Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-19 / 65. szám, péntek
2010. március 19., péntek 7. évfolyam, 10. szám A haszonnövények vadon termő rokonait keresik Ellenálló fajtákat keresnek MTl-HÍR Ha a meggy, cseresznye, kajszi már öreg és magas, ajánlatos a fát a második ágcsoport felett lecsonkítani A felkopaszodás mérsékelhető (Képarchívum) Az éghajlatváltozásra való felkészülés jegyében a mezőgazdasági növények, így a búza, a rizs vadon termő rokonait kutatják, ezek esetleg olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek révén kibírják a globális felmelegedéssel járó hőséget, szárazságot, vízhiányt. Az élelmiszerek által biztosított tápérték 80 százalékát világszerte 12-15 féle mezőgazdasági növény biztosítja. Ezek közül a legfontosabb a rizs, a búza, a kukorica és a burgonya, de ide tartozik a cirkö- les és a köles, a bab és a banán, valamint a cukortartalmú növények. A mezőgazdasági növények vadon termő rokonainak a megkeresését célzó programot az az alapítvány, a Global Crop Diversity Trust indította, amelynek kezdeményezésére Norvégiában a sarkkörön túl létrejött az „ítéletnapi” vetőmagbank. „A kutatás korai szakaszában járunk: azonosítani és gyűjteni keU a legfőbb mezőgazdasági növények vadon élő rokonait, hogy felmelegedő világunk számára ellenállóbb kultúrákat nemesíthessünk” - magyarázta a program lényegét Cary Fowler, az alapítvány vezetője. Az Andokban vadon termő burgonya például jól tolerálhatja a szárazságot, a hőséget, vagy ellenálló lehet a betegségekkel szemben. Az ilyen tulajdonságok segítenek a növény- nemesítőknek olyan mezőgazdasági kultúrák előállításában, amelyekkel garantálható a világ élelmiszerellátása az eljövendő évtizedekben. „A vadon termő növények sokszor olyan extrém alkalmazkodási képességekkel rendelkeznek, amelyek szükségesek lehetnek, hogy megküzdjünk az éghajlatváltozás következményeivel” - fejtegette a programvezető. Cary Fowler szerint a projekt, amelynek keretében a 30-50 legfőbb mezőgazdasági növény vadon termő rokonait kutatják fel, 30-50 millió dollárba kerül majd. Mint mondta, a nemesítők már korábban is támaszkodtak a vadon termő növényekre. így például az Egyesült Államokban termesztett búzát oly módon tették ellenállóvá a betegségekkel szemben, hogy keresztezték egy vadon termő „gazzal”, amelyet az 1940-es években Törökországban fedeztek fel. Az alapítvány a Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Központjával (International Centre for Tropical Agriculture) együttműködve határozza meg bolygónkon azokat a térségeket, ahol sikerrel találhatók ilyen növények. A szárazságtűrő fajtákra jó eséllyel Afrikában, elsősorban Szudánban, Eritreában vagy Kamerunban lehet bukkanni. A legfontosabb tulajdonság a hőség iránti rezisztencia. „Olyan növények szükségesek, amelyek gyorsabban érnek be, vagyis még a perzselő nyári hőség beköszönte előtt learatható a termés” - mondta Cary Fowler. Hozzátette: nincs más választásunk, mint az ellenállóbb fajták megkeresése, ha életképes társadalmakat, elfogadható élelmiszerárakat és élelmiszerbiztonságot akarunk. A termőkorban levő almafák után a cseresznyét és a meggyet metsszük. A karcsúorsó almakoronát és a katlan vagy váza alakú őszibarack-koronát kivéve szinte minden gyümölcsfát, így a meggyet és a cseresznyét is ágcsoportos, sudaras formára metsszük. BELUCZ JÁNOS Elődeink ugyan azt tartották, hogy a meggyet nem kell metszeni, ám ha alaposan megnézünk egy több éven át elhanyagolt fát, akkor koronájában igazi összevisszaságot találunk. Az ilyen fácska képtelen szépen bepirosodott, egészséges, nagyra megnőtt gyümölcsöket teremni. A metszéssel nyitott részeket alakítunk ki a fa koronájában, az ágcsoportok között. Annál is inkább, mert a fényt a nyitott koronák hasznosítják a legjobban. A meggyfánál különösen fontos a jó megvüágítottság, mert így lassabban kopaszodik fel, és idős korban sem csak a korona külső részén hoz termést. A meggy rügyei egy évig élnek, ezért hajlamos a fa a felkopaszodásra. Metszéssel ugyanakkor a fát újabb hajtásnövekedésre késztethetjük. A felkopaszodást a jó megvilágítás késlelteti. Főleg a meggynek vannak szerteágazó éves vesszői, melyeken a fa hozza a termést. Ne féljünk használni a metszőollót. A cseresznyénél és a meggynél is megfigyelhetjük: ahol egy éve visszavágtuk az oldalágakat, ott a vastagabb ág 4-5 végrügyéből 4-5 elágazást hoz. Ezekből a lefele és felfele menőt tőből kivágjuk, a két oldalra menőt és a kifele menőt meghagyjuk. Ha a fánk már nagyon magasra nőtt, ajánlatos a második ágcsoport felett csonkítást végezni, mert a legfelső ágakról a termést már nem mi, hanem csak a rigók tudják leszedni. Mi legyen az öreg csonthéjasokkal? Ősszel foglalkoztam azzal, hogy sok hétvégi kertben még mindig dédelgetik az öreg cseresznyét, kajszit és diófát. Akkor és most is azt javasoltam, hogy ezeket szedjük ld és helyettük új, modern fajtákat ültessünk. A terebélyes fák ugyanis méretüknél fogva az egész kertet beárnyékolják, miközben alig teremnek. A cserének most van itt az ideje. Ha továbbra sem tudom meggyőzni a kertészeket a facseréről, akkor dédelgetett példányaikat alaposan meg kell ifjítani, ennek szintén most van az ideje. A cseresznyénél is a második ágcsoport felett vágjuk ki a fa közepét és az oldalágakat is le kell rövidíteni, mégpedig úgy, hogy a vágást egy kifele menő vékony vessző felett végezzük. A diófát hasonlóképpen karcsúsítjuk, alacsonyabbra metsszük, de ezzel a munkával várhatunk áprilisig. A kajszi hasonlóképpen ifjítható, karcsúsítható, az oldalágak megkurtításával. A kajszi esetében is ajánlatos a fa magasságát korrigálni három ágcsoportra. Sudaras koronaforma Szinte az összes gyümölcsfajnál (kivéve a karcsúorsó almakoronát és a katlan vagy váza alakú őszibarack-koronát), így a meggynél és a cseresznyénél is ágcsoportos, sudaras koronát formálunk. Az első ágcsoportot 0,8-1,0 m magasságban alakítjuk ki, a másodikat a koronakialakítás ideje alatt 0,6 méterrel feljebb, s végül 0,4-0,5 méterrel feljebb a harmadikat. Az oldalágak körben, egy törzsmagasságnál helyezkednek el. Az oldalágak száma az első ágcsoportnál 4-5, a másodiknál 3-4, a harmadiknál 3-4 lehet. Ezt a koronaformát azért nevezzük sudarasnak, mert a törzs meghosszabbodásával, állandóan sudárszerűen felfelé ível. Az oldalágak szépen elágazódnak, rajtuk elsőrendű, majd ezeken másodrendű oldalágak, termőrészek fejlődnek ki. Az almánál a legfontosabb, hogy az oldalágak a vízszinteshez közeli helyzetet vegyék fel, mert ez felel meg a generatív, vagyis termő konstrukciónak. A körténél és a szilvánál az ágak függőleges helyzetbe törekszenek, besűrítve ezzel a koronát. Tehát esetükben akár lekötözéssel a vízszinteshez közeli helyzetre kell az ágakat kényszeríteni. Amikor az ágak - főleg a termés súlya alatt - lefelé nőnek és az évi hajtásnövekedés mérséklődik, ugyanakkor van felette új ág, akkor a lehajtó ágakat lecseréljük. A szerző kertészmérnök (Képarchívum) Kezdje egészségesen a hetet! Aki obstrukciós tüdőbetegségben szenved... Lelki sérülést okozhat a pikkelysömör Tévhitek a cukorbeteg-diétáról A nagyobb étvágyat baktériumok is okozhatják Évekig tartó panaszaitól szabadulhat meg A viselkedési zavar a gyermek egész életét befolyásolja Egy csók és más semmi Betegségek A-tól Z-ig: vastagbélrák Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8940 Lengyel zlotv 3,8730 Cseh korona 25,284 Magyar forint 261,94 Horvát kuna 7,2580 Román lei 4,077 Japán ien 123,33 Sváici frank 1,4474 Kanadai dollár 1,3801 USA-dollár 1,3660 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,33 26,25-24,72 275,81-252,05 OTP Bank 1,41-1,33 26,25-24,75 271,88-256,33 Postabank 1,42-1,33 26,37-24,59Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 26,17-24,72 275,94-252,18 Tatra banka 1,41-1,34 26,15-24,82 274,41-253,55 Dexia banka 1,41-1,34 26,17-24,84 271,06-257,32 Általános Hitelbank 1,41-1,34 26,21-24,76 275,81-252,05 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hideg miatt aggódnak Könnyen károsodhatnak a virágrügyek Aggódnak a gyümölcskertészek: ha még néhány napig kitartana a hideg idő, több helyen elveszhet a termés, mielőtt bimbóvá híznának a rügyek. Ugyanis a növények már kimozdultak a nyugalmi állapotból, megindult a szövetekben a nedvkeringés. Ezért - állítják a szakértők - reális a veszélye annak, hogy a mélyebb fekvésű ültetvényekben elpusztulhatnak a gyümölcsfák ébredező bimbói. Ilyentájt a néhány fok fagypont aíatt jóval veszedelmesebb lehet, mint akár a 20-25 fokos mínusz február elején - magyarázzák az aggódó gyümölcskertészek. (A-e)
