Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-26 / 71. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 26. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ BLIKK Személyi következmények­kel járó, jelentős szerkezeti át­alakítást tervez a Fidesz a köz- igazgatásban, ha kormányra kerül, a képviselők létszámát a felére csökkentené - mondta Orbán Viktor a Blikknek. A lap tegnapi számában megjelent interjúban a Fidesz-elnökmeg- erősítette: szeretné, ha már idén adót lehetne csökkenteni. „Jelentős adócsökkentés nél­kül nem indul be a gazdasági növekedés” - mondta. Egysze­rűsíteni szeretnék a jövedelmi adó” rendszerét, csökkenteni a vállalkozók adóterheit. Mun­ka- és családbarát adórend­szert hozunk létre - tette hoz­zá. Megerősítette: visszahoz­zák a közigazgatási államtitká­ri posztot. Rendezetlen, szét­esett, szélsőséges, durva erők nem képesek sikeresen kor- mányozni-jelentetteki. (mti)- Kell is az álarc képviselő úr, mert a saját képével nem aratna sikert a választási kampányban! (Peter Gossányi rajza) A Frankfurter Allgemeine Zeitung riportja a magyarországi parlamenti választásokról Reménytelen szocialista kampány Számlák a takarékossági programért címmel terje­delmes riportban foglalko­zott a közelgő magyaror­szági választásokkal, illet­ve a választási kampánnyal tegnap a Frankfurter All­gemeine Zeitung. MT1-1SMERTETÉS A konzervatív napilap Magyar- országgal rendszeresen foglalko­zó tudósítója, Reinhard Olt az írás bevezetőjében az egyik soproni szocialista jelölt kampányáról számolt be, hangsúlyozva, hogy nehéz feladatot vállalt. Amikor a szocialisták miniszterelnök-jelölt­jének, Mesterházy Attilának a ne­vét említi, füttykoncert tör ki. Egyesek azt kiabálják: „Hazudik, mint Gyurcsány!” Gyurcsány Fe­renc öt évig volt miniszterelnök, és a magyarok négyötöde őt teszi felelőssé a rossz gazdasági helyze­tért -jegyezte meg a tudósító. A jelölt - folytatta Olt - ezután Görögországra való utalással pró­bál levegőhöz jutni. Arról beszél, hogy Magyarországot ma Görög­ország sorsa fenyegetné, ha a szo­cialista párt 2009 áprilisában nem húzta volna be a vészféket. A szocialista jelölt azonban re­ménytelenül próbálkozik. Felhá­borodottan arra emlékeztetik, hogy mindezért a lakosságnak kell meghozni az áldozatot. Vala­ki arra figyelmeztet, hogy több mint 1 millió adós hitelrészletei­nek törlesztésével „több mint há­rom hónapos hátralékban” van, néhány idősebb hallgatója pedig azt sérelmezi, hogy megkurtított nyugdíja „az éhenhaláshoz túl sok, az élethez pedig túl kevés”. Reinhard Olt szerint a szocialis­ta választási jelöltek nem csupán Sopronban kampányolnak ilyen körülmények között. A lakosság­nak alig van olyan csoportja, amely ne panaszkodna a külön­böző szociális juttatások, a közal­kalmazotti pótlékok megvonása miatt. A kereskedelemben, a kü­lönböző szakmákban, illetve az iparban dolgozók amiatt kesereg­nek, hogy családjuk eltartása ér­dekében másodállást kell vállal­niuk. A parasztok pedig a kor­mányt teszik felelőssé az árcsök­kenések, továbbá a különböző támogatások megnyirbálása mi­att. Ezeket a panaszokat többnyi­re nyíltan hangoztatják és egy olyan „számlára” való utalással, amelyet mindezért a szocialisták­nak áprüisban kellene megkapni­uk. Annak érdekében, hogy pártja számára mentse a még menthe­tőt, a szocialisták 35 éves minisz­terelnök-jelöltje, Mesterházy Atti­la ahhoz a lakossági csoporthoz fordul, amelyről feltételezi, hogy a szocialista párt számára a legin­kább visszanyerhető - a 3 millió magyar nyugdíjashoz. Bajnai ta­karékossági intézkedései őket is sújtották ugyan, amióta azonban az ellenzék vezetője, Orbán Viktor arról beszélt, hogy szükség van a nyugdíjrendszernek a svéd mo­dell alapján történő átalakítására, a szocialisták plakátjaikon „nyug­díjkatasztrófával”, illetve azzal ri­ogatnak, hogy Orbán hatalomra kerülése a nyugdíjkorhatár 70 év­re való felemelését jelentené. A konzervatívoknak nem marad más hátra, mint cáfolni mindezt, és fogadkozni, hogy a nyugdíja­sokat, továbbá az ellátó rendsze­reket nem érinti majd az a privati­zálás, amelyet más területeken terveznek- tette hozzá a tudósító. Reinhard Olt szerint Orbán amúgy óvatos a konkrét választási ígéretekkel. „A nemzethez inté­zett üzenetében” mindenekelőtt az állítólagos jobb idők mellett tett hitet - írta a tudósító, beszá­molva egyebek között az „Új Magyarország” nevet viselő vá­lasztási program fő célkitűzé­seiről. Orbán - mint írta - a médiában ma szinte mindenütt jelen van. Csaknem minden nap új témát vet fel, a részleteket azonban ho­mályban hagyja. A tudósító sze­rint kettős kihívás előtt áll. Ha a következő törvényhozási ciklus­ban az általa és pártja által kom­munikált „mélyreható társadalmi megújulást” végre akaija hajtani, nem elég csupán arra törekednie, hogy másodszor is miniszterelnök legyen. Az április 11-re és április 25-re előirányzott két választási fordulóban el kell érnie, hogy pártja egyedül kormányozhasson - hangsúyozta Reinhard Olt, em­lékeztetve arra, hogy Orbán kizár­ja a szélsőjobboldali Jobbikkal va­ló koalíciót. A jogszabályok rendszerén kell változtatni, azon, hogy drákói törvények alapján sokan kerülnek börtönbe Nem lesz nagyarányú amnesztia MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Oroszországban a hitleri Né­metország felett aratott győzelem 65. évfordulója alkalmából meg­hirdetendő amnesztia mégsem lesz olyan nagyarányú, mint ere­detileg tervezték. így végül nem mintegy 46 ezer elítélt szabadul a börtönökből, hanem legfeljebb 100-150: a ko­rábbi javaslatot hétfőn beterjesztő Egységes Oroszország Párt ugyan­is meggondolta magát. A hatalom pártjának is nevezett, az állami dumában több mint két­harmados többséggel bíró párt eredetileg azt javasolta, hogy a nagy honvédő és egyéb háborúk veteránjai az elkövetett bűnténytől és a kiszabott ítélettől függetlenül kapjanak közkegyelmet, s a többi bűnöző akkor szabaduljon, ha büntetése nem haladja meg a két évet, illetve az ellene folyó eljárást szüntessék meg, ha a büntetés várhatóan nem lesz több mint két év. A gondatlanságból bűnt elkö­vetők csak akkor kerüljenek sza­badlábra, ha legfeljebb három év­re büntették őket. Ezzel mintegy 46 ezer elítélt szabadult volna, és összesen több mint 333 ezer em­bert érintett volna a közkegyelem, például a feltételes büntetések el­törlése vagy az eljárás megszünte­tése révén. A párt javaslatát 46 képviselő terjesztette be hétfőn, és vonta vissza szerdán. Ám Pavel Kra- sennyikov, a duma törvényhozási bizottságának elnöke, szintén az Egységes Oroszország Párt képvi­selője saját javaslatot terjesztett be szerdán, amely szerint a köz­kegyelem már csakis a börtönben lévő veteránokra vonatkozna, de közülük azokra nem, akik élet el­leni bűncselekményt vagy kiskorú elleni nemi bűntettet követtek el. Krasennyikov úgy vélte, legfel­jebb 100-150 ülhet börtönben a most már legalább 80 év körül já­ró veteránok közül. Hangsúlyozta azonban, hogy nincs értelme szé­les körű amnesztiát hirdetni, ha­nem a jogszabályok rendszerén kellene változtatni, azon, hogy drákói törvények alapján sokan kerülnek börtönbe. A tegnapi orosz lapok egyetér­tenek abban, hogy az Egységes Oroszország Párt javaslatának visszavonása azt jelenti, a Kreml nem értett egyet vele. A Vedo- mosztyi arra is emlékeztetett, hogy Szergej Nariskin, az elnöki adminisztráció vezetője korábban olyan javaslatot terjesztett Dmitrij Medvegyev államfő elé, amelynek értelmében összesen mintegy 20-40 veterán szabadult volna Id a börtönökből a győzelem napja alkalmából. A lap kremlbeli forrá­sai úgy vélték, ehhez képest Kra­sennyikov javaslata szélesebb kört érint. A forrás hozzátette: Medvegyev hivatalba lépése óta rendszeres gyakorlattá vált, hogy kéthavonta vizsgálják a kegyelmi kérvénye­ket, s rendszerint 10-30 esetben az elnök megkegyelmez. Az illető azt is elmondta, hogy az elnök szerint az olyan rendszerszerű változtatások, mint a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolat­ban a büntetés-végrehajtás hu­manizálása és az egész rendszer reformja sokkal fontosabbak, mint a közvéleménynek tett en­gedmények. KOMMENTÁR Sumák dumák MOLNÁR IVÁN A vezető kormánypárt választási kampánya eddig a jobboldali pártokkal és a legkülönfélébb kisebbségekkel szembeni durva mocskolódásban merült ki, így „üde” színfoltnak számít, hogy Robert Fico kormányfő e héten végre egy konkrét ötlettel is elő­állt, amit szerinte egy Smer vezette kormány a választások után megvalósíthatna. A miniszterelnök nem zárta ki, hogy újra visszatérünk a progresszív adózáshoz, vagyis a jövedelmek nö­vekedésével párhuzamosan emelkedne az adókulcs is. Ha ezt mégsem sikerülne megvalósítaniuk, a milliomosadó hatálya alá esők körét bővítenék, így a jelenlegi 1650 eurós havi bevételha­tárt - amely felett csökken az adómentes alap, és így nagyobb az adó - lejjebb vinnék. A kispénzű választók számára egyszerű és vonzó ígéretek, különösen a gazdasági válság kellős közepén, amikor a többség már nem is emlékszik rá, mikor emelték utol­jára a fizetését, annál többen panaszkodnak arra, hogy a mun­kaadójuk csökkentette a bérüket. Fizessenek a piszkos pénzes­zsákok, ne mindig rajtunk, szegény embereken véljék el a port! Ezzel akár egyet is érthetnénk, ha nem ismernénk a kormány­főt. Fico az unalomig ismételgetett, ám be nem váltott populista ígéretek nagymestere. Négy évvel ezelőtt is azt ígérte, hogy ha hatalomra jutnak, bevezetik a progresszív adózást és a milli­omosadót, csökkentik egyes termékek áfáját, lefaragnak a ben­zinjövedéki adójából, bevezetik az osztalékadót, a vállalati nyereségadót és jelentősen növelik a pénzintézetek adóit. Ezek­ből teljes egészében csak a milliomosadó, részben pedig az áfa és a jövedéki adó csökkentése valósult meg. A kormányfő a bankokat és a nagyvállalatokat ugyan szóban rendkívül sokszor és nagyon durván támadta, a fent jelzett megadóztatásukról a választások után már csak nagyon keveset beszélt. E héten még ennél is tovább ment, hiszen már most, a választások előtt kije­lentette, hogy a társasági adón nem szeretne változtatni, és el­vetette a nagyvállalatokat sújtó új adók ötletét is. Nagyon jól tudja ugyanis, hogy a nagy cégek akkor és úgy játsszák ki az adótörvényeket, ahogy akarják. A költségvetésnek az elkövet­kező időszakban ugyanakkor égető szüksége lesz a pluszbevé- tekre, hiszen a gazdasági válság és a kormány folyamatos pénz­szórása miatt hatalmas lyuk tátong rajta, amit a kormány sze­rint csak még több adóbevétellel lehet betömni. Fico számára így nem marad más hátra, mint a középréteg adóterheinek a növelése, hiszen az ugyan valamivel többet kereső, ám mégis egyszerű emberek többsége, a nagy cégekkel szemben, nem tudja olyan hatékonyan kicselezni az adórendszert. A milliomo­sadó sem lesz elég azonban áhhoz, hogy a költségvetésen tá­tongó lyukat betömjük, ezért Ficótól az elkövetkező időszakban főként a középrétegeket sújtó, újabbnál újabb ötletekre számít­hatunk. Az állami bevételek növelésének van persze egy sokkal több ember számára elfogadható módja is. Szlovákiában ma egy rendkívül bonyolult járulékrendszer van érvényben, ráadásul a járulékterhek továbbra is nagyon magasak, nem beszélve ar­ról, hogy az adórendszeren is lenne még mit javítani. Ha a kormány - egyre újabb adónemek kiötlése és az adóterhek növelése helyett - az adó- és járulékrendszer egyszerűsítésével próbálná meg motiválni az embereket az adózásra, ez idővel az állam bevételein ugyanúgy meglátsza­na, mint ahogy meglátszott az előző kormány által végrehaj­tott adóreform után is. Ha ez nincs ínyére a jelenlegi kor­mánynak, lenne még egy módja a hiánycsökkentésnek: a ki­adások jelentősebb lefaragása. Az adófizetők pénzét négy éve programszerűen elherdáló kormánypárttól azonban ilyesmit még a legszebb álmainkban sem várhatunk. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az egyesült államokbeli Milwaukee érseke figyelmez­tette 1996-ban a jelenlegi pápa, XVI. Benedek által ve­zetett vatikáni hivatalt, hogy egy pap évtizedekkel koráb­ban szexuálisan zaklatta egy iskola diákjait, és ez kínosan érintheti az egyházat, a papot mégsem fosztották meg reve­rendájától - jelentette tegnap a The New York Times. Az amerikai napilap olyan egyházi dokumentumokra hi­vatkozik, amelyeket két ügy­véd kutatott fel. Az ügyvédek a dokumentumokat felhasz­nálják abban a bírósági kere­setükben, amelyben azt állít­ják, hogy Rembert G. Weak- land érsek nem tett meg mindent a szóban forgó pap, Lawrence Murphy kizárásá­ért. Murphynek akár kétszáz diák is áldozatul eshetett a siketek számára fenntartott fiúiskolában St. Francis váro­sában. Murphy 1950 és 1974 között szolgált az intézmény­ben. 1998-ban hunyt el. A szóban forgó dokumen­tumok között szerepel wiscon- sini püspököknek és Joseph Ratzinger bíborosnak, a Hitta- ni Kongregáció akkori vezető­jének levelezése, amelyből ki­derül, hogy a hivatal vezetése fontolóra vette Murphy kizá­rását, de fontosabbnak tartot­ta, hogy az egyházat megvédje a botránytól. A Vatikán egyik szóvivője közölte a lappal: Murphyt rossz egészségi álla­pota, tetteinek megbánása és amiatt nem taszították ki a papi rendből, hogy akkor már jó ideje nem érkezett rá pa­nasz. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents