Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-17 / 63. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Arany Érdemkereszt Mayer Juditnak Dunaszerdahely. Ünnepi fogadást rendezett március 15-e alkalmából a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége és Dunaszerdahely városa. Az ünnepségen a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át Mayer Judit műfordító, nyugalmazott szerkesztő. Március 15. alkalmából további három szlovákiai magyar személyiséget is kitüntettek: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Hunčík Péter pszichiáter, Gaál Lajos, a Szlovák Barlangok Igazgatósága Barlangkezelési Osztályának vezetője és Pollák Róbert, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét Mária Kadlečíkovának, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala képviselőjének adományozták, (ú) Mától drágul a gázolaj Pozsony. A múlt heti, literenkénti 2 centes drágulást követően, a hazai benzinkutak mától tovább növelik a gázolaj árát. A Tankovanie hírportál elemzése szerint a kőolaj világpiaci árának a növekedése miatt átlagosan 2 centtel drágul a gázolaj, a benzin ára ezúttal nem változik. A mai drágulással a gázolajhoz 1,05-1,06 euróért juthatunk hozzá, a 95-ös oktánszámú benzin literje továbbra is 1,2-1,3 euró között marad. (T) Körözi a rendőrség Szadikit Pozsony. Körözést adott ki a rendőrség Baki Szadiki, a szlovákiai albán drogmaffia állítólagos vezetője ellen - adta hírül tegnap este a Markíza televízió. Az értesülést az Országos Rendőrfőkapitányság is megerősítette. A rendőrség tegnap reggel kutatta át Szadiki házát, felesége és a szomszédok szerint már hosszabb ideje nem tartózkodik odahaza. A Markíza szerint feltételezhető, hogy kábítószerügy miatt keresik, további részletek nem ismeretesek. Szadiki neve akkor vált ismertté, amikor Daniel Lipšic KDH-alelnök 2008-ban bejelentette, hogy az állítólagos maffiózó telefonbeszélgetést folytatott az akkor még igazságügyminiszterként, jelenleg pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökeként tevékenykedő Štefan Harabinnal. Nyilvánosságra került a kettejük közti beszélgetés szövege is, melyből arra lehet következtetni, hogy közelebbről ismerik egymást. Harabin szerint koholmányról van szó, tagadja, hogy a feltételezett alvilági vezérrel kapcsolatban áll. (SITA) Ján Ľupták visszatérne Pozsony. A Munkásszövetség (ZRS) is indul a parlamenti választásokon. A párt 1994-1998 között a HZDS-szel és az SNS-szel közösen kormányzott, majd az 1998-as választások után Ľupták kivonult a politikából. A pártelnök elmondta, listájukon helyet kaptak kétkezi munkások és mérnökök, „tehát olyan személyek, akik a napi termelésben vesznek részt”. Ľupták úgy véli, pártja képes elérni a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. (TASR) Nem adnak több kvótát az Interblue-nak Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium semmisnek tartja az állam és az Interblue Group között kötött szerződést, a tárca szakvéleménye szerint a cég állítólagos új cseh tulajdonosai nem jogosultak további légszennyezési kvóták megvásárlására. A cég állítólagos tulajdonosa, Milan Rúžička által bemutatott okiratok nem mérvadóak - erre a véleményre jutott a CHSH Šiška & Partners jogi iroda, mely a minisztérium kvótaeladással kapcsolatos ügyleteit intézi. (Msz, s) Alkotmánybíróságra kerül a törvény Belobbizta magát a lobbi ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Alkotmányellenesnek tartja az egészségügyben működő nonprofit szervezetekről szóló törvény tavalyi módosítását, ezért az alkotmánybírósághoz fordul parlamenti képviselők egy csoportja. Gál Gábor (Híd) szerint a jogszabály-módosítással a kormány a szervezetek vagyonát akarja államosítani, meg akarja szüntetni önállóságukat, majd pénzügyileg kihasználni azokat. Az alkotmánybírósági beadványt a Híd, az SDKÚ, a KDH és a KDS 43 képviselője írta alá, az MKP-s képviselők nem csadakoztak. A módosítás szerint februártól a kormány nevezheti a nonprofit szervezetek igazgatótanácsi tagjainak több mint felét azokban a szervezetekben, ahol a vagyon több mint fele állami tulajdonból származik. Gál szerint az igazgatótanácsi tagok többségét már kinevezte a kormány. „Ezek jobbára az egészségügyben működő vállalkozók - jelentette ki Gál. - Nem tudom, kinek az érdekeit fogják képviselni, feltehetően nem a nonprofit szervezetét. Ezek az emberek az egészségügyi lobbit képviselik.” Szerinte az még elfogadható lenne, ha a kormány az egészségügyi minisztérium vagy az egyetemi kórházak képviselőit delegálta volna. A módosítást Jozef Valocký (Smer) és Robert Madej (Smer) javaslatára fogadta el a parlament. Ők azzal érveltek, hogy a szervezetekben kezelésébe került állami vagyont csak így lehet megvédeni. Valocký szerint az volt a céljuk, hogy a felügyelőtanácsokban többségbe kerüljenek az állam képviselői. A beadványt Radoslav Pro- cházka alkotmányjogász, a KDH képviselőjelöltje képviseli az alkotmánybíróság előtt, (lpj, tasr) Sok munkaadó választás elé állítja az alkalmazottat: vagy egyéni vállalkozó lesz, vagy fel is út, le is út Egyre több a kényszervállalkozó Pozsony. Már minden tizedik állást szigorúan magánvállalkozók, iparengedéllyel rendelkezők számára hirdetnek meg. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A legnagyobb állásközvetítő portálon is több az iparengedélyhez kötött álláskínálat, s ezzel összefüggésben nő azok száma is, akik hajlandóak egyéni vállalkozóként dolgozni. A munkáltatók szívesebben dolgoznak egyéni vállalkozókkal - hiszen esetükben a bér folyósításán kívül semmilyen kötelezettségük nincs, nem kell utánuk járulékokat, szabadságpénzt, táppénzt stb. fizetni, nem kell az étkeztetésről gondoskodni. Tehát a munkaadónak ez jóval olcsóbb megoldás, ami gazdasági válság idején nem elhanyagolható szempont. Ezért egyre több a kényszer- vállalkozó, egyre több munka- vállaló kénytelen kiváltani az iparengedélyt, hogy megőrizze munkáját. Sok munkáltató ugyanis válaszút elé állítja alkalmazottait: vagy kiváltják az iparengedélyt, vagy nem tud számukra tovább munkát adni. Vagyis nem csökkent a kényszervállalkozások száma, holott a Fico-kormány épp ezért módosította 2007-ben a munkatörvénykönyvet. Deklarált szándéka az alkalmazottak védelme, a kényszervállalkozók számának csökkentése volt. Az iparengedélyt kiváltók egy része munkanélküliként döntött úgy, hogy egyéni vállalkozó lesz. Az ok azonban ugyanaz: a cégek számára attraktívabb munkaerő az egyéni vállalkozó, aki a járulékfizetéseket maga intézi. Az iparengedélyt kiváltók harmadik csoportja, aki nem kényszer hatására lesz egyéni vállalkozó - egyrészt a magasabb kereset miatt, másrészt azért, mert legtöbbjük a minimálbérből fizeti az egészség-, és társadalombiztosítási járulékokat. A munka-, szociális- és családügyi minisztérium szerint ennek az a veszélye, hogy mivel a minimális nyugdíjbiztosítást fizeti az egyéni vállalkozó, a nyugdíja is minimális lesz. Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter (SDKÚ-DS) hangsúlyozta: amíg nem változik a járulékfizetési rendszer, addig nem csökken a kényszervállalkozók száma. Az alkalmazottak munkaköltségei ugyanis a munkáltató számára magasak, így ha teheti, nem vesz fel alkalmazotti státuszba munkavállalót, hanem egyéni vállalkozóval köt szerződést, (sán) VILLÁMINTERJÚ Szetyinszky Veronika az SZMPSZ szlováktankönyvszerző csoportjának tagja Mi az előnyösebb a szlovák nyelv oktatása szempontjából a magyar iskolákban: a jelenlegi módszer, vagy ha idegen nyelvként tanítják a szlovák nyelvet? 2007-től foglalkoztunk ezzel a témával a pedagógusszövetségben. A tankönyvek milyenségével, a munkafüzetek és a segédeszközök hiányával, valamint megvitattuk az új módszerek bevonását az oktatásba. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként kell oktatni, s nem második nyelvként, ahogyan napjainkban nevezik. Öttagú csoportunk most már aktívan dolgozik egy tankönyvcsomag elkészítésén. Ön szerint milyen színvonalon oktatják a szlovák nyelvet a magyar iskolákban? Ez a tantárgy a közéletben nagyon könnyen felmérhető, ha a gyerek nem tud azonnal, helyesen válaszolni szlovákul az üzletben, az autóbuszon, akkor az azt jelenti, hogy nem tud szlovákul. Tanulóink különböző közösségekből és környezetből kerülnek ki, ezáltal a szlovák nyelvhez való viszonyuk is eltérő. Vannak olyan régióink, ahol a szlovák közeg teljesen hiányzik, ahol csak az iskolában találkozik a gyerek a szlovák nyelvvel. Én úgy gondolom, az iskolák igyekeznek mindent megtenni a színvonal javítása érdekében. Sajnos a sok és sokrétű tananyag mégsem teszi lehetővé, hogy az adott évfolyamban mindenki jól megtanuljon szlovákul, éppen ezért lehetőséget adunk a felzárkóztatásra. Jelenleg tehát úgynevezett második nyelvként tanulják a tanulók a szlovák nyelvet. Mi változna, ha idegen nyelvként tanulnák? A szlovák nyelv óraszáma most is csökkent, pedig jelenleg második nyelvként oktatjuk. A hatodik osztályban például heti négy órában tanítják, három nyelvtan, egy irodalom, ami egy órával kiegészíthető. Ha második nyelvként kell tanítani, akkor felvetődik, hogy miért csökkentették az óraszámot. Ha idegen nyelvként tanítanánk, akkor fennállhat a veszélye annak, hogy tovább csökken az óraszám. Ennek ellenére az ésszerűség azt követeli, hogy idegen nyelvként tanítsuk, a kommunikációra kell fektetni a hangsúlyt, és mentesíteni kell a tanulókat a nyelvtani felmérésektől, azok szigorú értékelésétől. Például aki 50%-os eredményt ér el az legyen közepes, jó, nem pedig alulteljesítő. Mit kellene változtatni a tananyagban? Mindenképpen csökkenteni szeretnénk azt a hatalmas tananyagmennyiséget nyelvtanból, amit előír az új tanrend. Most szembesültünk ezzel amikor a 6. osztályosok tankönyvét írtuk. Például meg kell tanítani az ige minden egyes felosztását, válfaját, ragozását, s ezzel a tananyaggal csak három év múlva, kilencedik osztályban találkoznak újra a diákok, az ismétlés során. Reklámkampányként kezeli a választási kampányt a nagyon vidám politikai párt Választási piár - piáról nevezték el Pali pártját TASR-HÍR Pozsony. Bemutatkozott a választásokon induló egyszemélyes párt, a Pali Búcsúpohara Vidám Politikai Párt (Paliho Kapurková). A pártnak egy tagja van, Pavol Vass vasutas. Tegnap három szimpatizánsa is bemutatkozott a sajtónak, köztük Igor Brossmann reklám- szakember. Vass elmondta, azok szavazatát akaiják megszerezni, akik úgy érzik, nem tudnak kire szavazni. Ha bejutnak a parlamentbe, nem foglalják el képviselői széküket. Az üres székekkel akaiják figyelmeztetni a többi pártot, hogy az állampolgárnak ma nincs kit választaniuk. A sme.sk információi szerint azonban a pártot azért alapították, hogy így hozzák be a köztudatba a Paliho Kapurková védjegyet, melynek bejegyzését Brossman már kérte a Szabadalmi Hivatalban. Szeszes- és alkoholmentes italokat is forgalomba hoznának ezzel a védjeggyel. A választáson induló pártoknak 16 596 eurót (500 ezer korona) kellett letétbe helyezniük, ezt akkor kapják vissza, ha 2 százalékos eredményt érnek el. Pali pártelnök és piárosa (TAS R-f e I véte I) A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint sok a megoldásra váró probléma Magas a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Bár a szlovák külügyminisztérium az Európa Tanács legutóbbi kisebbségi jelentése nyomán Budapestet kritizálta, nálunk a szórványban élő kisebbségek helyzete rosszabb, mint Magyarországon. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának (SZMK) állás- foglalása szerint is magas a 20%-os kisebbségi nyelvhasználati küszöb, mint ahogy azt az ET-jelentés is megállapította. Ráadásul a hazai jogszabályok nem tesznek különbséget a nemzeti kisebbségek között. „Ez gyakorlatilag csak három kisebbség számára (magyar, ukrán és ruszin) teszi lehetővé a hivatali nyelvhasználatot” - szögezi le az SZMK nyilatkozata. Az állásfoglalás rámutat, hogy a helyzet rosszabb, mint Magyarországon, nálunk a 13 elismert kisebbségből 10 szórványban él, és szinte mindenütt mélyen 20% alatti kisebbséget alkot. A kerekasztal szerint jobb lenne, ha a törvényben különbséget tennének a kisebbségek között. Az SZMK azt javasolja, Szlovákia térjen vissza az 1968-as alkotmánytörvény filozófiájához, mely szerint négy, történelmileg és regionálisan több területen is erősen jelenlevő kisebbséget kellene elismerni (magyar, ruszin, ukrán és német), figyelembe véve specifikumaikat. Ez a megoldás nem lenne diszkriminatív, és más európai államokban is bevált. Finnország, Németország vagy Olaszország mellett Szlovéniában is bevezették, ott az olaszoknak és magyaroknak van különlegesstátuszuk. A kerekasztal nyüatkozata rámutat arra is, hogy az európai nyelvi charta monitorozását is más módon kellene megoldani, minden kisebbség esetében külön bizottság vizsgálhatná a charta alkalmazását. A kerekasztal felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy továbbra sincs megoldva a kisebbségi szervezetek támogatásának kérdése. (MSz)
