Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-17 / 63. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 17. wvw.ujszo.com Felettébb kínos, ha a tolvaj elolvashatja összes eddigi levelünket, a netes csevegéseket, és ha elég fürge, még az internetbankos jelszavakkal is visszaélhet Óvja meg számítógépen tárolt adatait a rablóktól! Közel sem nyújt teljes védelmet, de valamennyire megnehezíti az adatokhoz való hozzáférést, ha a PC rendszerindító részében, a BlOS-ban jelszóhoz kötjük a gép bekapcsolását (Képarchívum) Igen kellemetlen, ha valakinek ellopják a laptopját, netán betörő viszi magával a külső merevlemezt vagy az asztali PC-t. A hardver értékén felül ilyenkor még további, felbecsülhetetlen kár érheti a felhasználót: adatait is elveszti, s nem csupán a fontos jelszavakról, elmentett dokumentumokról, hanem akár a privát fotókról is beszélünk. Hogyan állítsa be a számítógépét úgy, hogy legalább a rajta levő adatokat folyamatosan biztonságban tudhassa? FELDOLGOZÁS „Kinek kellenének épp az én adataim?” - mielőtt egyetlen legyintéssel elintéznénk a problémát, érdemes átböngészni a merevlemezt, hogy milyen sok fontos és bizalmas adat lehet rajta. Persze a letöltött mp3-akat és filmeket újból be lehet szerezni, de például a tulajdonosról készült ruhátlan vagy még ennél is akció- dúsabb felvétel kiszivárgása nagyon ciki lehet. Olyan esetről is hallottunk már, amikor valakinek régi családi képekkel együtt lopták el a gépét, az elhunyt rokonról készült képeket pedig utólag sehogy sem lehetett pótolni. Félelmetes, mit tehetnek egy védtelen laptoppal Felettébb kínos lehet az is, ha a laptoptolvaj elolvashatja összes eddigi levelünket, a netes csevegéseket, és ha kellően fürge, még az intemetbankos jelszavakkal is visszaélhet, mielőtt letiltatnánk, megtalálhatja a csak otthoni munkára továbbított céges dokumentumokat. Ha még ez sem elég meggyőző, ültessünk egy ismerőst a géphez, és kérjük meg, próbáljon „hackerkedni”, valószínűleg meg fogunk lepődni, milyen sok dolgot megtehetne, ha akarna. Persze az ipari kémek rendkívül szofisztikáit módszereket alkalmaznak, most azonban csak azzal foglalkozunk, hogy adatainkat egy átlagos tolvajtól óvhassuk meg, aki mondjuk egy kávézóban vadászik bagóért elpasszolható példányokra. Első teendő: belépés csakjelszóval Közel sem nyújt teljes védelmet, de valamennyire megnehezíti az adatokhoz való hozzáférést, ha a PC rendszerindító részében, a BlOS-ban - ez mindig valamilyen billentyűkombinációval hívható elő a bekapcsoláskor - jelszóhoz kötjük a gép bekapcsolását. Azért célszerű ez, mert ha csak az operációs rendszert jelszavazzuk, a BIOS-t a tolvaj átállíthatja úgy, hogy az mondjuk egy pendrive-ról indítson el egy minirendszert, amellyel minden nehézség nélkül hozzá lehet férni az adatokhoz. A laptopokat kétféleképpen is be lehet állítani: például úgy, hogy csak a BlOS-beál- lítások legyenek védettek, de akár úgy is, hogy a bekapcsolás csak jelszóval legyen lehetséges. Persze ez sem csodaszer, még így is ki lehet szerelni a winchestert, és mondjuk egy USB-s házba szerelve egy másik gépen átböngészni a tartalmát. Ami nincs a gépen, azt el sem lehet lopni Kézenfekvő, ha az összes nyaralási fotót nem a folyton hurcolt laptopon tároljuk, hanem vagy otthon, egy külső merevlemezen, vagy egy olyan online tárhelyen, mint a Picasa vagy a Flickr. Ez utóbbiak ugyan elég nagy tárhelyet kínálnak ingyen, extra szolgáltatásaikért már fizetni kell, ahogy a külső winchester is pénzbe kerül. A Picasa esetében 1 gigabájt jár ingyen, 20 gigabájtos tárhelyért azonban mindössze évi 5 dollárt, vagyis nagyjából 3,50 eurót kémek, a Flickr ingyenes felhasználói havi száz megabájt fotót tölthetnek fel, a korlátlan feltöltés és más extrák pedig évi 25 dollárba, vagyis 18 euróba kerülnek. Külső merevlemezből egy 250 gigabájtos példányért 60 euró körüli összeget kémek, 100 euróért azonban már egy terabájtos, vagyis ezer gigabájtos modell is kapható. Persze sokan nem feltétlenül képet vagy videót, hanem dokumentumokat szeretnének biztonságba helyezni, erre a célra már a Google Dokumentum is megfelel, ahol már nemcsak táblázatokat, szövegeket, hanem tetszőleges fájlokat is lehet raktározni - igaz, állományonként legfeljebb 250 megabájt méretig. Aki korlátlan, jelszóval védhető, titkosítható online adatraktározásra vágyik, annak például a Dropboxot érdemes megvizsgálnia, amely 50 gigabájt tárhelyért havi 10 dollárt, vagyis 7 eurót kér, ami azért sok, ha valakinek elég 5 gigabájt, annak a Jungle Disket érdemes választania 2 eurós havidíjért. Ami fontos, azttitkosítanikell Természetesen előfordulhat, hogy magunkkal kell vinni a merevlemezen a fontos vagy privát adatokat, ez esetben csak titkosítással lehet megvédeni ezeket. Bár például a Windows Vista és a Windows 7 alapból támogatja akár a teljes meghajtó titkosítását, ez - a BitLocker nevű - funkció sajnos csak a nagyvállalati (Enterprise), illetve a legdrágább - OEM, vagyis géphez kötött licencben is 180 eurót kóstáló - Ultimate csomagokba került bele. Aktiválását követően a merevlemezen levő minden adat titkosítva lesz, bár az megoldható, hogy mondjuk a kritikus adatokat nem tartalmazó D: partíció szabadon hozzáférhetővé válik. Bár a Bit- Lockerben is találtak már biztonsági rést, egy mezei laptoptolvaj valószínűleg nem rendelkezik az ennek megtöréséhez szükséges szaktudással, így bárki rábízhatja adatait a Microsoft megoldására. A lényeg, hogy az aktiválás során az operációs rendszer által megadott igen hosszú számsort soha ne veszítsük el, a BIOS frissítése vagy a merevlemez áthelyezése esetén ugyanis csak ennek begépelésével férhetünk hozzá az adatokhoz. Ezt leszámítva egyébként minden ugyanúgy fog működni, ahogy korábban, viszont ha másik gépbe helyezik a merevlemezt, annak tartalma nem lesz kiolvasható. Szerencsére létezik hasonló szolgáltatásokat biztosító szoftver az általunk korábban már részletesen bemutatott TrueCrypt személyében. Ezzel a szoftverrel virtuális, titkosított meghajtót lehet létrehozni a PC-n, az erre másolt adatokat csak a jelszó birtokában lehet elérni, ennek hiányában csak egy összevissza bithalmazt találhat az érdeklődő. A program ráadásul nemcsak Vistával vagy Win 7-tel, hanem Windows XP- vel, 2000-rel, Linuxszal és Mac OS X-szel is használható. Mind a BitLocker, mind a TrueCrypt alkalmas arra, hogy akár a családi fotókat tartalmazó külső merevlemezünket is levédjük velük, azzal azonban számolni kell, hogy ha más PC-re kapcsoljuk ezeket, akkor nem lesz egyből olvasható a tartalmuk. A jelszavakat is kell jelszavazni Már egy átlagos felhasználónak is számtalan jelszót kell megjegyeznie, egyet mondjuk a levelezéshez, egy másikat a chatre, külön-külön újabbakat a közösségi szájtokra való belépéshez, amelyekből sokan hár- mat-négyet is használnak. Régi szakértői tanács, hogy sosem szabad ugyanazt a felhasználói név- és jelszópárost használni több oldalon, ha ugyanis az egyikhez hozzáfér valaki, joggal próbálja meg azt másutt is használni. Minden oldalhoz egy jó bonyolult (pl. NZUuyfewf3423), egyedi jelszót kitalálni és megjegyezni gyakorlatilag lehetetlen. Még ha valaki hajlandó is arra, hogy nem a lehető legprimitívebb frázist használja jelszóként, jó eséllyel a böngészővel elmenteti azt, hogy soha többé ne kelljen begépelni. Sajnos a browserek nem túl biztonságos módon tárolják a jelszavakat, de az sem túl szerencsés, ha a böngésző előtt ülő idegent tárt kapuk fogadják minden oldalon, (o) Az amerikai állampolgároknak 2009-ben több mint kétszer annyi veszteséget okoztak internetes csalók, mint az előző évben Meredeken növekednek az internetes csalások által okozott károk A leggyakoribb panaszok közé tartozik, hogy nem érkezik meg az interneten megrendelt áru (Képarchívum) MTI-HÍR Meredeken növekednek az Egyesült Államokban az internetes csalások által okozott károk, összegük tavaly meghaladta az 550 millió dollárt - közölte egy amerikai szakintézmény. Az amerikai állampolgároknak 2009-ben több mint kétszer annyi veszteséget okoztak internetes csalók, mint az előző évben - állapította meg az Internet Crime Complaint Center, amely a világhálón elkövetett visszaélések felderítésére specializálódott. A központ szerint - amelyet a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Nyugat-Virginia államban működő National White Collar Crime Center közösen működtet - a világhálón böngésző amerikaiaktól a legrafináltabb trükkökkel csalj ák ki pénzüket. A virtuális bűnözők kihasználják a világháló nyújtotta névtelenséget, és egyre kifinomultabb eszközökkel cserkészik be a gyanútlan áldozatokat - mondta Donald Brackman, a központ igazgatója. A jelentős növekményt egyrészt a fejlettebb felderítési módszerek magyarázzák, másrészt az, hogy mind többen intemeteznek, ami kiszélesíti a tettesek és az áldozatok körét is - mutatott rá Charles Pavelites FBI-ügynök. Az 50 szövetségi állam közül a legtöbb visszaélésről Kaliforniában tettekjelentést. A leggyakoribb panaszok közé tartozik, hogy nem érkezik meg az interneten megrendelt áru. Sokaknak ígértek kisebb összegek befizetése után különböző nyereményeket, amelyek persze szintén elmaradtak. Jellemző annak a férfinak az esete is, aki a craigslist.org portálon nyaralóhelyeket hirdetett Miami Beachen, majd amikor az ügyfelek átutalták a több ezer dolláros előlegeket, eltűnt. Az elkövetőt - aki több mint 30 ezer dollárt csalt ki 16 áldozattól - a rendőrség végül elkapta. A „bérgyilkosos csalások” is a gyakori visszaélések közé tartoznak. A címzett egy állítólagos bérgyilkostól levelet kap, amelyben az tudatja: jó pénzért felbérelték, hogy megölje a címzettet, de hajlandó ettől eltekinteni több ezer dollár ellenében. Sok ilyen fenyegető e-mailt küldtek Nyugat-Afri- kából. Charles Pavelites FBI-ügy- nök rámutatott: az internetes bűnözés egyre teljed, hiszen olcsó és gyors, kiszorítja azt a fajta hagyományos bűnözést, amikor rablók jelennek meg valakinek a lakásában, hogy elszedjék a pénzét. Egy olyan csaló, aki egymillió elektronikus levelet szétküld, és csak néhány esetben kap pénzt, még mindig jobban jár, mint sokan azok közül, akiknek törvényes pénzkeresetük van. Ugyancsak komoly gondot jelentenek az olyan számítógépes vírusok, amelyek képesek arra, hogy titokban ellopják a felhasználók számlaszámát és jelszavát, majd azokat elküldjék egy megadott címre. Az e-maüek csatolmányaiban teijedő kártékony programok segítségével a bűnözők megcsapolhatják az áldozatok banki megtakarításait. Az Internet Crime Complaint Center tavaly áprilisban kiderítette, hogy kapcsolat volt 103 olyan eset között, amelyekben a megrendelők nem kapták meg interneten előzetesen kifizetett járművüket, motorkerékpáijukat. Az áldozatoknak 360 ezer dolláros veszteségük volt, az összegeket a szélhámos eladók által megjelölt nem létező fizetési központ számlájára utalták át. Az FBI szakértője hangsúlyozta: az internetes vásárlók jelentős óvintézkedéseket tehetnek annak megelőzésére, hogy virtuális bűnözők áldozataivá váljanak. Ezek közé tartozik, hogy mindig frissített tűzfalakat használjanak, csak ismert fizetési központok szolgáltatásait vegyék igénybe az on-line vásárlásokhoz, és ne válaszoljanak ismeretlen e-mailekre vagy felugró ablakokban megjelenő pop-up reklámokra. DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
