja szem előtt, de az előbbit talán azért sem várhatjuk el ettől a kormánytól, mert politikusainak többsége nem hogy nem támogatja, de nem is képes felfogni azt. A Smemek azt sikerült megértenie, hogy a fiatalokon, a kisebbségek képviselőin, pár szlovák értelmiségin és újságírón felül az SNS-es javaslat morális mivoltával kevés embernek volt problémája, az iskolák vezetőinek többsége is a törvény miatt felmerülő többletkiadásokat tartotta a legnagyobb problémának, ezért mert ilyen formában újra nekivágni. A törvény egyben azért is ördögi, mert az ellenzéki pártok számára is megteremtette a huszonkettes csapdáját. A nem szavazás gyávaság. Ficóék ezt sajnos igazán jól kitervelték. FIGYELŐ Fiatalok kontra nyugdíjasok A nyugdíjasok a fiatal generáció kárára élnek - vélekedik a cseh fiatalok (15-29 év) egynegyede. A fiatalok számára az idősebbek csak gazdasági terhet és problémaforrást jelentenek, amely elviszi megkeresett pénzük egy részét - derült ki abból az országos reprezentatív felmérésből, amelyet ebben a témában készítettek a közelmúltban Csehországban. Ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, hogy a probléma nem csak a vélemények szintjén nyilvánul meg. Á megkérdezett állampolgárok egynegyede állítja, idősebb kora miatt problémái voltak különböző helyzetekben. A Facebook közösségi internetes hálózaton több mint negyedmillió tagja van a „Nyugdíjasok: Kaufland a vadászterületük, tempójuk őrületes” elnevezésű cseh csoportnak. Bár sokan azt állítják, hogy mindössze jó szórakozásról van szó, számos ott közölt írás egyenesen hátborzongató, s riasztó. Szociológusok úgy vélik: a fiatalok egy jelentős része frusztrálva érzi magát az élettől, a mai élettempótól, s ellenséges indulatait, dühkitöréseit a nyugdíjasokon, az időseken vezeti le. Nem érdektelen az a felismerés sem, hogy a szociológusok vizsgálatai szerint a mai fiatalok már a 40 év felettieket is „öregnek” tartják. Több elemző azt állítja, hogy a generációk közti viszony rendkívüli kiéleződése Csehországban egyáltalán nem „a szokásos probléma”, hanem súlyos mai társadalmi jelenség. Általános vélemény, hogy a helyzet kialakulásáért nagy felelősség terheli a politikusokat is. A nyugdíj- rendszer feltétlenül szükséges reformjával kapcsolatban például állandóan arról beszélnek, milyen hatalmas gazdasági terhet ró a társadalomra a nyugdíjasok lélekszámának folyamatos növekedése, hogy a terheket a mai fiataloknak fog kelleni viselniük stb. Arról szinte senki nem beszél, hogy a mai fiatalok is egyszer megöregszenek. A választási kampányok elemzéséből kiderült, a nyugdíjasokat sosem úgy mutatják be, mint akik komoly értékeket teremtettek, illetve még teremtenek. A sajtóban csak súlyos társadalmi-gazdasági problémaként jelennek meg az idős emberek. A reklámban gyakran nevetség és szánalom tárgyává teszik őket - mutatott rá Miloš Hájek, szociológus, egy prágai szociális intézet igazgatója. Hozzátette: mindennek az az eredménye, hogy a fiatalok az időseket már nem tartják „teljes értékű embernek”, s így is bánnak velük. Statisztikák bizonyítják, hogy az ötvenen felülieknek már sokkal nehezebb új munkahelyet találniuk, mint a fiatalabbaknak. Mindemellett a fiatalok 38 százalékának meggyőződése, hogy az idősebbek többet keresnek, mint a fiatalabbak. (Kokes)
