Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-06 / 54. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Balázs F. Attila Granadában Február második felében, Nicaraguában, a költészet fővárosá­nak nevezett Granadában került sor a Nemzetközi Költészeti Fesz­tivál hatodik évfolyamára. 64 ország 130 költője olvasott fel több helyszínen, a hagyományos Karnevál keretében, az ország több városában, szupermarketekben, egyetemeken, középiskolákban, sőt az országos rendőr-főkapitányságon is. Az egy hétig tartó ese­ménysorozatot tízezrek követték figyelemmel. Nem csoda, hogy a rendezvény az ország egyik legjelentősebbje, hiszen a fesztivál fő­védnökei az állam alelnöke és a város főpolgármestere. A költők számára a fergeteges fogadtatás mellett az életre szóló kapcsola­tok, barátságok kialakulása volt fontos, hisz kölcsönös fordítások készülnek, meghívják egymást a saját fesztiváljaikra Japántól Új- Zélandig, Kanadától Dél-Afrikáig. Ebben az évben Kelet-Közép Eu­rópából, első magyarként, Balázs F. Attila vett részt a fesztiválon, egy román, egy litván és egy makedón meghívott társaságában. A költő spanyol nyelven olvasta fel verseit, (ú) Magyar filmválogatás Bergamóban Bergamo. Az elmúlt évek sikeres magyar filmjeiből rendeznek válogatást a ma kezdődő bergamói filmművészeti találkozón Friss levegő: Az új magyar film címmel, az olaszországi mustra ver­senyprogramjában is szerepel magyar alkotás, Nagy Viktor Oszkár Apaföld című filmje, (mti) Csütörtökön nyitották meg a pozsonyi Z-Galériában Maurer Dóra Átlé­pések című kiállítását. A megnyitóra nagy számban jöttek el jeles szlo­vák képzőművészek, Maurer Dóra régi ismerősei és barátai. Képünkön a magyar művész Milan Ďobeš és Jozef Jankovič társaságában. (Peter Procházka felvétele) „Spirótól sok okos dolgot lehetett tanulni" - mondta Anger Zsolt, aki Komáromban rendezett Két ember egy konyhában „Itt és most ez az életünk. Nem szabad várni rá, mert már tart" (Dömötör Ede felvétele) Negyedik éve szabadúszó. Színházban most két sze­repe van. Eszenyi Enikő vígszínházi Figarója, és a nyomdász a Czukor show- ban, Dömötör Tamás ren­dezésében. A darab film- változatát március 4-étől vetítik a mozik. E naptól látható Spiró György Prah című vígjátéka a Komáromi Jókai Színház Vasmacska Stúdiószínpadán. A vász­non színész, a színházban rendező Anger Zsolt. Jól indul az idei tavasza. SZÉL JÁNOS A Prah kedvéért a színházba költözött. Azt mondta, álomszerű ez az állapot. Az ember felszalad a színpadra, dolgozik, majd a két próba között könnyedén el tud vonulni. És köszönte Varga Emese dramaturgnak, Mesinger Nórá­nak, a rendezőasszisztensnek, hogy mindent elkövettek, hogy nyugodtan dolgozhasson Molnár Xéniával és Mokos Attilával, aki­ket csodálatos színészeknek tart. Anger Zsolt rendezővel a Prah csütörtöki bemutatója előtt be­szélgettünk. Első átütő sikerét Nikolaj Kol- jada Muriin Murlo című darab­jában aratta. Spiró György for­dította magyarra. Radoslav Milenkovic rendezte még kilencvenhétben. Ma már a barátom, többször dolgoztunk együtt azóta. A Muriin Munro fő­szereplője egy furcsa, zaklatott lelkű lány, valahol az Isten háta mögött. Éli sivár életét, állandóan moziba jár, az Istennel beszélget. És akkor jön a férfi főhős, a fővá­rosból vidékre, és találkoznak. Egy kicsit olyanok, mint Masni és Bece Egressy Zoltán Portugáljá­ban. Nagy találkozás volt a Muriin Munro a szereppel, a rendezővel és Spiróval. Tanította a főiskolán. Drámaelemzés órákat tartott csakúgy, mint Korniss Mihály. Mindig faggattuk őket, mindent megpróbáltunk belőlük kiszedni, megtudni. Spirótól sok okos dol­got lehetett tanulni. Később szerepelt Koccanás című darabjának a filmváltoza­tában. Ha az ember valamilyen szinten kapcsolatban állt valaha a kapos­vári színházzal, az olyan, mintha egy nagy család tagja lenne. Olyan, mint az amerikaiaknál, akik megjárták az öbölháborút, persze nem negatív felhanggal. Nagyon sokat köszönhetek a ka­posvári Csiky Gergely Színháznak meg a színház körül dolgozó em­bereknek. így Spiró Györgynek is. Otthon van kortársban? Azokkal az emberekkel, akikkel fiatalkoromban összeismerked­tem, kezdjük észrevenni, hogy a nyakunkba szakad annak a fele­lőssége, hogy mi lettünk a megha­tározó kortárs réteg. A Prah előtti munkám egy Csehov-darab volt, és Egerben nagyoperettet is ren­deztem. Olyan darabokhoz nyú­lok, amelyek felkeltik az érdeklő­désemet, és érzem bennük, hogy alkalmasak arra, hogy egy-egy es­te nagyobb tömeg fantáziáját is megmozgassák. A Prah mivel mozgatta meg a fantáziáját? A színház választása volt. Kö­szönöm Tóth Tibor igazgató úrnak a felkérést, és a két ragyogó szí­nészt, Molnár Xéniát és Mokos At­tilát. Ha nem ismerném Spiró Györgyöt, és nem tudnám, hogy a Prah egy régebbi darabja, azt mondanám, ezt rájuk írta. Élethűen elevenítenek meg min­den érzelmet, ami ezzel a történet­tel kapcsolatos. Hálás vagyok a di­rektornak, hogy összehozott ezzel a darabbal és ezzel a két színésszel. Miről rendezte a Prahot? Nem hiszek a hajszában, hogy valamiről lemaradunk, mondván, minden történjen meg velünk most, nyerjünk lottóötöst, és vég­re kezdődjön az életünk. Abban hiszek, hogy az élet most van. Itt és most ez az életünk. Nem sza­bad várni, hogy majd elkezdődik, mert már tart. A Prah konyhája semmiben sem különbözik bár­melyikünk konyhájától. A konyhában pedig megy a tévé. A televízió elérte, hogy otthon maradj, mert behozza a világot a lakásba. Lustává teszi az embere­ket, és felmenti őket az alól, hogy induljanak el, és a saját szemükkel nézzék meg azt, amit adott eset­ben a tévében is láthatnak. Ez a darab két végtelenül egyszerű, kevésbé pallérozott ember törté­nete egy konyhában. Szerettem volna, hogy valamilyen módon a külvilág is beszivárogjon. Mert a négy fal közé zárkózottságunk a legnagyobb ellenségünk. Ha a négy fal között ülünk, csak azt lát­juk, ami van. Pedig annak, aki tel­jes életet szeretne élni, mennie és látnia kell. A hollywoodi Kodak Színházban vasárnap este adják át 82. alkalommal az Oscar-díjakat; a legnagyobb filmes ünnep gáláját Steve Martin és Alec Baldwin vezeti Buktatók A bombák földjén című, díjesélyes iraki háborús mozi körül ÖSSZEÁLLÍTÁS Los Angeles. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia kitüntetéseit, közis­mert nevükön az Oscar-díjakat helyi idő szerint vasárnap este, közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban adják át 82. alkalom­mal a hollywoodi Kodak Színház­ban. Az idei gálát több mint húsz év után először ismét egy páros - Steve Martin és Alec Baldwin - vezeti. Összefoglalónkban né­hány érdekességet emelünk ki a díj történetéből, és kitérünk aktu­alitásokra is. Egy évben a legtöbb Oscart, szám szerint négyet Walt Disney kapta 1953-ban. Disney „össze­tettben” is abszolút csúcstartó, kü­lönféle címeken 26 Oscart vehe­tett át. Az első Oscar-díjas színes film az Elfújta a szél volt 1939-ben, az 1956-ban létrehozott legjobb ide­gen nyelvű film kategóriában elő­ször a Fellini rendezte Országúton győzött. 1962-ben nyert először a férfiaknál és a nőknél is külföldi, az osztrák Maximilian Schell és az olasz Sophia Loren, két éve pedig minden színészi kategóriában eu­rópai győztest hirdettek. Az abszolút csúcstartó a filmek közt a Gyűrűk Ura - A Király visszatér, amely 2004-ben mind a 11 jelölését díjra váltotta. A leg­többjelölést, szám szerint 14-et a Titanic (1998) és a Mindent Évá­ért (1950) kapta. A jelölések terén Meryl Streep a rekorder, akit idén már 16. alkalommal nomináltak, a győztesek között pedig 4 arany szobrocskával Katharine Hepbum a csúcstartó. Az Oscar-díjak törté­netében eddig három film - Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975) és A bá­rányok hallgatnak (1991) - büsz­kélkedhet azzal, hogy elnyerte mind az öt fő kategóriában (leg­jobb film, legjobb férfi és női fő­szereplő, legjobb rendezés, leg­jobb forgatókönyv) az elismerést. Rendezőként eddig csak négy nőt jelöltek: az olasz Lina Wert- müllert 1976-ban, az új-zélandi Jane Campiont 1993-ban, Sofia Coppolát 2003-ban és idén Kathryn Bigelow-t A bombák föld­jén című alkotásáért. Érdekesség, hogy a jelöltek közt van volt férje, James Cameron is az Avatarral, mindkét alkotást 9-9 kategóriá­ban nominálták. Kathryn Bigelow Oscar-törté- nelmet írhat, ha vasárnap a női filmesek közül elsőként elnyeri a legjobb rendező díját. Csakhogy pár nappal az Ameri­kai Filmakadémia díjainak kiosz­tása előtt már a második buktató gördült A bombák földjén elé: egyik producerét kedden negatív kampány miatt kizárták az Oscar- ceremóniáról, majd egy amerikai őrmester beperelte az iraki hábo­rús dráma alkotóit, mert szerinte róla mintázták a film főszereplő­jét. Jeffrey S. Sarver azt állította, hogy a vele valóban megtörtént szituációkat alakította Mark Boái forgatókönyvvé, ráadásul a film­ben használt „the hurt locked’ (kárelhárító) kifejezés is éppen tő­le származik. (A film eredeti címe szintén The Hurt Locker.) A filmet forgalmazó Summit Entertain­ment keddi közleményében meg­erősítette a produkció állítását, miszerint a film harctéren szolgá­latot teljesítő katonákról szóló ki­talált történetet ábrázol. Végezetül egy újabb adalék: az iraki és afganisztáni háborúkban részt vett amerikai veteránok is bí­rálják A bombák földjént, amiért az szerintük „megbocsáthatatlan pontatlanságokat” tartalmaz - írta hétfőn a The Washington Post. Az Oscar-díjas sztárok közül Charlize Theron, Barbra Strei­sand és Kathy Bates is vállalta a felkérést, hogy segédkezzen az idei díjak kiosztásában az Ameri­kai Filmakadémia vasárnapi hollywoodi ceremóniáján. A szer­vezők hétfői közleményében az is szerepelt, hogy korábbi jelöltként Robert Downey jr., Queen Lati- fah, valamint a Ponyvaregény egykori sztárjai, Sámuel L. Jack- son és John Travolta szintén csat­lakozott a díjátadók egyre szapo­rodó táborához. Az olyan ifjú titá­nok, mint Miley Cyrus, Zac Efron vagy az Alkonyatbán megismert Kristen Stewart és Taylor Lautner majd egy-egy tapasztalt kollégá­juk oldalán tűnnek fel díjátadó­ként, akik beavatják őket a proce­dúra rejtelmeibe, (mti) Még „lepelben" az Oscarok a hollywoodi Kodak Színház előtt (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents