Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-18 / 64. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 18. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Brüsszel nem bízik bennünk Brüsszel. Az Európai Bizott­ság nem bízik abban, hogy Szlo­vákiának az elkövetkező évek­ben a kormány által felvázolt mértékben sikerül javítania a költségvetési mutatóin. Szlová­kia államháztartási hiánya a ter­vek szerint idén a hazai összter­mék 6,3%-át teszi ki, amit az Eu­rópai Bizottság elvárásai szerint 2013-ra kellene 3% alá csökken- tenünk. A kormány nemrég azt ígérte, hogy erre már 2012-ben képesek leszünk, az Európai Bi­zottság azonban ebben erősen kételkedik. Az EB által tegnap elfogadott stabilizációs program szerint a szlovák elképzelések túl optimisták, hiszen az elkö­vetkező két évben a kiadásaink jóval nagyobbak lehetnek, mint azt a Fico-kormány ígéri. Brüsszel szerint a kormánynak ráadásul az államháztartási hi­ány csökkentése érdekében foly­tatnia kellene az előző kormány által megkezdett nyugdíjrefor­mot is. (TASR) Válságban van a hazai papíripar Pozsony. A gazdasági válság rendkívül súlyosan érintette a hazai papíripart. A Papíripari Cégek Szövetségébe tömörült 11 hazai vállalat bevételei 13 százalékkal, 794,223 millió eu- róra estek vissza. Az elmúlt év végén 3354 embert foglalkoz­tattak, vagyis tavaly az alkalma­zottaik 6,5 százalékától voltak kénytelenek megválni. (SITA) Új vezetője lesz a takarékpénztárnak Pozsony. A Szlovák Taka­rékpénztár új vezérigazgatója és igazgatótanácsi elnöke júni­ustól Jozef Síkela lesz, aki az egy éve kinevezett Jan Rollót váltja ezen a poszton. Síkela je­lenleg az Erste Bank Ukrajina vezérigazgatója. A Szlovák Ta­karékpénztár adózás utáni nye­resége tavaly 79 százalékkal, a 2008-as 142 millióról 30 millió euróra esett vissza. (TASR) Hátul kullogunk az innováció terén Brüsszel. Szlovákia a 21. he­lyen áll a 27 európai uniós tagor­szág között az innovációs telje­sítményt illetően - derül ki az Európai Bizottság által közzétett átfogó elemzésből. Az innováci­ós eredménytáblázatot 2001 óta évente ismertetik. A 2009-es évet összegző adatsor tanúsága szerint az innovációs teljesít­mény tekintetében Svédország, Finnország, Németország, Nagy-Britannia és Dánia tekint­hető az EU éllovasainak. Szlová­kia jóval az uniós átlag alatt tel­jesít, és csak Magyarországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, valamint Bulgáriát előzi meg. Csehország 15. a listán. (c,m) Nálunk csökkent az órabér Brüsszel/Pozsony. 2009 utolsó negyedévében az euró- zónában átlagosan 2,2%-kal, az Európai Unióban pedig 2,4 szá­zalékkal emelkedett az órabér. Viszont Szlovákiában az év utolsó három hónapjában 0,7 százalékkal csökkentek az egy óra munka költségei, ezen belül a színtiszta órabér 0,3 százalék­kal lett alacsonyabb - jelentette tegnap az Európai Unió statisz­tikai hivatala, az Eurostat. Ezzel a visszaeséssel nem vagyunk egyedül az Európai Unióban, hi­szen például Litvániában egye­nesen 10,8 százalékkal zuhant az órabér, Észtországban 5,8%-kal, Lettországban pedig 5,6 százalékkal. Ez persze so­vány vigasz, hiszen a számunk­ra igazodási pontot jelentő Csehországban az órabérek to­vábbi 5,4 százalékkal emelked­tek, Lengyelországban pedig egyenesen 5,7%-kal. (SITA) Rajec: ízesített ásványvizek Pozsony. A hazai ásványvizek piacára csak 2004-ben lépő, ám azóta az élbolyban szereplő Ra­jec társaság új ízesítésű termé­kekkel bővíti kínálatát. Branislav Burák, a Rajecet palackozó Kofo­la marketingigazgatója tegnap közölte: a hársfa és a gesztenye természetes ízével ötvözött, 0,75 és 1,5 literes csomagolású üdí­tőkkel lépnek a hazai és a csehor­szági piacra. Jaroslav Kresánek, a gyógynövények jeles ismerője szerint a hársfa gyógyhatását mindenki ismeri, az azonban ke­vésbé köztudott, hogy a geszte­nye virága gyulladásgátló, érfal- erősítő és vérkeringésjavító. (S) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8962 Lengyel zloty 3,8682 Cseh korona 25,402 Magvar forint 262,24 Horvát kuna 7,2577 Román lei 4,0812 Japán ien 124,43 Sváici frank 1,4511 Kanadai dollár 1,3902 USA-dollár 1,3756 VÉTEL - E LADÁS i Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,33 26,25-24,72 275,81-252,05 OTP Bank 1,41-1,33 26,25-24,75 271,88-256,33 Postabank 1,42-1,33 26,37-24,59­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 26,17-24,72 275,94-252,18 Tatra banka 1,41-1,34 26,15-24,82 274,41-253,55 Dexia banka 1,41-1,34 26,17-24,84 271,06-257,32 Általános Hitelbank 1,41-1,34 26,21-24,76 275,81-252,05 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Business Europe a fő gazdasági mutatók alapján helyezi el az unió teljesítményét a világgazdaságban Szlovákia az átlag felett teljesít Már a fellendülésről szövögetünk álmokat. A jó besorolású Szlovákia titka az alacsony bér és a magas termelékenység. (TASR-felvétel) London/Pozsony. Szlovákiá­nak jó esélye vannak arra, hogy mihamarabb leküzdje a gazdasági válságot - de­rül ki az európai vállalko­zói szervezetek szövetsége, a Business Europe által összeállított legfrissebb, Reform Barometer című rangsorából. Eszerint Szlovákia átlag feletti gaz­dasági teljesítménnyel rendelkezik az Európai Unió többi tagállamának az átlagához viszonyítva. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Reform Barometer elnevezésű lista fontosabb mutatószámok (termelékenység, beruházás, ver­senyképesség, pénzügyek helyze­te) alapján helyezi el az Európai Unió egészének, valamint Norvé­gia és Svájc teljesítményét a világ- gazdaságban. A rangsor segítségé­vel megkülönböztethetőek az élen járó és a lemaradó európai orszá­gok, a dokumentum emellett kitér a növekedést akadályozó tényezők tárgyalására az egyes országokban. A jelentés szerint nincs olyan uniós tagállam, amely minden tekintet­ben jól teljesítene, ami nem vélet­len, hiszen az Európai Unióban az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) 5,8%-kal csökkent tavaly. A rangsor megkülönbözteti az átlag alatti, illetve az átlag feletti gazdasági teljesítménnyel bíró európai országokat, vagyis, hogy mely államok járnak az élen és melyek vannak lemaradóban. Míg az előbbiek könnyebben, az utób­biak nehezebben küzdhetik majd le a gazdasági válságot. Átlag fe­letti országnak számít Ausztria, Ciprus, Csehország, Dánia, Finn­ország, Németország, Luxem­burg, Hollandia, Norvégia, Len­gyelország, Szlovákia, Svédor­szág és Svájc. Átlag feletti, de le­szakadóban lévő ország Írország és Szlovénia. Az átlag alatti or­szágok listáján Belgium, Észtor­szág, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Por­tugália, Románia, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Franciaország és Magyarország található. Az utóbbi három ország gazdasága, a leszakadás ellenére nagyobb rugalmasságot mutat, mint a többi átlag alatti gazdaság. Szlovákiát a Business Europe szövetségben a Munkáltatók Or­szágos Szövetsége (RÚZ) képvise­li. Ä RÚZ elnöke, Marián Jusko elmondta: pozitív hírnek tartja a Business Europe Szlovákiával kapcsolatos megállapításait, figye­lembe kellene vennünk azonban szerinte az Eurostat legutóbbi, a munkanélküliség növekedéséről szóló jelentését is. A környező or­szágokhoz képest nálunk nőtt a legnagyobb ütemben a munkanél­küliség, vagyis Jusko szerint a kormány válságenyhítő lépéseivel nincs minden rendben. Az új EU-tagállamok közül elis­meréssel csak Lengyelországról ír a jelentés, amely 2009-ben rendkí­vül jól teljesített, és a jelentésben vizsgált területek szinte mindegyi­kén jó helyezést ért el. A „régi ÉU- ban” Svédország, Ausztria, Német­ország és Hollandia helyzetét érté­kelik kiemelkedőnek az elemzők, hozzátéve, hogy mindegyiküknek van egy vagy több Achilles-sarka (pl. az éves munkaórák alacsony száma és a magas adóterhelés). Franciaországnak mind a verseny- képesség, mind az államháztartás terén sok teendője van, Nagy-Bri- tanniában pedig egyenesen drá­mai mértékben romlottak e muta­tók. A Business Europe nem megle­pő módon az államháztartási kon­szolidációt tartja a legfontosabb és legsürgetőbb reformiránynak Eu­rópában. A második fő cél a pénz­ügyi szféra erősítése és a finanszí­rozási helyzet javítása. (m,t,vg) Az unió 346,5 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált agrártámogatást követel vissza a tagországoktól Pozsonynak milliókat kell visszafizetnie a közösbe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Összesen 346,5 millió eurónyi, szabálytalanul felhasz­nált agrártámogatást kell visszafi­zetniük az Európai Unió tagorszá­gainak - jelentette be az Európai Bizottság. A pénzt azért kell vissza­juttatni a közösségi költségvetés­be, mert felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem voltak megfelelőek a mezőgazdasági kiadások ellenőr­zésére szolgáló eljárások. A hatá­rozat értelmében Belgium, Bulgá­ria, Ciprus, Dánia, Észtország, Németország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagy- Britannia, Görögország, Magyar- ország, Írország, Olaszország, Lu­xemburg, Hollandia, Lengyelor­szág, Portugália, Szlovákia és Svédország köteles visszatéríteni támogatási összegeket. Szlováki­ának több mint 3 millió eurót (90 millió Sk) kell visszaadnia, mivel az Európai Bizottság szerint a vi­dékfejlesztési támogatások folyó­sítását nem az uniós normáknak megfelelően ellenőrizték. Vladi­mír Chovan földművelésügyi mi­niszter szerint még nem döntötték el, hogy érdemes-e pert indítani az Európai Bizottság döntése ellen. Erről a minisztérium vezetése sze­rinte holnap fog tárgyalni. A legje­lentősebb visszatérítési kötelesség ezúttal Lengyelországé, amely 92 millió eurót fizet vissza a terület­alapú támogatások kapcsán 2006-ban és 2007-ben elkövetett különböző szabálytalanságok mi­att. Spanyolország 47,5 millió eu­rót ad vissza a gyümölcs- és zöld­ségágazatban felmerült nem tá­mogatható költségek finanszíro­zása és az ellenőrzés hiányosságai miatt, Görögország 105,5 milliót a gyapottámogatással kapcsolatos hiányos ellenőrzések, és 18,5 mil­liót az integrált igazgatási és el­lenőrzési rendszer fennálló hiá­nyosságai következtében. Nagy- Britannia 14,2 millióról mondhat le a közvetlen kifizetések határide­jének be nem tartása miatt, Hol­landia 10,4 millió eurót ad vissza az export-visszatérítési rendszer kapcsán végzett ellenőrzések elég­telen száma miatt, (m, t) A közép-európai térségből többen is felkerültek a világ dollármilliárdosainak legfrissebb összesített listájára Néhányan a nulláról indulva mára nábobok lettek A leggazdagabb közép- és kelet-európaiak Helyezés Név Ország Kor Vagyon ! 089. Petr Kellner Csehország 45 7,6 148. Rinat Akhmetov Ukrajna 43 5,2 i 307. Victor Pinchuk Ukrajna 49 3,1 437. Dinu Patriciu Románia 59 2,2 463. Jan Kulczyk Lengyelország 60 2,1 488. Zygmunt Solorz-Zak Lengyelország 53 2,0 488. Ihor Kolomoyskyy Ukrajna 47 2,0 582. Henadiy Boholyubov Ukrajna 48 1,7 721. Leszek Czarnecki Lengyelország 48 1,4 828. Zdenék Bakala Csehország 49 1,2 828. Kostyantin Zhevago Ukrajna 36 1,2 880, loan Niculae Románia 55 1,1 937. Andrej Babiš Csehország 55 1,0 937. Ion Tiriac Románia 70 1,0 A vagyon milliárd dollárban értendő. Az oroszokat önálló listán vezetik. (Forrás: Forbes) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A világ dollármilliár­dosainak aktuális ranglistáját a múlt héten ismertető amerikai For­bes magazin szerint napjainkban 1011 milliárdos tevékenykedik (le­számítva az uralkodókat és a nar- kóbárókat), akik közül legalább 15-en a visegrádi négyek országai­ban, Romániában vagy Ukrajnában élnek. A friss listán három csehor­szági vállalkozó neve is található. Petr Kellner, a PPF pénzügyi cso­port tulajdonosa vagyonát egy év alatt 1,6 milliárd dollárral gyarapí­totta, 7,6 milliárd dollárjával az előkelő 89. helyen áll. A szénbáró­ként titulált Zdenék Bakala 1,2 mü- liárddal a 828. helyen tanyázik, a Szlovákiában született Andrej Babiš, a 220 céget tömörítő Agro- fert Holding birtokosa 1 milliárddal a 937. pozíciót csípte el. Magyaror­szági személy nem került fel a listá­ra, a leggazdagabb magyar, Dem- ján Sándor vagyona közel 900 mil­lió dollárra becsülhető. Alistán sze­replők közül régiónk egyetlen mil­liárdosa sem került be Európa 25 leggazdagabb embere közé. A régi­ós országok közül a legtöbb tagot a lengyelek delegálták a listára. A legnagyobb térségbeli államban négy dollármilliárdos él. Közülük a leggazdagabb a 60 éves Jan Kul- czyk, akinek 2,1 milliárdos vagyo­na van, s ezzel 463. a rangsorban. Az üzletember - aki a távközlésben, az olaj- és a söriparban is aktív - nagy visszatérő, hiszen 2006-ban eltűnt a listáról, most hazája leg- gazdagabbjakénttért vissza. A legvagyonosabb közép-euró­pai, a cseh Petr Kellner a mostani 7,6 milliárdjánál volt már gazda­gabb is, 2007-ben még 9,3 milliárd dollárrá becsülték vagyonát. Hár­man kerültek fel a listára Romániá­ból. A leggazdagabb a Rompetrol olajipari társaság 25%-át birtokló Dinu Patríciu, aki 2,2 müliárdos vagyonnal bír, míg a vegyiparban és mezőgazdaságban érdekelt loan Niculae 1,1, a pénzügyi szektorban ténykedő loan Niculae pedig 1 mil­liárd dollár felett rendelkezik. Ha nem csak a szűkén vett régiót néz­zük, vizsgáljuk meg az ukrán milli­árdosokat is, akik öten vannak, s összvagyonukmeghaladja a 13 mil­liárd dollárt, azaz az ország által kapott IMF-hitel 65%-át. A leggaz­dagabb Rinat Akhmetov 5,2 milli­árd dolláros vagyonnal rendelke­zik, köszönhetően sikeres acél- és szénipari befektetéseinek. Acélból gazdagodott meg a 2. leggazda­gabb ukrán, Victor Pinchuk is, aki- nek3,l milliárdjavan. (EcoL, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents