Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-27 / 96. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Az ukránok fele uniós tag lenne Ungvár. Az ukránok több­sége, vagyis 52,7 százaléka helyesli Ukrajna európai in­tegrációját, 63,4 százalékuk szívesen látna egy ukrán- orosz-fehérorosz államszö­vetséget is - derült ki egy friss közvélemény-kutatás adataiból. Az ország esetle­ges. NATO-csatlakozását a válaszadók 62,8 százaléka ellenezte. (MTI) Rabszolgatartók Rosarnóban Rosarno. Nagyszabású akciót hajtott végre tegnap az olasz csendőrség, amikor Rosarnóban őrizetbe vett be­vándorlókat rabszolgaként dolgoztató vállalkozókat. A bűnözők elleni fellépés során 200 ingatlant foglaltak le 10 millió euró összértékben, a Reggio Calabriától északra elterülő Rosarno térségében. Tulajdonosaikat azzal vádol­ják, hogy brutálisan kizsák­mányoltak külföldi napszá­mosokat. (MTI) Alkotmányvita Kirgizisztánban Biskek. Az ideiglenes kir­giz kormány húsz nappal a hatalomra jutása után, teg­nap országos vitára bocsátot­ta az ország új alkotmányát. Az alaptörvény elfogadásá­ról június 27-én népszavazás dönt. Az alkotmány szerint az ország államnyelve a kir­giz, az orosz pedig hivatalos nyelv lesz. Közben az orosz hatóságok őrizetbe vették és kiadták Kirgizisztánnak az ország volt belügyminiszte­rét. (MTI) Terrorcsoportot fogtak Rabatban Rabat. Terrorizmussal. gyanúsított, gyilkosságra és szabotázsra készülő csopor­tot számoltak fel Marokkó­ban. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel is kapcso­latban álló csoport 24 tagja Marokkóban belbiztonsági intézményeket és külföldi érdekeltségeket akart meg­támadni, és aktivistákat to­boroztak az afganisztáni, iraki és Szomáliái konfliktus­övezetekbe. (MTI) Feszületvita Németországban Berlin. Különös feszület­vita tört ki tegnap Németor­szágban, amely még Angela Merkel kancellárt is rendkí­vüli állásfoglalásra késztette. A konzervatív kancellár ugyanis nyilatkozatban szö­gezte le: a leghatározottab­ban elutasítja az alsó-szász- országi szociális és integrá­ciós miniszteijelöltnek azt a javaslatát, hogy a tartomány iskoláiból távolítsák el a fe­születet. Aygül Özkan azzal érvelt, hogy a keresztény jel­képek nem tartoznak az ál­lami iskolákhoz. (MTI) Izraeliek végeztek vele Megöltek egy Hamász-vezért Hebron. Izraeli katonák meg­ölték a Hamász palesztin iszla- mista mozgalom egyik vezetőjét tegnap a ciszjordániai Hebron közelében - mondták el palesz­tin szemtanúk és izraeli bizton­sági erők. A Hebrontól nyugatra fekvő Bét-Auva település egyik házát, ahol a Hamász-vezető Ali Szuve- iti meghúzta magát, tegnap haj­nalban izraeli fegyveresek vették körbe, megadásra szólították fel, aminek azonban nem engedel­meskedett - közölte Ali Szuveti- nagybátyja. Szemtanúk és egy izraeli ka­tonai szóvivő szerint ezután tűzpárbaj tört ki, a nagybácsi Ámyékminiszter és ámyékszék. George Osbome, a brit konzervatívok pénzügyminiszter-jelöltje tegnap „vízöblített" bankjegyekkel illusztrálta, mi elmondása szerint viszont csak a vár a szigetország gazdaságára, ha nem ők nyerik a május 6-i parlamenti választásokat. (SITA/AP-fe 1 véteI) katonák nyitottak tüzet, Ali Szu­■wiM»w«i«wiwriinirwi:iii i ..... veiti nem viszonozta azt. (MTI) Az uniós külügyminiszterek az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról vitáztak Kemény alku vár Netanjahu befagyasztotta a sok port kavart tervet Izrael nem építkezik MTl-HÍR Brüsszel. Az uniós külügymi­niszterek egyetértésének el­nyerését reméli Catherine Ashton, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője az Európai Külügyi Szolgálat létrehozására kidolgozott tervéhez. MT1-JELENTÉS Az EU-országok külügyminisz­terei tegnap Luxembourgban zajló tanácskozásukon áttekintették a szolgálat szerkezetére vonatkozó elképzeléseket, amelyekről az el­következő hónapokban még várha­tóan kemény alkudozásokat kell folytatni a saját beleszólási jogának bővítésére törekvő Európai Parla­menttelis. Ashton már egy hónappal ezelőtt benyújtotta tervezetét, és most - mint azt a tegnapi megbeszélés kezdetén mondta - jó hírekre, tá­mogatásra számít a kormányok képviselőitől. Az Európai Külügyi Szolgálat több ezer főt tenne ki, és diplomá­ciai források szerint Ashton azt ígé­ri: a személyi összetétel forrásolda­lát illetően néhány éven belül elér­hetik a kívánatosnak tartott há­romszor egyharmados arányt a tagállami kormányokat képviselő tanács apparátusa, az EU legfőbb végrehajtó szervének számító Eu­rópai Bizottság, illetve az egyes tagállamok között. A kezdeti idő­szakban nagyobb arányban kerül­nek az új apparátusba a tanács fő­titkárságának, illetve az Európai Bizottságnak az emberei. A külügyminiszterek mellett ez­úttal a tagországok védelmi tárcái­nak képviselői is részt vettek a lu­xembourgi tanácskozáson. Egyet­értésre jutottak abban, hogy az uniós országok kül- és biztonságpo­litikájának fokozott összehangolá­sára irányuló törekvések jegyében, amikor nagyobb hangsúlyt kap a biztonsági, védelmi vetület is, a vé­delmi miniszterek eddig félévente tartott értekezleteinél sűrűbben kellene találkozniuk. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral is tárgyaltak az unió és az észak-at­lanti szervezet közötti együtt­működés javításáról. Utóbb Ras­mussen elmondta: az afgán rendőri erők kiképzését illetően olyan munkamegosztást javasolt a NATO és az EU között, hogy az atlanti szö­vetség végezné a kockázatosabb rendészeti műveletekre való felké­szítést, míg az unió szakemberei az EU-ra képeznék ki a helyi rendőri erőket, oktatnák a nyomozás technikáját, illetve segítenék az igazságügyi re­formot. Magán a külügyminiszteri értekezleten az Európai Külügyi Szolgálatról folytatott vita előtt át­tekintettek több időszerű nemzet­közi kérdést, köztük a kirgizisztáni helyzetet. A miniszterek felszólí­tották a korábbi államfő elűzése nyomán hatalomra került ideigle­nes kirgiz kormányzatot, hogy tart­sa tiszteletben az emberi jogokat és a jogállamiság normáit. Üdvözöl­ték azt a tervet,' hogy októberben törvényhozási választásokat tarta- nakKirgizisztánban. Szintén szót ejtettek a külügy­miniszterek Mianmarról - a volt Burmáról -, ahol még csak készül­nek a választásokra, de a közzétett választási törvény súlyos aggodal­makra ad okot a tisztességes, de­mokratikus lebonyolítás esélyeit tekintve. Az EU missziót szeretne meneszteni a délkelet-ázsiai or­szágba. Hivatalosan ugyan nem szere­pelt a luxembourgi napirenden, de egy uniós diplomata elmondta, hogy Catherine Ashton az Irán elle­ni szankciók megszigorítására kí­vánja rávenni Kínát, amikor csütör­tökön Pekingbe utazik. Jeruzsálem. Két jeruzsálemi tisztségviselő azt közölte tegnap, hogy Izrael befagyasztotta a szent város vitatott keleti szektorában tervezett új építkezések terveit, dacára Benjámin Netanjahu kor­mányfő ezzel ellentétes korábbi kijelentéseinek. A két illetékes szerint a döntés azután született, hogy Izrael a múlt hónapban feldühítette Wa­shingtont, amikor - épp Joe Biden amerikai alelnök látogatása ide­jén - bejelentett egy nagyszabású MTl-HÍR Bagdad. A március 7-i iraki vá­lasztások 52 képviselőjelöltjére leadott szavazatokat érvénytele­nítette tegnap egy felülvizsgálati testület, ami elmoshatja a szunni­ta támogatású szövetség csekély előnyét - közölték illetékesek. . Egyelőre nem világos, hányán nyertek parlamenti helyet a szó­ban forgó 52 személy közül, aki­ket a Szaddám Húszéin néhai dik­tátor Baasz Pártjához való állító­építési projektet az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben. E város­részt a palesztinok majdani álla­muk fővárosának szánják, és azt hangoztatják, hogy nem újítják fel a béketárgyalásokat Izraellel, amíg az ottani építkezések le nem állnak. Netanjahu hivatala állítólag szóbeli utasítást adott az építkezé­sek befagyasztására. Egy tisztvise­lő megjegyezte, hogy az a két bi­zottság, amely azelőtt hetente összeült, hogy áttekintse az építési terveket, Biden látogatása óta alig ülésezett. lagos kötődés miatt diszkvalifikál­tak. Ha az eredmény változik, a döntés haragot kelthet a szunni­ták között épp olyan időben, ami­kor az amerikaiak vezette meg­szállást követő felekezetközi erő­szak csillapodóban van. A testület döntése azelőtt született, hogy a jövő héten várhatóan megkezdődik a bag­dadi szavazatok újraszámlálása, ami szintén változtathat az eredményen, és ugyancsak fel­dühítheti a szunnitákat. Az Iraki Blokk kevesebb mandátumot szerezhet Szomorkodnak a szunniták Kétmillió szavazatot kapott az ellenjelölt annak ellenére, hogy visszalépett Szudán elnökének nem volt ellenfele A volt államfő ikertestvére kiáll Komorowski ellen Jaroslaw Kaczynski indul a lengyel elnökválasztáson MTl-HÍR Varsó. Jaroslaw Kaczynski, a nemzeti-konzervatív Jog és Igaz­ságosság párt (PiS) jelöltjeként in­dul a június 20-án esedékes lengyel elnökválasztáson - jelentette teg­nap a lengyel média. Az április 10-én repülőgép-szerencsétlen­ségben meghalt államfő, Lech Ka­czynski ikertestvére a Pis honlapján megerősítette indulási szándékát. „Lengyelország mindannyiunk számára nagy felelősség. Ez meg­követeli, hogy túltegyem magam a fájdalmon, és személyes tragé­diám ellenére végrehajtsam fel­adatomat. Megpályázom a Len­gyel Köztársaság elnöki tisztét” - szögezte le nyilatkozatában a 60 éves politikus. Az elnökválasztá­son a legtöbb esélye a győzelemre a kormányon lévő Polgári Plat­form jelöltjének, Bronislaw Ko- morowskinak van, aki a parla­ment elnökeként az ügyvezetői ál­lamfői teendőket is ellátja. Lech Kaczynski feleségével és több mint 90 fős kíséretével április 10-én vesztette életét, amikor az államfő lengyel politikai, katonai és egyházi vezetőket szállító Tu- 154-es gépe a nyugat-oroszországi Szmolenszk mellett lezuhant. Jaroslaw Kaczynski 2006­2007-ben lengyel kormányfő volt. Pártja 2007-ben elveszítette a vá­lasztásokat a pragmatikus liberá­lisnak tartott, Donald Tusk vezet­te Polgári Platformmal szemben. A PiS a jobboldali kormánykoalí­ció vezető pártjaként feszült vi­szonyba került az EU-val, Német­országgal és Oroszországgal. Kartúm. A leköszönő államfő, Omar Haszan Ahmed el-Besír nyerte meg az elnökválasztást Szudánban, ahol 24 év óta először vehetett részt több párt a megmé­retésben. Az afrikai országban április 11. és 15. között egyidejűleg tartottak elnök-, parlamenti és regionális választásokat, ami a déliek és az északiak több mint két évtizedes polgárháborúját lezáró 2005-ös békemegállapodás egyik kulcsfon­tosságú eleme. A szavazók az ál­lamfőnek és az országos parla­ment 450 képviselőjének szemé­lyéről döntöttek, 25 államban pe­dig kormányfőt és helyi törvény- hozást választottak. A leadott szavazatok 68 száza­lékával végzett az élen Besír elnök, Dél-Szudánban pedig 92,99 száza­lékkal Salva Kiír megőrizte a mi­niszterelnöki tisztséget. Első tele­víziós nyilatkozatában Besír azt ígérte, hogy a terveknek megfele­lően 2011 januárjában megrende­zik az ígért referendumot. Az 1989-ben puccsal hatalomra jutott Besír azt remélte, hogy egy legitim választás nyerteseként könnyebben szembeszállhat a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amely tavaly letartóztatási paran­csot adott ki ellene a Dárfúrban el­követett háborús bűnök miatt. Besír győzelméhez kétség sem férhetett azután, hogy a másik két esélyes - Jaszir Arman, a volt déli lázadókat képviselő Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom (SPLM), valamint Szadik al-Mahdi volt mi­niszterelnök, a nacionalista Umma Párt elnökjelöltje - kiszállt a küz­delemből, s példájukat követte szinte minden ellenzéki párt. Mi­vel a szavazó cédulákat már az­előtt kinyomtatták, hogy az ellen­zéki jelöltek visszaléptek, nagyon sok választó figyelmen kívül hagy­ta ezt a döntést. így történhetett meg, hogy Arman is begyűjtött több mint kétmillió szavazatot. A kisujját is alig kellett mozdíta­nia a győzelemért (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents