Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-18 / 64. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 18. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Rosszindulatú támadás Egy cseh publicista véleménye szerint a hazafiassági törvény, akárcsak az államnyelvtörvény módosítása semmit sem javítanak a szlovákok és a magyarok között Dél-Szlovákiában fennálló viszonyokon, mert mindkét jogszabály nem más, mint szándékos rosszindulatú támadás a magyarok ellen. Ezek a jogszabályok „csak megerősítik a szlovákiai magyarokban a másodrendű állampolgárok érzését és a magyarigazolvány birtoklása a viszonyok elleni ellenállás ügyévé válik” - írja Ľuboš Pa- lata neves prágai publicista a Sme című szlovákiai liberális napilapban, (m)- Igaz, hogy az ön nevét nem találtam a világ leggazdagabb embereinek listáján, de néhány centtel megszánhatna! (Peter Gossányi rajza) Sok bolgár miniszter csekély igazgatási és politikai tapasztalata szintén gátja az előrehaladásnak Fogytán a türelem Hét hónappal azután, hogy radikális változások ígéretével hatalomra jutott, a jobbközép bolgár kormány fontos gazdasági reformokat függesztett fel, és ezzel elhúzódó stagnálás kockázatának teszi ki az Európai Unió legszegényebb országát. MTl-ELEMZÉS Miközben pénzügyi helyzetét tekintve Bulgária a kelet-európai országok között a legegészségesebbek közé tartozik, ahol egy görög típusú válság valószínűtlen, elemzők úgy vélik, a reformok megtorpanása és a kormány populista tendenciái fájdalmasabb előrehaladást és lassabb fellendülést eredményeznek. Bojko Boriszov miniszterelnök kormánya a múlt hónapban befagyasztotta az egészségügy átalakítására vonatkozó terveket, beleértve a nem hatékony kórházak bezárását és a nyugdíj- korhatár emelését. A kabinet több pénzt ígért a 75. évüket betöltött nyugdíjasoknak és támogatást a tiltakozó dohánytermesztőknek. Eltekintve a minisztériumokban, adó- és vámhivatalokban végrehajtott létszámleépítéstől, Szófia elmulasztotta elindítani a burjánzó állami szektor karcsúsítását, ahogyan azt ígérte. Hogy a költséges reformok elmaradását ellensúlyozza és az alacsony költségvetési deficitet szinten tartsa, Boriszov pártja, a kormányzó GERB elhalasztotta több százmillió euró kifizetését szerződéses ügyfeleinek, és nem utalta át a cégeknek járó adóvisszatérítéseket, ami nagy felzúdulást váltott ki. „Úgy érezzük, csak tűzoltás folyik - mondta Sztaniszlav Sztoja- nov, az Alpha Research független közvélemény-kutató intézet munkatársa. - Nagy a várakozás a reformok iránt, de a politika kaotikusnak tűnik, és ez felemészti a támogatást. A lakosság nagy része a GERB-re szavazott, arra számítva, hogy az egyértelmű intézkedéseket hoz a válságból való kilábalásra.” Az Alpha felmérése szerint tavaly augusztus óta 13,3%-kal csökkent a kormány társadalmi támogatása, amely még így is 45,7%-on áll. Elemzők a rosszul előkészített és gyengén kommunikált kórházi és nyugdíjreformnak tulajdonítják avisszaesést. JSok miniszter csekély igazgatási és politikai tapasztalata szintén gátja az előrehaladásnak. Szimeon Gyankov pénzügyminiszter, aki a Világbanknál dolgozott, csak úgy tudta teljesíteni a 2009-re kitűzött 1% alatti költségvetési hiánycélt, hogy decemberben nem fizettek az orvosoknak, nem utalták ki a szociális segélyeket, sőt Georgi Parva- nov elnök novemberi fizetésének átutalását is elhalasztották. A mélyülő recesszió és a válságból kivezető stratégia hiánya tovább erodálja a kormány lakossági támogatását, ámbár nem valószínű, hogy a kabinet bukásához vezet. „Egy bizonyos ponton a miniszterelnök kormányátalakításra kényszerülhet, válaszul a növekvő nyomásra” - mondja Kiril Avramov, a szófiai Political Capital agytröszt munkatársa. A bolgárok többsége nem lát alternatívát a GERB párton kívül, miután az előző szocialista kormányt kiszavazták a hatalomból hozzá nem értése, a korrupció és a bűnözéssel szemben tanúsított elnéző magatartása miatt. A burjánzó korrupció és a bűnözés megfékezésére tett ígéretekkel tavaly júliusban megválasztott kabinet még mindig igen erős támogatásnak örvend, köszönhetően a szervezett bűnözéssel szembeni rendőrségi fellépésnek és a korrupcióval gyanúsítottvolt miniszterek ellen indítotteljárásoknak. A növekvő munkanélküliség miatt, amely januárban 9,9%-ot ért el, erősödik a nyomás a kormányra, hogy lazítson a pénzügyi szigoron. Boriszov viszont arra figyelmeztetett, hogy inkább lemond, mintsem megengedje a költségvetési fegyelem lazítását és egy görög stílusú forgatókönyvet. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a 7,6 milliós balkáni országban minden ötödik háztartásban van egy munkanélküli vagy olyan családtag, aki késve kapja a fizetését, vagy csökkentett bért kap. Közgazdászok szerint Bulgária lassabban fog magához térni, mint más keleteurópai országok, és csak minimális növekedést jósolnak neki idén a tavalyi 5%-os visszaesés után. A szomszédos Görögország problémái és a lassú nyugat-európai kilábalás is hozzájárulhat az elhúzódó stagnáláshoz. Boriszov beismerte, hogy a költségvetési hiány idén elérheti az 1,8%-ot, jóval meghaladhatja a 0,7%-os célkitűzést. Nem hozták meg a remélt bevételeket az adóelkerülés ellen hozott intézkedések, és közgazdászok becslései szerint az adóbevételek januárban 30%-kal csökkentek. Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a reformok halasztása növelheti a deficitet, és nyomás alá helyezheti a leva euróhoz kötött árfolyamát. „Fontos, hogy ne engedjük meg a deficit további növekedését, különben ugyanaz a szenvedés vár ránk, mint a görögökre” - mondta Georgi Angelov, a Nyűt Társadalom Intézet munkatársa a Nova televíziónak. KOMMENTÁR Ki nyer ma? NAGYANDRÁS A héten megjelent friss közvélemény-kutatás már a második volt a sorban, mely alapján elképzelhető, hogy a választások után a jelenlegi ellenzéki pártok kerülhetnek többségbe a parlamentben. De nézzük meg kicsit közelebbről, reális-e ez a lehetőség. Mivel továbbra is felmérésekről beszélünk, melyeket megközelítőleg ezerfős mintán végeznek, számolnunk kell a statisztikai hibaszázalékkal, ami általában két-három százalék. Magyarán: a pártoknál mért preferenciák ennyivel térhetnek el a valóságtól. Ha csak két-három nagy pártunk lenne a rendszerben, az ilyen eltérés nem jelentene komoly problémát. Ám Szlovákiában legalább négy olyan párt van, melyeknél a hibaszázalék a parlamenti küszöböt jelenti. Felelőtlenség mind az újságíróktól, mind a politikai elemzőktől a felmérés eredményeit átszámolni parlamenti székekre, majd ezeket összeadni, s leendő koalíciókról beszélni. Bár emészthetőbb, ha kimondjuk, a felmérés alapján a jelenlegi kormánykoalíció elvesztené többségét a parlamentben, de ez még nagyon messze van a valóságtól. Ha valamiről beszélni kell egy ilyen felmérés alapján, az az irány és a folyamat. Például arról, hogy a Smer támogatottsága minden probléma ellenére folyamatosan negyven százalék közelében van; hogy a kereszténydemokraták támogatottsága utolérte az SDKÚ-ét; hogy az MKP-nak és a Hídnak is megközelítőleg azonos számú támogatója van, és ilyen az is, hogy mind az SNS, mind a HZDS támogatóinak száma folyamatosan csökken. A konkrét számok helyett inkább arról lehet beszélni, hogy a baloldali-populista-nacionalista tömbnek Szlovákiában megközelítőleg azonos számú szavazója van, mint a jobboldali-liberális magyar tömbnek. így van ez már évek óta. Az eddigi választások eredményei mindig arról szóltak, hogy az éppen hatalmon levő tömb mennyire veszítette el saját szavazóinak támogatását. Hiába alakulnak újabb és újabb pártok, a fent említett vonalat egyetlen párt sem lépte át. A 2010-es választás pontos eredményeit nem lehet megjósolni, hiszen egyre szorosabb- nak tűnik a verseny. Azon viszont komolyan el kell gondolkodni, hogyha ajobboldal nem képes maga kormányozni, melyik párt simul legkorábban a Smerhez. A KDH, melynek súlyos gondja soha nem volt Robert Fi- cóékkal? Az SDKÚ, melynek szüksége van a hatalomgyakorlásra, egyébként a párt támogatói elpárolognak? Az MKP-nak vagy a Hídnak, mert effektiv kisebbségi politikát csak kormánytagként képesek folytatni? S ha valamelyik a közösségi, sőt nemzeti érdekekre hivatkozva behódol, kiderül, hogyan bomlik fel a mintegy tizenöt éve stabil jobboldali tömb. Ha mindez nem igaz, s ajobboldal többséget szerez, szinte biztos, hogy a pártok képesek lesznek megegyezni, bár már most látni, hogy az egy újabb veszekedős négy év lesz. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Kártérítési pereket indítanak a Balatonring befektetői, függetlenül attól, megépül-e a pálya; perbe fogják a Lehet Más a Politika (LMP) pártot is a tudatos lejárató kampányuk miatt - nyilatkozta a Népszabadságnak a Grupo Milton tulajdonosa. Kovács Bence János a lapnak azt mondta: elfo- gadhatadannak tartják a Magyar Fejlesztési Bank érvelését a „váratlan jogi kockázatokról”, és a kormány által tavaly novemberben garantált „visszavonhatatlan hitelígérvény” semmissé nyüvá- nításáról. Ä Népszabadság az index.hu portálra hivatkozva emlékeztet arra, hogy a Grupo Milton tulajdonosát, Kovács Bence Jánost 1995-ben jogerősen másfél évi - két év felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték csalás, magán- és közokirat-hamisítás miatt. Kovács azt mondta, vállalja a múltját, de a kilencvenes években lezárult ügynek nem lehet köze egy 2009-ben indult projekthez. (mti) KÉZ,IRAT Elődkeresés MIKLÓSI PÉTER Friss a hír, alig pár napos: az államfő, a házelnök és a kormányfő polgári társulást alapított, hogy közadakozásból még a kora nyári választásokig szobor állíttassák Szvatopluk nagymorva fejedelemnek a pozsonyi várudvarban. A leendő mű ára cirka 270 ezer euró, a három politikus, alaptőkeként, per kopoltyú ezer euró- valjárulthozzáaköltségekhez. Az már csak a parasztvakítás balcsapott helybenfutása, hogy e lovas szobrot egy olyan alkotó készíti el, aki 1989 előtt köztéri keményvonalasként - partizánfamíliák szoborcsoportjaitól mili- cistaszobrokig - dúskált a megrendelésekben; mígnem a rendszerváltás után ki nem ebrudal- ták a Képzőművészeti Főiskola rektori székéből. De ez a mostani felkérés inkább „csak”jellemzője, semmint meghatározója a küszöbönálló szoborállítás tervének. Ami ennél jóval érdekesebb: mérvadó szlovák történészvélemények szerint Szvatopluknak annyi köze volt a pozsonyi várhoz, mint jómagámnak a hámozott lufihoz... A hajdani idők históriájaként viszont tény, hogy Pozsony megerősítése ésvárme- gyekénti megalkotása Szent István nevéhez fűződik. A későbbi századok során ezért jelenthetett többször is hiába ostromolt, tekintélyes véderőt; s mindvégig, az 1811-es tűzvészig, az erő és a hősiesség messzi földön híres jelképe volt. Beleértve - például - azt is, hogy 1552-ben az ország- gyűlés kimondja: aszentkoronát a pozsonyi várban kell őrizni. De mert soraimat nem történelmi írásbeli dolgozatnak szánom, határozottan kijelentem: Szvatopluk szobrának felállítása e vár udvarán nem egyéb, mint a történelemben kevésbé jártas szlovák átlagpolgárok lehető legcinikusabb , jóllakatása”, illetve a szlovákiai magyarság móresre tanítása „békés” eszközökkel. Ha most éppenséggel a szilveszteri habókos pezsgőzés napjaiban járnánk, akár azt is mondhatnánk: üsse part, több is veszett Szvatopluknál; nem vágunk tragikus ábráza- tot a nagymorva fejedelem „ó- szlovák térfélre” passzolásáért. Viszont a józan helyzet - szemben Fico kényszeres igyekezetével, hogyjó hazafiként új történelmet írjon a szlovákságnak - komolyabb ennél. Kivált, hogy a társulást alapítók belezuhanni látszanak abba a mindig nyitott csapdába, amely az elvakultabb szlovák történészek, értelmiségiek s nacionalista politikusok egész raja számára tette/teszi vonzóvá a szlovák önazonosságnak a magyarok ellenében való meghatározódását. Mert épp e szemléletficam a vezérgondolata a nyolc méter magas lovas szobor állításának a IX. századi morva nagyfejedelemség uralkodója számára. (Értsd: minő ószlovák nemzet az, amely történelmében egy lovas szobrot sem tud állítani!) Az önjelölt történészként ágáló Robert Fico ezért adja világosan értésre: Szent István felejtendő, „a mi királyunk Szvatopluk”. Teszi ezt, holott az önálló szlovák etnikum a morva nagyfejedelemségben még nem volt jelen. A miniszterelnöknek és követőinek az elődkeresés közben így csupán azért van szüksége Szvatoplukra, mert annak birodalma a hatalmas német területektől egészen az ukrán tájakig vitathatatlanul „szláv” volt, így a mai túlbuzgó öntudat forrásának kútfője lehet. Bizonyítandó a honfoglaláskor érkezett magyarokkal szembeni másságot; illusztrálandó nem a közöst, hanem a mást. Ám ha már rendhagyó módon „írásbelizünk” történelemből, akkor legyünk precízek: a 894-ben elhunyt Szvatopluk 870-ben német fejedelmek segítségével került a nagyfejedelmi székbe. És bár függetlenítette magát tőlük, a német katolikus papságnak adott sok privilégiumot, ugyanakkor üldözte a szláv papokat! Végül még egy adalék a pozsonyi vár gazdag történelméhez: a várnagyok és kapitányok névsorában az 1354. esztendőben a magyar erőnek legendás megtestesítője, a legnagyobb magyar eposz hőse, Toldi Miklós is szerepel. Mi lesz, ha ezúttal nem a hírhedt cseh vitézzel, hanem a lovát ugrató Szva- toplukkal kíván megmérkőzni?
