Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-05 / 29. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Bili Clinton a koordinátor New York. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a korábban ki- szivárgott hírekkel egybevá­góan Bili Clinton amerikai exelnököt kérte fel arra, hogy legyen a haiti segélyezési munkálatok nemzetközi ko­ordinátora. Az ENSZ - amelynek haiti misszióveze­tője és csaknem száz további alkalmazottja meghalt a ja­nuár 12-i földrengésben - el­ismerte, hogy a segélyezés a földrengés utáni első napok­ban nagyon szervezetlen volt, de hozzáteszi, hogy a helyzet napról-napra javul. Clinton- miután találkozott a főtitkár­ral - azt mondta: örömmel vállalja a kitüntetett szerepet a helyreállításért teendő erő­feszítésekben, és tanulmá­nyozni fogja az olyan kataszt­rófák utáni segélyezés kö­rülményeit, mint a 2006-os dél-ázsiai szökőár, (mti) Egymillió fontot kérnek vissza London. Több mint egy­millió fontnyi, kérdéses jog­címeken felvett dologi költ­ségtérítést kell visszafizetni­ük a brit alsóház képviselői­nek a visszatérítési botrány ügyében született, tegnap nyilvánosságra hozott jelen­tés szerint. Sir Thomas Legg, az ügy feltárásával megbízott magas rangú könyvvizsgáló és jogtanácsos a jelentésben azt javasolja, hogy 390 képvi­selő összesen 1,3 millió fon­tot fizessen vissza a kincstár­nak az elmúlt öt évben felvett térítések után. A legkirívóbb esetek között szerepelt kerti medencébe való úszó kacsa­ház beszerzési költsége, heli­kopter-leszállóhely kialakítá­sa és várároktisztítás ugyan­úgy, mint templomi jóté­konysági adomány, aján­déknak szánt plüssmackók, vagy egy karácsonyra vett ró­zsaszín laptop árának vissza­igénylése. (mti) Európa szolgálatában Párizs. Az együttműködés erősítését szolgáló, tíz évre szóló, 80 konkrét intézkedés­ből álló programban állapo­dott meg Németország és Franciaország - derült ki a két ország közös kormányülése után. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel né­met kancellár vezetésével tegnap Párizsban tartották meg a két kormány együttes ülését. „Eltökélt szándékunk a kancellárral Európa és a vi­lág újfajta szabályozásának szolgálatába állítani Német­országot és Franciaországot. Vállaljuk a felelősséget és a lehetőséget, amit a francia- német tengely jelent” - mondta a tanácskozást köve­tő közös sajtótájékoztatón a francia elnök. Hozzátette: „politikailag erős Európát szeretnénk, és ahhoz, hogy Európa politikailag erős le­gyen, Németországnak és Franciaországnak együtt kell működnie”, (mti) Az EU soros elnöke igyekezett csökkenteni az Európai Uniót ért diplomácia arculcsapás erejét Mutassa meg Európa, hogy létezik Brüsszel. Mutassa meg Eu­rópa az Egyesült Államok­nak, hogy létezik - szólítot­ta fel tegnap Brüsszelben az Európai Parlament kép­viselőit Miguel Ángel Mo- ratinos, az EU soros elnök­ségét ellátó Spanyolország külügyminisztere. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Képesnek kell lennünk arra, hogy megmutassuk észak-ameri­kai barátainknak, hogy Európa létezik, és hogy összetett vilá­gunkban akkor tudjuk a legjob­ban megvédeni értékeinket, ha az Egyesült Államok és Európa kéz a kézben halad” - hangoztat­ta Moratinos az EP külügyi bi­zottsága előtt. A minap Barack Obama ameri­kai elnök lemondta részvételét a májusra Spanyolországba terve­zett EU-amerikai csúcstalálko­zón. Amerikai külügyi szóvivői közlés szerint a döntés oka nem időpont-egyeztetési nehézség volt, hanem az, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével átte­kinthetetlenné vált, ki is képviseli Európát. . Korábban egyértelmű volt, hogy a félévente változó soros el­nöklő ország első embere az unió mindenkori vezetője, tavaly de­A spanyol külügyek irányítója szerint Európának fel kell hagynia az­zal, hogy állandóan védekezésre szorul, és „nem szabad félnie” az amerikai-kínai párostól (SITA/AP-felvétel) cember elseje óta azonban két és fél évre megválasztott elnöke is van az Európai Tanácsnak, a bel­ga Herman Van Rompuy szemé­lyében. Az intézményi változá­sokkal együtt a brit Catherine Ashton lett az EU új kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője. A fél­éves rotációban cserélődő soros elnökség intézményét sem töröl­ték azonban el, így az amerikaiak szemében nem tisztázott Európa képviselete. Moratinos igyekezett csökken­teni az Európát ért diplomácia ar­culcsapás erejét, és úgy állította be a dolgokat, hogy csupán az elő­jegyzési naptárakat nem sikerült összehangolni, így késést szenved a csúcstalálkozó. Ezzel persze - tette hozzá - késik az „ambiciózus új transzatlanti teendők” megva­lósítása is. A spanyol külügyek irányítója szerint Európának „nem szabad félnie” az amerikai-kínai páros­tól. Tavaly decemberben a ku­darccal zárult koppenhágai ég­hajlatvédelmi világértekezleten az Egyesült Államok és Kína sok­kal több megértést tanúsított egymás, mint Európa iránt. A kö­telezettségvállalások szintjén nem volt hajlandó csatlakozni ahhoz az európai törekvéshez, amely a légkör felmelegedését okozó gázkibocsátás jelentős csökkentésére irányult. Válasz a spekulációkra Nem akarják megvesztegetni a tálibokat Isztambul. A NATO nem akaija megvesztegetni a tálibokat, hogy támogassák az afgán kormányt - je­lentette ki videoüzenetében Anders Fogh Rasmussen NATO-fótitkár mintegy válaszul azokra a spekulá­ciókra, amelyek szerint a NATO a tá- libok megvesztegetésével igyekszik megtörni ellenállásukat. Hamid Karzai afgán elnök a lon­doni Afganisztán-értekezleten is­mertette programját, mely szerint az iszlamista tálibokat is meghívják a megbékélést célzó tanácskozásra. Egy másik terv szerint nemzetközi pénzalapot hoznának létre „béke- és visszailleszkedési alap” néven a táli- bok társadalmi integrálásának fi­nanszírozására. Rasmussen a NATO kétnapos in­formális védelmi miniszteri értekez­letének megnyitása elé időzítette nyilatkozatát. Afganisztánban sú­lyos a helyzet, de nem romlik-jelen­tette ki Stanley McChrystal ameri­kai tábornok, a közép-ázsiai ország­ban harcoló nemzetközi erők pa­rancsnoka, aki részt vesz az isztam­buli értekezleten. A találkozón Ro­bert Gates amerikai védelmi minisz­ter azt kérte a szövetségesektől, hogy küldjenek további 4 ezer ki­képzőt az afgán hadsereg és rendőr­ség fölkészítésére arra, hogy átve­gyék a biztonsági feladatokat a kül­földikatonáktól. (čtk, mti) Timosenko szerint ellenfele csalásra készül a vasárnapi elnökválasztáson Janukovics levele a magyarokhoz összefoglaló Kijev. Julija Timosenko ukrán kormányfő, elnökjelölt azzal vá­dolta meg vetélytársát, a győze­lemre esélyes Viktor Janukovicsot, hogy a választási szabályok utolsó pillanatban történő apró változta­tásával csalásra készül. ,A parlament megváltoztatta a törvényt, amivel csorbítják az el­nökválasztás tisztességességét, szabályosságát. Ezt azért tették, mert Janukovics nem hisz a saját győzelmében, és hamisítással akar­ja azt elérni” - jelentette ki Timo­senko televíziós nyilatkozatában. A Janukovics vezette Régiók Pártja olyan módosítást erőltetett keresztül a parlamenten, amely szerint nem szükséges mindkét je­lölt képviselőinek egy bizonyos mi­nimális létszámban jóváhagyniuk a minden egyes szavazóhelyiségben történt szavazatszámlálást ahhoz, hogyazthitelesnekfogadjákel. Közben Janukovics az ukrajnai magyarokhoz fordult nyüt levél­ben, melyet a Kárpáti Magyar Szó közölt. Az elnökjelölt megállapítja, hogy amagyarok „szorgalmuknak, munkaszeretetüknek, igyekeze­tüknek köszönhetően egy kis Euró­pát tudtak varázsolni Ukrajnában”, és örül annak, hogy az „emberek békességben, barátságban élnek Oroszul is lehet beszélgetni az iskolában llngvár. Az ukrán alkotmánybíróság (KSZU) az ország alaptörvé­nyébe ütközőnek ismerte el azt a múlt év szeptemberében hozott kormányrendeletet, amely arra kötelezte az ukrán tannyelvű állami és önkormányzati iskolák pedagógusait, hogy munkaidőben kizáró­lag az államnyelvet használják. A KSZU tegnap bejelentett döntését azzal indokolta, hogy a kormány a rendeletével túllépett a hatáskö­rén, mivel az iskolai nyelvhasználat kérdése csak törvénnyel szabá­lyozható, vagyis a parlament hatáskörébe tartozik, (mti) ukrán, ruszin, orosz, román, szlo­vák stb. polgártársaikkal, tolerán­sán viszonyulnak egymáshoz”. „Biztosítom Önöket, hogy államfő­vé történő megválasztásom esetén mindent megteszek annak érdeké­ben, hogy igaz magyarként élhes­senek szülőföldjükön. Ennek érde­kében kötöttem együttműködési megállapodást az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel. Garantá­lom, hogy választási győzelmem esetén következetesen valóra vál­nak az abban foglaltak. Egyik első lépésként visszavonjuk azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek a magyar oktatási rendszert, a ma­gyar iskolásokat, a végzősöket sújt­ják. Emellett megteremtjük a felté­teleket ahhoz, hogy Önök meg­őrizhessék, fejleszthessék anya­nyelvűket, szabadon használhas­sák azt az oktatásban, az igazság­szolgáltatásban, az államigazga­tásban, a médiában stb. Kedvező körülményeket biztosítunk, hogy akadálytalanul tarthassák a kap­csolatot anyaországukkal, szaba­don használhassák nemzeti jelképeiket” - ígérte levelében Vik­tor Janukovics. (mti, kmsz) Moszkva atomfegyver-temetőnek használta a Balti-tengert A svéd kormány eltussolta az ügyet MT1-H1R Stockholm. Oroszország leselej­tezett radioaktív és vegyi fegyvere­ket süllyesztett el titokban a Balti­tengerben a 90-es évek közepén; a svéd kormány néhány éve tudomást szerzett erről, de eltussolta az ügyet - jelentette az SVT svéd tévéállo­más. Moszkva a Szovjetunió össze­omlása után, 1991 és 1994 között a felszámolásra ítélt lettországi hadi­tengerészeti támaszpont kimustrált nukleáris és vegyi fegyvereivel szennyezte a balti államok és Svéd­ország között elterülő Balti-tenger vizeit-hangzottela műsorban. A titkosszolgálati forrásokra hi­vatkozó jelentés szerint az oroszok Godand szigetétől keletre, Svédor­szág kizárólagos gazdasági öveze­tébe tartozó vizeken süllyesztették el a fegyvereket. Az akciókra minden esetben éjszaka került sor. A svéd kormány állítólag már 1999 végén, 2000 elején tudomást A rendszer 2015-ben válna működőképessé Romániába telepítik az amerikai rakétapajzs elemeit MT1-H1R Bukarest. A román Legfel­sőbb Védelmi Tanács (CSAT) jó­váhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták meg­semmisítésére alkalmas elfogó­rakétákat telepítsenek Románi­ába az amerikai rakétapajzs ré­szeként - jelentette be tegnap Traian Basescu. A román államfő a CSAT ülése után kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök kormánya által módosított rakétapajzsépítési el­képzelések keretében telepítené­nek elfogórakétákat a Fekete­tenger partján fekvő országba. Basescu szerint a rendszer 2015-ben válna működőképessé. A román államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország el­len irányul. Basescu tegnapi bejelentése megfigyelők szerint váraüan volt. Korábban a Romániához hason­lóan NATO- és európai uniós tag­állam Csehország és Lengyelor­szág aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Barack Obama módosította Bush rakétapajzs-építési tervét. szerzett az esetről. Ám úgy ítélte meg, hogy túl sokba kerülne a külö­nösen veszélyes anyagok felkutatá­sa és kiemelése, ezért szőnyeg alá söpörte az ügyet. A hatóságok még arra sem vették a fáradságot, hogy pontosankörülhatároljákazérintett tengerrészeket. Az akkori külügy­miniszter, Anna Lindh állítólag „na­gyon felizgatta magát” az eseten, de a védelmi minisztérium a várható költségekre hivatkozva megtaga­dott bármilyenintézkedést. EGY MONDATBAN ♦ Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek perzsa-öböl- beli katonai erőfeszítései tisz­tán „védelmi jellegűek”, miat­tuk Iránnak nem kell aggódnia - jelentette ki Washingtonban a bahreini külügyminiszter egy újságíró azon kérdésére, amely az újonnan telepítendő rakéta­elhárító rendszerekre vonat­kozott. ♦ Biztos, hogy a 89 éves ukrán származású John Demjanjuk őr volt a a mintegy 250 ezer zsidót megsemmisítő sobibóri kon­centrációs táborban - állítja egy orosz túlélő, akit a közszolgála­ti cseh rádió szólaltatott meg. ♦ Kína állásfoglalása szerint „biztosan aláássa” Peking és Svájc viszonyát, hogy az alpesi ország befogad Guantánamó- ról szabadon bocsátott ujgur foglyokat. ♦ Külföldi diktátorok, nagy lá­bon élő bürokraták és fegyver- kereskedők még mindig kor­rupciós pénzek dollármillióit tudják bejuttatni az Egyesült Ál­lamokba, bár a 2001. szeptem­ber 11-i merényletek után pénzmosás elleni törvényeket hoztak - derül ki a washingtoni szenátus egy albizottsági jelen­téséből. ♦ India hivatalos tárgyaláso­kat ajánl Pakisztánnak, felújítva ily módon a 2008. novemberi mumbai merényletek után megszakadt kétoldalú párbe­szédet - jelentette tegnap két indiai tévéállomás. ♦ Izrael hajlandó folytami köz­vetítők útján a tavalyelőtt meg­kezdett, de bő egy éve félbesza­kadt béketárgyalásokat Szíriával - derült ki az izraeli kormányfő tegnapi közleményéből, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents