Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-17 / 63. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 17. Karrier - hirdetés 17 A női munkanélküliség nagyban függ az életkortól, valamint a felnevelt gyerekek számától is Gyermektelenséget okoz a karrier? Nő a gáton, pontosabban a futballpályán. A sípmester egyszerre anya, munkavállaló és vitathatatlan sportbarát - ráadásul ezt a fegyvertényt Törökországban könyveli el. (TASR-felvétel) Munka, házasság, egzisztencia, gyermek, család, karrier, önmegvalósítás. Célok, amelyek a mai nők többségét még mindig válaszút elé sodorják. Hogyan feleljenek meg a gyakran egymást kizáró célkitűzéseknek? ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság szokásos éves felmérése alapján 2009-ben átlagosan 15 százalékkal kerestek kevesebbet a nők, mint férfi kollégáik, ám ez az arány 2001- ben még 24 százalék volt. Bár a tendencia egyre inkább javul, továbbra is sérül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. A nőknek még mindig nem sikerült áttörniük az üvegplafont, és rendkívül alacsony számban vannak jelen a menedzseri vagy az igazgatósági szinteken. Ezzel párhuzamosan érdemes figyelembe venni azt is, hogy minél feljebb van valaki a karrier ranglétrán, annál biztosabbnak tekinthető az állása még a gazdaságilag instabÜ időszakban is. Mivel a nők nagyobb arányban töltenek be alacsonyabb posztokat, ezért állásuk sok esetben bizonytalanabb, mint a férfiaké. Ennek a megállapításnak némileg ellentmond az a tény, hogy a gazdasági válság miatt napjainkban világszerte több férfi veszítette el állását, mint nő - tette közzé felmérésnek eredményét az Accenture. A globális vezetési tanácsadó cég szerint ennek magyarázata jórészt abban rejlik, hogy a gazdasági válság olyan ágazatokat érintett leginkább, ahol a foglalkoztatottak többsége férfi. Ilyen például a feldolgozó- ipar, vagy az építőipar, miközben a nők java része a válság által kevésbé érintett területeken - egészségügy, oktatás - dolgozik. Karrier kontra család A női munkanélküliség nagyban függ az életkortól, valamint a gyerekek száma is fontosnak bizonyul a 45 év alattiak körében ahhoz, hogy őket válasszák ki egy állásra. A munkaadók ugyanis rendkívül tartanak attól, hogy egy betegségre fogékony kisgyermekkel az édesanya otthon marad majd, és sok lesz a kieső idő, váratlan szabadság. Ugyanakkor, aki szülőképes korban van, és még nincs gyermeke, gyakorta hallhatja a családtervezéssel kapcsolatos kérdést. Gyakorlatilag a gyermekek száma sokkal nagyobb befolyással lehet egy interjú kimenetelére, mint a kompetenciák, tapasztalat vagy akár a megnyerő külső. Viszszatérve az életkorra megállapítható, hogy a 40-45 éves koruk után a nők jóval nehezebben kapnak munkát, a munkaadók szemében sokszor elkezdenek „értéktelenedni”, míg egy férfinál ez az időszak nem ritkán a karrierút valamint a szakmai kiteljesedés csúcsa. Nemzetközi viszonylatban is hasonló a helyzet. Az ausztrál CareerOne megbízásából készített felmérés szerint sok nő szakmai előmenetele akadályaként értékeli a terhességet. A közel 1500, dolgozó nő részvételével készült kutatás eredményei szerint ugyanis a megkérdezettek kétharmada úgy véli: a gyermek- vállalás negatív hatást gyakorol karrierjükre, és akadályát képezi a szakmai feljebbjutásnak. Mindemellett háromnegyedük úgy gondolja, a munkát és a magánéletet képtelen lenne összeegyeztetni. Következésképp a fejlett országokban, beleértve hazánkat is, egyre kevesebb gyermek születik. Hozzá kell tennünk, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint az édesanyák háromnegyede nem is szeretne visszamenni dolgozni gyermeke hároméves kora előtt, de vannak olyanok is, akik részmunkaidőben szívesen dolgoznának. Ez az igény a kismamák részéről jogosnak is mondható, hiszen a gyermek első 3 éve abszolút meghatározó a pici életében. Azonban a részmunka- idős foglalkoztatás tekintetében Szlovákia az EU-s tagállamok viszonylatában leghátul kullog, és ez az arány nemigen javul. Akadályok, tévképzetek A nők gyermekvállalási szándékait a nehéz elhelyezkedés, az édesanyákkal szembeni negatív munkahelyi diszkrimináció, a romló pénzügyi helyzet és a kedvezőtlen családpolitika mellett ráadásul olyan valós és valótlan alapokon nyugvó tényezők is befolyásolják, mint az anyagi függetlenség és egzisztencia megteremtése iránti vágy, az elhúzódó felsőfokú tanulmányok, a szingli élet divatként való megjelenése, az új influenzajárványtól való félelem, a család, mint közösség elértéktelenedése. Az abortusszal, illetve a sterilizálással kapcsolatos törvény módosítása is mind azt sugallják, hogy a gyermekvállalás nem tartozik feltétlenül korunk emberének alapvető életcéljai közé, hanem inkább esetleges jellegű, akárcsak a lakás-, vagy az autóvásárlás. A 30-34 éves gyermektelenek kétharmadának ugyanis nincs tartós párkapcsolata, így a szing- lik országa lettünk. Az egyedülálló nők 90 százaléka nem tudatosan keresi ezt az életformát, hanem elődeikhez hasonlóan családra és gyermekekre vágynak. Azonban a kapitalizmus által eredményezett fogyasztói társadalom és a munkahelyi önkizsákmányolás mind ezen álmok ellen vannak. A házasságkötések tekintetében uniós viszonylatban igencsak hátul kullognak a magyarok: a 27 tagállam közül Romániával holtversenyben a 24-25. helyen áll. 1990-hez képest 40%-kal kevesebb magyar pár vonult oltár elé tavaly, és 21-25 százalékkal esett vissza a szülések száma (a 2009-ben született csecsemők 39%-ának nem házasodtak össze a szülei). Ezzel párhuzamosan a hölgyek hosszabb ideig tanulnak a felsőoktatásban, és a férfiaknál nagyobb arányban szereznek diplomát. A szociális háló is egyre nagyobb csorbát szenvedett, az elidegenedés, a közösségek felbomlása, az individuális felfogás erősen akadályozzák korunk fiataljait párkapcsolati és családalapítási céljaik elérésében. Felbillent egyensúly A következmények szomorúak, a szülőképes korban lévő nőkre nagy teher nehezedik, gyakorlatilag választás elé kényszerülnek a munka és család között, vagy legalábbis ha mindkettőt vállalják, meg kell barátkozniuk az időhiány, a kimerültség gondolatával és azzal, hogy a kettő közötti egyensúly szinte lehetetlen feladat. Az Európai Unió 1996. évi állásfoglalása egyértelmű kinyilatkoztatást tett a munka és család közötti összhang megteremtése mellett: egy olyan integrált, átfogó stratégia kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi a férfiak és nők számára a munkahelyi és a családi kötelességek összeegyeztetését. A munkahelyi és családi élet összehangolását célzó intézkedéseknek bátorítaniuk kell a munka- és munkaidőszervezés új, rugalmas módjainak bevezetését, amelyek jobban alkalmazkodnak a társadalom változó igényeihez, és amelyek figyelembe veszik úgy a vállalkozások, mint a dolgozók igényeit. Az unióban a kétkeresős családmodell a leggyakoribb, amely leginkább két okra vezethető vissza: a nők önmegvalósítási törekvéseire, amelyet a gyermeknevelésen kívül a munkában is szeretnének érvényesíteni, valamint arra, hogy a férfiak jövedelme egymagában manapság nem elegendő egy család eltartásához. A munka és a gyermeknevelés mellett ráadásul a nőkre hárul a háztartási munka oroszlánrésze is, és mindez emberfeletti odafigyelést, energiát és teljesítményt igényel a gyengébbik nemtől. Kell a változtatás Manapság a munka gyakorta szétválasztja a családokat, ugyanis a (még a kevésbé mobilnak mondható) magyarok is egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak afelé, hogy elköltözzenek oda, ahol munkát, megfelelő oktatást kínálnak nekik. Az egyik szülő hétközben másik városban dolgozik, a fiatalok albérletben laknak a közép/felsőoktatás ideje alatt, és a kisiskolásokat olykor egyik városból a másikba kell vinni általános iskolába. Ezek mind, idő, energia és pénzigényes helyzetek, ráadásul kihatással lehetnek a családi kapcsolatokra is. A tradicionális családmodellek, a közösségi hálók és a baráti kapcsolatok pedig egyre nagyobb sérüléseket szenvednek. E problémakör tehát átfogó és rendkívül sok vetü- lete van, az igazi változást pedig csak az a szemléletmód hozhat, amelyben a társadalom, a mindenkori politikai hatalom és a munkaadók is kivétel nélkül értékként kezelik a családot, mint közösséget. (HRport, PZ, ú) Személyes kapcsolatainkon keresztül keresünk állást Munkahely baráti alapon ÖSSZEFOGLALÓ A munkakeresés során a legtöbben barátok, rokonok, ismerősök megkérdezését is igénybe veszik, de sokan használják még mindig a nyomtatott hirdetéseket is az internetet mellett - derül ki a Workania állásportál kutatásából. A felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban a 18-24 év közötti korcsoport 46 százaléka, a 25-34 közöttiek 41 százaléka, a 45-54 év közöttiek 34%-a keresett munkát. A jelenleg diákok közül 49%, a munkanélküliek 88 százaléka nézett új munkalehetőség után ezen időszak alatt. 2009-ben a megkérdezettek 28 százaléka keresett rövid vagy hosszú távú munkalehetőséget magának, esedeg valaki másnak. A kutatás rámutat: a 18-54 év közöttiek 36%-a tervezi, hogy a következő egy éven belül állást fog keresni - magának vagy ismerősének. A 18-24 évesek 49%-a, a 25-34 év közöttiek 40%-a, a 45-54 év közötti korcsoport 33%-a tervei közt szerepel álláskeresés a következő 12 hónapban. A munkakeresés során használt források közül a megkérdezettek 56% válaszolta, hogy barátok, rokonok, ismerősök megkérdezését is igénybe vette vagy ezt tervezi. A nyomtatott hirdetéseket használja a válaszadók kicsivel több mint fele - 54%-a, az internetet alig több mint egyhar- maduk veszi igénybe az álláskeresés során. Az internetes hozzáféréssel rendelkezők között már magasabb a vüágháló népszerűsége, közülük 65% válaszolta, hogy az internet kínálta lehetőségeket használja elsősorban az álláskeresés során. Az érettségizettek 52%- a, diplomával rendelkezők 68%-a, a diákok 69%-a keres az interneten állást. A keresés során igénybe vett források, csatornák tekintetében változások figyelhetők meg. A felmérés adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest többen veszik igénybe a személyes kapcsolataikat, valamint némi növekedés tapasztalható az internet, mint forrás használata esetében, a nyomtatott hirdetések vonatkozásában viszont csökkenés látszik. Míg 2008- ban a válaszadók 47%-a jelölte meg a barátokat, ismerősöket, mint igénybe vett forrást, 2009- ben már 56%-uk. A nyomtatott hirdetéseket 2008-ban a válaszadók 60%-a böngészte, 2009-ben 54%- uk. 2008-ban a megkérdezettek 33%-a keresett interneten állást, 2009-ben 36%-uk. (HRport) A válság miatt inkább a férfiak veszítik el munkájukat Biztosabb állásokban a nők ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági válság miatt világszerte több férfi veszítette el állását, mint nő - tette közzé felmérésnek eredményét az Accenture globális vezetési tanácsadó cég. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a vállalatok nagyobb figyelmet fordítottak arra, hogy női alkalmazottaikat kevésbé érintse a leépítés. A lista élén India áll, ahol az elbocsátottak 95%-a volt férfi, Franciaországban 71%-a, az USA-ban 54 százaléka. Hasonló tendenciát figyeltek meg az elemzők sok más országban is, Hollandiában viszont fordított volt a helyzet: ott az elbocsátottak 51 százaléka volt nő, Kínában pedig nagyjából azonos volt az arány. Az Accenture 524 közép- és nagyvállalat vezetője körében végezte el a felmérést tavaly november és 2010 február közepe között a megelőző év elbocsátásairól. (MTI) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Angolul kiválóan beszélő au pair hölgy jelentkezését várom május-június hónapban 8 és 11 éves gyermek mellé. Mobil.: 0036/30/640 46 06, e-mail: novakmiklos@kabelnet.hu MR913017 ♦ Tetőszigetelést és hőszigetelést vállalunk 10 éves garanciával. Tel: 0948/526 710. GA-039 KOM Polster Kft. Bútorokat gyártó cég felvételt hirdet varrodavezetői es varrónői munkakorok betöltésére. Jelentkezni írásban a következő címen lehet: KOM Polster s. r. o. Hlavná 78 945 04 Nová Stráž (Telefonszámot kérünk a kérvényben feltüntetni!) MP910611 Munkavállalás külföldön! Luxushajókon, szálloda- és vendéglátóiparban! A jelentkezőknek az elhelyezkedéshez intenzív nyelvi és szakmai felkészítést biztosítunk. Mixersuli is indul. www.kulfoldimunka.sk 0949/135 705, e-mail: cv@hrexpress.sk MR913196
