Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-29 / 98. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hozzájutunk az EBRD-hitelhez Pozsony. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rábólintott a magántőke bevonásával épülő Dl-es autópálya 75 kilométeres északi szakaszának a finanszírozására, a PPP-projektek első csomagjához a bank így 250 millió eurós hitellel járul hozzá. „A bank döntését az első olyan meghatározó lépésnek tartom, ami reményt ad a projekt sikeres befejezésére” - nyilatkozta Ľubomír Vážny közlekedési miniszter. A projekt sikerességéhez azonban szükség van még az Európai Beruházási Bank (EIB) jóváhagyására is. Ez utóbbinak 1 milliárd euróval kellene hozzájárulnia a sztrádaépítéshez. Vážny szerint még e hónapban megismerhetjük az EIB döntését is. (t, č) A cégeket is megbüntethetik Pozsony. Szeptembertől a cégek is büntethetők lesznek az általuk elkövetett törvénysértésekért - derül ki a Büntető Törvénykönyv módosításából, amit a parlament kedd este fogadott el. Ha a jövőben jogsértésen kapnak egy céget, pénz- büntetésre vagy vagyonelkobzásra ítélhetik. Ez utóbbit azonban csak a különösen súlyos törvénysértések - kábítószer- és emberkereskedelem, zsarolás, pénzhamisítás, terrorizmus - esetében alkalmazzák majd. (SITA) Tovább estek a termelői árak Pozsony. Lassabb ütemben ugyan, ám márciusban is folytatódott a szlovák termelői árak egy éve tartó esése. Az elmúlt hónapban 6,1%-kal csökkentek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest, míg februárban még 7,4 százalékos volt az éves áresés. A legnagyobb árcsökkenést ezúttal is az áramszolgáltatóknál mérték, ahol a nagykereskedelmi árak 11,2%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, míg a mezőgazdasági termékek 4,1%-kal voltak olcsóbbak. Több mint 1%-kal nőttek az árak azonban az építőiparban, és fél százalékkal drágábbak voltak az exportőrök is. (s, t) Segélyszakadék Szlovákiában Pozsony. Szlovákia nyugati és keleti régió között nem csupán a fizetések, hanem a munkanélküli segélyek tekintetében is szakadéknyi különbség tátong. A legtöbb pénzt Pozsonyban fizetik az állástalanoknak, ahol az átlagos munkanélküli segély 2009-ben elérte a 439 eu- rót, a legalacsonyabb támogatásra a Svidníki járásban számíthattak, ahol ez 198 eurót tett ki, miközben a szlovákiai átlag 284 euró. (TASR) Végnapjait éli a cseh textilipar Prostéjov. Csehország legnagyobb textilipari vállalata, a csődközeiben lévő prostéjovi Odévní podnik 600 alkalmazottjától válik meg, a jelenlegi mintegy 1500-ból. Még e héten bezárja jeseníki üzemét, amely 290 embernek adott munkát, a többieket pedig a cég prostéjovi üzeméből küldik el. A társaság az idei első negyedévet 104 millió korona veszteséggel zárta, mivel a drasztikus keresletcsökkenés miatt kapacitásainak nem egész harmadáthasználjaki. (ČTK) Reding: a válság és az építőipar Pozsony. A válság ellenére a Reding építőipari cég tavaly megkétszerezte nettó nyereségét (1,86 millió euróra), a 2009-ben 17 projektet megvalósító, 175 alkalmazottat foglalkoztató társaság 37,25 millió euró forgalmat könyvelt el - közölte Ladislav Veršovský, a Reding elnök-vezérigazgatója. A krízis miatt romlott a cégek fizetési morálja, a számlák kiegyenlítésének átlagos ideje a korábbi 30-40 nap helyett 100 napra nyúlt- tette hozzá a vezérigazgató, aki a hazai ingatlanpiac kitörési pontjaira hívta fel a figyelmet. „Szükség lesz bérlakásokra, kis alapterületű lakásokra, továbbá javítani kell az épületek szigetelését, emellett a családi házak előtt komoly jövő áll Pozsony vonzáskörzetében” - állítja. A cég értékeléséből kitűnik, hogy 2010 második felében már fokozatosan javulhat a helyzet a piacon, sokat segíthetnek az infrastrukturális beruházások, az uniós alapokból megvalósuló projektek, (shz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK wsfc wJ! •mmmmmfflMmmmmMmmsmmmmmmmmmmffimmmmmmmmsmmmmmmmmmmMmmmm AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8708 Lengyel zloty 3,9315 Cseh korona 25,570 Magyar forint 269,90 Horvát kuna 7,2510 Román lei 4,1370 Japán ien 124,48 Sváici frank 1,4341 Kanadai dollár 1,3402 USA-dollár 1,3245 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 26,27-24,74 279,49-255,41 OTP Bank 1,37-1,29 26,26-24,78 275,63-259,86 Postabank 1,38-1,28 26,40-24,61Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 26,19-24,74 279,54-255,46 Tatra banka 1,37-1,30 26,16-24,84 277,96-256,84 Oexia banka 1,36-1,29 26,18-24,85 273,69-259,81 Általános Hitelbank 1,36-1,29 26,26-24,81 279,49-255,41 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Május 10-én a görög helyzetről rendkívüli válságtanácskozást tartanak az eurózóna állam- és kormányfői Még nagyobb pénzügyi mentőöv kell Ma már nem megy tovább. A válság miatt megszorító intézkedéseket tervező lisszaboni kormány miatt kedden sztrájkoltak a portugál vasutasok. Ezzel csak tovább súlyosbítják az ország helyzetét. (CTK/AP-felv.) Athén/Brüsszel/Berlin. Egyre nő a vészjósló lista, mely országokat kell Görögországhoz hasonlóan megmenteni. Ezek közé tartozik Portugália, Írország, Olaszország és már Spanyolország is. Apia- cok idegesen reagálnak minden hírre, az ázsiai és az európai tőzsdék is esnek. Mindez magával rántotta a forint árfolyamát is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap Spanyolországot is visszaminősítette a Standard & Poor's, de a spanyol adósosztályzatok egyelőre a magasan elsőrendű befektetői kategóriában vannak. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja Londonban közölte: a hosszú futamú spanyol adóskockázati besorolás az eddigi „AA pluszáról egy fokozattal ,AA”-ra változik, de lehetséges a további leminősítés. Spanyolország egy napon belül a harmadik euróövezeti tagállam, amelyet az S&P visszaminősít. A cég előző nap Görögország és Portugália adósosztályzatait rontotta, Görögország besorolásait a befektetői szint alá, spekulatív kategóriába süllyesztve. Most mindenki Angela Merkel német kancellárra vár, hogy végre rábólintson a görögországi mentőakcióra. A Financial Times szerint a Nemzetközi Valutaalap már azt fontolgatja, hogy 10 milliárd euró- val 25 milliárd euróra növeli hozzájárulását a görög mentőövhöz. Berlini értesülések szerint 3 évre szóló terv születhet Görögország megsegítésére a Nemzetközi Valutalap és az euróövezeti uniós tagállamok közreműködésével. Az Athénnak folyósítandó összeg nagysága 100-120 milliárd eurót tenne ki, és ebből Németország részesedése összesen mintegy 25 milliárd euró lenne. Elemzők ügy látják, emiatt a törlesztési válság átterjedhet más, magas költségvetési deficittel küzdő országokra is. Dőlhetnek a dominók Görögország a vüág legmagasabb csődkockázati valószínűségű országává vált, megelőzve Venezuelát is. A befektetők azért ennyire bizonytalanok, mert a németek vonakodása miatt kérdéses a mentőcsomag, és a cserébe vállalt gazdaságpolitikai intézkedések tartalma is. A görög államcsőd önmagában még nem rombolná le az európai pénzügyi rendszert, de ha ezután eldől a portugál dominó, az elsodorhatja Spanyolországot, majd az egész eurózónát. Görögország és Portugália leminősítése azért is súlyos, mert mindkét ország esetében több kategóriával rontották a besorolást, és a görög kötvények már a bóvli kategóriába kerültek. A hangulatváltás nyomán a dollár egyéves új csúcsra erősödött az euróval szemben, amely minden meghatározó devizával szemben gyengült, s magával rántotta térsé- günkdevizáit. Az ismert menetrend Egyelőre az alábbi dátumok ismertek egyelőre a görögök megsegítésével kapcsolatos menetrendből: most vasárnapig, azaz május 2-ig tervezik lezárni Athénban a nemzetközi tárgyalódelegációk a szakértői egyeztetéseket a következő évek gazdaságpolitikájáról; május 3-án már rábólinthat a német kormány a mentőcsomag német részére, amelyet a parlament május 7-ig elfogadhat; közben május 4-én az eurózóna többi parlamentje is feltehetően elfogadja a görögöknek szánt mentócsomagból a rá eső rész kiutalását; május 6-7. körül a görög parlament is áldását adhatja a 3 éves konszolidációs programra, amelyről még pontos részletek nem ismertek; május 10-én a görögök szándéklevelet küldhetnek az Európai Bizottságnak, illetve a Nemzetközi Valutalapnak arról, hogy igénybe kívánják venni a hitelt (ez a szándéklevél a hivatalos forma, amely a tervezett megszorításokat is tartalmazza); május 10-én válságtanácskozást tarthatnak az Európai Unió állam- és kormányfői (tényleges találkozón, vagy telefonkonferencián), amelyen ténylegesen aktiválhatják a görögöknek szánt mentőcsomagot; május 12-ig dönt a Nemzetközi Valutaalap Igazgatótanácsa a görög mentőcsomagról; május 19. előtt megkapják a görögök a hitelcsomag első részletét, így rendben törleszteni tudják a május 19-én lejáró 8,5 milliárd eurónyi kötvényüket és a kamatot. Felbomolhat az eurózóna? A görög probléma ráirányította a figyelmet arra, hogy hiába a deklaráltan közös irány (a monetáris unió), néhány régi uniós tagállam egyre kevésbé mutat hajlandóságot arra, hogy kisegítse a „rossz útra tévedt” tagországokat. A piaci vélemények közé beszűrődött már az eurózóna felbomlásának lehetősége is, ületve egyes tagállamok kilépése. A Morgan Stanley bankház a legvalószínűbb forgatókönyvnek ugyanakkor nem a problémás tagállamok (pl. Görögország, Spanyolország, Portugália, stb.) kilépését tartja, hanem azt, hogy Németország hagyja maga mögött a közös devizát. A problémás országok kilépése ellen szóló érvek mellett Görögország esetében további specifikus érveket is fel lehet sorakoztatni a kilépés ellen. Ilyen többek között, hogy a görög exportnak a teljes bruttó hazai összterméken belüli részaránya az uniós és a világátlaghoz képest is rendívül alacsony, nagyságrendileg 19% körüli. Vagyis hiába hoznák vissza a görög drachmát és értékelnék le azt, az érdemben nem segítene a gazdaságon, tekintve, hogy alacsony az export súlya a gazdaságban. Szintén á görög kilépés ellen hat, hogy az értékét veszítő drachma nyomán a vállalati szektor által korábban, még euróbán felvett hiteleket szinte alig tudnák kigazdálkodni a cégek, vagyis tömegesen mennének csődbe a görög társaságok, ami értelemszerűen csak fokozná a recesszió mértékét. A fentiek miatt ezért nem valószínű, hogy az eurózóna tagállamai közül akár Görögország, akár a későbbiekben más periférián lévő tagállamok (pl. Spanyolország, Portugália) kilépjenek a klubból. Annak viszont igen nagy a valószínűsége, hogy az Európai Unión belül újragondolják az eurózóna további bővítésének folyamatát, amely negatívan érinthet több, már a klub ajtaján kopogtató államot, mint amilyen Bulgária vagy Észtország. A magyar euró A görög államadósság bóvli kategóriába sorolása és a portugál tartozás leminősítése az euró árfolyamát átmenetileg 272 forintig hajtotta. Az Equüor Befektetési Zrt. elemzése szerint csak 2015-ben lehet reális a magyar euró bevezetése. A gazdasági válság, a forint árfolyamának hektikussága, majd Görögország válsága mind felveti a kérdést, hogy mikor, milyen árfolyam mellett érdemes és lehet Magyarországnak az eurózónához csatlakoznia. Az Equilor szakemberei szerint a következő időszakban a forint átmeneti gyengüléssel 280-285-ig eshet az euróval szemben. (MTI, PB, Ng, Vg, só) Májustól csak az autorizált felhasználókat fogadják Elektronikus áfabevallás Előtérbe kerülnek a technológiai és a szoftvercégek A világ legértékesebb márkái ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Központi Adóigazgatóság internetes portálja már csak e hét végéig működik duális rendszerben, amely lehetővé teszi az autorizált elektronikus szolgáltatásokhoz és az elektronikus áfakimutatásokhoz szükséges számítógépes alkalmazások párhuzamos működtetését. Az adóigazgatóság a duális rendszert április 19-én vezette be, azt követően, hogy az internetes honlapja napokig csak rendkívül nehezen, néha pedig egyáltalán nem volt elérhető. Május elsejétől azonban az adóhivatalok már csak az autorizált felhasználóknak teszi lehetővé az áfakimutatások elektronikus benyújtását. A Központi Adóigazgatóság épp ezért arra figyelmezteti azokat az adózókat, akiknek elektronikus formában kell leadniuk az egyes dokumentumokat, és eddig még nem intézték el az ehhez szükséges engedélyt, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A hozzáférést két lépésben lehet elintézni. Elsősorban regisztrálnunk kell magunkat a Központi Adóigazgatóság portálján (www.drsr.sk), majd el kell intéznünk az autorizá- ciót’a lakhelyünkön illetékes adóhivatalban. Ezt követően eldönthetjük, hogy az adóhivatallal biztosított elektronikus aláírással vagy anélkül fogjuk tartani a kapcsolatot. Azoknak az adózóknak, akik elektronikus úton kommunikálnak az adóhivatallal, legalább egy olyan számítógéppel kell rendelkezniük, amely a Windows operációs rendszert és a Microsoft Internet Explorer keresőjét használja. (mi, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A világ 100 legértékesebb márkáját felvonultató rangsorban egyre nagyobb teret nyernek a technológiai vállalatok. A Millward Brown Optimor piackutató 100-as listájának első négy helyén sorrendben a Google, az IBM, az Apple és a Microsoft áll. A piackutató cég ötödik éve teszi közzé a legértékesebb globális márkákat vizsgáló rangsort. A 100-as lista cégeinek összesített értékevalamivel meghaladja a 2 ezer milliárd dollárt. A lista elejét vizsgálva kiderül: a hagyományos, évekig vezető cégeket egyre inkább háttérbe szorítják a technológiai és szoftvercégek. Az első három helyezett mindegyike növekedést tudhat magáénak az értéket tekintve. A Google 14, az IBM 30, az Apple pedig 32%-kal emelkedett. A 4. Microsoft stagnált, míg az 5. - a korábbi években sokkal jobb pozíciókat betöltő - Coca-Cola csupán 1%-kal növelte értékét. A legnagyobb növekedést a tavalyi évhez képest a Samsung produkálta 80 százalékkal, a MasterCard 57, a Visa 52%-kal erősebb márkaértékkel bír. A lista 17 szektort vizsgált, többek között az autóipart is, melyet a válság komolyan megtépázott az elmúlt 1,5-2 évben, így ennek megfelelően az első 10 helyezett csupán 30%-a jött ki nyertesen a felmérés szerint. Az első a BMW, a - visszahívási botrány ellenére is - második a Toyota, a harmadik a Honda lett. Márkaérték növekedést csupán a Ford, a Volkswagen és az Audi jegyezhetett fel. (m,t, hn)