Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-18 / 64. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 18. Régió 5 Már másodszor marad el az operettgála - az emberek mostanában kevesebbet áldoznak a kultúrára Három hónapja nem volt magyar kulturális rendezvény Galántán _________w -____________________________v w___ • Az igényesebb előadások alkalmával általában foghíjas a nézőtér (Juhász Gyula felvétele) Galánta. Már másodszor marad el idén a magyarországi művészek közreműködésével tervezett galántai operettgála. ÚJ SZÓ-HÍR A február 28-ra és a március 15-re kitűzött műsor is érdeklődés hiányában hiúsult meg. Ezzel a problémával küzd a környék összes kultúrháza. Dagmar Báncziová, a Galántai Városi Művelődési Központ programfelelőse elmondta, az Operettgála kétezer eurójába került volna a kultúrháznak, ennek kifizetéséhez legalább kétszáztíz jegyet kellett volna eladniuk. Ellenkező esetben rendkívüli veszteséget jelentett volna az intézmény számára az előadás, amelyre mindössze hatvan jegy kelt el. „Már három hónapja nem volt magyar programunk, ezért úgy gondoltuk, érdekelni fogja az embereket az operettest, de tévedtünk. Pedig a Galántai és a Vágsellyei járásban is propagáltuk a műsort, mindent megtettetünk, hogy bejöjjön a közönség. Hamarosan Edda- és Republic-koncert lesz, az ilyen programok esetében nem gond megtölteni a kultúrházat” - nyilatkozott Bán- cziova. A környező községek kisebb- nagyobb kultúrházaiban sem rózsás a helyzet. Száraz Erzsébettől, a nagyfödémesi kultúrház igazgatójától megtudtuk, a korábbi években a helyi színjátszócsoport fellépésén kétszer is megtelt a kultúrház, az idei egyetlen bemutatón viszont foghíjas volt a színházterem. „Kevesebb nagyszabású programot szervezünk az utóbbi időben, ugyanis megcsappant a közönség. Nincs pénzük az embereknek” - nyilatkozott Száraz Erzsébet. Hozzátetette, a legtöbb esetben minimális, két-há- rom eurós belépődíjat szednek. Árendás Tamástól, a vágfar- kasdi kulturális élet szervezőjétől megtudtuk, komolyabb előadásokkal már nem is próbálkoznak. „Az öt eurónál drágább jegyeket nem tudjuk eladni, ráadásul manapság nem kelendő a színvonalas kulturális program, inkább a könnyed szórakozásra vevők az emberek, ezt bizonyítja, hogy a nyári rendezvények a leglátogatottabbak” - mondta Árendás. Vízekeleten egy-egy kulturális rendezvényre harminc-harmincötén kíváncsiak. „Egy-egy színdarabra, nótaesetre még bejön a közönség, de egy komolyabb színházi előadásra valószínűleg nem tudnák becsalogatni az embereket” - nyilatkozott a vízkeleti helyzetről Pék Éva, a helyi Csemadok-alap- szervezet elnöke, (jéem) Meghosszabbították az előszerződést - év végére eldől, lesz-e kikötő a Renner-gödörben Megépül a párkányi kishajó-kikötő? GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A város képviselőtestülete legutóbbi ülésén meghosszabbította az Agimpex vállalattal kötött előszerződést a párkányi kishajó-kikötő létrehozásáról. A megállapodás - amelyet még 2006-ban írt alá a városvezetés és a cég képviselői - 2010. december 31-ig hosszabbították meg. Az egymülió dolláros beruházás a tervek szerint az egykori kavicsbánya helyén, a Renner-gödörben valósul meg. A vállalat 2009 őszére tervezte az építkezés befejezését. Az eredeti elképzelések szerint a kishajó-kikötő hivatalos átadására 2010 februárjában került volna sor. „A szükséges engedélyek beszerzését nehezítette, hogy nemzetközi ügyintézésről volt szó. Egyébként a társaság még 2008-ban megkapta az építkezési engedélyt. Áz építési munkálatok ldvitelezését a gazdasági válság hátráltatta” - tájékoztatta lapunkat Sipos István, a városi hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Az érintett - közel kéthektáros - terület egy része a vállalat tulajdona, 7000 négyzetméternyi a városé, a fennmaradó részre a cég hosszú távú bérleti és elővételi szerződést kötött a folyamkezelő vállalattal. Párkány azzal a feltétellel adta bérbe a területet, hogy a Duna- part mindenki számára hozzáférhető lesz. Ha az eredeti tervek szerint épül meg a kikötő, kisebb vendéglő illetve panzió, móló, napozásra alkalmas terület és folyami üzemanyagtöltő állomás is tartozik majd a komplexumhoz. Hasonló töltőállomás csak Budapesten illetve Bécsben van. A kikötő közel hetven kisebb sportcsónak és négy 15-20 méteres hajó (jacht) fogadását és lehorgonyzását tenné lehetővé. Mivel a Dunán a legmagasabb és legalacsonyabb vízszint közötti különbség több méter is lehet, a kivitelezőnek az árvízvédelemmel is számolnia kellett. Ezért megerősítenék, leköveznék és parkosítanák a partot. A folyami üzemanyagtöltő állomás és a kikötő élénkítené a város vízi forgalmát, emellett a kulturált környezet Párkány idegen- forgalmát is élénkítené. Természetvédelmi terület vagy hulladékgyűjtő? Az öböl, ahol a kishajó-kikötő épül, a Renner családról kapta nevét, amely az ötvenes évekig téglagyárat működtetett a városban. Á Renner-tégla fogalommá vált a vidéken. Az egykori kavicsbánya nagy részét később feltöl- tötték. Megmaradt részét egy kihelyezett tábla természetvédelmi területként jelölte, ennek ellenére sokan szemétdombként használják. Mások úgy emlékeznek erre a helyre, mint gyermekkoruk kedvenc korcsolyapályájára, (guzsu) Mi lesz a Renner-gödör további sorsa? (A szerző felvétele) Pert indított az ügyész a nyitraivánkai polgármester ellen a jogtalan kisajátítások miatt Mások szántóját adta el egy cégnek ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nyitra. Hivatali jogkörével való többrendbeli visszaélés és csalás miatt indított pert az ügyész a nyitraivánkai polgármester ellen. A vád szerint jogtalanul sajátított ki több hektárnyi magántulajdonban lévő telket, miközben tudomása volt arról, kik a jogos tulajdonosok. Peter Guzmický polgármester 2005 szeptemberében közjegyzőnél hitelesített nyilatkozatban jelentette ki, hogy a negyvenhektáros telket a falu már több mint tíz éve jóhiszeműen használta. A törvény szerint tíz éves jóhiszemű használat elegendő a kisajátításhoz, csakhogy ebben az esetben jelentkeztek az örökösök. Mint kiderült, felmenőik 1947-ben vásárolták a szántót, amelyet 1970-ig műveltek, azóta pedig a helyi szövetkezet fizetett nekik bérleti díjat - vagyis a község soha nem használta a szóban forgó telket. A Nyit- rai Kerületi Bíróság tavaly hozott ítélete értelmében az ingatlan továbbra is a Ďuriš családot illeti meg, ebből következően tehát érvénytelen a nyitraivánkai önkormányzat és a Metronóm társaság közötti adásvételi szerződés. Az önkormányzat ugyanis még 2005 decemberében eladta a potyán szerzett telket egy frissen bejegyzett társaságnak, a Metronóm Kft-nek. Az nyolcmülió koronát azonnal ki is fizetett a vételárból, a fennmaradó 32 milliót akkor kellene törlesztenie, ha a telket továbbadja a Metronóm a befektetőnek, a Galenos Austria nemzetközi konzorciumnak, amely egy hátgerincproblémák kezelésére szakosodott gyógyászati központot akart építeni Nyitrai- vánkán. A 464 millió koronás beruházás a váratlan bonyodalmak miatt elmaradt, értesüléseink szerint a cég már nem is tárgyal a helyi önkormányzattal. Az említett két parcellán kívül még egy héthektáros földterületet is kisajátított a nyitraivánkai polgármester - ugyancsak a helyi képviselő-testület tudta és beleegyezése nélkül. Ez esetben a tulajdonosok kezdeményezésére az ügyészség nyújtott be tiltakozást a kisajátítás ellen, így sikerült megakadályozni, hogy a telekkönyvbe az önkormányzatot jegyezzék be. Mindkét törvénytelen kisajátítás a vád tárgyát képzi, ha a bíróság bűnösnek találja, Peter Guzmický öttől tizenkét évig terjedő szabad- ságvesztésre számíthat. Ő azt állítja, törvényesen járt el, és most politikai érdekcsoportok szövetkeztek ellene. (vm) Áprilisban aláírják a kétoldalú egyezményt Döntés született az új Duna-híd fekvéséről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Március 4-én, a Magyar-szlovák Infrastruktúra Vegyesbiztottság soros ülésén végre megegyezés született az új komáromi Duna-híd fekvéséről - tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit Zatykó János, Dél-Komá- rom polgármestere. A magyar delegációt Csépi Lajos közlekedési szakállamtitkár, a szlovák küldöttséget Milan Mojš, a közlekedési minisztérium államtitkára vezette. „Mindkét fél megszavazta, hogy a hidat a város nyugati felén, azaz Győr irányában, a vasúti híd közelében kell megépíteni” - mondta Zatykó János. Áz ülésen arról is döntöttek, hogy a magyar fél egy hónapon belül kidolgozza és a szlovák fél elé terjeszti a híd építéséről szóló kétoldalú egyezmény tervezetét, és a vegyesbizottság még április folyamán tárgyal róla. Zatykó János szerint nincs akadálya, hogy az áprilisi ülésen aláírják az egyezményt. „Remélhetőleg ezután felgyorsulhatnak az események, és a parlamenti választásokat követően felálló kormányok is fontosnak tartják majd a híd megépülését” - tette hozzá. Úgy véli, még 2014 előtt megkezdődhetnek a munkálatok. A szlovák kormány ugyanakkor a tavalyi komáromi kihelyezett ülésén egy korábbi időpontot is reálisnak tartott. Bastrnák Tibor, Észak-Komá- rom polgármestere rámutatott: közel egy év elveszett azzal, hogy helyi szinten egyesek megkérdőjelezték a híd fekvését, pedig a hatástanulmányokat szakemberek dolgozták ki. Ennek az lett a következménye, hogy a szlovák közlekedési miniszter új hatástanulmány kidolgozását rendelte el, amely tavaly év végére készült el. „A dokumentum ugyanúgy a nyugati fekvést tartja elfogadhatónak, mint a két város által korábban kidolgoztatott anyag” - monda. A két ország közti egyezmény aláírását követően a kivitelezési tervek kidolgozása, majd a beruházás pénzügyi fedezetének biztosítása következik. Az új híd megépítése a tervek szerint mintegy 66,4 millió euróba kerülne, s nagy része uniós forrásból származna. „A további lépések már a kormányokra hárulnak, a mi célunk azt volt, hogy olyan fázisba juttassuk a beruházást, ahonnan már ne lehessen visszafordítani” - szögezte le végezetül Bastrnák Tibor. Diakóniai Információs Napot rendeznek A szeretetszolgálatot népszerűsítenék ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom. Diakóniai Információs Napot tart március 20-án, szombaton 10 órától a Selye János Egyetem konferenciaközpontjában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja. A rendezvény célja a szere- tetszolgálati tevékenység megismertetése, népszerűsítése, hogy megmutassák, az önkéntesek milyen hasznos tevékenységeket (pl. idősek látogatása, takarítás, területrendezés, gyűjtés stb.) végezhetnek saját szűkebb környezetükben, és ezekre a feladatokra a diakónia szellemében gondolkodó embereket nyerjenek meg. A nap kiemelt témája az idén május 21-22-én megvalósuló Szeretethíd elnevezésű önkéntes program bemutatása. A Szeretethíd napját a Magyar Református Szeretetszolgálat hirdette meg, hogy a szeretettel építkezve tartós kapcsolatokként hidakat létesítsen korosztályok, egyházi és nem egyházi intézmények, szervezetek, emberek közé. A diakóniai központ munkatársai beszámolnak a Nyilas Misi Karácsonya néven a csángó magyarok számára meghirdetett csomaggyűjtő akciójukról is. Az érdeklődők a 0915/180 056-os telefonszámon vagy elektronikus formában, a diakonia@reformata.sk címen jelentkezhetnek. A komáromihoz hasonló programmal március 24-én 14 órától a kassai református templomban tartottak tájékoztató napot, (vkm) AJÁNLÓ Március 18. (csütörtök) Komárom - 20.00: Egy este népzenével a Madách ART Ca- féban; az este folyamán hagyományos falusi tánczene szól az erdélyi Mezőségből és Kalo- taszegről. Közreműködnek: Horsa István (hegedű), Hanusz Zoltán (kontra), Szitkai Zsolt (kontra), Lelkes Tibor (tangóharmonika), Farkas Róbert (nagybőgő), (vkm) Március 20. (szombat) Komárom - 20.00: Ahogy esik, úgy puffan - improvizációs showműsor a Madách Art Caféban. Akik ezúttal is „beugranak”: Bandor Éva, Der- zsi György, Nagy László, Olasz István és Benkő Géza. (vkm) Március 21. (vasárnap) Galánta -19.00: táncos mulatság nem csak magányosoknak a városi művelődési központ esztrádtermében. (jm) Érsekújvár -17.00: Mesék a súgólyukból. Tarr Mari és Dunai Tamás érdemes művész előadóestje a 41. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében a Csemadok- székházban. Történetek a nemzet nagy színészeiről (Tolnay Klári, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Mensáros László, Márkus László, Ruttkai Éva, Kállai Ferenc). (száz) Vágsellye -16.00: beszélgetés a nyelvtörvényről a Fekete- házy János Magyar Házban, Tóth Károly a Fórum Intézet igazgatója és Petőcz Kálmán, az intézet munkatársa részvételével. (száz)
