Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-14 / 85. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 14. DlGlTÁLlA 17 A közelmúltban több tinédzsert is az öngyilkosságba hajszoltak online zaldatóik Bűntény is lehet a netes gúnyolódás Az agresszív diákok korábban csak az iskola folyosóin, vagy udvarán kaphatták el az általuk kipécézett áldozatot, manapság viszont már mobiltelefonon, a közösségi oldalakon keresztül is megtalálhatják őket zaklató üzeneteikkel. Amerikában tinédzser-öngyil- kosságokjelzik a cyber- bullying előretörését, ami ellen már törvény is készül. FELDOLGOZÁS Az amerikai tinifilmekből ismerős lehet a kisebb, gyengébb diákot rendszeresen fellökő, megfélemlítő, esetleg az uzsonnapénzét is elszedő zaklató, abully. Jobbhíjánamagyar tudományos szaknyelv is gyakran bullyingnak hívja a tinédzserek között zajló iskolai bántalmazást, terrorizálást. Az intemetkorszak riasztó fejleménye, hogy a társaik által valamiért kiszemelt és folyamatosan megalázott diákok már egyáltalán nem tudnak elmenekülni a zak- latóik elől: a zaklató mobiltelefonon, az interneten keresztül is utoléri áldozatát. A cyberbullying legalapvetőbb formája, amikor mobiltelefonon hívják fel az áldozatot, vagy sms-t, mms-t küldözgetnek neki gúnyolódó, vagy fenyegető tartalommal. Amerikában több esetben előfordult, hogy a tanulók egyenesen halálos fenyegetéseket küldözgettek egymásnak, és a mobilos zaklatás is lehet névtelen, ha ismeretlen számról hív, vagy üzen az elkövető. Ugyanilyen fenyegető üzeneteket lehet küldözgetni az áldozatnak e- mailben, vagy lehet hagyni a honlapján, a közösségi oldalakon létrehozott profilján, akár a képei alatt, vagy az általa látogatott chat- szobákban, MSN-en. A zaklatok többször lejárató, gyűlölködő weboldalakat is létrehoztak áldozataiknak. Gyakori az is, hogy titokban készítenek felvételeket a kiszemelt áldozatról megalázó helyzetben - például ahogy az iskolában csúfolják, vagy megverik -, és még gyakoribb, hogy az áldozat közösségi oldalakon közzétett fotóit mentik le, és azokon tombolják ki magukat a zaklatok. Ehhez elég egy kis retusálás, vagy a képekre írt trágárságok. Többeket öngyilkosságba hajszoltak A közelmúltban több tinédzsert is az öngyilkosságba hajszoltak online zaklatóik. A legismertebb eset a 13 éves Megan Meieré volt, akit egy felnőtt, egyik barátnője anyja bántalmazott az interneten úgy, hogy tinédzser fiúnak adta ki magát, a lány bizalmába férkőzött, majd durván szakított vele. A lányt személyesen is jól ismerő szomszéd jó heccnek tartotta a tinilány cuk- kolását, aki viszont nem tudott megbirkózni a váratlan elutasítással. Floridában szintén egy 13 éves lány, Hope Whitsell akasztotta fel magát, ő egy valódi, de bullyinggal kísért szakítás miatt: volt barátja ugyanis intim fotókat tett közzé róla, ami sorozatos gúnyolódások célpontjává tette saját diáktársai és a szomszédos középiskola tanulóinak szemében. A 18 éves Jesse Logan ugyanilyen okból végzett magával, róla is a volt barátja tett közzé intim fotókat. Ugyan az amerikai sajtó a fenti eseteket a cyberbullying kategóriájába sorolja, azok nem felelnek meg teljesen a fogalom tudományos definíciójának, amit Dán Olweus norvég pszichiáter alkotott meg a hetvenes években. Olweus szerint ugyanis a bullying rendszeres, a szándékos károkozás céljából elkövetett tevékenység, amely mindig egy olyan áldozat ellen irányul, aki alárendelt szerepben van, így esélye sincs megvédeni magát. Ä zaklató mindig állandó személy, ahogyan az áldozat is az. Ebbe a definícióba nem fér bele az, amikor egy szakítás után az egyik fél bosszúból igyekszik megalázni volt partnerét, ahogyan a diákok közötti alkalmi civódásoksem. Az USA-ban bűnmegelőzéssel, és cyberbullyinggal foglalkozó National Crime Prevention Council (NCPC, Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács) viszont mindenfajta online zaklatást cyberbullyingnak nevez. Az igen megengedő definíciónak köszönhetően az NCPC azt állítja, hogy az amerikai diákok 43 százaléka volt már áldozata ilyesminek. Ennél riasztóbb az, hogy amíg az amerikai iskolákban az elmúlt egy évben 7 százalékkal csökkent a bullying-esetek száma a szervezet statisztikái szerint, addig az interneten fokozatosan nő - ide ugyanis még nem értek el az eredményes prevenciós programok. A diákokat az interneten, mobil- telefonon elkövetett zaklatásra erőteljesen bátorítja az, hogy itt nem figyelik őket szülők vagy tanárok, névtelenek maradhatnak, és mivel nem kerülnek személyes kontaktusba az áldozattal, nem tántorítják el őket annak érzelmi reakciói - például az, ha az áldozatuk elsírja magát. Az NCPC-nek az amerikai igazságügyi minisztérium megbízásából készített kutatása szerint miközben 10-ből 9 áldozat pontosan tudja, ki lehetett az elkövető, csak egy szól erről a szüleinek, tanárainak. Uniós kampányfilm a cyberbullying ellen A neten való védekezésnek más módjai is vannak. Az Európai Unió már egy ideje megfogalmazott több útmutatót arra vonatkozóan, hogy mit tegyen az online bántalmazás áldozata, három egyszerű lépésben: hagyja figyelmen kívül a zaklatást, archiválja le az ezt bizonyító anyagokat (például mentse el az sms-t, e- mailt, készítsen képernyőmentést az őt sértő weboldalról, hozzászólásokról), és kérjen segítséget. A kérdés csak az, hová lehet fordulni segítségért: mikor elég a tanár, a szülő bevonása, és mikortól kell a hatóságokhoz fordulni. A cyberbullyinggal és online zaklatással kapcsolatban nyugaton futó prevenciós programok arra is felhívják a figyelmet, hogy nem mindegy, mit tesz közzé magáról a neten az ember. Mint az amerikai öngyilkossági esetek is mutatják, az áldozatokat a legkellemetlenebb helyzetbe azok az intim felvételek hozhatják, amelyeket rendszerint a partnereikkel osztanak meg. (o) (Képarchívum) A zaklató mobiltelefonon vagy az interneten keresztül is utoléri áldozatát 14,4 Mbit/s-os sebesség a 3G hálózaton Gyorsul az Orange internete SZABÓ LÁSZLÓ Mától még gyorsabban interne- tezhetnek az Orange ügyfelei. A legnagyobb mobilszolgáltató ugyanis jelképesen április 14-én (14.4) növeli 3G hálózaton működő mobil internet sebességét 14,4 Mbit/s-ra. Eddig ilyen gyorsasággal csak a vezetékes internethasználók szörfözhettek, mobil hálózatokon az eddigi maximális sebesség 7,2 Mbit/s volt. A gyorsítást a szolgáltató minden olyan ügyfele érezni fogja, aki olyan helyen kapcsolódik a világhálóra mobilon, vagy modemen keresztül, ahol van 3G-s térerő, és az adótorony technikai paraméterei már lehetővé teszik ezt. A szolgáltató közleménye szerint a 3G tornyok felében ez már megtörtént, a de legkésőbb 2010. augusztus 20-ig mindenhol megtörténik az átállás a nagyobb sebességre. A 14,4 Mbit/s-os sebesség minden előnyét egy prémium csomag a (Mobilný Omage Internet Premium) tarifacsomag előfizetői élvezhetik. Mától még gyorsabb a mobilnet (Nokia-felvétel Az IKEA nevében garázdálkodtak az adathalászok Tízezreket veitek át FELDOLGOZÁS Igen hatásos, az IKEA nevét felhasználó adathalász-támadások zajlanak a sok száz milliós felhasználói táborral rendelkező Fa- cebookon. Néhány napja terjed az interneten azoknak az akcióknak a híre, melynek keretében IKEA-utal- ványt ígérnek a résztvevőknek. A Facebook már fellépett a vírusmarketingnek álcázott csalássorozat ellen, de így is több tízezer áldozatról szólnak a híradások - csak pénteken, az egynaposra hirdetett akció idején közel negyvenezer embert vertek át. A meg-megújuló kampány azonos rendszerre épül mindenhol: vásárlási utalvány megszerzését ígérik azoknak, akik a megfelelő oldalakon rajongóvá válnak. A vírusmarketingnek tűnő csalás keretében előfordul, hogy a meghirdetők egy harmadik fél marketingoldalára vagy egy hamis oldalra csábítják el a felhasználókat, ahol személyes információkat igyekeznek megszerezni tőlük - olyan is megesett, hogy a hitelkártya számára kérdeztek rá. Biztonságiszakértőkszerintvaló- jában adathalászatról van szó, amelynekkeretében múlthónapban az ezerdolláros utalvány ígéretének bűvöletében több mint hetvenezren osztottak meg bizalmas adatokat, míg le nem tiltották az érintett rajongói oldalakat. Az adathalászok valószínűleg azért az IKEA nevében követték el a csalásokat, mert a svéd cég ősszel éppen a Facebookon szer- vezettegy marketingakciót. A Facebook biztonsági részlege már közzétett egy rövid figyelmeztetést, amelyben óvják a gyanús ajánlatoktól a felhasználókat, és megígérik, hogy a megtévesztő információkat közlő vagy spame- lésre biztató oldalakat eltávolítják. Arra is felkérik a látogatókat, ha tapasztalnak ilyet, azt jelezzék aFacebooknak. (IT Café) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
