Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-29 / 98. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hozzájutunk az EBRD-hitelhez Pozsony. Az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) rábólintott a magántőke bevo­násával épülő Dl-es autópálya 75 kilométeres északi szaka­szának a finanszírozására, a PPP-projektek első csomagjá­hoz a bank így 250 millió eurós hitellel járul hozzá. „A bank döntését az első olyan megha­tározó lépésnek tartom, ami reményt ad a projekt sikeres befejezésére” - nyilatkozta Ľubomír Vážny közlekedési miniszter. A projekt sikeressé­géhez azonban szükség van még az Európai Beruházási Bank (EIB) jóváhagyására is. Ez utóbbinak 1 milliárd euróval kellene hozzájárulnia a sztrá­daépítéshez. Vážny szerint még e hónapban megismerhetjük az EIB döntését is. (t, č) A cégeket is megbüntethetik Pozsony. Szeptembertől a cégek is büntethetők lesznek az általuk elkövetett törvénysérté­sekért - derül ki a Büntető Tör­vénykönyv módosításából, amit a parlament kedd este fo­gadott el. Ha a jövőben jogsér­tésen kapnak egy céget, pénz- büntetésre vagy vagyonelkob­zásra ítélhetik. Ez utóbbit azonban csak a különösen sú­lyos törvénysértések - kábító­szer- és emberkereskedelem, zsarolás, pénzhamisítás, terro­rizmus - esetében alkalmazzák majd. (SITA) Tovább estek a termelői árak Pozsony. Lassabb ütemben ugyan, ám márciusban is foly­tatódott a szlovák termelői árak egy éve tartó esése. Az elmúlt hónapban 6,1%-kal csökkentek az árak az egy évvel korábbiak­hoz képest, míg februárban még 7,4 százalékos volt az éves áresés. A legnagyobb árcsök­kenést ezúttal is az áramszol­gáltatóknál mérték, ahol a nagykereskedelmi árak 11,2%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, míg a mezőgazdasági termékek 4,1%-kal voltak olcsóbbak. Több mint 1%-kal nőttek az árak azonban az építőiparban, és fél százalékkal drágábbak voltak az exportőrök is. (s, t) Segélyszakadék Szlovákiában Pozsony. Szlovákia nyugati és keleti régió között nem csu­pán a fizetések, hanem a mun­kanélküli segélyek tekintetében is szakadéknyi különbség tá­tong. A legtöbb pénzt Pozsony­ban fizetik az állástalanoknak, ahol az átlagos munkanélküli segély 2009-ben elérte a 439 eu- rót, a legalacsonyabb támoga­tásra a Svidníki járásban szá­míthattak, ahol ez 198 eurót tett ki, miközben a szlovákiai átlag 284 euró. (TASR) Végnapjait éli a cseh textilipar Prostéjov. Csehország legna­gyobb textilipari vállalata, a csődközeiben lévő prostéjovi Odévní podnik 600 alkalmazott­jától válik meg, a jelenlegi mint­egy 1500-ból. Még e héten bezár­ja jeseníki üzemét, amely 290 embernek adott munkát, a töb­bieket pedig a cég prostéjovi üzeméből küldik el. A társaság az idei első negyedévet 104 millió korona veszteséggel zárta, mivel a drasztikus keresletcsökkenés miatt kapacitásainak nem egész harmadáthasználjaki. (ČTK) Reding: a válság és az építőipar Pozsony. A válság ellenére a Reding építőipari cég tavaly megkétszerezte nettó nyeresé­gét (1,86 millió euróra), a 2009-ben 17 projektet megvaló­sító, 175 alkalmazottat foglal­koztató társaság 37,25 millió eu­ró forgalmat könyvelt el - közölte Ladislav Veršovský, a Reding el­nök-vezérigazgatója. A krízis miatt romlott a cégek fizetési morálja, a számlák kiegyenlíté­sének átlagos ideje a korábbi 30-40 nap helyett 100 napra nyúlt- tette hozzá a vezérigazga­tó, aki a hazai ingatlanpiac kitö­rési pontjaira hívta fel a figyel­met. „Szükség lesz bérlakásokra, kis alapterületű lakásokra, to­vábbá javítani kell az épületek szigetelését, emellett a családi házak előtt komoly jövő áll Po­zsony vonzáskörzetében” - állít­ja. A cég értékeléséből kitűnik, hogy 2010 második felében már fokozatosan javulhat a helyzet a piacon, sokat segíthetnek az inf­rastrukturális beruházások, az uniós alapokból megvalósuló projektek, (shz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK wsfc wJ! •mmmmmfflMmmmmMmmsmmmmmmmmmmffimmmmmmmmsmmmmmmmmmmMmmmm AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8708 Lengyel zloty 3,9315 Cseh korona 25,570 Magyar forint 269,90 Horvát kuna 7,2510 Román lei 4,1370 Japán ien 124,48 Sváici frank 1,4341 Kanadai dollár 1,3402 USA-dollár 1,3245 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 26,27-24,74 279,49-255,41 OTP Bank 1,37-1,29 26,26-24,78 275,63-259,86 Postabank 1,38-1,28 26,40-24,61­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 26,19-24,74 279,54-255,46 Tatra banka 1,37-1,30 26,16-24,84 277,96-256,84 Oexia banka 1,36-1,29 26,18-24,85 273,69-259,81 Általános Hitelbank 1,36-1,29 26,26-24,81 279,49-255,41 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Május 10-én a görög helyzetről rendkívüli válságtanácskozást tartanak az eurózóna állam- és kormányfői Még nagyobb pénzügyi mentőöv kell Ma már nem megy tovább. A válság miatt megszorító intézkedéseket tervező lisszaboni kormány miatt kedden sztrájkoltak a portugál vasuta­sok. Ezzel csak tovább súlyosbítják az ország helyzetét. (CTK/AP-felv.) Athén/Brüsszel/Berlin. Egyre nő a vészjósló lista, mely or­szágokat kell Görögország­hoz hasonlóan megmenteni. Ezek közé tartozik Portugá­lia, Írország, Olaszország és már Spanyolország is. Apia- cok idegesen reagálnak min­den hírre, az ázsiai és az eu­rópai tőzsdék is esnek. Mind­ez magával rántotta a forint árfolyamát is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap Spanyolországot is visszaminősítette a Standard & Poor's, de a spanyol adósosztály­zatok egyelőre a magasan első­rendű befektetői kategóriában vannak. A világ legnagyobb hi­telminősítő csoportja Londonban közölte: a hosszú futamú spanyol adóskockázati besorolás az eddigi „AA pluszáról egy fokozattal ,AA”-ra változik, de lehetséges a további leminősítés. Spanyolor­szág egy napon belül a harmadik euróövezeti tagállam, amelyet az S&P visszaminősít. A cég előző nap Görögország és Portugália adósosztályzatait rontotta, Gö­rögország besorolásait a befekte­tői szint alá, spekulatív kategóriá­ba süllyesztve. Most mindenki Angela Merkel német kancellárra vár, hogy végre rábólintson a görögországi mentő­akcióra. A Financial Times szerint a Nemzetközi Valutaalap már azt fontolgatja, hogy 10 milliárd euró- val 25 milliárd euróra növeli hozzá­járulását a görög mentőövhöz. Ber­lini értesülések szerint 3 évre szóló terv születhet Görögország megse­gítésére a Nemzetközi Valutalap és az euróövezeti uniós tagállamok közreműködésével. Az Athénnak folyósítandó összeg nagysága 100-120 milliárd eurót tenne ki, és ebből Németország részesedése összesen mintegy 25 milliárd euró lenne. Elemzők ügy látják, emiatt a törlesztési válság átterjedhet más, magas költségvetési deficittel küz­dő országokra is. Dőlhetnek a dominók Görögország a vüág legmaga­sabb csődkockázati valószínűségű országává vált, megelőzve Vene­zuelát is. A befektetők azért ennyi­re bizonytalanok, mert a németek vonakodása miatt kérdéses a men­tőcsomag, és a cserébe vállalt gaz­daságpolitikai intézkedések tar­talma is. A görög államcsőd önma­gában még nem rombolná le az eu­rópai pénzügyi rendszert, de ha ez­után eldől a portugál dominó, az el­sodorhatja Spanyolországot, majd az egész eurózónát. Görögország és Portugália leminősítése azért is súlyos, mert mindkét ország eseté­ben több kategóriával rontották a besorolást, és a görög kötvények már a bóvli kategóriába kerültek. A hangulatváltás nyomán a dollár egyéves új csúcsra erősödött az eu­róval szemben, amely minden meghatározó devizával szemben gyengült, s magával rántotta térsé- günkdevizáit. Az ismert menetrend Egyelőre az alábbi dátumok is­mertek egyelőre a görögök megse­gítésével kapcsolatos menetrend­ből: most vasárnapig, azaz május 2-ig tervezik lezárni Athénban a nemzetközi tárgyalódelegációk a szakértői egyeztetéseket a követ­kező évek gazdaságpolitikájáról; május 3-án már rábólinthat a né­met kormány a mentőcsomag né­met részére, amelyet a parlament május 7-ig elfogadhat; közben má­jus 4-én az eurózóna többi parla­mentje is feltehetően elfogadja a görögöknek szánt mentócsomag­ból a rá eső rész kiutalását; május 6-7. körül a görög parlament is ál­dását adhatja a 3 éves konszolidá­ciós programra, amelyről még pon­tos részletek nem ismertek; május 10-én a görögök szándéklevelet küldhetnek az Európai Bizottság­nak, illetve a Nemzetközi Valuta­lapnak arról, hogy igénybe kíván­ják venni a hitelt (ez a szándéklevél a hivatalos forma, amely a tervezett megszorításokat is tartalmazza); május 10-én válságtanácskozást tarthatnak az Európai Unió állam- és kormányfői (tényleges találko­zón, vagy telefonkonferencián), amelyen ténylegesen aktiválhatják a görögöknek szánt mentőcsoma­got; május 12-ig dönt a Nemzetközi Valutaalap Igazgatótanácsa a gö­rög mentőcsomagról; május 19. előtt megkapják a görögök a hitel­csomag első részletét, így rendben törleszteni tudják a május 19-én le­járó 8,5 milliárd eurónyi kötvényü­ket és a kamatot. Felbomolhat az eurózóna? A görög probléma ráirányította a figyelmet arra, hogy hiába a dekla­ráltan közös irány (a monetáris unió), néhány régi uniós tagállam egyre kevésbé mutat hajlandóságot arra, hogy kisegítse a „rossz útra tévedt” tagországokat. A piaci vé­lemények közé beszűrődött már az eurózóna felbomlásának lehetősé­ge is, ületve egyes tagállamok kilé­pése. A Morgan Stanley bankház a legvalószínűbb forgatókönyvnek ugyanakkor nem a problémás tag­államok (pl. Görögország, Spa­nyolország, Portugália, stb.) kilé­pését tartja, hanem azt, hogy Né­metország hagyja maga mögött a közös devizát. A problémás orszá­gok kilépése ellen szóló érvek mel­lett Görögország esetében további specifikus érveket is fel lehet sora­koztatni a kilépés ellen. Ilyen töb­bek között, hogy a görög exportnak a teljes bruttó hazai összterméken belüli részaránya az uniós és a vilá­gátlaghoz képest is rendívül ala­csony, nagyságrendileg 19% körü­li. Vagyis hiába hoznák vissza a gö­rög drachmát és értékelnék le azt, az érdemben nem segítene a gaz­daságon, tekintve, hogy alacsony az export súlya a gazdaságban. Szintén á görög kilépés ellen hat, hogy az értékét veszítő drachma nyomán a vállalati szektor által ko­rábban, még euróbán felvett hite­leket szinte alig tudnák kigazdál­kodni a cégek, vagyis tömegesen mennének csődbe a görög társasá­gok, ami értelemszerűen csak fo­kozná a recesszió mértékét. A fen­tiek miatt ezért nem valószínű, hogy az eurózóna tagállamai közül akár Görögország, akár a későbbi­ekben más periférián lévő tagálla­mok (pl. Spanyolország, Portugá­lia) kilépjenek a klubból. Annak vi­szont igen nagy a valószínűsége, hogy az Európai Unión belül újra­gondolják az eurózóna további bő­vítésének folyamatát, amely nega­tívan érinthet több, már a klub ajta­ján kopogtató államot, mint ami­lyen Bulgária vagy Észtország. A magyar euró A görög államadósság bóvli ka­tegóriába sorolása és a portugál tartozás leminősítése az euró árfo­lyamát átmenetileg 272 forintig hajtotta. Az Equüor Befektetési Zrt. elemzése szerint csak 2015-ben le­het reális a magyar euró bevezeté­se. A gazdasági válság, a forint árfo­lyamának hektikussága, majd Gö­rögország válsága mind felveti a kérdést, hogy mikor, milyen árfo­lyam mellett érdemes és lehet Ma­gyarországnak az eurózónához csatlakoznia. Az Equilor szakem­berei szerint a következő időszak­ban a forint átmeneti gyengüléssel 280-285-ig eshet az euróval szem­ben. (MTI, PB, Ng, Vg, só) Májustól csak az autorizált felhasználókat fogadják Elektronikus áfabevallás Előtérbe kerülnek a technológiai és a szoftvercégek A világ legértékesebb márkái ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Központi Adóigaz­gatóság internetes portálja már csak e hét végéig működik duális rendszerben, amely lehetővé teszi az autorizált elektronikus szolgál­tatásokhoz és az elektronikus áfa­kimutatásokhoz szükséges számí­tógépes alkalmazások párhuza­mos működtetését. Az adóigazga­tóság a duális rendszert április 19-én vezette be, azt követően, hogy az internetes honlapja napo­kig csak rendkívül nehezen, néha pedig egyáltalán nem volt elérhe­tő. Május elsejétől azonban az adóhivatalok már csak az autori­zált felhasználóknak teszi lehető­vé az áfakimutatások elektronikus benyújtását. A Központi Adóigaz­gatóság épp ezért arra figyelmez­teti azokat az adózókat, akiknek elektronikus formában kell lead­niuk az egyes dokumentumokat, és eddig még nem intézték el az ehhez szükséges engedélyt, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A hozzá­férést két lépésben lehet elintézni. Elsősorban regisztrálnunk kell magunkat a Központi Adóigazga­tóság portálján (www.drsr.sk), majd el kell intéznünk az autorizá- ciót’a lakhelyünkön illetékes adó­hivatalban. Ezt követően eldönt­hetjük, hogy az adóhivatallal biz­tosított elektronikus aláírással vagy anélkül fogjuk tartani a kap­csolatot. Azoknak az adózóknak, akik elektronikus úton kommuni­kálnak az adóhivatallal, legalább egy olyan számítógéppel kell ren­delkezniük, amely a Windows operációs rendszert és a Microsoft Internet Explorer keresőjét hasz­nálja. (mi, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A világ 100 legérté­kesebb márkáját felvonultató rangsorban egyre nagyobb teret nyernek a technológiai vállalatok. A Millward Brown Optimor piac­kutató 100-as listájának első négy helyén sorrendben a Google, az IBM, az Apple és a Microsoft áll. A piackutató cég ötödik éve teszi közzé a legértékesebb globális márkákat vizsgáló rangsort. A 100-as lista cégeinek összesített értékevalamivel meghaladja a 2 ezer milliárd dollárt. A lista elejét vizsgálva kiderül: a hagyományos, évekig vezető cé­geket egyre inkább háttérbe szo­rítják a technológiai és szoftver­cégek. Az első három helyezett mindegyike növekedést tudhat magáénak az értéket tekintve. A Google 14, az IBM 30, az Apple pedig 32%-kal emelkedett. A 4. Microsoft stagnált, míg az 5. - a korábbi években sokkal jobb pozí­ciókat betöltő - Coca-Cola csupán 1%-kal növelte értékét. A legna­gyobb növekedést a tavalyi évhez képest a Samsung produkálta 80 százalékkal, a MasterCard 57, a Visa 52%-kal erősebb márkaér­tékkel bír. A lista 17 szektort vizs­gált, többek között az autóipart is, melyet a válság komolyan megté­pázott az elmúlt 1,5-2 évben, így ennek megfelelően az első 10 he­lyezett csupán 30%-a jött ki nyer­tesen a felmérés szerint. Az első a BMW, a - visszahívási botrány el­lenére is - második a Toyota, a harmadik a Honda lett. Márkaér­ték növekedést csupán a Ford, a Volkswagen és az Audi jegyezhe­tett fel. (m,t, hn)

Next

/
Thumbnails
Contents