Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-03 / 27. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tovább estek a termelői árak Brüsszel. A növekvő munka- nélküliség okozta csökkenő fogyasztás miatt az európai termelők képtelenek emelni az áraikat, és a vállalatok továbbra is faragnak a költségeiken. Az európai termelői árindex decemberben tovább csökkent éves alapon, ezzel 12 hónapja megszakítás nélkül esik a mutató - derül ki az Eurostat tegnap közzétett elemzéséből. A 4,4 százalékos novemberi esés után decemberben 2,9 százalékkal csökkentek az európai termelői árak. Az elmúlt év során minden egyes hónapban alulmúlta az árindex az előző havit, ami a leghosszabb ilyen irányú tendencia az 1998-1999-ben tapasztalt 14 hónapos esés óta. Szlovákiában - a cégek szemszögéből - még az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet, hiszen az árak nálunk decemberben 5,1%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb áresést, 10%-osat, egyébként Lettországban regisztrálták, míg a legnagyobb drágulásra, 4,5%-osra, Görögországban került sor. (SITA) J & T Bank: cseh ellenőrzés Prága. A Cseh Nemzeti Bank ellenőrzésnek veti alá a J & T szlovák pénzügyi csoport bankját. Cseh lapértesülések szerint a jegybank arra kíváncsi, hogy a pénzintézet hogyan finanszírozta a saját csoportjába tartozó cégeket. Állítólag a J & T Bank 6 milliárd cseh koronával nagyobb hitelt nyújtott a társaságoknak, mint amekkorát a cseh banki törvények lehetővé tesznek. A pénzügyi csoport cáfolja a vádakat, szerinte a hitelezések során semmüyen törvényt nem sértettek meg. (Hn) France Télécom: tül sok öngyilkosság Párizs. A várakozásoknak megfelelően lemondatták Didier Lombard vezérigazgatót a France Télécomnál bekövetkező öngyilkossági hullám miatt. A posztot 2005 óta betöltő Lombard egy évvel mandátumának lejárta előtt távozni kényszerül a vezérigazgatói székből. Helyét- az előzetes híreknek megfelelően - Stéphane Richard eddigi helyettes veszi át. A vezérigazgatóhelyettes már korábban közölte, hogy pár héten belül távozhat a France Télécom vezére, aki vélhetően neki adja át posztját. Richard úgy fogalmazott: a menedzsmentnek el kell döntenie, megfelelő vezetők állnak-e a cég élén a 2010-es célok megvalósításához. Lombard pozícióját főként a France Télécomnál kirobbant öngyilkossági botrány rengette meg. A cégnél rendkívül nagyarányú leépítést hajtottak végre, tavaly év végéig 24 alkalmazott követett el öngyilkosságot, vélhetően emiatt. (VG) Óriási hiány lesz az USA-ban Washington. A tervezett adóemelések és kiadáscsökkentések ellenére a következő évtizedben 11000 milliárd dollárral (a hazai össztermék 53%-áról a GDP 77%-ára) nőhet az Egyesült Államok adósságállománya - derül ki a Fehér Ház legfrissebb prognózisából. A tervezett, összesen 1000 milliárd dolláros adóemelések (a 250 ezer dollárnál magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások számára megszűnik az az adókedvezmény, amelyet még a Bush-kabi- net vezetett be) ellenére előreláthatólag a következő tíz évet óriási (3800 milliárd dolláros) hiánnyal zárja majd az amerikai költségvetés. A munkaerő-piaci problémákkal küzdők több támogatást kapnak, ami a következő tíz évben 284 milliárd dollárnyi kiadást jelent az állam számára. Az üzleti szféra egyes szereplőit is kedvezőtlenül érintik a változások: a bankokra és a multinacionális vállalkozásokra ugyanis újabb terheket rónak és az olajipari vállalatok adókedvezménye is megszűnik. (Pf) Prágai repülőtér: 11.64 millió utas Prága. Tavaly Prága reptere 11.64 millió fős utasforgalmat bonyolított le, ami azt jelenti, hogy Ruzyne légikikötőjében 2008-hoz képest 1 millió fővel kevesebb utas szállt fel vagy le. A közel 8%-os forgalomcsökkenés viszont elmarad a bécsi reptér 8,3%-os visszaesésétől. Másrészt 2009 utolsó két hónapjában már nagyobb volt a repülőtér forgalma, mint 2008 hasonló időszakában. (ČTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8737 Lengyel zloty 3,9917 Cseh korona 25,998 Magyar forint 270,25 Horvát kuna 7,3180 Román lei 4,0915 Japán ien 126,20 Sváici frank 1,4733 Kanadai dollár 1,4768 USA-dollár 1,3937 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,441,35 26,77-25,23 278,09-262,08 Postabank 1,441,34 26,91-25,09Szí. Takarékpénztár 1,441,35 26,71-25,23 282,20-257,90 Tatra banka 1,43-1,36 26,66-25,31 280,56-259,24 Dexia banka 1,43-1,36 263,67-25,32 277,28-263,22 Általános Hitelbank 1,43-1,36 26,75-25,27Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Idén 47 millió, jövőre pedig várhatóan mintegy 50 millió euróval támogatják a községek lakásépítését Elenyészően kevés a bérlakás Manapság a hazai lakásállomány csupán 2,7 százaléka van a települések tulajdonában (ČTK-felvétel) Pozsony. Az uniós átlaghoz képest Szlovákiában továbbra is rendkívül alacsony a bérlakások aránya, az elkövetkező években az állam ezért több tízmillió euróval kívánja támogatni a szociális bérlakások építését. Többek között ezzel is számol az építésügyi tárca által kidolgozott, 2015-ig szóló állami lakás- politikai koncepció, amit ma vitat meg a kormány. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kevésbé tehetősek a közeljövőben könnyebben juthatnak majd bérlakáshoz, mint jelenleg - legalábbis ezt ígéri Igor Štefanov építésügyi miniszter. A tárcavezető szerint az állam az elkövetkező két évben több mint 5 ezer ilyen lakás építését kívánja támogatni, amivel már számol az idei évre elfogadott állami költségvetés is. 2010-re 47 millió eurót tettek félre erre a célra, jövőre pedig várhatóan 50 millió áll a tárca rendelkezésére. „A bérlakásépítés Szlovákia egyik kulcsfontosságú problémájának számít, amely nem tűr halasztást” - áll az építésügyi tárca lakáspolitikai koncepciójában, amely szerint a lakásokat a kevésbé tehetősek számára is hozzáférhetővé kell tenni. A bérlakások építésére elkülönített állami dotációkkal elsősorban a városok és falvak önkormányzatain kívánnak segíteni, hiszen ezek feladata az ilyen lakások építése. A támogatás nagysága a lakás nagyságától és az egy négyzetméterre számított ártól függ. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a lakás alapterülete nem haladja meg az 50 négyzetmétert, a négyzetméterenkénti ára pedig nem kúszik 900 euró fölé, az állam az összköltségek 30 százalékára nyújt állami dotációt. Juraj Turčány, a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásának alelnöke szerint ilyen feltételek mellett az önkormányzatok kellőképp motiválva vannak, hogy a közeljövőben hozzálássanak a szociális bérlakások építéséhez. Kik vehetik igénybe az így felépült lakásokat? Szociális bérlakást a törvény szerint azok a családok igényelhetnek, akiknek a havi bevételei nem haladják meg a létminimum háromszorosát. Az egy főre jutó létminimum összege manapság kevesebb, mint 185 euró. Ha a családban súlyos egészségkárosult van, vagy az egyik szülő egyedül neveli a gyermekét, a havi bevételnek a létminimum négyszeresénél kell alacsonyabbnak lennie. A pontos feltételeket a jövő évtől már egy erről szóló törvényben határozzák meg. Hogy valójában hány lakás is épülhet az említett támogatásoknak köszönhetően az egyes régiókban, azt egyelőre nehéz megjósolni. Linda Vaškovičová, az építésügyi tárca szóvivője szerint a legkevesebb üyen lakás már hagyományosan Pozsony megyében épül, hiszen itt a legmagasabb az életszínvonal és a fizetések is. „Igyekszünk úgy elosztani a támogatásokat, hogy az egyes régiók arányosan legyenek képviselve” - állítja Vaškovičová, hozzátéve, hogy figyelembe veszik a régiók sajátosságait is. Az építésügyi tárca tavaly 33 millió eurót fordított erre a célra, amivel több mint 2600 lakás építését támogatták. Manapság a szlovákiai lakások 2,7 százaléka van a települések tulajdonában. Az Európai Unió országaiban a bérlakások aránya ugyanakkor 19 és 62 százalék között mozog, miközben átlagosan a lakások ötödé van a közszféra tulajdonában. Az állami lakáspolitikai koncepció szerint Szlovákiának így jelentős tartalékai vannak még e téren. A gazdasági elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a bérlakásokat nem csupán a szegényebb rétegek számára kell hozzáférhetővé tenni. A gazdasági válság ugyanis még inkább ráirányította a figyelmet a munkaerő alacsony mobilitására, aminek az egyik oka épp a bérlakások elenyészően alacsony aránya. (t, hn, mi) Még mindig számos ágazat nincs túl a nehezén: nálunk a gép-, a textil- és az autóipar a legkiszolgáltatottabb Tavaly több mint 3000 hazai társaság ment csődbe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság miatt Szlovákiában tavaly az ötödével nőtt a csődbement cégek száma. Míg 2008-ban 2567 társaságot töröltek a cégjegyzékből, tavaly a számuk 3062-re nőtt. A legtöbb társaságot a kassai cégbíróság nyilvántartásából törölték, összesen 953-at, a második helyen Pozsony áll, 572 céggel. Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője e mögött a gazdasági válságot látja. „A nyilvántartásból törölt cégek számának csaknem 20 százalékos növekedése egyértelműen a gazdasági válsággal magyarázható, amely miatt a cégek egy része csődbement, mások pedig kénytelenek voltak felszámolni a vállalkozásukat” - vallja Dereník. A gazdasági bizonytalanság miatt egyre kevesebben vágnak bele a vállalkozásba is. A cégbíróságok tavaly 15 131 társaságot jegyeztek be, ami 8,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legtöbb céget még mindig a fővárosban jegyezték be, ahol az új társaságok száma elérte a 6448-at. A gazdasági válság tavaly a gép-, a textil- és az autóipari cégek számára okozta a legnagyobb érvágást, amelyeknek drasztikus mértékben csökkentek a bevételeik. Dereník szerint a textilipari cégek számára az elmúlt évben nem csupán a nyugat-európai kereslet csökkenése okozott problémát, óriási pofonnak számított az euró bevezetése is. E két tényező miatt az ágazatban vállalkozó társaságok a harmadával voltak kénytelenek csökkenteni az alkalmazottaik számát. Az autóiparban a beszállítók néztek szembe a legsúlyosabb problémákkal. Jelenleg több olyan ágazat is van, amely még nem jutott túl a válság nehezén. Dereník szerint ilyennek számít az építőipar, amelyben idén még jelentős elbocsátások lehetnek, (s, t, mi) Újra az Egyesült Államok a világ legjobb országmárkája, régiónkból csupán Horvátország került a listára A kormányok márkaként menedzselik országukat ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az Egyesült Államok a világ legjobb országmárkája - legalábbis egy nemzetközi felmérés szerint. Második Kanada, harmadik Ausztrália lett, Magyarország és Szlovákia nem került fel a FutureBrand nemzetközi tanácsadó cég és a Weber Shand- wick nemzetközi kommunikációs tanácsadó által készített listára. Jegyzik a horvátokat Az USA a 2008-as harmadik helyről került vezető pozícióba az idén ötödik alkalommal összeállított Országmárka Index (CBI) rangsorában. Kanada, a 2010-es téli olimpia házigazdája továbbra is a második helyen, míg az állandó kedvenc Ausztrália két hellyel csúszott lejjebb a ranglétrán. A tíz legértékesebb márka között van Új-Zéland, Franciaország és Olaszország is, a 10. helyre Spanyolország került. A CBI az Egyesült Arab Emirátusokat, Kínát és Vietnamot „születő csülagokként” aposztrofálta, mivel várható, hogy az elkövetkezendő 5 év során a fenti országok a legfontosabb célpontok közé kerülnek. Őket Horvátország, a Dél-afrikai Köztársaság és India követi a felemelkedő országok sorában. A CBI tanulmánya kilenc ország 3000 utazójának tette fel kérdéseit. A tanulmány az országok tudatos márkaépítését elemezve rámutat a kirajzolódó globális trendekre a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági szektorával, a 2008-ban 944 müliárd dolláros forgalmat elkönyvelő nemzetközi turizmussal kapcsolatban. Vüágutazók válogatása A bölcs kormányok ma már márkaként menedzselik országukat. Márkaként, melynek éppúgy része a kultúra, az exportcikkek és az ingatlanpiac, mint ahogy az adóbevételek is. A turizmus túl nagy ahhoz, hogy ne működjön, szokták mondani, de ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, abból a versenytársak húznak hasznot - emelte ki Rene A. Mack, a Weber Shandwick utazási divíziójának elnöke. Az Egyesült Államok például nagyrészt a kormányváltás miatt szerepelt ilyen jól az idén - tette hozzá. A kutatás során az idén már 102 országmárkát vizsgáltak meg, ami lehetővé tette a regionális csoportosítást is. Az idei új témák között szerepeltek az országmárka építésének gazdasági és politikai szempontjai, az országmárkák érzékelt és valós helyzete közti ellentmondások, valamint a 2009-es év turizmusának elsődleges motivációi közé előlépett gazdaságossági szempontok. Az országmárkák rangsorolása mellett elemezték az országimázs-építés és a marketingkommunikáció trendjeit. (Vg, ú)
