Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-25 / 70. szám, csütörtök

12 Utazás-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK Nincs többé ingyen étkezés Végérvényesen lezárult az Egyesült Államokban a térítésmentes fedélzeti menük korszaka, miután az utolsó nagy cég, a Conti­nental Airlines is megszüntette a gyakorlatot. Az ötödik legna­gyobb amerikai légitársaság ugyanis bejelentette: belföldi járata­in ősztől ugyanúgy pénzbe kerül az étkezés, mint az összes ver­senytárs repülőgépein. A Continental az utóbbi években azért tartott ki az ingyen étkezés mellett, hogy erősítse az utasok céghűségét. Jim Compton marketingigazgató azt mondta, a gya­korlat jó szolgálatot tett a vállalatnak, de megváltoztak a piaci követelmények, amelyekhez igazodni kell. A first és business osz­tályon utazók természetesen továbbra is kapnak ingyen ételeket, amelyeket a legtöbb nemzetközi járaton és a hat óránál hosszabb ideig tartó repülések során is felszolgálnak. A légitársaságok elté­rő véleményt vallanak a különböző szolgáltatások fizetőssé téte­léről. A United Airlines például azt közölte, hogy 2009-ben 700 millió dolláros plusz bevétele származott ebből. Á Southwest Air­lines viszont azt állítja, egy százalékkal növelni tudta forgalmát, amiért továbbra sem számíttott fel pótdíjat a poggyászok után. Törökország fellendülésre számít Törökország az idén 30 millió turistára számít, 10 százalékkal többre a tavalyinál. Tavaly 27 millió külföldi kereste fel Törökor­szágot, összességében közel 3 százalékkal több, mint 2008-ban, és idén januárban 8 százalékkal több turista érkezett az országba az egy évvel korábbinál. Tavaly a legtöbben Németországból utaztak Törökországba, majd az irániak, a bolgárok, a grúzok és a szíriaiak következtek. Norovírus kínozta a japán turistákat Norovírus gyötörtre azokat a japán turistákat, akik tömegesen lettek rosszul a hét végén a visszaút előtt a müncheni repülőtéren. Az euró­pai vakáció 23 turista számára végződött kórházban. A 20 és 22 év közötti japánok a felszállás előtt, a repülőgépen lettek rosszul, erős hasfájásra panaszkodtak. A startot több órával elhalasztották, mi­után a csoport több tagjánál hirtelen hányinger jelentkezett. Az uta­sokat elsősegélyben részesítették, majd elszállították, a gépet pedig fertőtlenítették, így a repülőgép a maradék - mintegy kétszáz - utas­sal a fedélzetén megkezdhette útját Tokió felé. A kórházban ápoltak állapota már a felvétel után rohamosan javult. A norovírus általában cseppfertőzéssel terjed, de nem zárható ki az élelmiszer útján való megfertőződés sem. (mti, szí) A turistamentes táj és a hatalmas, fehér lepelbe burkolt mezők látványa megéri az erőfeszítést Hótalpas túra a Nagy-Fátrában A kanyargós utakon, változatos tájakon, a nagy hóban is biztonsággal juthatunk fel a domboldalakon (A szerző felvételei) A havas hetek beköszönté- vel egyre jobban vonzottak bennünket a magas he­gyek, és mivel a síelés vará­zsa eddig egyikünket sem érintette meg, a számunkra még ismeretlen, de annál izgalmasabban hangzó hó­talpas túra körvonalai kezdtek kirajzolódni. GAJDOS EMESE Az interneten való böngészés so­rán kiderült, hogy könnyen és költ­ségtakarékosán megoldható a hó- talpbérlés. Némi keresgélést köve­tően, útibeszámolók és túraajánla­tok áttanulmányozása után köny- nyen összeállt egy 3 napos program. A Nagy-Fátra csábító, 1400-1500 méteres csúcsait és emelkedőit sze­meltük ki a nagy teszteléshez egy februári hétvégén. A síelőkkel teli, nyüzsgő Donovaly közelében talál­ható csendes zsákfalu, Liptovské Revúce latyakos utcákkal és hófoltos domboldalakkal fogadott minket. Felmerült bennünk, hogy nem ép­pen ez a legalkalmasabb időpont a hótalpak felcsatolására, de szeren­csére tévedtünk. Régi gerendaházak között, egy patakon átkelve közelítettük meg a falu fölé magasodó egyik hegy­oldalt, ahol az üzemen kívüli sípá­lyán haladt a sárga jelzésű turis­taút. Itt vette kezdetét a nagy mó­ka. Egy érdeklődő kutya társasá­gában csatoltuk fel bakancsunkra a Jetitalpakat“, melyekről annyit tudtunk, hogy könnyebbé teszik a nagy hóban való közlekedést. Az első lépések furcsák voltak a szo­katlan szerkezettel terhelt bakan­csokban, de hamar belejöttünk a menetelésbe. A sípályán egyre magasabbra, egyre több hóban menetelve kiderült, hogy nem vé­letlenül alkottak ilyen segédesz­közt az eszkimók a közlekedés megkönnyítésére. Nagyjából 600 méteres szintkülönbség leküzdé­se után két kis fakunyhó fedezé­kében tudunk szélvédett helyre húzódni a havazásban, innen visszafordultunk szálláshelyünk felé, hogy még sötétedés előtt le­találjunk a hegyről. Túránk második napján a tele­pülés végén lévő étteremig autóz­tunk, melynek közelében újra fel­csatoltuk talpainkat és megragad­tunk botjainkat. Az előző esti égi áldás már jelezte, hogy ezen a na­pon vastagabb hórétegre számít­hatunk. Vyšná Revúcából vágtunk neki a Ploška-nyeregnek a sárgá­val jelzett úton. Látványos és né­hol még őszi színekben pompázó fákkal szegélyezett, mély völgy mellett kanyargóit az út egyre magasabbra. Egy idő után a szál­lingózó hópelyhekből erős hava­zás lett és egyre kevesebb fa kö­zött, erős szélben küzdöttünk a nehéz terepen. Nagyjából 1200 méteres magasságban két kis me­nedékház várt minket az út mel­lett. Innen felfelé haladva egyre nehezebbé vált a jeges hóban utat tömi, de a semmihez sem hason­lítható, turistamentes táj és a ha­talmas, fehér lepelbe burkolt me­zők látványa megérte az erőfeszí­tést. Az 1390 méteren található nyeregben néhány méterre csök­kent a látótávolság, az utat jelző oszlopokból épp csak a következő körvonalai rajzolódtak ki a széllel szemben. A nyeregben két kattin­tás erejéig bújtam ki dupla kesztyűmből, a jeges szélviharban találomra kaptam le a hóval borí­tott útjelző táblákat, a fotókat csak később egy kandalló közelé­ben, a vacsoraasztal mellett szem­léltem meg alaposabban. Az utolsó napon immár ra­gyogó napsütésben csúszkáltunk a közeli domboldalon a szánkó­kat helyettesítő műanyag csúsz­kákkal. A falut elhagyva a közeli világörökségi település, Vlkoli- nec felé vettük az irányt. A hóval borított kis gerendaházak között sétálva úgy tűnt, mintha egy népmese színes díszletei közé csöppentünk volna. A falu vége felé sétálva már messziről csábí­tott minket a friss káposztás le­pény illata a túra tökéletes zárá­saként. Két nap alatt mindannyian be­lejöttünk a hótalpazásba, mely­hez a Nagy-Fátra ideális terepként szolgált. A síeléssel szemben a kanyargós utakon, a változatos tá­jakon haladva, a nagy hóban is biztonsággal juthatunk fel domb­oldalakon. A hóval borított útjelző tábla Alapiskolák, figyelem Ismét Tanuljunk az WflKtJ-val! Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet felsőtagozatos tanulók részére készül. QIESI Mu-Wto« ft» “8°”'°’ í** KÍm‘ri Téma: tedési alapism—**' A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartma alatt (2010.április 12. - május 14.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a kért adatokat 2010. március 27-ig küldjék el a katarina.kubikova@petitpress.sk e-mail címre. További információk a 02/59233266-os telefonszámon. Slovnaft A programot a SLOVNAFT támogatja Jelentkezési adatok G— —— I i I Téma: Közlekedési alapismeretek Tanuljunk« ; lillfiVi-vaľ. i Az iskola neve és pontos címe: rA J ............................... m Telefon: ................................................................. 1n E-mail: .................................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma:... A témát oktató pedagógusok száma: ................ A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: utazas@ujszo.com, Levélcím: Utazás, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents