Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-10 / 57. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 10. Szülőföldünk 13 Egyre bonyolultabb a Duna ágvizeinek megközelítése, így aláírásgyűjtést kezdeményeztek Kedvez a válság a horgászoknak A természethez való visszatérés a válság egyik hozadéka (Somogyi Tibor felvétele) Az extrémebb sportágak is keresik helyüket Mászófalat létesítenének ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. A2010-es év a sporthorgászok szövetségében is a választások éve; a helyi szervezetek többsége már túl van az évzáró és tisztújító taggyűléseken, az év utolsó negyedében pedig országos szinten is megújulás várható. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A Duna mente legnagyobb horgászszervezetének vezetői úgy vélik: gyökeres változásokra lenne szükség. Az öt körzeti alegységből felépülő dunaszerdahelyi sporthor- gászszervezet tagjainak számát és az általuk felügyelt vizek kiterjedését tekintve is a nagyobbak közé tartozik. Az idei év elején már több mint 2500 tagot számlált, miközben negyven tavon, valamint a Duna egy szakaszán és az ahhoz kapcsolódó ágvizeken és holtágakon, összességében 365 hektárnyi vízfelületen gazdálkodik. A horgászok számát érdekes módon az orvhalászatról szóló törvény szigorítása „dobta meg”, melynek értelmében ez a tevékenység bűncselekménynek számít, mondta Jaromír Dobre, a szervezet elnöke. Közrejátszott persze a gazdasági válság is: ahogy nő az országban a feszültség, úgy emelkedik a sporthorgászok száma. A képlet egyszerű: a mindennapok problémája elől az ember a természetbe menekül. Kiszorultak az orvhalászok „Rengeteg halat telepítünk minden évben - mondta Tuman László halászgazda. - Tavaly összesen négyszázhatvan mázsa egy-, két- és hároméves pontyot, compót, csukát, süllőt, dévért és kárászt telepítettünk ki vizeinkbe, körülbelül 92 ezer euró értékben. Feladataink közé tartozik a halak mentése is - főképp azokról a helyekről, ahol a gazdasági vagy vízszabályozási tevékenység miatt időről időre leengedik a vizet. Nem könnyű feladat ez, hiszen az esetek többségében nehezen hozzáférhető helyekről van szó. Tavaly mintegy húsz mázsa halat mentettünk így meg; ha nem léptünk volna időben, ez a mennyiség elpusztult, vagy illetéktelen kezekbe került volna.” A szervezetnek ma csallóközi, mátyusföl- di, pozsonyi, illetve magyar-, cseh- és németországi tagjai is vannak, akik főképp a halbőség miatt választják ezt a szervezetet. „Ha több a tag, több halat tudunk telepíteni - magyarázza a dolog „matematikáját” a halászgazda. -Aszabályokbetartásátje- lenleg harminc ellenőr felügyeli, telepítéskor viszont két hétig éjjelnappal vigyáznunk kell a vizeket, hogy távol tartsuk a hálót használó rapsicokat. Négy-öt éve még elég sok illegálisan használt nya- kazóháló került elő vizeinkből, az utóbbi években viszont egyre kevesebbet találunk belőlük. Ez azt jelenti, hogy az orvhalászok kiszorultak a Duna ágvizeire.” Duna menti horgászszövetség alakul? Talán a halállomány megőrzésénél is bonyolultabb a vízpartok tisztaságának megóvása, mondja Tuman László. „A fürdőzők által is látogatott tavak partján rengeteg szemét halmozódik fel; még mindig akad, aki a háztartási hulladékot az ágvizek partjára viszi ki, vagy a használt olajat egyszerűen beleönti a vízbe - közli az elnök. - A községektől jelentős segítséget kapunk a vízpartok tisztán tartása során, főképp az összegyűjtött hulladék elszállítása és elhelyezése terén. A legmagasabb szintű védettséget élvező Tőkési-ág tisztításába a horgászokon és az ön- kormányzatokon kívül például a vadászok és az iskolások is besegítenek.” Kevesebb megértést tanúsítanak a sporthorgászok iránt az erdőtulajdonosok, az erdészet, illetve a természetvédelmi szervek, ami miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a Duna ágvizeinek megközelítése. Előrelépés nem történt „Mivel egyre nehezebb kijutni a Dunához, tavaly kértük a sporthorgászszövetség zsolnai központi szerveit, hogy foglalkozzanak az üggyel. Előrelépés nem történt - így a januárban zajlott közgyűlések során ismét elővettük az ügyet, s petíciót fogalmaztunk meg. Ha a vezetés erre sem reagál, akkor kezdeményezni fogjuk egy úgynevezett Duna menti horgászszövetség létrehozását” - közölte Jaromír Dobre, (la) Komárom. A sziklamászás alapjainak elsajátítására szolgáló mászófalat létesítene a városban a Meredek Klub. Malinák Zsolt, a klub vezetője szerint régiónkban is egyre nagyobb igény mutatkozik a sportág iránt, és a mászófal meg- épültével szélesebb rétegek számára válna hozzáférhetővé e mozgásfajta. Éppen ezért még múlt év végén kérvénnyel fordultak a városi hivatalhoz, a képviselők pedig decemberi ülésükön szándéknyilatkozatot fogadtak el a tervezet megvalósítására. „Miután a városi sportlétesítményeket működtető Comorra Servis igazgatójával végigjártuk a lehetséges helyeket, a röplabdacsarnok tűnt a legalkalmasabb helyszínnek a fal megépítésére - mondta Malinák Zsolt. - Mintegy 150-160 négyzetméternyi felület lenne ideális, ám ennek kialakítása közel 30 ezer euróba kerülne. Ezért a realitások talaján maradva 75-80 négyzetméternyi fal megépítésére tettünk javaslatot, aminekköltsége 14-15 ezer euró. A várostól 11 euró hozzájárulást kértünk, a maradék 3-4 ezer eurót támogatók, a 2 százalékos adófelajánlás és más szponzori segítség révén klubunk gyűjtené össze.” Március 31-ig kell megfogalmazni a szerződéstervezetet a Meredek Klub és a város között, amely tartalmazná a működtetés anyagi vonzatait is. „Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy hosszú távú szerződés jöjjön létre” - mutatott rá Malinák Zsolt. Úgy véli, jó esetben őszre el is készülhetne a fal. A sportember szerint a falmászást, illetve sziklamászást 14-15 évesen érdemes kezdeni, amikor már kialakul az egyén felelősségtudata, és akár a hatodik x-en túl is művelhető. Mindazok, akiknek tetszik a Meredek Klub kezdeményezése, hogy egy újabb sportág eresszen gyökeret régiónkban, adójuk két százalékának felajánlásával is segíthetik a tervezet megvalósulását. A klub címe: Klub Previs/Meredek Klub/Steep Club, Rákócziho 24/2, 945 01 Komárno, (vkm) Wass Alhert-emlékáíjjal tüntették ki Jónás Csaba felvidéki elő adó - művészt (balról) művészi tevékenységéért. A kitüntetést dr. Tanka László újságíró, jogász, a Panoráma Világklub alapító-elnöke adta át Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székhazában. (Képarchívum) Az önkormányzati képviselők fél órás ingyenes parkolást hagytak jóvá, a módosításra a működtetőnek is rá kellene bólintania Érződött a képviselő-testületi ülés hangulatán, hogy választási év van V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Három évvel ezelőtti bevezetése óta az új parkolási rendszer a képviselő-testületi ülések vissza-visszatérő témájává vált. A legutóbbi, csütörtöki ülésen e programpont megvitatása során az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes képviselők már az év végén esedékes önkormányzati választásokra készülnek, és igyekeznek minél kedvezőbb fényben feltűnni a polgárok előtt. A testület még tavaly decemberben adta feladatul a parkolási rendszert működtető Activ Parking Kft.-nek, készítsen tanulmányt arról, milyen feltételekkel lehetne parkolójegyet vásárolni SMS-en keresztül, az első 15 percnyi parkolást ingyenessé tenni, a mentők számára két parkolóhelyet létesíteni a Vársoron, a behajtást korlátozó betonoszlopokat átépíteni, stb. A társaság elkészítette az anyagot, azzal a kiegészítéssel, hogy a változtatások anyagi vonzatúnak fedezésére miként kellene az eddigi zónákat részben átalakítani, a frekventált helyeket a drágább, a kevésbé kihasznált utcákat olcsóbb övezetbe sorolni. Egyben azt is javasolta, hogy közvetlenül a belvárosban 66 centről 1 euróra emelkedjék az óránkénti parkolási díj. Bilincsben él a város? A vita alaphangulatát Győríy László (MKP) hozzászólása adta meg, aki fényképekkel illusztrálta, miként halt ki és züllött le a belváros az elmúlt években, aminek szerinte nagymértékben a parkolási rendszer bevezetése az oka. Kikelt a parkolójegy nélkül, illetve a rossz helyen parkoló járművek elhajtását megakadályozó kerék- bilincs alkalmazása ellen is. Stu- bendek László (MKP) pedig egyenesen úgy fogalmazott: „bilincsben él a város”. Andruskó Imre, az MKP frakcióvezetője ezzel szemben rámutatott: nem szabad a parkolási rendszert kikiáltani minden baj okozójának, a belvárosi boltok, vendéglők forgalma a gazdasági válság miatt is visszaesett. „Szombaton, vasárnap, valamint hétköznapokon 17 óra után ingyenes a parkolás, mégis kihalt akkor is a belváros” - mondta. Szerinte is van mit javítani a rendszeren, de ha valaki a parkolási díj teljes eltörlése mellett van, akkor merjen előállni ilyen javaslattal, ne kerülgesse a forró kását. Hortai Éva alpolgármester arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy néhány évvel ezelőtt a testület olyan parkolási rendszert irányozott elő, amely kitiltja a sétálóutcákból a forgalmat, a belvárosban parkolni szándékozókat gyors ügyintézésre és a zóna mielőbbi elhagyására készteni; ezeknek az elvárásoknak pedig a mostani rendszer megfelel. Bastmák Tibor polgármester szerint a képviselők hangulatkeltésre használták fel a vitát, ahelyett, hogy a megoldásokat keresnék. Elégedetlenek a vállalkozók Az ülésen több belvárosi vállalkozó is jelen volt, akik ugyancsak szót kaptak a vitában. Vass Ferenc szerint a 15-30 perces ingyenes parkolás rajtuk nem segít, ők legkevesebb egy órányi ingyenes belvárosi parkolást tartanának elfogadhatónak. Az állította, hogy a parkolási rendszer bevezetése óta 80-85 százalékkal csökkent a forgalmuk, elismerve, a problémát nem lehet csak a parkolásra fogni, a visszaeséshez hozzájárult a gazdasági válság és a Magyarország felé irányuló egyre fokozódó bevásárló-turizmus is. Mások úgy fogalmaztak, mostanra a vállalkozások fennmaradása lett a tét, ha nem történik gyors változás, további üzletek, vendéglők, kávéházak zárnak be a belvárosban, ahol már így is sok az üresen álló épület. A sofőrök fele nem fizet Ferenczi Tibor, az Activ Parking ügyvezetője felszólalásában több téves információt igyekezett megcáfolni. A legsúlyosabb feltételezésre, miszerint egy beteg kisgyerekhez riasztott mentő nem tudott bejutni a belvárosba, azt válaszolta: ha ez valóban így volt, akkor a mentő üzemeltetőjét kell felelősségre vonni, társaságuk ugyanis a sürgős ellátást biztosító intézmények (mentők, tűzoltók) valamennyi kocsiját ingyen ellátta a belépést lehetővé tévő kártyával. Elmondta továbbá, hogy naponta kb. 20 kerékbilincset raknak ki az autókra, így egyáltalán nem nevezné Komáromot a „papucsok városának”. Hozzátette: mintegy 800 parkolóhelyet felügyelnek, és a járművezetők fele nem tartja be a fizetési rendet. Szerinte tovább romlana a fizetési fegyelem, ha a városi rendőrök egyáltalán nem alkalmaznának kerékbilincset. A vállalkozók irányába megjegyezte: ha ingyenes lenne a belvárosban a parkolás, akkor szerinte az itt dolgozó 400-500 hivatalnok, alkalmazott már reggel egész napra elfoglalná az összes parkolóhelyet. Az ilyen megoldás tehát egyáltalán nem járulna hozzá a vállalkozók forgalmának növekedéséhez. Fél óra ingyenes parkolás A hosszú vitát követően a képviselők elvetették az Activ Parking által kidolgozott, a parkolási rend módosítására vonatkozó javaslatokat. Ugyanakkor megszavazták Győríy László beterjesztését, miszerint 30 percig ingyenes legyen a parkolás (Stubendek László egy órányi ingyenes parkolási javaslata nem kapott kellő támogatást), rábólintottak az SMS-en keresztül történő jegyvásárlásra, új parkolóhelyek kialakítására a mentők számára és a süllyeszthető betonoszlopok átépítésére. Ezeket a változtatásokat viszont az Activ Parkingnak is jóvá kell hagynia, hiszen megvalósításuk nem csekély költséggel jár. Éppen ezek fedezésére szolgált volna például az egyes utcáknak az övezetek közti átcsoportosításával járó többletbevétel, amit viszont elutasítottak a képviselők. Ezért szinte bizton állítható: az ügynek még lesz folytatása. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
