Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-10 / 57. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. március 10., szerda 7. évfolyam, 9. szám Megalakult a Csillagles Polgári Társulás További kulturális újdonság Érsekújvárban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Gazdát cserélt a közelmúltban az irodalmi kávéház, amelynek rendezvényeit a közönség öt éven keresztül Irodalom karnyújtásnyira néven ismerte. Március első péntekén tartották a Csillagles Polgári Társulás nyitórendezvényét. Kecskés Ildikó, az Anton Ber- nolák Könyvtár módszertani munkatársa Juhász R. Józsefnek adta át februárban a stafétát, ezentúl a KultúrKorzó égisze alatt tartják meg a kávéházi esteket Irodalmi Korzó néven. Kecskés Ildikó továbblépett, és a barátaival közösen a közelmúltban megalapította a Csillagles Polgári Társulást, amely kicsit rendhagyó módon kívánja folytatni az irodalmi kávéházban megkezdett munkát. „Célunk segíteni az Érsekújvárban és környékén élő magyar közösség önazonosságának megőrzését, hozzájárulni e közösség kulturális és nyelvi megerősödéséhez, és teret adni a helyi művészeti és szakmai önszerveződéseknek. Ismert és kevésbé ismert hazai és magyarországi, személyiségeket szeretnénk meghívni” - ismertette a Csillagles elképzeléseit a közönségTelt ház volt a Csillagles Polgári Társulás pénteki nyitórendezvényén (Száraz Attila felvétele) gél Novák Monika, a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója. A március eleji nyitórendezvény vendége volt Böröczki Mihály költő Szombathelyről, Zsapka Attila verséneklő, a KOR-ZÁR együttes tagja és lánya, Krisztina. A főtéri kultúrház kistermében megtartott rendezvény házigazdája Kočkovič Péter volt, az estet Szalma Zsolt művészfotói és a költő felolvasása tette meghittebbé. A márciusban zajló 41. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok gazdag programja, valamint a KultúrKorzó zenés, irodalmi rendezvényei mellett, tehát újfajta műsorokat kínál a Csillagles. A csapat néhány tagja egykor az ötletadója és a mozgatórugója volt a Csema- dok érsekújvári alapszervezete mellett működő költészet napi Versmaratonnak és a Verszuha- tag irodalmi színpadnak, sikeresen vezették az alapiskolás gyerekeket megszólító Cimbora Klubot. A Csillagles Polgári Társulás nyitórendezvényén és bemutatkozó estjén részt vett a KultúrKorzó néhány alapító tagja, és jelen volt Berényi Margit, a Csemadok érsekújvári szervezetének elnöke is. (száz) Az öreg tölgy már rég kidőlt, de legendája máig él (Polka Pál gyűjteményéből) A hétszáz éves tölgyóriásban egy tíz-tizenkét fő befogadására alkalmas helyiséget alakítottak ki Egy különös „építmény” - a legendás zselízi fakastély Zselíz. Az Alsó-Garam menti város legendái közé tartozik a híres-nevezetes zselízi fakastély. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A különös „épület” a városközponttól mintegy két-három kilométerre keletre állt, a település Árokmajor elnevezésű részétől hozzávetőleg hét-nyolcszáz méterre. Egy legalább hétszáz éves tölgyóriás odvábán alakítottak ki valamikor a 18. század végén, a 19. század elején egy legalább 10-12 fő befogadására alkalmas helyiséget. Polka Pál helytörténész, gyűjtő szerint bár pontosan nem lehet tudni, mikor kezdődött a fakastély története, de kiindulópontul szolgálhat, hogy az Esterházy-kastélyt 1780-ban fejezték be. Azt, hogy az egész Monarchiában számon tartott furcsaságról van szó, mi sem bizonyítja jobban, hogy még a Bo- rovszky Samu nevével fémjelzett Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 1903-ban megjelent Bars vármegye című kötete is említést tesz róla. Máig sok turista kérdezősködik a fakastélyról. A hatalmas fa egy kiserdő szélén volt. A természetesen képződött odút valaki mesterségesen megnagyobbította és kisebb szobát hozott így létre. Egy kerek asztalt is elhelyeztek a tölgy belsejében. A helyiséget főként az Esterházy-család tagjai, valamint a vadászatok résztvevői használták. A szellőzést egy 40x40 centiméteres ablaknyílás biztosította. A nehéz tölgyajtót a 19. század végén megerősítették és fémzárat szereltek rá. Kulcsa csak a mindenkori grófnak és az erdőkerülőnek volt. A betérők felegyenesedve is elfértek a faodúban. Polka Pál szerint nemcsak pihenőhelyként szolgálhatott a helyiség, hanem mulatozások, szerelmi légyottok színhelye is lehetett. Vendégségek, dőzsölések, táncmulatságok helyszíne volt egykor a fa odva. Ilyenkor hangos volt a környék a cigánymuzsikától. Polka Pál szerint az 1818-ban és 1824-ben Zselízen tartózkodó Franz Schubert is vendége volt a fakastélynak, az úri társasággal többször is ellátogathatott ide. A tölgymatuzsálem 1932. május 29-én dőlt ki egy pusztító tavaszi viharban. Az akkori grófnő Cou- denhove született Breunner Er- nestina volt, annak a Mária grófkisasszonynak, Esterházy János Károly és Festetics Rozina idősebb lányának az unokája, akit Franz Shubert zongorázni tanított. A grófnő nem engedte felfűrészelni a fát, tudta, hogy még a földön fekvő maradványai is sok érdeklődőt vonzanak majd. A teljes pusztulás két év múlva, 1934-ben jött el, ismeretlen tettesek felgyújtották a tölgyet. Hetvenhat év után még mindig él a mintegy kétszáz évig álló páratlan fakastély emléke, (fm) Ismét földrajzi melléklet az Új Szóban! Március 15-én Magyarország idegenforgalmi nevezetességei Vegye meg lapunkat! Földrajzi melléklet 0 MAGyyfORSZAÍ. on
