Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-27 / 48. szám, szombat
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 27. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A szervezők közlése szerint elmarad a Hősök terére, március elejére meghirdetett neonáci demonstráció - írta a Nép- szabadság. A Nemzeti Forradalmi Párt közleményben tudatta: elmarad a március 6-ra meghirdetett rendezvény, amit azzal indokoltak, hogy a rendészeti szervek és az ön- kormányzatok összefogtak ellenük, „törvényesnek látszó, de átlátszó rendelkezéseikkel lehetetlenítették el a rendezvény normális lebonyolítását” - írja a lap. A szervezők a háttérben Bajnai Gordon miniszterelnök fellépését sejtik. A párt vezetése a „körülmények vizsgálata után” döntött az esemény elmaradása mellett - olvasható az újságban, (mti) (Peter Gossónyi rajza- Ez a szerencsétlen éppen olyan helyzetben van, mint az SDKÚ! HÉTVÉG(R)E Könnyelműen könyvelők- Mit ittak ezek? - kérdezte Vilike, az egyetemista rokongyerek, amikor a héten együtt néztük a tévében az SDKÚ két listavezető-jelöltje, Ivan Miklós és Iveta Ra- diéová sajtótájékoztatóját. Csóválta a fejét, ő is kinőtt már abból, hogy ilyen infantilis módon cukkolja- szívassa a haverjait. JUHÁSZ LÁSZLÓ Már nem is emlékszem, miről beszélt Ivanko és Ivetka, ahogy ők szólították egymást, inkább arra figyeltem, hogyan pöccintenek egymás felé dévaj félmosollyal helyes kis humorbuborékokat, miként kedélyeskednek-röhigcsélnek a kamerák előtt, mintha nem is egymás ellenében indulnának a mai pártbeli megmérettetésen. Merthogy ma kiderül, ki lesz kettőjük közül az SDKÚ listavezetője, vagyis miniszterelnök-jelöltje: az erős dzurindás múlttal befeketített nevű Miklós vagy a neuraszténiagyanús, műkedvelő politikus Radičová. Gyanítom, mindkettőjüknek nehéz lesz komoly sikerre vezérelnie az SDKÚ-t. Főként azután, hogy az utóbbi időben rájár a rúd a kékekre. Nem elég, hogy Robert Fico pár hete végképp kicsinálta Dzurindát, a héten kiderült: eltűnt vagy 10-20 millió korona a pártkasszából. Mindenről az a fránya könyvelő tehet, aki fiktív számlák gyártásával sikkasztotta el a pénzt. Ráadásul - szól a hír - a pártvezetés tudtán kívül. Hogyan is tudhatott volna ilyesmiről a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió szlovák és demokratikus és keresztény (talán éppen csak nem unionista) pártvezetése? Illetve, Mikloš a héten bevallotta, ő nem hívó (igaz, hozzátette: nem is ateista. Ügyes...). Attól még lehet keresztény, nem? Mint ahogy nyilván keresztényi emberszeretetből nem firtatta a frissnyugdíjas Sokol érsek, hová tűnt a nagyszombati főegyházmegye püspöki hivatalából 55 millió korona. Ennek a pénznek az új megyéspüspök, Róbert Bezák sehogyan sem tud a nyomára akadni. A héten hoztáknyüvánosságra annak a levélnek a tartalmát, amelyet Bezák írt Sokolnak, s melyben arra kéri - „igennagy” tisztelettel -, legyen szíves ne ugyanabban a helyiségben étkezni, mint ő, a környéken ne is tartson misét, lehetőleg költözzön minél messzebb a hivataltól, és ne is tegye be oda a lábát, a zárakat már amúgy is kicseréltette, csókolom. Előttem az utódom, utálom az elődöm. Mielőtt még sajnálni kezdenénk a tisztességben megbőszült Sokolt, idézzük fel, hogy ő az a főegyházfi, aki annak idején Jozef Ti- so lelki üdvéért tartott gyászmisét. Volt is mit csinálnia, mivel a háborús fasiszta szlovák állam elnöke nem éppen patyolattiszta lelkű, közel 90 ezer ember deportálásáért volt felelős. Na, ezt az embert dicsérte úton-útfélen Sokol. - Szokol te egyáltalán könyvelni vagy csak úgy osztogatod a pénzt? - szegezte neki a kérdést Bezák. Az agg érsek elmosolyodott: a könyvelők útjai kifürkészhetetlenek. Ezek persze bagatell kis csalók, nem úgy az a 14 fős adócsaló banda, amelyiknek a trófeáit tegnap terítette ki Packa főrendőr. Na, ez a csipet csapat nem kicsiben lopott: 1,3 milliárd koronát sikkasztott el. Mondjuk, négy év kellett a leleplezésükhöz, de így, választások előtt jól jön az üyen siker, talán mégjó is, hogy vártak vele mostanáig. így még Dzurinda idején sem loptak... Kínjukban a héten már a náci Németországot is felelősnek kiáltották ki szorult gazdasági helyzetükért a görögök, pedig mindössze abba látszanak belebukni, hogy annak idején módszeresen meghamisították Görögország főkönyvét: olyan irreális gazdasági mutatókat mutogattak Brüsszelnek, hogy kitárták előttük az euróövezet kapuját. Előtte persze évtizedekig lapátolták az athéni kincstárba az uniós fejlesztési támogatásokat. Most meg miattuk romlik az euró, hát csesszék meg, idén biztos nem megyek oda nyaralni. KOMMENTÁR Mátyás király felszáll BALÁZS BENCE Vajon milyen lehet egy évszázadon át egy helyben állni? Nekik persze könnyű volt, hiszen világ életükben vitézkedtek, no meg azt a kis apróságot sem kell elfelednünk, hogy 1903-ban bronzba öntötték őket, Mátyás király fekete seregének kiváló vezéreit, magával az igazságossal együtt, aki azonban - igazságosság ide, igazságosság oda - sokkal jobb helyzetben van, mivel az elmúlt több mint 100 évet nem állva, hanem lóháton ülve mélázhatta el Kolozsvár Főterén. Mátyás király egy dologban azonban mégis egyenlő a másik négy, mellette álló bronzalakkal: egyikük sem gondolta volna, hogy egy daru lesz az, ami földre teperi a híres hadvezéreket, Kinizsi Pált, Magyar Balázst, Báthory Istvánt, valamint Szapolyai János erdélyi vajdát, magyar királyt. Márpedig ez történt, s ha ez még nem volt elég csúfos vereség számukra, nos, az őket a derekuknál fogva elkapó daru, erőfölényét fitogtatva, teljesen a padlóra küldte - pontosabban gumiabroncs-ágyra fektette - őket. Remélhetőleg nem végérvényesen - teszem hozzá némi félsszel. Tavaly ilyentájt ugyanis még abban reménykedtek a szobor restaurálását szorgalmazók és egyes helyi elöljárók, hogy a restaurált közkincset még 2009 második felében át tudják adni. Ehhez képest a kolozsváriak vagy a várost meglátogató turisták (akiknek sokszor a szoborcsoport megtekintése jelentette az alfát és az ómegát) hónapokon át csak azt láthatták - idén februárig hogy a faszerkezettel körbetákolt műemlék környékén még a fű se nő. Pontosabban a fű nőtt, még csak le sem taposta senki a nagy igyekezetben, hogy nekifogjon a szobor restaurálásához. Állítólag közben különböző állagfelmérések és papírmunkák folytak a háttérben. Persze, biztos ilyen is volt, mint ahogyan az is tény, hogy a szobor szerkezete tényleg rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a szakemberek előzetesen gondolták. De ez csak egyik vetülete a restaurálás döcögésének: az elmúlt hónapokban a kulisszák és a kirakatpolitika mögött - ahová a helyi sajtó időnként sikeresen betekintett - más zajlott, nemegyszer éppen a szerződött felek között: piszkos érdekharcok, személyeskedések, vádaskodások és anyázások, elsősorban anyagi érdekek miatt (nem csoda, hogy a szobor köré télire tervezett védőburkolat nem készült el). Ilyen körülmények között óriási lépés, hogy végre a szó szoros értelmében messziről is látszik, hogy valami történik a szoborcsoport körül: lekerültek onnan a mellékalakok, Mátyás király köré pedig egy fémszerkezet került ugyancsak a napokban, amely arra szolgál, hogy az igazságost - aki ismét különcködik, és nem kér az abroncságyból - lovastól a magasba emelje, és felfüggesztve tartsa, amíg a szakemberek a talapzattal foglalatoskodnak. Utána visszatérhetnek helyükre az utóbbi 100 év fáradalmait addig vélhetően kipihenő, a gumiabroncs ágyon „esztétikai műtéten” áteső mellékalakok is, hogy királyukkal együtt hősiesen szembenézhessenek a következő évszázad viharaival. Mátyás király tehát hamarosan felszáll, a levegőbe emelkedik. És talán még idén le is száll, bár szétszedni mindent könnyebb, mint összerakni... Az érintetteknek azonban mostanra talán már sikerült félretenniük a személyes érdekeket, büszkeséget, gőgöt, és a továbbiakban a cél lesz az elsődleges: Kolozsvár jelképének mihamarabbi helyreállítása. Hogy miért volt ilyen hosszú időn át népszerű Mečiar, a jövő eldönti, egy biztos, minden túlkapása ellenére par excelance stratéga Mečiar tündöklése és bukása ĽUBA LESNÁ Vladimír Mečiar pártja, a HZDS a közvélemény-kutatások alapján a júniusi választások után nem kerül be a parlamentbe. Ez azt jelentené, hogy Mečiar, a rendszerváltás utáni idők legnépszerűbb és legellentmondásosabb szlovákiai politikusa kivonul a politikából. A Polis ügynökség februári telefonos felméréséből kiderült, ha februárban lettek volna a választások, a HZDS 4,1 százékot kap, amivel nem lépnék át a parlamenti küszöböt. Áz ügynökség háromszor egymás után mértilyen„eredményt”. Mečiar 1990 januárja óta csúcspolitikus. Karrierje kezdete abszurd volt, ma már elképzelhetetlen. Néhány héttel a bársonyos forradalom után vidéki ügyvédként megnyerte a belügyminiszteri posztra kiírt pályázatot. 1990júniusáig, az első szabad választásokig volt tárcavezető. Utána, 1991 áprilisától Szlovákia miniszterelnöke lett. Botrányai miatt a parlament visszahívta. Tiltakozásul Mečiar és hívei kiváltak a VPN-ből és megalapították a HZDS-t. Abban az időben a HZDS támogatottsága megközelítette a 90%-ot. Mečiart rendkívüli népszerűsége visszajuttatta a kormányfői bársonyszékbe. A leváltás-visszakerülés forgatókönyve még kétszer megismétlődött - 1993 elejétől 1994 márciusáig és 1994 decemberétől 1998 októberéig állt a miniszterek csapatának élén. Miniszterelnöksége idején Mečiar mindenkinek világosan az értésére adta: autokrata politikus. Munkásságát röviden így jellemezhetnénk: a rossz harca a rosszabbak Szlovákia abban az időben két demarsot kapott, amelyekben az EU és az USA kormánya nyugtalanságukat fejezték ki, hogy nálunk veszélybe került a „demokratikus átalakítás”. Sőt, az akkori amerikai külügyminiszter, Madelaine Albright Szlovákiát így minősítette: fekete lyuk Európa térképén. Abban az időben Szlovákia a nyilvánvaló gazdasági csalásoktól, Mečiar és Michal Kováč köztársasági elnök éles vitáitól, az Ivan Lexa vezette titkosszolgálat (SIS) ügyeitől volt hangos. Ezek közül elég megemlíteni ifj. Michal Kováč elrablását, amelyet a szlovák bűnüldöző szervek és a bécsi legfelsőbb bíróság 2006 februári ítélete értelmében az SIS követett el. A rablásért senkit sem büntettek meg. Az ügyészség ugyan kidolgozta a vádiratot, de bíróságon nem tárgyalták az ügyet. Ugyanis 1998. március 2-án lejárt Kováč államfő megbízatása, és Mečiar helyettesítette őt. Másnap amnesztiát adott az emberrablóknak, amely a mai napig meggátolja a szlovák bíróságot abban, hogy foglalkozzon ezzel a terrorista cselekedettel. Mivel az emberrablás idején Mečiar az SIS igazgatójának közvetlen fölöttese volt, sok szakértő úgy véli, Mečiar önmagát részesítette kegyelemben. Mečiart politikai pályája kezdetétől számos skandalum kísérte. A történelembe bekerült az a kijelentése is, hogy 1991 márciusában a szövetségi politikusok tudta nélkül titokban tárgyalt szovjet tábornokokkal. A következő, nem kevésbé jelentős ügy a trencséni Tiso-villá- ból - ahol az ŠtB archívuma volt - ellopott iratoké a kilencvenes évek elején. Állítólag Mečiar utasítására tették, aki abban az időben belügyminisztervolt. Ezt állította többek közt a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának parancsnoka. Leonard Čimo 1990. január 26-án a rendőrségi kihallgatáson elmondta, hogyan vitte el az iratokat a Tiso-vülából, és vitte Mečiamak. „Mečiar azt mondta, ha Tren- csénben az ŠtB villájában találunk anyagokat, amelyek bizonyos személyekre vonatkoznak, például titkos munkatársakra vagy az ŠtB bizalmi embereire, saját kezébe adjuk” - vallotta Čimo. Szavait a rendőrség gépkocsivezetője, Ján Rezník is igazolta. Mečiar visszautasította ezeket a vádakat, de bevallott egy másik botrányt, amely szintén az ŠtB anyagaival függött össze. Elmondta, hogy1992. június 2-án, amikor kormányfőként „bementem a hivatalba, az asztalomon egy borítékot találtam, amelyben a bársonyos forradalom egyik vezéralakjára, Ján Budajra, valamint a küencvenes évek kormánytagjaira, Ján Čamogurskýra és Ladislav Košťára nézve terhelő ügynökségi anyagok fénymásolatai voltak”. Ezen kívül Mečiar gátlástalanul változtatta véleményét és programját. Elég, ha megemlítjük, müyen vehemensen küzdött a csehszlovák szövetségért, de 1991 szeptemberében már keményen védte a konföderációs modellt. Két hónap múlva pedig ugyanolyan határozottan harcolt az önálló államért. 1990végén ezt üzente a Cseh Televízió szerkesztőjének, Ladislav Špačeknek: „Szétrúgom a segged, te disznó!” A JOJ magántelevízió szerkesztőjének, aki megkérdezte, honnan vett 40 millió koronát az Elektra panzióra, 2002 szeptemberében azt mondta: „Hamég egyszer megkérdezed, akkorát lebaszok, hogy nem térsz magadhoz”. 2004 októberében fizikailag megtámadta a Nový čas fényképésznőjét. 1998 őszén Mečiar még azt állította, hogy a vagyon nem érdekli. Kijelentette, csak egy „corsácskája” és egy háromszobás lakása van. Csakhogy mára már tíz-, sőt százmilliókra értékelhető vagyonra tett szert. A mai napig nem magyarázta meg, hogyan sikerült üyen rövid idő alatt így meggazdagodnia. A HZDS a kormánykoalíció tagja. Távolról sem hozzák olyan sok üggyel összefüggésbe sem a pártot, sem Mečiart, mint a mečiarizmus virágzása idején. Mégis. EgyHZDS- és Mečiar-kôzeli céget a restitúciós földekkel való machinációkkal gyanúsítanak. Hogy miért volt ilyen hosszú időn át népszerű Mečiar, a jövő eldönti. Minden túlkapása eUenére par excelance stratéga. Mi több, a kommunista fómuftikra emlékeztet, akiket ötvenéves uralkodásuk idején megszoktunk. Mesteri fokon művelte a populizmust. Ráadásul ezek az elemek kiválóan egyesültek személyiségében. Ebben a pillanatban azonban egy dolog biztosnak tűnik: Mečiamakleáldozott.
