Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-01 / 76. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gazdát cserél a nyitrai Sony gyára Nyitra. A Sony hivatalosan is megerősítette a napokban fel­röppent hírt, miszerint a nyitrai gyárát üzemeltető Sony Slova­kia Kft. tulajdonrészének a többségét a Foxconn márkane­vén ismert tajvani Hon Hai Pre­cision Industry társaság veszi át. A két cég az adásvételt tegnap jelentette be. Eszerint a Fox­conn 90 százalékos tulajdon- részt szerez az LCD-televíziókat gyártó nyitrai üzemben, míg a Sony 10%-ot hagy meg magá­nak. A tranzakció várhatóan szeptemberre zárul le. A vétel­árat egyelőre nem tették közzé. A 2006-ban 73 millió euró rá­fordítás árán megépült nyitrai Sony üzemének idei terve 5 mil­lió darab LCD-tévékészülék, az új többségi tulajdonos ezt a számot 2011-ben 7 millió da­rabra szeretné növelni. Ennek eredményeként a most 2500 embert foglalkoztató nyitrai gyár alkalmazottainak a száma az elkövetkező időszakban az ötödével nőhet. Ráadásul a cég továbbra is a Sony európai lo­gisztikai központja lesz. A taj­vani cég ugyanis többek között a Sony egyik legnagyobb beszállí- tójánakszámít. (TASR) Adóbevallás az utolsó órákban Pozsony. Tegnap éjfélkor le­járt az adóbevallások határide­je, így aki ezt a kötelességét ed­dig nem teljesítette, és koráb­ban nem kért halasztást az adó­hivataltól, büntetésre számít­hat. Az adózók egy jelentős ré­sze idén is az utolsó napra hagy­ta a bevallást. A Központi Adó- igazgatóság szerint keddig 781 294 adóívet nyújtottak be, ami az idén évre várt bevallások 69 százalékának felel meg. Az adó­zók csaknem egyharmada így tegnapra halasztotta ezt a köte­lességét. Miroslav Dobák, a Központi Adóigazgatóság szó­vivője szerint a magánszemé­lyek gyorsabbak voltak, hiszen keddig a 73%-uk nyújtotta be az adóbevallását, míg a cégeknek ezt alig 45%-a tette meg. (SITA) Tavaly nagyot nőtt az adósságunk Pozsony/Prága. Szlovákia bruttó külföldi adóssága tavaly csaknem a negyedével, 65,31 milliárd dollárra ugrott - derül ki a jegybank tegnap közzétett ada­taiból. Eszerint Szlovákiában minden egyes személyre, a cse­csemőktől az aggastyánokig 12 141 dolláros adósság jut, 2377 dollárral több mint egy évvel ko­rábban. Az adósság növekedésé­hez leginkább az állam és az ön- kormányzatok járultak hozzá, hiszen ezek adóssága tavaly a há­romszorosára nőtt, elérve a 32,91 milliárd dollárt. A bankok és a cégek tartozása ugyanakkor több mint 23%-kal, 32,4 milliárd dollárra esett vissza. A cseh adóssállomány is viharos ütem­ben nő. Csak 2009 utolsó negye­dévében 124,9 milliárd koroná­val emelkedett, elérve az 1,59 billió koronát, ami a GDP 43,8%-ánakfelelmeg. (ČTK) Visszafogottabb cseh vásárlók Prága. A gazdasági válság a nagy csehországi üzletláncokat sem kerülte el. Nyugati szom­szédunk tíz legnagyobb üzlet­láncának a forgalma az Incoma Gfk elemzése szerint tavaly 309 milliárd cseh koronára (12,14 milliárd euró) esett vissza, ami­re 1993 óta nem volt példa. A Globus igazgatója, Petr Vyhná- lek szerint mindez azzal magya­rázható, hogy a kereskedők je­lentős árcsökkentésre kénysze­rültek. A csehek tavaly a legtöbb pénzt a német Schwarz kon­szern üzletláncainál, a Kauf- landnál és a Lidinél költötték el, összesen 59 milliárd koronát. A második helyre a Billa és a Pen­ny Market üzleteket fenntartó REWE ČR került, amely az előző évhez képest 26%-kal növelte a bevételeit. A Tesco a korábbi második helyről tavaly a har­madikhelyre szorult. (TASR) Ötmillió sebváltó a Volkswagentől Pozsony. A Volkswagen Slo­vakia pozsonyi üzemében már több mint ötmillió sebességvál­tót gyártottak - nyilatkozta Vla­dimír Machalík, a társaság szó­vivője, aki szerint jelenleg négy műszakban, megállás nélkül dolgoznak, miközben a sebes­ségváltókat gyártó részleg 160 embernek ad munkát. A Volks­wagen pozsonyi üzemében 30 típusú sebességváltót gyártanak a Volkswagenekbe, Audikba, Škodákbaés Seatokba. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8898 Lengyel zloty 3,8673 Cseh korona 25,440 Magyar forint 265,75 Horvát kuna 7,2638 Román lei 4,0970 Japán ien 125,93 Svájci frank 1,4276 Kanadai dollár 1,3687 USA-dollár 1,3479 __________________________________ VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,31-1,39 24,78-26,21 258,84-273,71 Postabank 1,40-1,31 26,32-24,54­Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 26,12-24,67 277,61-253,71 Tatra banka 1,39-1,32 26,09-24,77 276,36-255,36 Dexia banka 1,38-1,31 26,10-24,79 272,66-258,84 Általános Hitelbank 1,39-1,32 26,16-24,71­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Felmérték a válság hatásait az eurót már bevezető Szlovákiára és a még koronával fizető Csehországra Eddig megérte átvennünk az eurót Nem rontott versenyhelyzetünkön az euró (Képarchívum) Párizs. Érdekes tanulmány született a francia Societe Generale bankház jóvoltá­ból, amely összehasonlítja, miként hatott a válság az eu­rót már bevezető Szlovákiára és a még koronával fizető Csehországra. A következte­tések meglepőek, azonban a rövid időtáv és a leértékelő­dött árfolyam késleltetett ha­tása miatt még további vizs­gálatra szorulnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ A két ország összehasonlítása azért érdekes, mert mindkettő ha­sonló méretű, nyitottságú, hasonló gazdasági szerkezettel rendelkezik és nem utolsó sorban mindkettő EU tagállam. Mindkét országban nagy szerepe van az iparnak (a GDP 45%-a), azon belül az autóiparnak - ami Csehországban az ipari ter­melés 14, nálunk pedig a 19%-a. A hasonlóság annál kevésbé megle­pő, hiszen 1993-ig egy országot al­kottunk. A nagy különbség azon­ban az, hogy míg mi 2009. január 1-től az eurózóna tagjai vagyunk, Csehországnak erre még évekig várnia kell. Ennek fényében vizs­gálta a Societe Generale, hogy az euró bevezetése vajon több ha­szonnal, vagy hátránnyal járt e Csehországgal szemben. Két ennyire hasonló ország összehasonlítása, amelyeknek leg­főbb különbsége az euró használa­ta, fontos tanulságokat szolgáltat­hat. Az euró bevezetése mellett olyan érvek szólnak, hogy az euró pénzügyi stabilitást, kisebb árfo­lyam ingadozást okoz, ezáltal ala­csonyabb árfolyamkockázathoz és alacsonyabb kamatokhoz vezet. Az euró bevezetése ellen szól vi­szont, hogy recessziós időszakban nincs az országnak önálló monetá­ris politikája, nem tudja a valutáját gyengíteni, amivel növelhetné az ország külső versenyképességét, javítva az exportot és így a gazda­ság teljesítményét. A szlovák euróbevezetés három meglepő hatással járt: 1. Az ex­port Csehországban nagyobb visszaesést mutatott, mint Szlo­vákiában; 2. Jobban nőtt a mun­kanélküliség Csehországban; 3. A szlovák infláció magasabb volt át­lagban. Számtalanszor hallani, hogy túlértékelt árfolyamon ve­zettük be az eurót, ráadásul a vál­ság hatására a környező országok valutái leértékelődtek az euróval szemben, ami versenyhátrányba hozta Szlovákiát, többek közt Csehországgal szemben is. A cseh korona például az euróval szem­ben 2008 ősze és 2009 tavasza között több mint 20%-kal értéke­lődött le. A szlovák export relatív drágulása mellett a külföldi or­szágok roncsautó prémium prog­ramjaiból is többet profitáltak a csehek, mindezek ellenére a szlo­vák export kevésbé esett vissza. A bruttó hazai össztermék alaku­lása a két országban hasonlóan vál­tozott, jelentősebb eltérés a foglal­koztatásban volt megfigyelhető. A munkanélküliségi ráta a cseheknél jelentősen meredekebben emelke­dett, ami annak lehetett a követ­kezménye, hogy a csehekkel szem­ben nálunk főleg a külföldi munka- vállalók száma csökkent, ezenfelül a méretében kisebb állami gazda­ságélénkítő program is jobban sike­rült Szlovákiában. Egyedül a kiske­reskedelemben javult a csehek helyzete, mivel az erős euró miatt mi a szomszéd országokba men­tünk vásárolni. Az euró bevezetése kedvező hatással volt a szlovák monetáris kondíciókra is, a stabi­labb valuta és a kisebb árfolyamki­lengés a kamatok nagyobb mértékű csökkenéséhez vezetett, így tehát az euró melletti érvek helytállónak bizonyultak. A kisebb árfolyam- mozgás ráadásul a szlovák állam­papíroknak a cseheknél is kisebb kockázati prémiumához vezetett, így az euró egyfajta védelmet is nyújtott az államkötvénypiacnak. Szintén meglepő eredmény volt, hogy a lazább pénzügyi feltételek ellenére az infláció Csehországban alacsonyabb lett, mint Szlovákiá­ban, bár ha az adóváltozások hatá­sát kiszűrjük, már nem jelentős a különbség. Összességében úgy tűnik, az eu­ró melletti érvek helytállóak, míg az euró bevezetése ellen szólók nem igazolódtak Csehország ese­tében. A következtetésekkel azon­ban óvatosan kell bánni, a bank is felhívja a figyelmet, az elemzés túl rövid időtávot (2008június és 2009 december) ölel fel. (Pf, ű) A gazdasági világválság következtében már minden 10. polgár állástalan a 16 tagú eurózóna országaiban Rekord szinten mozog az uniós munkanélküliség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. A gazdasági vál­ság következményeként a munka- nélküliség az euróövezet 16 tagál­lamában idén februárban rekord- magasságot ért el. A ráta 10%-os volt, ez a legmagasabb érték 1998 augusztusa óta - tűnik ki az Euros­tat tegnap Luxemburgban közzé­tett jelentéséből, ráadásul az év végéig ez az aréány akár 11%-ra is ugorhat. Az Európai Unió 27 tagál­lamában is 9,6%-os rátát ért el a munkanélküliség, ami a legmaga­sabb szint 2000 eleje óta. Mindkét esetben ez az előző hó­naphoz képest 0,1 százalékpontos emelkedést jelent. Az Eurostat adatai szerint ez év februárjában az Európai Unióban 23,02 millió férfinek és nőnek nem volt mun­kahelye, közülük 15,75 milliónak az euróövezetben. Az eurózóná- ban a legmagasabb, 19 százalékos munkanélküliségi ráta Spanyolor­szágban volt, Szlovákia idevágó mutatója 14,2 százalék, míg az EU egészét tekintve Lettországban kullog a sorvégén, 21,7 százalékos aránnyal. A helyzet Hollandiában a legjobb, itt 4 százalékos a mun­kanélküliség, a második helyen Ausztria végzett 5 százalékkal. A közös pénzt használó blokkban 61, míg azon kívül 70 ezerrel nőtt az állástalanok Száma 2010 második hónapjában, míg az elmúlt 12 hó­napban az eurózónában 1,84, azon kívül 1,3 millió új munkanél­külit regisztráltak. A 27 tagállamból 17-ben volt át­lag alatti a munkanélküliség, míg 10-ben kétszámjegyű mutatót kö­zöltek a helyi statisztikai hivata­lok. Az egy esztendővel korábbi­hoz képest minden tagországban nőtt a munkanélküliség, míg azonban Luxemburgban csak 0,1, Németországban pedig 0,2 száza­lékpontos emelkedést regisztrál­tak a rátában, addig Lettországban 8,5 százalékponttal ugrott meg a mutató, s majd 8 százalékpontos növekedést mértek a másik két balti államban is. (MTI, s) A zsolnai K1A Motors Slovakia a tavalyi 150 ezer darab autó után idén akár 210 ezer gépkocsit is gyárthat Tovább bővít az autógyártó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zsolna. A Zsolna mellett működő dél-koreai KLA Motors Slovakia autógyár tavalyi forgal­ma elérte az 1,68 milliárd eurót, a cég adózás utáni nyeresége pedig 25,9 millió euróra rúgott - jelen­tette tegnap a társaság. A 2006 óta működő telephelyen folyamatos a megújulás, 2009-ben 58 millió eu­rót fordítottak új technológiák, gyártósorok vásárlására. A KIA Motors futószalagjait tavaly 150 ezer gépkocsi hagyta el, idén ez a szám várhatóan legalább 200 ezerre emelkedik, a végső szám elérheti a 210 ezres darabszámot - közölte Dušan Dvoíák, a cég szó­vivője, hozzátéve: a termelés nem korlátozódik a személygépkocsik­ra, hiszen emellett 244 ezer darab motort is gyártottak, ami 37%-kal több, mint 2008-ban. A telephely termékeinek 97,8 százaléka kül­piacokon talál gazdára, az expor­tált autók 19,6%-át Oroszország­ban adták el, majd Nagy-Britannia (11,8 százalék), Németország (10,5%), Lengyelország (6,9%) és Olaszország (6,3%) következik a sorban. A KIA idén 110 millió euró ráfordítás árán új motorgyártó egységet épít, viszont az alkalma­zottak számát 2010-ben nem nö­veli. „A2800-as létszám csak akkor emelkedik tovább, ha a piacon je­lentős változások következnek be” - magyarázta Dvorák. A dél-koreai társaság eddig nálunk 550 ezer gépkocsit állított elő, a világ 8 or­szágában működő 13 telephelyén pedig tavaly együttesen 1,53 mil­lió darabot produkált. A világszer­te 42 ezer főt foglalkoztató óriás­cég a Hyundai leányvállalata, évi forgalma pedig megközelíti a 15 milliárd eurót. (SITA) A KIA autóinak közel 98 százalékát külföldön adják el (ČTK-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents