Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-26 / 71. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 26. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ BLIKK Személyi következményekkel járó, jelentős szerkezeti átalakítást tervez a Fidesz a köz- igazgatásban, ha kormányra kerül, a képviselők létszámát a felére csökkentené - mondta Orbán Viktor a Blikknek. A lap tegnapi számában megjelent interjúban a Fidesz-elnökmeg- erősítette: szeretné, ha már idén adót lehetne csökkenteni. „Jelentős adócsökkentés nélkül nem indul be a gazdasági növekedés” - mondta. Egyszerűsíteni szeretnék a jövedelmi adó” rendszerét, csökkenteni a vállalkozók adóterheit. Munka- és családbarát adórendszert hozunk létre - tette hozzá. Megerősítette: visszahozzák a közigazgatási államtitkári posztot. Rendezetlen, szétesett, szélsőséges, durva erők nem képesek sikeresen kor- mányozni-jelentetteki. (mti)- Kell is az álarc képviselő úr, mert a saját képével nem aratna sikert a választási kampányban! (Peter Gossányi rajza) A Frankfurter Allgemeine Zeitung riportja a magyarországi parlamenti választásokról Reménytelen szocialista kampány Számlák a takarékossági programért címmel terjedelmes riportban foglalkozott a közelgő magyarországi választásokkal, illetve a választási kampánnyal tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung. MT1-1SMERTETÉS A konzervatív napilap Magyar- országgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Reinhard Olt az írás bevezetőjében az egyik soproni szocialista jelölt kampányáról számolt be, hangsúlyozva, hogy nehéz feladatot vállalt. Amikor a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének, Mesterházy Attilának a nevét említi, füttykoncert tör ki. Egyesek azt kiabálják: „Hazudik, mint Gyurcsány!” Gyurcsány Ferenc öt évig volt miniszterelnök, és a magyarok négyötöde őt teszi felelőssé a rossz gazdasági helyzetért -jegyezte meg a tudósító. A jelölt - folytatta Olt - ezután Görögországra való utalással próbál levegőhöz jutni. Arról beszél, hogy Magyarországot ma Görögország sorsa fenyegetné, ha a szocialista párt 2009 áprilisában nem húzta volna be a vészféket. A szocialista jelölt azonban reménytelenül próbálkozik. Felháborodottan arra emlékeztetik, hogy mindezért a lakosságnak kell meghozni az áldozatot. Valaki arra figyelmeztet, hogy több mint 1 millió adós hitelrészleteinek törlesztésével „több mint három hónapos hátralékban” van, néhány idősebb hallgatója pedig azt sérelmezi, hogy megkurtított nyugdíja „az éhenhaláshoz túl sok, az élethez pedig túl kevés”. Reinhard Olt szerint a szocialista választási jelöltek nem csupán Sopronban kampányolnak ilyen körülmények között. A lakosságnak alig van olyan csoportja, amely ne panaszkodna a különböző szociális juttatások, a közalkalmazotti pótlékok megvonása miatt. A kereskedelemben, a különböző szakmákban, illetve az iparban dolgozók amiatt keseregnek, hogy családjuk eltartása érdekében másodállást kell vállalniuk. A parasztok pedig a kormányt teszik felelőssé az árcsökkenések, továbbá a különböző támogatások megnyirbálása miatt. Ezeket a panaszokat többnyire nyíltan hangoztatják és egy olyan „számlára” való utalással, amelyet mindezért a szocialistáknak áprüisban kellene megkapniuk. Annak érdekében, hogy pártja számára mentse a még menthetőt, a szocialisták 35 éves miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila ahhoz a lakossági csoporthoz fordul, amelyről feltételezi, hogy a szocialista párt számára a leginkább visszanyerhető - a 3 millió magyar nyugdíjashoz. Bajnai takarékossági intézkedései őket is sújtották ugyan, amióta azonban az ellenzék vezetője, Orbán Viktor arról beszélt, hogy szükség van a nyugdíjrendszernek a svéd modell alapján történő átalakítására, a szocialisták plakátjaikon „nyugdíjkatasztrófával”, illetve azzal riogatnak, hogy Orbán hatalomra kerülése a nyugdíjkorhatár 70 évre való felemelését jelentené. A konzervatívoknak nem marad más hátra, mint cáfolni mindezt, és fogadkozni, hogy a nyugdíjasokat, továbbá az ellátó rendszereket nem érinti majd az a privatizálás, amelyet más területeken terveznek- tette hozzá a tudósító. Reinhard Olt szerint Orbán amúgy óvatos a konkrét választási ígéretekkel. „A nemzethez intézett üzenetében” mindenekelőtt az állítólagos jobb idők mellett tett hitet - írta a tudósító, beszámolva egyebek között az „Új Magyarország” nevet viselő választási program fő célkitűzéseiről. Orbán - mint írta - a médiában ma szinte mindenütt jelen van. Csaknem minden nap új témát vet fel, a részleteket azonban homályban hagyja. A tudósító szerint kettős kihívás előtt áll. Ha a következő törvényhozási ciklusban az általa és pártja által kommunikált „mélyreható társadalmi megújulást” végre akaija hajtani, nem elég csupán arra törekednie, hogy másodszor is miniszterelnök legyen. Az április 11-re és április 25-re előirányzott két választási fordulóban el kell érnie, hogy pártja egyedül kormányozhasson - hangsúyozta Reinhard Olt, emlékeztetve arra, hogy Orbán kizárja a szélsőjobboldali Jobbikkal való koalíciót. A jogszabályok rendszerén kell változtatni, azon, hogy drákói törvények alapján sokan kerülnek börtönbe Nem lesz nagyarányú amnesztia MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Oroszországban a hitleri Németország felett aratott győzelem 65. évfordulója alkalmából meghirdetendő amnesztia mégsem lesz olyan nagyarányú, mint eredetileg tervezték. így végül nem mintegy 46 ezer elítélt szabadul a börtönökből, hanem legfeljebb 100-150: a korábbi javaslatot hétfőn beterjesztő Egységes Oroszország Párt ugyanis meggondolta magát. A hatalom pártjának is nevezett, az állami dumában több mint kétharmados többséggel bíró párt eredetileg azt javasolta, hogy a nagy honvédő és egyéb háborúk veteránjai az elkövetett bűnténytől és a kiszabott ítélettől függetlenül kapjanak közkegyelmet, s a többi bűnöző akkor szabaduljon, ha büntetése nem haladja meg a két évet, illetve az ellene folyó eljárást szüntessék meg, ha a büntetés várhatóan nem lesz több mint két év. A gondatlanságból bűnt elkövetők csak akkor kerüljenek szabadlábra, ha legfeljebb három évre büntették őket. Ezzel mintegy 46 ezer elítélt szabadult volna, és összesen több mint 333 ezer embert érintett volna a közkegyelem, például a feltételes büntetések eltörlése vagy az eljárás megszüntetése révén. A párt javaslatát 46 képviselő terjesztette be hétfőn, és vonta vissza szerdán. Ám Pavel Kra- sennyikov, a duma törvényhozási bizottságának elnöke, szintén az Egységes Oroszország Párt képviselője saját javaslatot terjesztett be szerdán, amely szerint a közkegyelem már csakis a börtönben lévő veteránokra vonatkozna, de közülük azokra nem, akik élet elleni bűncselekményt vagy kiskorú elleni nemi bűntettet követtek el. Krasennyikov úgy vélte, legfeljebb 100-150 ülhet börtönben a most már legalább 80 év körül járó veteránok közül. Hangsúlyozta azonban, hogy nincs értelme széles körű amnesztiát hirdetni, hanem a jogszabályok rendszerén kellene változtatni, azon, hogy drákói törvények alapján sokan kerülnek börtönbe. A tegnapi orosz lapok egyetértenek abban, hogy az Egységes Oroszország Párt javaslatának visszavonása azt jelenti, a Kreml nem értett egyet vele. A Vedo- mosztyi arra is emlékeztetett, hogy Szergej Nariskin, az elnöki adminisztráció vezetője korábban olyan javaslatot terjesztett Dmitrij Medvegyev államfő elé, amelynek értelmében összesen mintegy 20-40 veterán szabadult volna Id a börtönökből a győzelem napja alkalmából. A lap kremlbeli forrásai úgy vélték, ehhez képest Krasennyikov javaslata szélesebb kört érint. A forrás hozzátette: Medvegyev hivatalba lépése óta rendszeres gyakorlattá vált, hogy kéthavonta vizsgálják a kegyelmi kérvényeket, s rendszerint 10-30 esetben az elnök megkegyelmez. Az illető azt is elmondta, hogy az elnök szerint az olyan rendszerszerű változtatások, mint a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés-végrehajtás humanizálása és az egész rendszer reformja sokkal fontosabbak, mint a közvéleménynek tett engedmények. KOMMENTÁR Sumák dumák MOLNÁR IVÁN A vezető kormánypárt választási kampánya eddig a jobboldali pártokkal és a legkülönfélébb kisebbségekkel szembeni durva mocskolódásban merült ki, így „üde” színfoltnak számít, hogy Robert Fico kormányfő e héten végre egy konkrét ötlettel is előállt, amit szerinte egy Smer vezette kormány a választások után megvalósíthatna. A miniszterelnök nem zárta ki, hogy újra visszatérünk a progresszív adózáshoz, vagyis a jövedelmek növekedésével párhuzamosan emelkedne az adókulcs is. Ha ezt mégsem sikerülne megvalósítaniuk, a milliomosadó hatálya alá esők körét bővítenék, így a jelenlegi 1650 eurós havi bevételhatárt - amely felett csökken az adómentes alap, és így nagyobb az adó - lejjebb vinnék. A kispénzű választók számára egyszerű és vonzó ígéretek, különösen a gazdasági válság kellős közepén, amikor a többség már nem is emlékszik rá, mikor emelték utoljára a fizetését, annál többen panaszkodnak arra, hogy a munkaadójuk csökkentette a bérüket. Fizessenek a piszkos pénzeszsákok, ne mindig rajtunk, szegény embereken véljék el a port! Ezzel akár egyet is érthetnénk, ha nem ismernénk a kormányfőt. Fico az unalomig ismételgetett, ám be nem váltott populista ígéretek nagymestere. Négy évvel ezelőtt is azt ígérte, hogy ha hatalomra jutnak, bevezetik a progresszív adózást és a milliomosadót, csökkentik egyes termékek áfáját, lefaragnak a benzinjövedéki adójából, bevezetik az osztalékadót, a vállalati nyereségadót és jelentősen növelik a pénzintézetek adóit. Ezekből teljes egészében csak a milliomosadó, részben pedig az áfa és a jövedéki adó csökkentése valósult meg. A kormányfő a bankokat és a nagyvállalatokat ugyan szóban rendkívül sokszor és nagyon durván támadta, a fent jelzett megadóztatásukról a választások után már csak nagyon keveset beszélt. E héten még ennél is tovább ment, hiszen már most, a választások előtt kijelentette, hogy a társasági adón nem szeretne változtatni, és elvetette a nagyvállalatokat sújtó új adók ötletét is. Nagyon jól tudja ugyanis, hogy a nagy cégek akkor és úgy játsszák ki az adótörvényeket, ahogy akarják. A költségvetésnek az elkövetkező időszakban ugyanakkor égető szüksége lesz a pluszbevé- tekre, hiszen a gazdasági válság és a kormány folyamatos pénzszórása miatt hatalmas lyuk tátong rajta, amit a kormány szerint csak még több adóbevétellel lehet betömni. Fico számára így nem marad más hátra, mint a középréteg adóterheinek a növelése, hiszen az ugyan valamivel többet kereső, ám mégis egyszerű emberek többsége, a nagy cégekkel szemben, nem tudja olyan hatékonyan kicselezni az adórendszert. A milliomosadó sem lesz elég azonban áhhoz, hogy a költségvetésen tátongó lyukat betömjük, ezért Ficótól az elkövetkező időszakban főként a középrétegeket sújtó, újabbnál újabb ötletekre számíthatunk. Az állami bevételek növelésének van persze egy sokkal több ember számára elfogadható módja is. Szlovákiában ma egy rendkívül bonyolult járulékrendszer van érvényben, ráadásul a járulékterhek továbbra is nagyon magasak, nem beszélve arról, hogy az adórendszeren is lenne még mit javítani. Ha a kormány - egyre újabb adónemek kiötlése és az adóterhek növelése helyett - az adó- és járulékrendszer egyszerűsítésével próbálná meg motiválni az embereket az adózásra, ez idővel az állam bevételein ugyanúgy meglátszana, mint ahogy meglátszott az előző kormány által végrehajtott adóreform után is. Ha ez nincs ínyére a jelenlegi kormánynak, lenne még egy módja a hiánycsökkentésnek: a kiadások jelentősebb lefaragása. Az adófizetők pénzét négy éve programszerűen elherdáló kormánypárttól azonban ilyesmit még a legszebb álmainkban sem várhatunk. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az egyesült államokbeli Milwaukee érseke figyelmeztette 1996-ban a jelenlegi pápa, XVI. Benedek által vezetett vatikáni hivatalt, hogy egy pap évtizedekkel korábban szexuálisan zaklatta egy iskola diákjait, és ez kínosan érintheti az egyházat, a papot mégsem fosztották meg reverendájától - jelentette tegnap a The New York Times. Az amerikai napilap olyan egyházi dokumentumokra hivatkozik, amelyeket két ügyvéd kutatott fel. Az ügyvédek a dokumentumokat felhasználják abban a bírósági keresetükben, amelyben azt állítják, hogy Rembert G. Weak- land érsek nem tett meg mindent a szóban forgó pap, Lawrence Murphy kizárásáért. Murphynek akár kétszáz diák is áldozatul eshetett a siketek számára fenntartott fiúiskolában St. Francis városában. Murphy 1950 és 1974 között szolgált az intézményben. 1998-ban hunyt el. A szóban forgó dokumentumok között szerepel wiscon- sini püspököknek és Joseph Ratzinger bíborosnak, a Hitta- ni Kongregáció akkori vezetőjének levelezése, amelyből kiderül, hogy a hivatal vezetése fontolóra vette Murphy kizárását, de fontosabbnak tartotta, hogy az egyházat megvédje a botránytól. A Vatikán egyik szóvivője közölte a lappal: Murphyt rossz egészségi állapota, tetteinek megbánása és amiatt nem taszították ki a papi rendből, hogy akkor már jó ideje nem érkezett rá panasz. (mti)
