Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-03 / 51. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Obama példásan leszerelne Washington. Barack Obama elnök felére csökken­tené az 5500-ra tehető ame­rikai nukleáris robbanótölte­tek számát - írta a tegnapi New York Daily News című lap. Az újságot egy névtelen­séget kérő „vezető kormány­zati tisztségviselő” tájékoz­tatta arról, hogy Obama mi­lyen mértékben szándékozik csökkenteni az Egyesült Ál­lamok atomfegyverkészletét. A tisztségviselő szerint Oba­ma példát kíván mutatni az atomhatalmaknak, valamint azon országoknak, amelyek atomfegyver megszerzésére törekednek. (MTI) Leleplezett orosz pénzmosoda Moszkva. Moszkvában pénzmosó bűnszövetkezetet lepleztek le, amely alig há­rom év alatt mintegy 1,1 mil­liárd eurónak megfelelő összeget „mentett meg” az adóhivatallal szemben. Az üzletben része volt három kereskedelmi banknak, va­lamint 72 orosz és 7 külföldi cégnek, amelyeket a banda irányított - jelentette be Andrej Pilipcsuk, a belügy­minisztérium gazdaságbiz­tonsági osztályának szóvivő­je. (MTI) Láthatáron a román vizitdíj Bukarest. Romániában várhatóan a nyár közepén vezetik be az egészségügy­ben a részleges hozzájárulási fizetési rendszert, amelynek része a vizitdíj is. A román egészségügyi rendszer hosz- zú távon fenntarthatatlan, ezért a román kormány azt tervezi, hogy bizonyos orvosi szolgáltatásokért a betegek­nek külön kell majd fizetni­ük. A tavaly decemberben kinevezett Cseke Attila, a román kormány egész­ségügyi minisztere is szüksé­gesnek tartja, hogy a betegek járuljanak hozzá bizonyos orvosi szolgáltatások költsé­geihez. (MTI) Halálosztó földcsuszamlás Kampala. Mintegy 350 ember eltűnt és legkevesebb 55 meghalt az ugandai föld­csuszamlásban, amely több falut betemetett tegnap az ország keleti részén - közölte Michael Nataka, a helyi Vö­röskereszt főtitkára. A jelen­tős földcsuszamlást a viharos esőzések okozták. (MTI) Palesztin házak menekültek meg Jeruzsálem. Benjámin Ne­tanjahu izraeli kormányfő nyomására Jeruzsálem pol­gármestere elállt attól a ter­vétől, hogy leromboltat tu­catnyi palesztin lakóházat, a helyükön pedig régészeti parkot alakít ki. (MTI) A latin-amerikai országban újabb városokra terjesztették ki a kijárási tilalmat Áramlik a segély Chilébe Áldatlan állapotok. A pusztító erejű chilei földrengés kétmillió embert érint. (TASR/AP-felvétel) Az ország az UNMIK/Koszovó megjelölést kapja Koszovó „konferenciázhat” MTI-HÍR Belgrád. A házigazda Szlové­nia Koszovói is meghívja a hónap végén tartandó EU-Nyugat-Bal- kán regionális konferenciára - tudta meg a Danas című szerb új­ság Szlovénia belgrádi nagykövet­ségétől. A volt szerb tartományt egy brüsszeli forrás szerint Fatmir Sejdiu államfő és Hashim Thaci miniszterelnök fogja képviselni. Állítólag elfogadták, hogy a ta­nácskozás minden munkadoku­mentumában az UNMIK/Koszovó megjelölés álljon. Az értekezleten először az UNMIK, a koszovói ENSZ-közigazgatás képviselője kap szót, s csak utána a koszovói vezetők. A konferenciaasztalnál ülők előtti táblákon csak az illető neve fog szerepelni, országának és rangjának a megjelölése nélkül. A nyugatnémet-keletnémet ál­lamközi kapcsolatokat rendező 1972-es alapszerződés mintájára rendezhetik a koszovói-szerb vi­szonyt - vált ismertté hétfő este francia diplomáciai forrásból. Az elképzelés alapjául szolgáló ok­mányt 1972 decemberében írta alá a Német Szövetségi Köztársaság és a szovjet tömbhöz tartozó Német Demokratikus Köztársaság. A pár­huzam - amelyben Szerbia az NSZK-nak, Koszovó pedig az NDK- nak feleltethető meg - azért is megállhatja a helyét, mert a do­kumentum úgy rendezte az NSZK és a Bonn által addig el nem ismert NDK viszonyát, hogy Nyugat-Né- metország formálisan nem ismerte el a szocialista államot. Az alap- szerződés ugyanakkor rendezte a két állam egymás mellett élésének sok gyakorlati kérdését. A vajdasági magyarok már teljesítették a feltételeket Alakuló nemzeti tanácsok Concepcion. Érkeznek a nemzetközi segélyek a földrengés sújtotta Chilé­be, Michelle Bachelet elnök pedig bejelentette: a csa­paterősítésekkel 14 ezer főre nő a fosztogatások megelőzésére a katasztrófa sújtotta térségbe vezényelt katonák száma. MT1-HÍREK Hillary Clinton amerikai kül­ügyminisztert tegnap Santiagóba várták. Clinton várhatóan húsz műholdas telefont adományoz Chi­lének. Ez lesz az első amerikai se­gély a latin-amerikai országnak, amelynek távközlési hálózata sú­lyosan megrongálódott a Richter­skála szerint 8,8-as erősségű szom­bati földmozgásban. Az egyik alap­vető gond a távközlés (Chilében)- mondta Clinton még Santiagóba érkezése előtt az őt kísérő újság­íróknak. Az amerikai külügymi­niszter megbeszélést folytat a hiva­talából rövidesen távozó Michelle Bachelet elnökkel és Sebastián Pi- nera megválasztott államfővel. Clinton környezetében nem zárják ki, hogy a politikus a Santiagótól mintegy 400 kilométerre délre fek­vő, földrengés sújtotta térségbe is ellátogat. A földmozgás és az általa kivál­tott tengeri szökőár az eddig össze­sített hivatalos adatok szerint 723 emberéletet követelt, a természeti csapás kétmillió embert érint. Amerikai közlés szerint Chile tábori kórházakat és víztisztító berende­zéseket is kért segélyként. Brazília tegnap repülőgépen szintén útnak indít egy humanitárius segélyszál­lítmányt, Oroszország pedig két repülőgépnyi szállítmányt küld. Ausztrália 4,5 millió dollárt ígért, az Európai Unió négymillió, Japán hárommillió, Kína pedig egymillió dollárt. A földrengés által érintett chilei lakosság elkeseredett, az éh­ség fosztogatásokra sarkallja őket. Ezek megfékezése érdekében a chi­lei hadsereg újabb három közép­chilei városban hirdetett ki kijárási tilalmat. Előzőleg Concepciónban vezették be az intézkedést. Bache­let hangsúlyozta: megértik, hogy a lakosság szükséget szenved, de nem fogják eltűrni a bűncselekmé­nyeket. A szárazföldi haderő és a haditengerészet 14 ezer katonáját 50 repülőgép támogatja, amelyek légihidat alkotnak, és három hadi­hajót is a térségbe vezényeltek. MTI-HÍR Belgrád. Szerbiában eddig több mint 270 ezer ember iratko­zott fel a kisebbségi nemzeti ta­nácsok megválasztásához szük­séges választói névjegyzékekbe, s a magyar lista létszámban messze túlszárnyalja a többit - derül ki a kisebbségi minisztéri­um adataiból. Muskinja Henrich Anikó, a tárca államtitkára közöl­te a Danas című belgrádi napi­lappal, hogy a nemzeti tanácsok közvetlen megválasztásához szükséges feltételeket a magya­rokon kívül már teljesítette az as- kál, a bosnyák, a görög, az egyip­tomi és az ukrán kisebbség, és a március 9-i határideig várhatóan elegendő név szerepel majd a román, a szlovák és a cseh listán is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a kisebbségi közösségek ezentúl közvetlenül, kisebbségi választói névjegyzék alapján is megválaszthatok, ami sokkal demokratikusabb eljárás az eddigi, elektoros szavazásnál. A közvetlen választás feltétele az, hogy az adott nemzetiség 18 év­nél idősebb, szavazásra jogosult tagjainak a fele szerepeljen a név­jegyzékben. A listák összeállítá­sával a helyi közigazgatási hiva­talokat bízták meg. A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács közvet­len megválasztásához legalább 117 320 ezer délvidéki magyar regisztrálása szükséges. A szak­tárca államtitkára szerint a ma­gyar névjegyzékben 117 833 név szerepel. A bosnyák listán közel 55 ezer, míg a románban 28 ezer, illetve a szlovák névjegyzékben több mint 20 ezer név van. A kubai hatóságok semlegesítik a tiltakozásokat Szertartásos letartóztatás MTI-HÍR Havanna. A kubai hatóságok legkevesebb 126 embert tartóztat­tak le abban a leszámolási akcióso­rozatban, amelyet egy éhségsztráj­kot folytató ellenzéki személyiség halála után indítottak el a szigetor­szágban. Egy kubai emberi jogi szervezet képviselője hétfőn közöl­te, hogy az őrizetbe vettek közül sokakat aközben fogtak el a rend­őrök, hogy részt vettek Orlando Zapata Tamayo temetési szertartá­Tragikus francia adatok Emelkedik az áldozatok száma Párizs. A francia polgári véde­lem folytatta tegnap a vihar sújtotta tengerparti területeken az áldoza­tok keresését, akiknek száma a még műidig nem végleges mérleg sze­rint 52-re emelkedett. Nyolc em­bert eltűnt. A hét végi áradásoktól leginkább sújtott Vendée és Cha­rente-Maritime megyékben, az At­lanti-óceán közvetlen partján meg­kezdődött a víz kiszivattyúzása az épületekből. A tragédia okainak kutatása kapcsán a médiában vita kezdődött a tengerszint alatti árte­rek beépítésének, valamint az át­szakadt gátrendszer megbízható­ságának a kérdéséről. (MTI) sán a Kuba keleti részén lévő Banesben. Tamayo 85 nap után halt bele éhségsztrájkjába. A férfi halála hatására felerősödtek azok a hangok az USA-ban és Európában, amelyek a mintegy kétszáz kubai politikai fogoly szabadon bocsátá­sát követelik. A szigetország ható­ságai a megtorlás eszközével pró­bálják meg semlegesíteni a Zapata halála nyomán kialakult tiltakozó hullámot és igyekeznek eltussolni azokat a körülményeket, amelyek haláláhozvezettek. Túloznak a bosnyákok? Karadzsics mítoszról beszél Hága. Mítosznak nevezte Rado­van Karadzsics, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori politikai vezetője tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt a srebrenicai mészárlást. Karadzsics azt állította, hogy túlzók a boszniai muzulmánok 1995. júliusi, Sreb­renica környéki tömeges legyilko- lásáról szóló hírek. Szerinte 2-3 ezerre tehető az áldozatok száma, és az azóta tömegsírokból kihantolt többi holttestet máshonnan vitték oda. Hosszan ecsetelte, hogyan provokálták a bosnyákok 1992 ele­jén a szerbeket, mielőtt azok lövet­ni kezdtek a hegyekből. (MTI) A kijevi parlamentben ma megtartják a mindent eldöntő bizalmi szavazást Egy lépéssel közelebb az új koalíció megalakulásához (SITA/AP-felvétel) Szétesett az ukrán kormány Kijev. Összeomlott tegnap a Julija Timosenko ukrán minisz­terelnök vezette kormánykoalí­ció, miután nem tudta bizonyíta­ni, hogy még mindig többsége van a törvényhozásban - jelentet­te be Kijevben a parlament elnö­ke. Bár Timosenko egyelőre hiva­talban marad, Volodimir Litvin házelnök bejelentésével megkez­dődhet egy új koalíció létrehozá­sa a néhány héttel ezelőtti elnök- választáson győzelmet arató Vik­tor Janukovicsnak, Timosenko ősellenségének a vezetésével. Mint Litvin elmondta, a parla­menti frakcióvezetők előzőleg megtartott ülésén a koalíciós pár­tok nem tudtak a többség biztosí­tásához elegendő képviselői alá­írást bemutatni. „Ukrajna alkot­mányával összhangban bejelen­tem, hogy a koalíció a parlament­ben beszüntette tevékenységét” - mondta Litvin a plenáris ülésen. A 450 fős ukrán parlamentnek ma bizalmi szavazást kell lebo­nyolítania a Timosenko-kor- mánnyal kapcsolatban, s ha ott Janukovics híveivel együtt sza­vaznak a koalíció melletti kiállást megtagadó képviselők, az orosz­barátnak nevezett elnök támoga­tói hozzáfoghatnak az új koalíció, majd az új kormány létrehozásá­nak hosszúnak ígérkező alkufo­lyamatához. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents