Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-10 / 57. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. március 10., szerda 7. évfolyam, 9. szám Megalakult a Csillagles Polgári Társulás További kulturális újdonság Érsekújvárban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Gazdát cserélt a közelmúltban az irodalmi ká­véház, amelynek rendezvényeit a közönség öt éven keresztül Irodalom karnyújtásnyira néven ismerte. Március első péntekén tartották a Csillagles Polgári Társulás nyitórendezvényét. Kecskés Ildikó, az Anton Ber- nolák Könyvtár módszertani munkatársa Juhász R. József­nek adta át februárban a stafé­tát, ezentúl a KultúrKorzó égi­sze alatt tartják meg a kávéházi esteket Irodalmi Korzó néven. Kecskés Ildikó továbblépett, és a barátaival közösen a közel­múltban megalapította a Csil­lagles Polgári Társulást, amely kicsit rendhagyó módon kívánja folytatni az irodalmi kávéház­ban megkezdett munkát. „Cé­lunk segíteni az Érsekújvárban és környékén élő magyar kö­zösség önazonosságának meg­őrzését, hozzájárulni e közös­ség kulturális és nyelvi megerő­södéséhez, és teret adni a helyi művészeti és szakmai önszerve­ződéseknek. Ismert és kevésbé ismert hazai és magyarországi, személyiségeket szeretnénk meghívni” - ismertette a Csil­lagles elképzeléseit a közönség­Telt ház volt a Csillagles Polgári Társulás pénteki nyitórendezvényén (Száraz Attila felvétele) gél Novák Monika, a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója. A március eleji nyitórendezvény vendége volt Böröczki Mihály költő Szombathelyről, Zsapka Attila verséneklő, a KOR-ZÁR együttes tagja és lánya, Kriszti­na. A főtéri kultúrház kistermé­ben megtartott rendezvény há­zigazdája Kočkovič Péter volt, az estet Szalma Zsolt művészfotói és a költő felolva­sása tette meghittebbé. A már­ciusban zajló 41. Czuczor Ger­gely Irodalmi és Kulturális Na­pok gazdag programja, vala­mint a KultúrKorzó zenés, iro­dalmi rendezvényei mellett, te­hát újfajta műsorokat kínál a Csillagles. A csapat néhány tag­ja egykor az ötletadója és a mozgatórugója volt a Csema- dok érsekújvári alapszervezete mellett működő költészet napi Versmaratonnak és a Verszuha- tag irodalmi színpadnak, sike­resen vezették az alapiskolás gyerekeket megszólító Cimbora Klubot. A Csillagles Polgári Társulás nyitórendezvényén és bemutat­kozó estjén részt vett a Kultúr­Korzó néhány alapító tagja, és jelen volt Berényi Margit, a Csemadok érsekújvári szerveze­tének elnöke is. (száz) Az öreg tölgy már rég kidőlt, de legendája máig él (Polka Pál gyűjteményéből) A hétszáz éves tölgyóriásban egy tíz-tizenkét fő befogadására alkalmas helyiséget alakítottak ki Egy különös „építmény” - a legendás zselízi fakastély Zselíz. Az Alsó-Garam menti város legendái közé tarto­zik a híres-nevezetes zselí­zi fakastély. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A különös „épület” a városköz­ponttól mintegy két-három kilo­méterre keletre állt, a település Árokmajor elnevezésű részétől hozzávetőleg hét-nyolcszáz mé­terre. Egy legalább hétszáz éves tölgyóriás odvábán alakítottak ki valamikor a 18. század végén, a 19. század elején egy legalább 10-12 fő befogadására alkalmas helyiséget. Polka Pál helytörté­nész, gyűjtő szerint bár pontosan nem lehet tudni, mikor kezdő­dött a fakastély története, de ki­indulópontul szolgálhat, hogy az Esterházy-kastélyt 1780-ban fe­jezték be. Azt, hogy az egész Mo­narchiában számon tartott fur­csaságról van szó, mi sem bizo­nyítja jobban, hogy még a Bo- rovszky Samu nevével fémjelzett Magyarország vármegyéi és vá­rosai monográfia-sorozat 1903-ban megjelent Bars várme­gye című kötete is említést tesz róla. Máig sok turista kérdezős­ködik a fakastélyról. A hatalmas fa egy kiserdő szé­lén volt. A természetesen képző­dött odút valaki mesterségesen megnagyobbította és kisebb szo­bát hozott így létre. Egy kerek asztalt is elhelyeztek a tölgy bel­sejében. A helyiséget főként az Esterházy-család tagjai, valamint a vadászatok résztvevői használ­ták. A szellőzést egy 40x40 cen­timéteres ablaknyílás biztosítot­ta. A nehéz tölgyajtót a 19. szá­zad végén megerősítették és fémzárat szereltek rá. Kulcsa csak a mindenkori grófnak és az erdő­kerülőnek volt. A betérők fel­egyenesedve is elfértek a faodú­ban. Polka Pál szerint nemcsak pihenőhelyként szolgálhatott a helyiség, hanem mulatozások, szerelmi légyottok színhelye is lehetett. Vendégségek, dőzsölé­sek, táncmulatságok helyszíne volt egykor a fa odva. Ilyenkor hangos volt a környék a cigány­muzsikától. Polka Pál szerint az 1818-ban és 1824-ben Zselízen tartózkodó Franz Schubert is vendége volt a fakastélynak, az úri társasággal többször is ellátogathatott ide. A tölgymatuzsálem 1932. május 29-én dőlt ki egy pusztító tavaszi viharban. Az akkori grófnő Cou- denhove született Breunner Er- nestina volt, annak a Mária gróf­kisasszonynak, Esterházy János Károly és Festetics Rozina idő­sebb lányának az unokája, akit Franz Shubert zongorázni taní­tott. A grófnő nem engedte felfűrészelni a fát, tudta, hogy még a földön fekvő maradványai is sok érdeklődőt vonzanak majd. A teljes pusztulás két év múlva, 1934-ben jött el, ismeretlen tet­tesek felgyújtották a tölgyet. Hetvenhat év után még mindig él a mintegy kétszáz évig álló párat­lan fakastély emléke, (fm) Ismét földrajzi melléklet az Új Szóban! Március 15-én Magyarország idegenforgalmi nevezetességei Vegye meg lapunkat! Földrajzi melléklet 0 MAGyyfORSZAÍ. on

Next

/
Thumbnails
Contents