Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-03 / 51. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 3. Vélemény És háttér 7 fIGYILŐ Szabad gyűlölet és kirekesztés? Bírálja az Európa Tanács (ET) a rasszizmus és a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció tiltásának, szankcionálásának hiányosságait. Az ET szerint Albániában nincs olyan jogszabály, mely tiltaná az etnikai kisebbségeket sújtó diszkriminációt, és Észtországban sem kielégítő a rasszizmust szító és diszkriminációra uszító gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása. Európábaninkább tiltanák a burkát A nyugat-európaiak jelentős többsége pártolná a teljes testet és a fejet is elfedő női iszlám öltözet, a burka nyilvános viselésének betiltását, az amerikaiak jóval tolerán- sabbak - derül ki a Financial Times megbízásából elvégzett nemzetközi felmérésből. A közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a tilalom híveinek aránya Franciaországban a legnagyobb: megköze- b'ti a 70 százalékot. A spanyolok 65, az olaszok 63 százaléka támogatná a burka betiltását, Nagy-Britanniában 57, Németországban 50 százalék, az Egyesült Államokban ugyanakkor csak 33 százalék tiltaná e viseletét, (mti) TALLÓZÓ DIE WELT A válság dacára a görög gazdaság és társadalom továbbra is nyögi a korrupció terheit - derül ki a Transparency International (TI), a korrupció ellen létrehozott nemzetközi szervezet friss vizsgálatából, amelyet a Die Welt német lap online kiadása idéz. Legyen szó akár jogosítvány kiállításáról, építési engedély beszerzéséről, akár adóügyi vizsgálatról vagy soron kívüli kórházi felvételről: a gépezetet mindenhol „kenni” kell. Egy görög állampolgár évente átlag 1355 euró csúszópénzt fizet ki állami vagy önkormányzati hivatalnokoknak. A magánszférában sem jobb a helyzet. Az ügyvédek, orvosok, banki alkalmazottak zsebébe vándorló csúszópénz (görögül fake- laki) átlagos összege tavaly 1671 euró volt. A pénzt általában borítékba rejtve, az asztal alatt nyújtják át a célszemélynek. A TI szerint a görög háztartások tavaly összesen 787 millió euró kenőpénzt fizettek ki. E számok persze csak a korrupció egy részét tükrözik, hiszen nem műiden megkérdezett ismerte be, hogy hajlandó csúszópénzt fizetni, ami Görögországban is törvénybe ütközik. Ráadásul a felmérés csak a kispályás korrupcióra terjedt ki: olyan vesztegetési pénzekre, amelyeket magánszemélyek fizetnek köztisztviselőknek és a magánszektorban. Az állami és vállalati szinten zajló igazi nagy korrupciót a szervezet nem vizsgálta. (mti)- Gondban vagyok, öregem. Amióta Rodičova átvette a vezetést az SDKÚ választási listáján, a feleségem is fejébe vette, hogy nálunk otthon ő lesz a listavezető... (Peter Gossónyi karikatúrája) Törökországnak a szavakról át kell térnie a tettekre - véli a ciprusi görög vezetés Ankara kész kivonni csapatait Ciprusról A ciprusi megosztottság megoldása érdekében Törökország kész vállalni a felelősség reá eső részét, és megegyezés esetén kivonná csapatait a szigetről -jelentette ki a török miniszterelnök. MT1-JELENTÉS Ciprus görög és török közösségét 1974-ben szakították el egymástól, amikor Törökország - egy athéni ihletésű puccskísérletre válaszolva - megszállta az ország északi részét. A konfliktus akadályozza Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz, amelyben a Ciprust képviselő görög ciprióták vétójoggal rendelkeznek Ankara belépésének ügyében, „Célunk, hogy tartós és átfogó megoldást találjunk a ciprusi problémára - nyilatkozta Erdogan. - Készek vagyunk e cél érdekében elvégezni a magunk részét. ” Törökország mintegy 30 ezer katonát állomásoztat az Észak- Ciprusi Török Köztársaság területén, amelynek legitimitását kizárólag Ankara ismeri el. Erdogan leszögezte, hogy megállapodás esetén kész kivonni az egységeket, ám az azonnali csapatkivonási felszólításoknak nem enged. „Egy bizonyos idő után ezek a csapatok kivonhatók” - fogalmazott a török kormányfő. A görög és a török ciprióták 2008 szeptemberében kezdtek béketárgyalásokat a sziget újraegyesítéséről. A megegyezést veszélyezteti, hogy a török térfélen az áprilisi választásokon a keményvonalasok diadalmaskodhatnak. Másfelől a görög ciprióták nem egységesek azzal kapcsolatban, hogy a vezetésnek milyen tárgyalási pozíciót kellene képviselnie a szigeten megvalósítandó hatalommegosztás kérdésében. A ciprusi görög vezetés hűvösen fogadta Erdogan nyilatkozatát. A kormányszóvivő rámutatott, hogy Törökország az EU felszólítása ellenére sem nyitotta meg kikötőit és repülőtereit a Ciprusi Köztársaság járművei előtt, és nem tartja tiszteletben az ENSZ- nek a szigetre vonatkozó határozatait. A kétpárti szembenállás mérgezi a légkört és gátolja a munkát... Csalódott amerikai szenátorok HOFER LÁSZLÓ Majdnem rekord számú, 12 amerikai szenátor jelezte eddig, hogy a novemberi kongresszusi választások után nem akar a felsőház tagjaként szolgálni, s visszaadja mandátumát. Többen az építő jellegű törvényalkotást bénító pártos megosztottság miatt távoznak. Á százfős szenátus tagjának lenni az egyik legnagyobb befolyást jelenti az amerikai belpolitikában. Legutóbb nagy meglepetésre Evan Bayh, Indiana állam demokrata párti szenátora jelentette be, hogy kétszer hatéves mandátum után nem pályázza meg újra a posztot. Tette ezt annak ellenére, hogy jelentős pénzügyi támogatást tudhat maga mögött, és a felmérések szerint valószínűleg győzött volna. „Nem ösztönöz a merev pártpolitizálás és az ideológia - közölte sajtótájékoztatóján. - A politikai élet szinte törzsi jelleget öltött, a szembenállók a másik megsemmisítésére törekednek.” A mandátumukat feladó szenátorok közölték: csalódottak, mert egy olyan testületben kell dolgozniuk, amelyből kiveszett a viták lefolytatásához szükséges türelem. Judd Gregg, New Hampshire szenátora, aki három periódus után lép vissza, elmondta: amikor szenátor lett, a ház tagjai hetekig dolgoztak az összetettebb törvények tökéletesítésén. Szerinte a szenátus ma már nem alkalmas erre, a többség nem enged semmilyen lényegi változtatási szándéknak. Norman Ornstein, az American Enterprise Institute washingtoni agytröszt főmunkatársa rámutatott: a pártos szembenállás szétzilálta azokat az együttműködési sémákat, amelyek alapján korábban a különböző pártkötődésű szenátorok nézetközösséget tudtak kialakítani. Ma azokat a szenátorokat, akik nem tartják be a pártfegyelmet, megbüntetik. Gregg és Bayh szenátorok elmondták: a jelenlegi politikai légkörben nincs esély a valóban közös kezdeményezésekre, pedig régebben ez volt a jó politizálás arany- szabálya. Január 26-án a felsőházban 53:46 arányban leszavaztak egy kétpárti indítványt, amely az államháztartási hiány csökkentéséről szólt. Heten rövid távú politikai érdekeket szem előtt tartva szavaztak nemmel. Paul Kirk, aki a néhai Edward Kennedy helyét töltötte be az időközi választásig, búcsúbeszédében azt mondta, a szenátusban klíma- változásra van szükség: ,A kétpárti szembenállás mérgezi a légkört, gátolja a testület munkáját. Az együttműködés szellemét kellene visszahozni.” Byron Dorgan északdakotai demokrata szenátor - aki január elején jelentette be, hogy nem pályázik újra - azt mondta: mélyen tiszteli társait, de sajnálatosnak tartja a szenátust eluraló ellenségeskedést és a pártok közötti együttműködési szándék hiányát. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Viszonymentők MOLNÁR NORBERT A szerencsétlenül járt hegyi turista nemzetisége, állampolgársága számít. Legalábbis ezt üzente a szlovák és a magyar külügyminiszter a közvéleménynek azzal, hogy a magas-tátrai Hegyi Mentő Szolgálatnak adta a magyar-szlovák Jó szomszédság és megértés elnevezésű közös külügyminiszteri díjat. Félreértés ne essék: kalapot kell emelni a mentők tevékenysége előtt. Póruljárt embereket mentenekmeg, nem érdekli őket, hogy az az ember önhibáján kívül került slamasztikába, vagy éppen nem vette figyelembe az előírásokat, és maga idézte elő saját helyzetét. Ha kell, éjszaka mentenek, ha kell, hóviharban, vagyis mindig, ha kell. És ezen van a hangsúly: mindig, ha kell. Nincsenek tekintettel arra, hogy a lavina fekete bőrűt, nyugdíjast vagy oroszt temetett maga alá. Végzik a dolgukat, néha embertelen körülmények között. Végzik a dolgukat. Ezért meg kell fizetni és becsülni őket. A hegyi mentők most azért kaptak kitüntetést a két külügyminisztertől, mert megmentettek három magyarországi hegymászót, akiket maga alá temetett a lavina. Ez akár rendkívül hízelgő is lehetne, de egyben lealacsonyító is, hiszen azt is feltételezi, hogy ha munkájából kifolyólag egy szlovák megsegít egy magyart, már kitüntetést érdemel, márpedig ez a hegyi mentőkkel szemben minimum gonoszság. Bármilyen legyen is a szlovák-magyar viszony. Bármikor. Juraj Herz cseh filmrendező, amikor tavaly megkapta a Cseh Oroszlán díjat, azt mondta, úgy érzi, ezzel már a koporsóba tették őt. Morbid. Ámbátor, nyugodtan érezhetnék a hegyi mentők is, hogy nekik több magyart már nem kell megmenteniük, több megbékélési díjat már úgysem kapnak. A két külügyminiszter logikája ugyanis ezt sugallja. Még szerencse, hogy a mentők nem politikusok. Ők tudják, mi a dolguk. Valahogy nehezemre esik elhinni, hogy még a jelenlegi szlovák-magyar iszony közepette sem lehetett volna találni valakit Szlovákiában, aki legalább igyekezett valamit tenni a két nemzet jó szomszédságáért. Jövőre, ha véletlenül alapítanának egy cseh-szlovák Jó szomszédság és megértés elnevezésű közös külügyminiszteri díjat, ismét kaphatnának egyet a hegyi mentők. Nem múlik el hét anélkül, hogy legalább egy cseh turistát ne mentenének meg a Tátrában. Aztán jöhetne a szlovák-orosz Egy kontinensen díj... Félreértés ne essék, kalap le a hegyi mentők előtt. Az eszmék védelmében LOVÁSZ ATTILA Választásokra készülve a politikai elemzők, publicisták, értelmiségiek általában a pártprogramot kérik számon, a marketingkommunikáció által már megrontott nemzedék inkább a kommunikációs stra- tégiákatfigyelgeti, miközbenaválasztókrendreolyan jelenségek menténválasztanak pártot, amelyekneknem sokközük vanaválasz- táshoz és gyakran még ajózan észhez sem. Az 1990-es szabad választások után sokan gondolták, hogy kialakul egy szokványos nyugati politikai rendszer a maga pártjaival, világos volt már akkor is, hogy megjelennekaszélsőségek,deazoksúlyanemvoltszámottevő. Majdjöve 1992 és 1994, s mindkét esetben egy nem szokványos gyűjtőpárt szerezte mega hatalmat. 1998-ban csak széles koalícióval lehetett a HZDS-t megverni, s mikor a koalíció elérte, amit akart, kormányt alakított, akkor a szerveződés első embere egy újabb nem szokványos pártot, az egykori ötös koalíciót ötvözni próbáló gyűjtő- pártot szervezett, a mai SDKÚ-t. S aki az SDKÚ-t sikeresen megverte, újra egyolyan politikai tömörülés, amely ugyan önmagát baloldalinak és szociáldemokratának szeretné bemutatni, de a baloldalhoz az égadtavüágonsemmiköze,aszociáldemokráciáhozmegpláne. Akontinens keleti végein egyébként sem a szokványos nyugati párt- struktúrákjöttek létre. Nem, hiszen azon túl, hogy a negyven év kommunizmusa elégvolt egy létező tradíció teljes szétzúzásához, az új tradíciók már a médiapolitizálás világában, az egyre erősödő politikai marketing idején születtek meg. Apolitikai versengés plakát-, média- és kommunikációs háború lett, az ezredfordulót követően sokszor már a politikai elemzők is egy-egy megszólaló nyakkendőjét, ruhaszínét, szóhasználatát elemezték, nem mondanivalója tartalmát. A választókat a szimpátia és a düh keveréke motiválja, akinek meg az egészből elege van, nézi a Mojsej és Mónika típusú műsorokat (műsorokat?) vagy visszatér kedvenc olvasmányaihoz és zenéihez, és magasról fütyül az egészre. Ha nem lenne annyira közhelyes, azt is írhatnánk, hogy a közéletből eltűnt az érték. Pedig így van. Apolitikai csoportosulásoknál eszmét, konzisztens ideológiát és arra építő, logikus ésolvasható programotkeresni időpazarlás. Pedig amikor baj van (márpedig abban megegyezünk, hogy baj van), a technokratikusmegoldásoknemmindigjönnekbe.Amikormozgósí- tanikell tömegeket, akkora technokraták csakrövidtávonsikeresek. Amikor baj van, szükség van egy alapra, amelyhez vissza lehet nyúlni, amely alapkérdésekre ad meg válaszokat és lehetővé teszi, hogy érté- kekmentén szervezzük újra azt, amit újra kell szervezni. Az ideológiák, az eszmék védelmébenszólnánkhát. Nem olyan baj, ha azok megjelennek, az eszmei politizálást nem szabad szélsőséges futóbolondokra hagyni, mert ők hagyják el az eszmét elsőnek. Az eszmékmentén történő politizálás lehetőséget ad a meggondolásra, megfontolásra és a technikák kitalálására, ha azok éppen nincsenek. Nézze meg, tisztelt Olvasó, hol talál ma, a választási kampányban eszméket. Ha vannak, van reményünk, hogy ne kelljen azt mondanunk: jobb világ? Az márvolt.
