Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-06 / 54. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Európa Tanács: bírálja Pozsonyt Strasbourg. Problematikusnak tartja a kisebbségi nyelvek szlovákiai hivatali használatára vonatkozó 20%-os küszöböt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága. A testület szerint ugyanis olyan helyeken, ahol a kisebbség nagyobb létszámú, de aránya nem éri el a 20%-ot, az adott nyelvi közösség tagjai nem használhatják az anyanyelvűket a hivatali érintkezésben. Mivel a bizottság ezt a területi korlátozást nem tartja összeegyeztethetőnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájával, a rendelkezés felülvizsgálatát várja Pozsonytól. Mindez abból, a charta szlovákiai végrehajtásáról szóló jelentésből derül ki, amelyet a külügyminisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátott. (MTI) Rasmussen kér a cseh támogatásból Prága. A NATO főtitkára felszólította Csehországot, hogy támogassa a szervezet afganisztáni kiképző szerepének megerősítését, mert ez feltétele annak, hogy a NATO fokozatosan kivonulhasson az országból, és annak ellenőrzését átadja az afgánoknak. Afganisztán kérdésében nem egységes a cseh politikai elit. (MTI) Basescu szerint nincs kockázat Bukarest. Az Egyesült Államok által tervezett rakétavédelmi rendszer, amelynek egyes elemeit Romániába telepítik, nem alakítható át támadó jellegűvé - jelentette ki tegnap Traian Basescu román államfő. Hangsúlyozta: azok, akik aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatban, nagyon jól tudják, hogy védelmi jellegű rakétarendszerről van szó. „Csak propagandacélokból emlegetik a kockázatokat” -tette hozzá Basescu. (MTI) Újjáéledés jeleit mutatja a V4-ek London. Feléledőben a visegrádiak együttműködése - írta a The Economist a Négyek február végi kibővített budapesti csúcsértekezletével kapcsolatban közölt tegnapi elemzésében. A folyóirat szerint a visegrádi országok találkozóit viták uralták, az utóbbi időben főleg a szlovákiai magyar kisebbséggel szembeni bánásmód ügyében, és néhányan már a klub felszámolását javasolták. A budapesti csúcson Visegrád az újjáéledés jeleit mutatta - áll a cikkben. A váltás lényege: az önállóskodás politikáját felváltotta a szomszédokkal folytatott együttműködés iránti lelkesedés. A visegrádiak emellett uniós szintű szabályozást szeretnének a kölcsönös segítségről energiaválságok esetére is. Ez növelheti a térségbiztonságát. (MTI) A pénteki ima után távozó muzulmán hívek kövekkel dobálták meg a Siratófalnál imádkozó zsidókat Szent helyeken forr az indulat * Jeruzsálem. Iszlám hívekkel tűzött össze az izraeli rendőrség tegnap a jeruzsálemi Mecsetek terén és az óváros más részein, aminek következtében mintegy harmincán megsebesültek - közölte a rendőrség és palesztin egészség- ügyi források. Ä rendőrség közlése szerint az al-Aksza-mecsetből a pénteki ima után távozó muzulmán hívek a Hamász radikális iszlamista szervezet zászlaját lengették, és kövekkel dobálták meg a közeli Siratófalnál imádkozó zsidókat. A rendőrök könnygáz- és hanggránátokat is bevetettek a tüntetők feloszlatása érdekében, és a zsidókat is eltávolították a Siratófaltól. A Mecsetek tere az iszlám harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után. A zsidók Templomhegynek hívják, és a judaizmus legszentebb helyének tekintik. (MTI) Kőzápor - több szempontból. Az izraeli rendőrség felveszi a küzdelmet az iszlamista rendbontókkal, az előtérben pedig egy imáról távozó, menekülő palesztin. (SITA/AR-felvétel) Ukrán-orosz párbeszéd Fordulóponton a kapcsolatok Moszkva. Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán államfő moszkvai tárgyalása tegnap minden jel szerint fordulatot jelent a-két ország kapcsolataiban: Janukovics szinte minden vitatott kérdés megoldását kilátásba helyezte a megbeszélés után tartott sajtóértekezleten, bár a gázárak kérdése nem került napirendre. Medvegyev hangsúlyozta: utasítást adott az adminisztrációjának a lehető legszorosabb párbeszéd kialakítására Ukrajnával, Janukovics pedig utalt arra, hogy a Fekete-tengeri Flotta helyzetét illetően Moszkva számára is elfogadható döntés születik majd, s kilátásba helyezte, hogy törvényben rendezik az orosz anyanyelvű ukrán állampolgárok érdekeinek védelmét. Az ukrán elnök leszögezte: országa saját érdekeinek megfelelően építi a NATO- hoz fűződő kapcsolatait. (MTI) Az amerikai külügyi bizottság elismerte, hogy az örmények törökök általi lemészárlása népirtás volt Washington két tűz közé került Washington/Baku. Törökország élesen elítélte, Örmény- ország pedig elégedetten üdvözölte tegnap az amerikai képviselőház külügyi bizottságának azt a határozatát, amely népirtásként bélyegezte meg az örményeknek az I.világháború alatt és után az oszmán törökök által elkövetett tömeges lemészárlását. MTl-HÍREK Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága annak ellenére fogadta el a népirtás-határozatot, hogy az Obama-kormány előzőleg óva intett ettől. A testület 23-22 arányú szavazással hagyta jóvá a nem kötelező érvényű határozatot. Az amerikai örmények évtizedek óta próbálják elérni: a kongresszus ismeije el, hogy az örmények törökök általi tömeges lemészárlása a XX. század első népirtása volt. Örmény vélemény szerint az Oszmán Birodalom szétesésekor a törökök tervezték meg és hajtották végre 1915 és 1923 között azokat a tömeggyilkosságokat, amelyeknek másfél millió örmény esett áldozatul. Ankara ugyan nem tagadja, hogy törökök megöltek örményeket, de csak 300 ezerre teszi a halálos áldozatok számát. Azt állítja, a keresztény örmények polgárháborús, etnikumközi összetűzésekben veszítették életüket. Törökország tiltakozásul azonnal bejelentette, konzultációra hazahívja washingtoni nagykövetét. Recep Tayyip Er- dogan kormányfő elítélte a határozatot. Abdullah Gül államfő arra figyelmeztetett, hogy a dokumentum elfogadása aláássa a dél-kaukázusi stabilitást, illetve a törökörmény baráti kapcsolatok építése érdekében tett erőfeszítéseket. Válaszul a népirtás-határozatra Ankara megtilthatja az Egyesült Államok haderejének az incirliki támaszpont használatát - írták a tegnapi török napilapok. Abázis kulcs- fontosságú szerepét tölt be az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai erők utánpótlásának biztosításában. „Nagyra értékeljük a határozatot” - hangsúlyozta tegnapi közleményében Edvard Nal- bandján, az örmény diplomácia vezetője. Ez egy új bizonyítéka annak, hogy az amerikai nép elkötelezett az egyetemes emberi értékek iránt, s fontos lépés az emberiesség elleni bűncselekmények megakadályozása felé. Azerbajdzsán kormánya közleményben hibásnak és igazságtalannak, örménybarátnak és törökellenesnek minősíti az amerikai határozatot. Azerbajdzsánban, amely 1991-ben elvesztette a területéhez tartozó, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabahért Örményországgal vívott háborút, a törököket testvérnépnek tekintik. A külügyi bizottsági határozatot megelőzően az amerikai kormány azt kérte a kongresszustól, hogy ne fogadjon el határozatot a népirtásról, noha Obama egy kampányígérete éppen ennek kinyilvánításáról szólt. A Fehér Ház azt üzente a külügyi bizottságnak, hogy a szóban forgó határozattal megsértené a szövetséges Törökországot. Megfigyelők rámutatnak: Obama így két tűz közé került. Washington nem akar összeveszni a NATO-tag- állam Törökországgal, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, repülőtereinek átengedésével fontos szerepet játszik az iraki és afganisztáni katonai műveletekben. Obama ugyanakkor igyekszik tiszteletben tartani a befolyásos amerikai örmény közösség érzelmeit is. Mihail Gorbacsov vádol Orosz bukás demokráciából Moszkva. Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető tegnap azzal vádolta meg a mai orosz vezetőket, hogy „megbuktak demokráciából”, és felszólította őket, hogy térjenek vissza ahhoz a reformfolyamathoz, amelyet ő indított el a nyolcvanas években. Gorbacsov az alapítványa által a peresztrojka elindításának 25. évfordulója alkalmából készített tanulmány moszkvai bemutatóján kijelentette: az Egységes Oroszország Párt „úgy működik, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP), csak rosszabb”. Úgy vélte, hogy az orosz vezetők „visszatértek a hatalom pártjának monopóliumához, s erre még büszkék is”. Gorbacsov meglátása szerint bár Oroszországban van parlament, vannak különféle intézmények, de az egész csak díszlet. (MTI) Ki él vissza a Beneš-dekrétumok kérdésével? Közép-európai adok-kapok MTl-HÍR Prága. AII. világháború után kiadott Beneš-dekrétumok továbbra is érvényesek, részét képezik a cseh jogrendnek, s ezen a jövőben sem változik semmi - hangoztatták csütörtökön vezető cseh politikusok. A cseh megszólalók lényegében így reagáltak Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök kijelentésére, miszerint a dekrétumok „olyan sú- lyosjogtalanságotjelentenek, amelyet Európának nem szabadna törvényesítenie”. Fischer a kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezetéhez intézett levelében minősítette így a dekrétumokat. „Sajnálatos, hogy a fájó történelmi témákkal ismét visszaélnek az osztrák választási kampányban” - jelentette ki Václav Klaus cseh államfő. Mirek Topolánek, a Polgári Demokratikus Párt elnöke „választási populizmusnak” minősítette Fischer szavait. Ivan Gašparovič szerint Közép-Európa további nyugodt és békés fejlődése szempontjából nem kívánatos kétségbe vonni a háború utáni elrendezést. Bosznia egyben tartását kérik Belgrádtól és Zágrábtól Az EU közreműködést vár MTl-HÍR Brüsszel. A Bosznia-Hercegovinában egyre növekvő politikai feszültség enyhítéséhez vár segítséget az Európai Unió a nyugat-balkáni ország két érintett szomszédjától, Szerbiától és Horvátországtól. Tegnap Brüsszelben járt Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnök, valamint Ivó Josipovic horvát elnök, és - egymásnak adva a kilincset az EU hivatalaiban - mindketten azt hallották a velük tárgyaló uniós vezetőktől, hogy közreműködést várnak tőlük a Boszniát belülről feszítő ellentétek elsimításához, a bosnyák, a horvát és a szerb népcsoport képviseletére hivatott, bonyolult összetételű államszövetség egyben tartásához. Az ország lakosságát a muszlim bosnyákok mellett a katolikus horvátok és az ortodox szerbek alkotj ák. Az athéni parlament szerdán kezdte meg a megszorító intézkedések vitáját Országszerte sztrájkolnának a görögök MTl-HÍR Athén. Görögország két legnagyobb szakszervezete országos sztrájkot hirdetett március 11-re a súlyos pénzügyi válság miatt tervezett újabb megszorító intézkedések ellen. A két szakszervezet mintegy 2,5 millió dolgozót tömörít, a fogLépéselőnyben az athéni tüntetők lalkoztatottak közel felét. A görög parlament szerdán megkezdte a kormány által bejelentett megszorító intézkedéscsomag vitáját. Je- órjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter azt mondta, nem lesz újabb korlátozás, ha a kormány által szerdán elfogadott, 4,8 milliárd eurós költségvetési bevételnövelő intézkedést jóváhagyják a törvényhozók. A parlament épülete előtt közel 4 ezer ember tüntetett a görög kommunisták által támogatott szakszervezet képviseletében a kormány tervezett intézkedései ellen. A két legnagyobb érdekvédő szövetség tagjai tőlük külön csoportban vonultak fel. (TASR/AP-felvétel)
